Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

Leonyid Brezsnyev fogadta az amerikai szenátorokat Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán a Kreml- ben került sor a Legfelsőbb nátorok küldöttségét, ameiy Hubert Humphrey és Hugh Scott vezetésével hivatalos lá­togatáson tartózkodik a Szov­jetunióban. Ugyancsak szerdán, a Kreml­ben került sor a Legfelsőbb Tanács küldöttsége és az ame­rikai szenátorok közötti tár­gyalások záró megbeszélésére. Az előző két nap során a két delegáció a nemzetközi kérdések széles körét tekintet­ték át, és eszmecserét foly­tattak a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok távla­taival összefüggő kérdések­ről. A szerdai megbeszélésen a kulturális csere fejlesztésé­ről. a környezetvédelemről és más kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről volt szó. Szovjet részről a megbeszé­lésekben Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB titká­ra és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára — mindket­ten a Legfelsőbb Tanács ka­marái külügyi bizottságának elnökei —, valamint Vitalij Ruben és Alekszej Sityikov, a két kamara elnöke, továbbá parlamenti képviselők vettek részt. A tárgyszerű és őszinte lég­körű beszélgetés során a felek a szovjet—amerikai kapcsola­tok jelenlegi helyzetével és további fejlesztésével össze­függő kérdéseket, valamint, egyes nemzetközi problémá­kat érintettek. Leonyid Brezsnyev méltatta annak a ténynek a nagy jelen­tőségét, hogy mindkét fél erő­feszítéseinek köszönhetően az utóbbi években fordulat tör­tént a kapcsolatok javítása és a szovjet—amerikai gyümöl­csöző együttműködés megte­remtése felé. mindkét nép, a béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdításának érde­kében. A Szovjetunió a jövő­ben is következetesen folytat­ja ezt az irányvonalat. Mindkét fél aláhúzta, hogy fontos és nélkülözhetetlen to­vábbfejleszteni és mélyíteni a szovjet—amerikai kapcsolato­kat az egyenlőség, a belügyek- be való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján. A beszélgetés során a felek figyelmet szenteltek annak a szerepnek is, amelyet a kél ország legfelsőbb törvényho­zó szerveinek kell betölte­niük a Szovjetunió és az Egye- sült Államok népéi közötti kölcsönös megértés és jószom­szédi, baráti kapcsolatok fej­lesztésében. Szerdán este az amerikai szenátus küldöttségének tag­jai Leningrádba repültek. Hu­bert Humphrey szenátor szer. dán délután Norvégiába uta­zik. Hugh Scott pedig csütör­tökön reggel Moszkvából Var­sóba repül. Július 5-én a len­gyel fővárosba érkeznek a szenátusi küldöttség addig Le- ningrádban időző tagjai is. Í (MTI) SZMT elnökségi ülés ' (Folytatás az 1. oldalról) szemben 21 százalékkal nőtt a bérszínvonal. Az egy főre eső jövedelem a tervezett 21 százalék helyett 24,2 száza­lékkal emelkedett. Míg a munkások és alkalmazottak együttes keresete 4 év alatt 31.5 százalékkal nőtt, addig a nőké 35,5 százalékkal. Ugyancsak megkülönböztetett elbírálásban részesültek a fia­talok, mivel a gyár létszá­mának 50 százalékát alkotják a 30 éven aluliak. A részükre biztosított keresetnövekedés 7.2 százalékkal nagyobb, mint általában a munkások kere­sete. A gyár vezetői tovább nö­velték a jól képzett szakmun­kások bérét. Magasabb bért biztosítottak, azoknak a dol­gozóknak, ahol a munkakö­rülmények, javulása ellenére is az átlagosnál nehezebb a fizikai munka. A vagonkira- kók, illetve a vagonpakolók bére 1975. március 1-től 50.6 százalékkal növekedett. A bérfejlesztés során igye­keztek meggátolni a nagy­arányú fluktuációt is. Ennek megfelelően az átlagosnál na­gyobb mértékben, 43,6 száza­lékkal emelték a hutáig behor­dok és golyófúvók bérét. Az Üvegipari Művek újon­nan kidolgozott érdekeltségi rendszere csak 4,2 százalékos