Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

Korszerű feltételeket teremtettek a leányok, asszonyok foglalkoztatására Nagybátony- ban, az egykori bányásztelepülésen, amikor üzembe helyezték a Budapesti Harisnya­gyár új telepét. A korszerű gyáregységben mintegy 850 nő talált magánál; kényelmes munkalehetőséget, finom szálú harisnyanadrágokat készítenek automata gépek segítsé­gével. Gömöri Ferencné, aki korábban varrónőszakmában szerzett képesítést. most automata gépével keresi kenyerét. Mellette Petre Istvánná minőségellenör, aki szin­tén elégedett munkakörülményeivel. — kulcsár — Dolgozni jó! Á nézőktől vártak választ kérdéseikre a televíziósok a Hó végi hajrá című műsor legutóbbi adásában. Az egyik kérdés így hangzott: mi a teendő, ha a nyári szünetben munkát vállaló diákok úgy érzik, nem dolgoznak meg a fizetésükért? A jutalmazott válasz egyszerű megoldást ajánl. „Nyugtassák meg őket. A felnőttek közül sem mindenki dol­gozik meg érte. de ők nem éreznek semmit.” A kérdéseket tréfának szánták, a legsikerültebb vála­szoknak is'nevetésre kellett volna ingerelniük. A fenti fe­lelet bennem viszont lappangó ingerültséget keltett. A meg­nyugtatásra fölszólító, gunyoros ténymegállapítás túlságo­san is jellegzetes szemléletet tükröz. A diákok megnyugta­tásának ötlete nem csupán vicc, hanem vállvonogató beis­merése is lehet annak, hogy nemcsak egy szombat esti vi­dám televízióműsorban, de a hétköznapok egymásutánjá­ban, a munkahelyén is elég sok felnőtt ét az önmegnyug­tatás gyógyszerével. Elnézi a fegyelmezetlenséget magának is, másoknak is, becsukja szemét a hibák láttán, átlép a lazaságokon. A túlzott nyugalom rendszeres, napi adagjai ' előbb-utóbb kábítószerként hatnak, elcsitítják a szókimon­dást, teljesítménynek tüntetik föl a látszatot, csökkentik a munka becsületét. Erre a nyugalomra biztassuk a fiatalo­kat? A felnőtteknek maguknak is orvosolniuk kellene mun­kahelyük légkörének effajta betegségeit. Mint minden évben, az idén is sok nyitott szemű diák lépi át a gyárak kapuit. Vannak visszatérő ismerősök, van­nak, akik most találkoznak először a munka világával. Dol­goznak, mert pénzt akarnak keresni, de tagadhatatlanul fű­ti őket az ismerkedés szenvedélye is. A nyári munka felér egy izgalmas utazással. Új környezetbe, idegen emberek kö­zé kerülnek. Bepillanthatnak saját jövőjükbe, most látják meg, milyen is belülről az üzemek, vállalatok élete. Ezek a benyomások sokkal maradandóbbak lesznek fizetésük fo­rintjainál. A tréfás megnyugtatás helvett — még akkor is, ha értjük ennek élét — én inkább figyelmeztetném a felnőtteket: ezek a néhány hétre közénk csöppent gyerekek úgy dolgoznak majd, ahogy mi dolgozunk, ök kerülnek a helyünkre, ami­kor mi már a nyugdíjat kézbesítő postás csöngetését vár­juk. Ezek a gyerekek úgy tanítják majd dolgozni a saját gyerekeiket, ahogyan mi foglalkozunk velük! Szomszédom kislánya most fejezte be az első gimnáziu­mot. Nyárra egy pékségben vállalt hatórás munkát. Két hétig pontosan, időben hazaért, a harmadik héten két órát késett. Az anyjának ideje se maradt a kérdezősködésre, mert boldog izgatottsággal újságolta: másnaptól nyolc órát dolgozik, ma is bennmaradt. „Anyu, én nem tudtam, hogy dolgozni ilyen jó!” — mondta lelkesen. Igen, dolgozni jó. A felnőtteknek sem szabad megcáfolniuk a kislány felisme­rését. Hagyni kell, hogy megismerhessék a