béremelést tesz lehetővé. A gyár dolgozói és vezetői vál­lalták, hogy eredménytervü­ket túlteljesítik és ezzel ala­pozzák meg a fejlesztésre for­dított bér ellenértékét. Egyéb­ként az év első öt hónapjá­ban a .bérszínvonal 6,6 száza­lékkal haladja meg az 1974. évit. , A március elsején végre­hajtott bérfejlesztésen felül július 1-ével mindazoi) mun­kakörökben, ahol három mű­szakra járnak, az éjszakai pótlékot 17 százalékról 20 szá­zalékra emelik. A folyamatos munkakörben foglalkoztatott dolgozók — 6+2-es munka­rend — az éjszakai pótlékon felül 5 százalék műszakpót­lékot kapnak. Ezenkívül cél­prémiumot fizetnek ki a leg­jobb eredményt elérő mun­kásoknak. A vitában részt vevők elis­merték a gyár gazdasági veze­tőinek és szakszervezeti bi­zottságának ez irányú ered­ményes, jó munkáját, ugyan­akkor néhány hasznos észre­vételt i6 tettek; Vadkerti Ló­ránt, az SZMT titkára össze­foglalójában megalapozottnak tartotta a gyár bér- és jövede­lempolitikáját, melynek sb- rán korábbi feszültségeket is sikerült felszámolni. Felhív­ta a figyelmet az azonos mun­káért azonos bér elvének ma­radéktalan érvényesítésére, majd a béren kívüli juttatá­sok jobb propagálását szor­galmazta. Az elnökség az előterjesztést a vitában elhangzottakkal ki­egészítve elfogadta. Sikeresen teljesítik a programot Mint'a TASZSZ a repülés­irányító központból jelentet­te, Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov űrhajósok kedden befejezték a földfel­szín komplex kutatásának programját. Az űrhajósok fel­vételeket készítettek Ukraj­na, a Volgán túli területek, Kazahsztán, Távol-Kelet fö­lött. Ugyancsak kedden, a Szal- jut—4 legénysége megfigyelé­seket végzett a földfelszín és a Föld légköre által visszatük­röződő napfény polarizáció­járól és tanulmányozta a nap és a galaktikus kozmikus su­garak jellemzőit. Az űrállomáson a követke­ző munkanap július 1-én, ké­sőn este kezdődött és július 2- án, közép-európai idő szerint 10 óráig tartott. A kozmonau­ták egy igen ritka légköri je­lenséget — az ezüst felhőket — tanulmányozták, majd egyéb kísérleteket végeztek a tükrös röntgenteleszkóp se­gítségével. Az egészségügyi kutatási program olyan, a tüdő teher­bírási képességet vizsgáló kí­sérleteket írt elő, amelyeknek segítségével meg lehet hatá­rozni, milyen az energiaveszte­ség szintje a hosszan tartó űr­utazások során. A Szaljut—4 fedélzeti be­rendezései előírásszerűén mű­ködnek. Pjotr Klimuk és Vi­talij Szevasztyjanov közárze- te jő. A repülési programot si- kérésén teljesítik. (MTI) Gromiko és Kiss'rcer találkozó lesz Gereben Moszkvában hivatalosan kö-1 zölték: Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyihiniszte-e Genfben július 10—11-én ta­lálkozik Henry Kissingerrel, az' Egyesült Államok külügymi­niszterével, hogy eszmecse. rét folytassanak a két fél köl. csönös érdeklődésére számot tartó kérdésekről. (MTI) Libanoni helyzetkép A Karami libanoni minisz­terelnök és Arafat a Palesz­tinái Feliszabadítási Szervezet vezetője közötti megállcp-dás eredményeként kedden létre­jött tűzszünet néhámv órán á't volt zavartalan. maid ű.iabb szórványos lövöldözés kezdődött Bejrutban és az ellenségeskedések — ezúttal első alkalommal — átterjed­tek Tripolira is. Bejrúti le­ien,lések szerint azonban né­hány külvárosi összecsaoás- tól eltekintve az éjszaka nvu- godtiabban' telt el, mint ko­rábban. A fegyveres összetűzéseket — mint annak idején beszá­moltunk róla a szélsőjobb- oldali falam-gisták robbantot­ták ki és ezek éle elsősorban a Libanonban — közelebbről oedig a Bejrut külvárosai­ban — élő palesztin mene­kültek és gerillák ellen irá­nyult. A PFSZ vezetősége ké­sőbb megtiltotta a szervezet- tagjai számára, hosv részt vegyenek a fegyveres akciók­ban. A tűzharc ennek elle­nére isimét kiújult, ezúttal azonban a különböző libano­ni jobboldali csoportok — a falangi&ták, a maróra,ta ke­resztények és a muzulmánok — között. A kormányalakí­tási tárgyalások során — amelyekre F rang lé köztársa­sági elnöktől Karami muzul­mán. politikus kapott megbí­zatást — olyan kabinetet ala­kítottak ki, amelyből hiány­zanak á két legszélsőségesebb politikai — vallási irányzat — a szélsőjobboldali keresz­tény faliangisták és a muzul­mán többségű haladó szocia­lista párt — vezetői. Karami miniszterelnök — 17 évi ellenségeskedés után — kompromisszumos megál­lapodást kötött egvi.k legfőbb politikai ellenfelével Camille Cíiamouninal. a muzulmán többségű nemzeti diverzális Párt vezetőjével, akinek a belügyminiszteri tisztséget ajánlotta fel. Az úi bel­ügyminiszter kedden televí­ziós beszédben fordult az or­szág lakosságához, nyugalom­ra szólítva fel mindenkit. 8€@SLEiREii¥ (Folytatás az I. oldanál) alacsony nyugdíjak felemelé­sére. Folytatódik a munlia- idő-csökkentís az oktatás, az egészségügy és a közlekedés területén. A kiskereskedelmi forga­lom növekedése meghaladja az előirányzatot. Az áruellátás a nagyobb kereslet mellett is kiegyensúlyozott, bár egyes iparcikkekből átmeneti hiá­nyok keletkeztek. A fogyasz­tói árszínvonal emelkedése a tervezett mértékű. A termelő- es kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak róla, hogy az áruellátás az év hátralevő ré­szében is kiegyensúlyozott le­gyen. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy az elő­irányzatok szerint emelked­jen a lakosság jövedelme, az életszínvonal. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az élet­színvonal reális emelését a termelés nagyobb hatékony­ságával, a nemzeti jövedelem növelésével kell megalapozni. 3. A gazdasági feladatok megoldásában is elsőrendű fon. tosságú a párttagság, a párt- szervezetek fe'elősségtel ’es munkája és helytállása. A XI. kongresszus határozataival összhangban a gazdasági élet minden szintjén erősíteni kell a párt irányító, szervező és eljenőrző tevékenységét. • A Központi Bizottság a párt- szervezetek fő feladatává te­szi, hogy az 1974. ( decemberi határozat, az éves' népgazda­sági terv megvalósítását célzó intézkedések végrehajtásához nyújtsanak politikai támoga­tást, Gondoskodjanak róla. hogy a tervcélok megvalósí­tását szolgáló minisztériumi, vállalati intézkedési tervek kidolgozásakor tapasztalt po­litikai aktivitás, társadalmi kezdeményezés a végrehajtás­ban is érvényesüljön. Segít­sek elő, hogy a takarékosság váljék általánossá és a gaz­dálkodás minden területén Jól szolgálja a hatékonyság növelését. Olyan termelésfej­lesztést támogassanak, amely összhangban áll népgazdasá­gi érdekeinkkel. A közvéle­mény előtt világítsák meg, hogy a , gazdasági munka Je­lenlegi feltételei között csak olyan termelési és fogyasztá­si célokat tűzhetünk magúnk elé. amelyek minden oldalról megalapozottak, szerények, de biztonságosan szolgálják né­pünk ‘ életszínvonalának eme­lését. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát, a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség központi bizott­ságát és minden társadalmi szervezetet, mozgósítsák tag­ságukat annak érdekében, hogy pártunk XI. kongres­szusának és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tisz­teletére kibontakozott nagy­szerű munkaverseny lendü­letesen folytatódjék. A Központi Bizottság . az 1975. évi népgazdasági terv előirányzatait reálisnak tart­ja. Meggyőződése, hogy egész dolgozó népünk cselekvő tá­mogatásával, jó és fegyelme­zett munkával a terv céljai elérhetők. Anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb, cél­tudatosabb felhasználásával, tartalékaink mozgósításával, szoros együttműködésben a Szovjetunióval és a többi test­véri szocialista országgal, biz. tosítani tudjuk népgazdasá­gunk további tervszerű fejlő­dését. 