munka örömét. Segíteni, hogy megtarthassák. Én a kislánynak hiszek, és tudom, hogy a fiataloknak feladatokra, értő, baráti támoga­tásra, a jól végzett munka elégedettségére van szükségük! Viczián Erzsébet Tudomány — technika Az űrhajósok autóbusza Azokat az autóbuszokat, pult, a hűtőszekrény és a fű- amelyeken a szovjet űrhajó- tőberendezés. Egy kis, elszi- sokat indulás előtt az űrha- getelt részbe olyan berende- jóhoz, földetérés után pedig zést szereltek, mely tisztítja a központba szállítják, a lvo- az utasok ruháját, cipőjét, vi „Ukrajna” gépkocsigyár arcát és kezét, minthogy egy szállítja. A LAZ autógyár porszemnek sem szabad be- tnost a Szojuz—Apollo űrre- kerülnie az űrhajóba. A pneu- püléshez új típusú autóbu- matikus rendszer olyan, hogy szokat gyártott. az autóbusz mozgása közben .. ... ...... semmiféle vibráció nem érző­.. .. dik. A helyiségben található ségre oszlik. Az első helyiség- még' egy televíziós készülék ben van a ruhatar, a bár- és egy videomagnelofon. Új lámpák gyulladnak Salgótarjánban, a 21-es mű- út párhuzamos szakaszának építésével a város délnyuga­ti részén nagy területen foly­nak különböző építkezések, illetve felvonulások, előké­születek. Az elektromos sze­relőiknek sok munkája akad itt. Át kell, i helyezniük a nyomvonalakat, kábeleket, oszlopokat. Emellett a legfon­tosabb feladat a környéken la­kók ellátása energiával és közvilágítással. A Bartók Bé­la út vasúttal párhuzamos szakászán a hét végén gyulladt ki először hét új, ' korszerű' higanygőzlámpáikkal ellátott világítótest, s ezzel megoldó­dott az ott lakóik többször fel- említeit gondja. mondani... Bérlői monológ — Régóta egyedül élek. Leheteilen helyzetbe kerül­tem. Egy hónappal ezelőtt le- bontották a házat a fejem felől. Igaz, öreg ház volt, de még lakható. Bérlőként hasz­náltam 1969 óta. Nagy zá porok voltak errefelé, minden H J^ntot jtér­ingóságom elázott. Egy fal maradt meg. Azon lóg a fényképem. Húszéves voltam, amikor készült. Ugye deli le­gényként festettem? — A tulajdonossal — aki bányász — régóta nem va­gyok beszélő viszonyban; már sokat pereskedtünk. Ismer­nek a járásbíróságon, de a a lehetetlen helyzet. Menjen oda. Ha nem fizet, Tulajdonosi monológ — Egy regény is kevés len- semmi közünk egymáshoz. ne ahhoz, hogy az egész tör- . , ..................„ ... ténetet elmesélhessem. Hat ^ íanacsi ügyintéző monológja évvel ezelőtt kezdődött. A — Rendkívül elmérgese- mostani bérlőt korábbi lakhe- détt a viszony a tulajdonos lyérői kirakták az udvarra, és a bérlő között. Jól látjuk, Határozat valóság A szorgalommal, a szak- nem is termesztenek ilyen nö- világ a világ, mindig a földe- értelemmel teremtjük vényt. Érsékvadkerten, Nóg- ken termesztették a zöldség- meg magunknak, tehát rádmarcalon, Szügyön, és így féléket, hogy a gyári munkás a dolgozó embernek, a1 min- sorolhatnánk a közösségeket, asztala sem maradjon üres. dennapi kenyeret, a társa- már talán nem is ismerik a Két kezünkön megszámolhat- dalmi rendszerünkhöz méltó dohányt^ pedig valamikor juk. melyik az a tsz, amelyik életet. A jól végzett munka abból éhek ezeken a helye- gondol a dolgozókra, és meg- mindennek az alapja. Mi nem ken. termeszti számukra a fenn­engedhetjük meg magunknak, Igen, nekünk a realitás ta- tartásukhoz szükséges árut. hogy elkápráztasson a rózsa- Iáján kell élnünk, nem szabad ogyatékosságaink lát­színű