4. Nagy biztonságot ad mun­kánkhoz, hogy erősödik gaz­dasági együttműködésünk a szocialista országokkal. A Központi Bizottság nagy­ra értékelte a KGST június­ban Budapesten tartott XXIX. ülésszakán a komplex prog­ram végrehajtása, a szocia­lista integráció kibontakoz­tatása. az 1976—1980. évekre szóló ötéves népgazdasági ter­vek koordinációja érdekében végzett eredményes munkát. A magyar nép érdekeinek és a szocialista országok né­pei közös érdekeinek megfe­lelően partunk és a Magyar Népköztársaság kormánya minden tőle telhetőt megtesz a KGST-országok gazdasági együttműködésének további szélesítéséért, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításá­ért. ///. A Központi Bizottság a to­vábbiakban személyi és szer­vezeti kérdésekben döntött: 1) A Politikai Bizottság tag­jává választotta Huszár Ist­ván és Losonczi Pál elvtársa­kat. 2) Romány Pál elvtársat, a KB tagját — más fontos megbízatás miatt — felmen­tette a Központi Bizottság osz­tályvezetői tisztsége alól. , Borbély Sándor elvtársat, a KB tagját kinevezte a Köz­ponti Bizottság ipari, mező- gazdasági és közlekedési osz­tályának vezetőjévé. 3) A Központi Bizottság ál­lást foglalt az országgyűlés ala­kuló ülésével, összefüggő sze­mélyi kérdésekben és elha­tározta, hogy javaslatait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége elé ter­jeszti. 4) A Központi Bizottság el­fogadta az 1975. II. félévi munkatervét. (MTI) Peking és Délkelet-Ázsia Kínai töltésű uákaumelmélet Willy Brandt Moszkvában Dél-Vietnam felszabadult, megkezdődött Vietnam egy­ségének helyreállítási folya­mata. Ennek a folyamatnak a gyorsaságát ma már nem kül­ső tényezők, hanem csakis a forradalmi mozgalom vezetői­nek érett, átgondolt politiká­ja szabja meg. Nem hosszú történelmi távlatban azonban nyilvánvaló, hogy a 40 milli­ós, egységes Vietnam Délke- let-Ázsia és általában a Tá­vol-Kelet rendkívül fontos tényezőjévé válik. KEDVEZŐ FORDULAT Lényegesen kevésbé tisztá­zott a helyzet Kambodzsában és Laoszban. Mindkét helyen döntő és kedvező változás, hogy az amerikai pozíciók összeomlottak. E nagy és jó­tékony fordulaton belül még kétséges a további politikai fejlődés iránya, különös te­kintettel arra, hogy Peking ezeket az országokat hatalmi és befolyási politikája egyik célpontjának tekinti. Más vonatkozásban ugyan­csak bizonytalan a helyzet Thaiíöldön, amely egészen a közeli múltig az amerikaiak legfontosabb támaszpontja volt a térségben, s amely az ese­ményekből okulva gyökeres külpolitikai fordulatot hajtott végre: napirendre tűzte az amerikai támaszpontok teljes felszámolásának követelését. A katonai-stratégiai válto­zások közvetlen következmé­nyeit abban lehetne összefog­lalni, hogy a térségben óriási pozitív fordulat zajlott le és kialakultak a következetesen szocialista politikát folytató egységes Vietnam jótékony hatásának lehetőségei. Ugyan- altkor a bizonytalanságok és kérdőjelek valamilyen formá­ban mind a kínai politiká­val függnek össze. KÉTÁGÜ STRATÉGIA Szovjet hírmagyarázók fel­hívják a figyelmet ^rra, hogy Peking részéről az új maga­tartás „ióeológiai” alapja az úgynevezett „légüres tér elve”, amelyet annak idején az ame­rikaiak hangoztattak elősze­retettel. Pekingi atfogalma- zásban ez az elv azt jelenti, hogy Délkelet-Ázsia országai, s köztük az Indokínai-félszi­get államai nem képesek szi­lárd katonai-politikai rend­szer létrehozására, tehát az amerikaiakj távozásával lég­üres tár keletkezik. Ebből a hamis és a harmadik világ népeinek alkotóerejét lebe­csülő magatartásból egyene­sen következik egy kétágú pe­kingi stratégia. E magatartás egyik ága az. hogy Peking az amerikai ka­tonai jelenlét fenntartásának