mámor. Nekünk nélkü- magunkat ámítani. Valljuk g-i tán, hogy pánikszerű lözhetetlen. helyzetünk valósá- meg, a szarvasmarha-tenvész- kapkodás keletkezzék, gos megítélése. És ha mind- tési programunk, a sertéste- semmi szükség nincs. A mi ezeket törvényszerűen meg- nyésztési célkitűzéseink. a gazdaságunk az átmeneti ne­követeljük önmagunktól, ak- juhtenyésztés a jobbik eset- hézségek ellenére is szilárdan kor semmi okunk sincs a húr- ben egyhelyben topog, de a megalapozott. Nem tépik ki- rá hangulatra még akkor legtöbb helyen visszaesett, békíthetetlen ellentétek, attól sem, ha messze különbül Mi haszna volt még eddig a isem kel] tartani, hogy a vál- élünk mint élt a történelem megyének a nagy költséggel ságok viharát nem állja ki. során a magyar nép. . megépített. Dimitrov-pusztai Etiől nem kell tartanunk, ha Ha a mezőgazdálkodásun- sertéstelepből? A múltkoriban mindannyian valamivel töb- kat boncoljuk, szembe kell valaki úgy fogalmazott: ha a bet. jobbat teszünk erősítése nézni azzal a megmásíthatat- sertéstenyésztés továbbra is a érdekében. És nekünk ehhez lan valósággal, h<>gy csupán jelenlegi szinten marad, nem minden lehetőségünk megvan, a viharok milliós károkat tudunk az embereknek sertés- Csak ezekkel a lehetőségekkel okoztak. Azt is tudomásul húst adni. Lehet, hogy az kis- élni kell. kell vennünk, mert megvál- sé túlzás, de tegye szívére ke- Napjainkban nagyon sokat toztathatatlan, hogy a ke- zét bármelyik tsz-vezető, és beszélünk a decemberi párt- nyérnek való tiszta búza minő- mondja meg, mennyivel kü- határozatról. Ha annak a ,ha- sége is messze alatta van 'an- lönb a helyzet a tejtermelés- tározatnak a szelleméoen nak, mint amire még alig né- sei? Attól a bűvös 2—2.5 ezer élünk, dolgozunk, biztosíték hány hete is számítottunk. A litertől többet, tehenenként, van arra: nagy lépésekkel ha- karancslapujtői tsz-nek pél- évi szinten képtelenek fejni, ladhatunk előre és egyre csak dául a gyenge minőségű búza A termelők különböző igére- előre. De egy dolgot nem szá­lltán milliós veszteséget kell teket-. tettek, hogy ha állami bad elfelejtenünk éppen azért, szorgalmasabb munkával pó- támogatást kapnak, megváltó- hogy a realitáshoz hűek ma­tolni. Az is valóság viszont, zik a helyzet. Az igazság, radhassunk. A mi megyénk- hogy ami megtermett takar- hogy az állami támogatást ben különösen a mezőgazda- mány, és értéket képviselt, ugyan felvették, sokan azzal sági üzemekben túlságosan^ le- ott pusztult nagy mennyiség- vissza is élve. de a tejterme- egyszerűsítik ezt a nagy je- ben a 'Szántóföldön. Ezen még lés. a hústermelés nem fejlő- lentőségű határozatot. Leszű- az sem változtat, ha sokan ar- dött. kítik a takarékosságra és nyu­ra hivatkoznak, hogy az eső Igen, ez az igazság, ezért govóra hajtják fejüket a tsz a bűnös. Nem változtat, mert kell a helyzeten a legrövidebb vezetői abban a hitben, hogy való igaz, nem rohadt trágya- időn belül változtatni, ezért munkát végeztek, vá, de értékét szinte teljes kell szorgalmasabban, hozzá- \ határozatnak ilyen irá- egészében elvesztette. ahol értőbben dolgozni. Azért kell. nyű felfogása teljesen téves, késlekedtek a lekaszálásával, mert _ a népgazdásági érdek hátrányos az egyébként nél- majd behordásával. Igaz, ezt kívánja. A jobb munkát külözhetetlen előrehaladá- vannak kivételek, és ezeknek pedig senki mástól, elsősorban Kunkhoz. A