híve a térségben. Az ameri­kaiak egykori feltétlen katonai túlsúlya, amely az egész kör­zetre rátelepedett, természe­tesen nem felelt meg a kínai vezetőknek, hisaen az ő ter­jeszkedési céljaikat akadá­lyozta. Az amerikai hadigé­pezet vereségei után azonban Peking úgy látja, hogy most „optimális szinten” van az amerikai katonai jelenlét. Ma­gyarán: olyan szinten, amely a földrajzilag közeli Kína ha­talmi befolyásának fokozatos növelését'nem akadályozhatja. MARCOS ÁTÉRTÉKEL? Miután a térség legdöntőbb változásai az Indokínai-félszi­get országaiban történtek, a kínai hatalmi törekvések ott figyelhétők meg a legéleseb­ben, Nem korlátozódnak azon­ban csupán erre a területre. Ennek leglátványosabb pél­dája Marcos Fülöp-szigeti el­nök nemrég lezajlott pekingi látogatása. Marcos évtizede­kig az amerikai politika csat­lósa volt s a Fülöp-szigetek ma is az amerikai \ támasz­pontrendszer része. Nyílt kér­dés természetesen, hogy Mar­cos utazását mennyiben egyez­tette az amerikai diplomáciá­val. Látogatása mindenesetre a kínai stratégia „második ágára” hívja fel a figyelmet Délkelet-Ázsiában. Nevezete­sen arra, hogy a Kínával nem közvetlenül szomszédos or­szágokkal Peking „normah- zálni” akarja diplomáciai kap­csolatait, és feladja a fegyve­res parasztfelkelések támoga­tásának azt a taktikáját, ame­lyet más területeken tovább­ra is alkalmaz. E stratégiai elgondolás mögött az a feltéte­lezés húzódik meg, hogy az amerikaiak vereségei követ­keztében az olyan országok, mint a Fülöp-szigetek, Ma­lájföld. sőt. a katonai uralom alatt levő Indonézia fokoza­tosan kénytelenek átértékel­ni külpolitikájukat és figye­lembe venni: az amerikaiak távozása Kína viszonylagos súlyának növekedését jelenti a délkelet-ázsiai térségben. A módszerek a helyi adott­ságoktól függően eltérnek egy­mástól. A lényeg azonban azonos. Élesen szovjetellenes bázison és az amerikaiak „jó­indulatú semlegességében” re- ménvkedvén az úi helvzetet a kínai vezetés arra használ­ja fel, hogy Délkelet-Ázsiában megvesse a kínai befolyási övezet alapjait, — i. — c. Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke Leonyid Brezanvevnek. az SZKP KB főtitkárának meg­hívására szerdán délben nyolcnapos látogatásra a Szovjetunióba utazott. A nyugatnémet politikus az európai enyhülés időszerű kérdéseiről, a biztonsági ér­tekezlet munkáiéról és a szovjet—nyugatnémet kap­csolatok várható alakulásából kíván véleményt cserélni vendéglátóival. A megbeszéléseken kívül Szerdán újabb tanácsko­zásra ült össze Lisszabonban a fegyveres erők mozgalmá­nak legfelsőbb forradalmi ta­nácsa. A napirendet nem tet­ték közzé. A Portugál Kommunista Párt rágalnnzás miatt kere­setet terjesztett be a lisszabo­ni bíróságon azok ellen, akik felelősek . az úgynevezett „moszkvai instrukciók” ko­holmánynak a sajtóban való közzétételéért. Portugáliában Brandt körutat is tesz a Szov­jetunióban : meglátogatja Le­ró ng rá dot és Novoszibirszket.' Szerdán Moszkvába érkezett Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke és felesége. A Seremetvevói repülőté­ren Leonyid Brezsnyev és fe­lesége, Borisz Ponomariov, az SZKP KB Polit'kai Bizott­ságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, és más hi­vatalos személyiségek fogad­ták a vendégeket. a PKP.t. rágalmazó hamisít­vány a Jornal cto Caso Re- publica című kiadvány június 21-i számában jelent meg. majd ennek nyomán a nyuga­ti sajtó széles körben felkap­ta. A JornaT do Caso Repub- iicá-t a lisszaboni hatóságok által május 19-én lezárt Re- publica című napilap szocia­lista párti irányvonalat köve­tő munkatársai jelentetik meg, időszakos — lapengedélyhez nem kötött — kiadványként. 2 NÓGRÁD - 1975. július 3., csütörtök- (MTI) Jelentés Portugáliából

Next

/
Oldalképek
Tartalom