decemberi hatá- tisztelet, megbecsülés jár, magunktól kell megkövetelni, rozat sokkal többet jelent, amiért példát mutattak arra, hiszen az a népgazdasági igé- Mindent, ami ahhoz a lépés- hogy mégsem lehet mindent, nyék kielégítésével a saját hez, amely fejleszti gazdasá- mindenkor az időjárásra fog- magunk érdekeit szolgálja, gunkat, szükségeltetik. Jelen­ni. Éppen a napokban mutat- Nem lehet bocsánatos bűn. ha t.i végrehajtása a termelés ha- ták meg jogos büszkeséggel a valaki lopja á drága napot, tékonyságát, a munka ésszerű nagybátooyi tsz vezetői nagy- ha herdálja a közösség vágyó- megszervezését, a feladatok értékű takarmánykazlaikat. nát. ha senki másét, hanem elvégzéséhez kívánatos em- Szembe kell néznünk azzal csupán a saját érdekeit te- berek gondos kiválasztását, az is, hogy a cukorrépa-termesz- kinti. Nem lehet ez bocsána- embereknek a politikai, de el- téssel sem jutottunk lényege- tos bűn többé. Tartani a mar- sősorban a szakmai képzését, sen előbbre, pedig ezt közér- kot, de semmit sem adni, ne — és Így sorolható az élet dekként hirdettük meg. fo- lehessen. Az emberben szám- minden területére kiterjedően sadtuk el. Nagyobb területen talanszor felvetődik a gondo- a decemberi határozatot. Ahol termesztik ezt az igen fontos lat. különösen amikor a mun- p^x átgondoltan alkalmaz- növényt, mint az előző évek- káslakta vidékek piacain jár, zák. ott az eredmény máris ben, de amennyivel nagyobb és a szembeötlő áruszegény- jelentkezik. Egyre fogy azok- a terület, annyival tönkre is séget tapasztalja: a termelő- nak a száma, akik a napot ment a lapályos, vízzel bori- szövetkezetek vezetőinek, tag- ellazsáliák. Emelkedik viszont tott földeken. És érdemes ar- jainak lelkiismerete nem szó- azok száma, akik találéko- ra is odafigyelni, hogy me- lal meg? Ki termesszen zöld- nvan. ésszerűen dolgoznak, gyénkben, amely hazáia volt séget, gyümölcsöt, ha nem a Akik a közösség vagyonáért a dohánynak, egyszerűen már mezőgazdasági üzem? Amióta mint sajátjukért aggódnak, ______________________________________________________________________; gyarapítják azt. De mindezt n em máról holnapra tartó feladatnák tekintik. hanem hosszú évekre menőnek, ter­mékeny munkának. Es ez. a helves! Ezen az úton kell járni! Égy nagyon érdekes tanul­ság került a határozat végre­hajtása során felszínre. Azok a vezetők, akik különösebben nagyobbat tenni már képtele­nek. idegenkedve az újtól, le­szűkítik a decemberi hatá­rozatot valamiféle takarékos- sági intézkedésre, vagy egyéb más jelentéktelen dologra. A határozat végrehajtására csak emberek kénesek. Ezek közül is a legjobbak, legképzetteb­bek. a fejlődéssel együtt me­netelő emberek. Egy begyepe­sedett vezető ezektől a ráter­mett emberektől oedig retteg, mint ördög a tömjénfüsttől. Nem is ok nélkül. Uehát gá­tolhatja-e egy tehetségtelen, hasznavehetetlen ember azok munkáját, akik viszont értik, mit. miért tesznek? ok minden felvetődik ,5 az ember gondolatá­ban. amikor a megyé- ben azt kutatja, hogy miként váltják valóra azokat a jó ta­nácsokat, amik erősítik gaz­daságunkat. Meg nem értés, a gondok lekicsinylése. a hurrá hangulattól kezdve minden , megtalálható. Ter­mészetesen az is, hogy körül­tekintően, szakértelemmel, szívós munkával, tiszta fejjel fáradoznak. hogy megvaló­sítsák a feladatokat. Legyen viszont bármilyen a tapaszta­lat, egy biztos: jobban kell dolgozni. mert népgazdasá­gunk helyzete most ezt köve­teli meg. És ehhez a jobb munkához szpksegeltetik a decemberi páV* határozat ma­radéktalan valóra váltása. Bobál Gyula Perpaivar — három részben Rossz szomszédság, török Szabadulni akartak tőié! Ak- hogy lehetetlen körülmények átok. Így igaz. De sok kese- kor költözött ide. Nem ide- alakultak ki. A helyzet nem rűséget okoz a rossz túladó- valósi, hanem bevándorolt, tartható sokáig. Kinek van nos-bérlő viszony is. Erre Állítólag elvált ember, talán igaza? Nem is olyan bonyo- példa az alábbi történet, gyereke is van. Nagyon zű- lult a kérdés. A bérlőnek! amely az egyik nógrádi bá- rös az élete. De nem is ez a A tulajdonos ugyanis a bér- nyászíaluban kezdődött, hat lényeg. Pereskedtünk már ele- lővel együtt vette meg a há- évvel eze'őtt. Mikor, s mi- get az évek során. A telek zat, ennek következményeit ként fejeződik be, nehéz meg- miatt, a telken levő két öreg viselnie kell. Az utcára nem ház miatt is. — Sok pénzembe került rakhatja. Valahol neki is laknia kell. Ha egy udvarban pereskedés, az ügyvédek is már végleg nem tudnak meg tudják, csűrni'csavarni a sza­vakat. De kiderült az igazság. bányától mentem nyugdíjba. Tavaly május elsején'' meg ..........................- --------- ­Ö sszesen 1100 forintot kapott, kaptam a végzést. Mindent ki- tani, vagy lelépési díjat fi­lenni, akkor a tulajdonosnak kötelessége máshol, legalább j szoba-konyhás lakást biztosi fizettem, enyém lett az egész zetni. A harmadik lehetőség levő éipítmé- adja a legkézenfekvőbb meg- nyek tulajdonjoga. Ezek után oldást. A lebontott ház végé- a bérlőt felszólítottam, hosv ben megmaradt egy helyiség, legalább fizessen al,bérleti dí­A tulajdonost kötelezzük: ab lakot. kéményt készítsen, tem. Sokallotta. nem fizetett, lakhatóvá váljon. Az mentünk a bíróságra. Kijött építőanyagot onnan ki kell egy szakértő. Nevetségesen raknia. A bérlő számára te- alacsony összeget. 27 forint bát megfelelő' ia-káskörül" havi albérleti díjat határo- manyt kell biztosítania. Ha másként nem megy, akkor hatósági úton kötelezzük er­re. Mindezt tesszük akkor is. ha tisztában vagyunk azzal: a bérlő korántsem „angyal”. megyei bíróságon 'is. Építeni enyém, világos, hogv építeni Y,“' J1 Yp'-m0867 ,.^apo,^r) beIul akar. Ezért bontotta le a ré. szeretnék Már a rai* is kész pont kerül, az úgy vegere. » gi házat. De velem nem tö- egy 9x12 rődöfct. Tegnap éjjel is a busz- Gyűjtöm megállóban aludtam. Mentem Vettem 40 mázsa cementet, s m,ndez elkerülhető lett a tanácshoz panaszkodni. Azt 16 mázsa oltatlan meszel. volna_ ha tuladonos és bérIÖ mondtak, hogy igazam, van. 240 darab salakblokkot, ko- legalább az emberi együtt Akkor miért nem intézked- vet és desakaanyagot. Köve- éló* __i,xi„„; n ek? Nem tartható sokáig ez telem, hogy a bérlő távozzon a portámról! Valahol él az zott meg. — Nekem családom van, egy fiam és egy lányom. Tes­sék; nézni, milyen rossz ház­ban lakunk. A telek az enyém, világos, hogv ét szeretnék. Már a raiz is kész méteres lakásról, az anyagot. élés alapvető erkölcsi normá­it betartja. A rosszindulat. . . „ , . . egymás eláztatása, a még édesanyja is. a felesege is. többet szerzés vágva vezetett ilyen lehetetlen helyzethez. S ez mindkét fél számára ta­nulságul szolgál. Iiozgonyi István NÖGRÁD - 1975. július 27 vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom