Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

•neu. kapkodás nélkül fijabb bevásárlóközpont épül Salgótarjánban. A 3. számú üzletház az egykori Kulacs étterem helyén, a Rákóczi és Arany János út kereszteződésében készül, melyet — a tervek szerint — ez év végéig műszakilag átadnak. Az impozáns épületben három „gazda” osztozik: az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat kötött-divatáru és cipőüzlctct, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat ABC-áruházat nyit, míg a vendéglátóipari vál­lalat presszót, sörözőt üzemeltet. Az üzletházban a legkorszerűbb eladási formában, önkiszolgáló rendszerben árusítanak majd, ezt szolgálja a modern, belső berendezés is. A bevásárlóközpont tetején — képünkön — impozáns látványt nyújt a reklámtorony, melynek négy oldala közül még csak három foglalt hirdetés céljára, melyeken az üzemeltető vállalatok osztoznak. —• kulcsár — t(cll-e üzem E ' A kérdés korántsem költői, gyakorlati választ kell rá ad" ni. A Hazafias Népfront köz­ségi elnöke erről így véleke­dett: . — Régi ügy ez kérem. Olyan nóta, amelyet mérnem nagyon érdemes dalolni. Öt évvel ezelőtt vetették fel elő­ször az asszonyok. A termelő­szövetkezet a nőiknek, nem tudott állandó rriunkalehető" séget biztosítani. Ezért a szi- ráki ÁFÉSZ varrórészleget szeretett volna telepíteni. Fel­mérést végeztünk, hány a*z- szony munkájára lehetne szá­mítani. Ilyen-olyan kifogá­sokkal a zöme lemorzsolódott, alig maradtak néhányan. , így azután a fogyasztási szövet­kezet kedve is elment a rész­leg telepítésétől. Számos fórumon foglalkoz­tak már e kérdéssel. Azután elcsendesedett minden. A szunnyadó parázs legutóbbi lángralobbanlója Piri József- né és néhány társa. A járá­si NEB-hez fordultak azzal a kéréssel, hogy segítsék őket állandó munkahelyhez a községben. A népi ellenőrök utánanéztek a dolognak. Tá­jékozódtak a leállói közös ta­nácson. információkat kér‘ek a sziráki ÁFÉSZ elnökétől. Világos kép alakult ki. A községben — mint erre már utaltunk — korábban már felmérést végeztek, hogy hányán vannak azok a nők. akik állandó munkaviszonyt létesítenének. Számuk mint­egy 50-re tehető. Közülük 25- en kijáró dolgozók. A másik fele viszont a termelőszövet­kezetben, és háztáji gazda­ságban dolgozik. A vizsgálat során megálla- DÍtották, hogy Erdötarcsán nem lenne célszerű, illetve gazdaságos üzem telepítése, mivel 25 kilométeres körzeten belül több olyan üzem 'mű­ködik, amelyek munkaerő­gondokkal küzdenek. Az egye­sült termelőszövetkezet nem­csak földművelőknek és ál­lattenyésztőknek nyújt meg­élhetést, de melléküzemággal is rendelkezik. Ipari szövet­kezet is működik Kallón, a szomszédos községben. A népi ellenőrök nem áll­ták meg a helyzetfelmérésnél, hanem bizonyos kiutat is ke­restek. annak a néhány asz- szonynak a gondjára, akik szeretnének állandó üzemi munkát vállalni. Felkeresték a Váci Kötöttárugyár pásztói gyárának igazgatóját. Szépla­ki László ígéreteit tett, hogy Erdötarcsán számba veszik a munkára jelentkezőket, és megpróbálnak közös nevező­re jutni. Mi történt azóta? Széplaki László így válaszolt: — A |Cyár két képviselője járt Erdötarcsán. Falugyűlés- félét hívtunk össze. Világosan vázoltuk a pi'oblómát: az ér­dekeket egyeztetnünk kell. J ól járjanak az asszonyok, de ne fizessen rá a gyár sem. Há­rom lehetőség kínálkozott. Az üzemtelepítés nem megoldha­tó. Ráfizetés lenne a vége. Felajánlottuk, hogy járjanak be dolgozni Pásztóira. Három busszal rendelkezünk. most vesszük a negyediket, beszál­lításukról és hazaszállításuk­ról gondoskodnánk. Ám erre nem hajlandók. Marad a harmadik lehetőség. Valószí­nűleg ez valósul meg. Terve­ink szerint október 1-től be­dolgozói hálózatot alakítunk ki Erdötarcsán. Így évek óla vajúdó kérdés jut nyugvó­pontra. A végkövetkeztetés tehát az. hogy ha dolgozni akar­nak, akkor tudnak is Erdő- tarcsán a leányok és asszo­nyok. (rozeonyi) Ahogy emelkedett életünk kulturáltsága, úgy növekedtek energiaigényeink, is. Most, amikor szinte az egész országot ráébresztet­ték a valós helyzetre, az üzemekben is foko­zottabb figyelmet fordítanak az energiával való' takarékosságra. Nemcsak a tudatosság, hanem a tudományosság igényével latolgat- jág, hol, mit tehetnek az energiatakarékos­ságért. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben kü­lön nyomatékot kap az okos és ésszerű taka­rékosság gyakorlata. A tervbe vett taka­rékossági feladatok jó megoldása nemcsak a fizikai dolgozók, hanem a felső- és közép­szintű vezetők ismereteinek bővítését is meg­követeli. Arra törekszenek, hogy megvaló­suljon a takarékosságban a személyhez kö­tődő felelősségi rendszer, és kialakuljon minden szinten az olyanfajta önellenőrzés, amely kellő felelősséggel érzékeli az energiá­val való takarékos bánásmódot. Felmérték, hogy a huzalműnél például már ebben az évben 1023 tonna gőz takarít­ható meg kellő felelősséggel és önellenőrzés­sel. Ez a gőzmennyiség 180 ezer forint ér­téknek felel meg.. Földgázból ennél jóval na­gyobb érték megtakarítását várják. Ennek értéke hozzávetőlegesen 1 millió forintra rúg. Védőgázból 200 ezer, sűrítettlevegő- megíakarításból pedig 20 ezer forintos ered­ményt várnak. Így mérték fel a hideghengermű, a ková­csológyár és az öntöde energiatakarékossági lehetőségeit, és így jött ki, hogy ez évben a bázishoz viszonyítva 8,7 százalékos fajlagos energiamegtakarítást kell elérni a vállalat­nál. Igaz az is, hogy a fejlődésben bekövet­kezett változások magasabb energiafelhasz­nálást kívánnak. Ezért számolni kell az egy tonna termelésre vetített költségek növeke­désével. 1975-ben a kohászati üzemeknél az elmúlt évhez képest 9,2 százalékkal emelkedik a termelés, az egy tonna 'termelésre tervezett költség előreláthatóan mindössze egy száza­lékkal növekszik majd. A fajlagos energiafelhasználás különösen a földgáznál lesz magasabb. Ennek oka, hogy az új 40 szálas meleghorganvzó és a sósav­regeneráló folyamatos üzemeltetése a bázis­hoz képest 3 millió 200 ezer köbméterrel nö­veli a földgázfelhasználást. A kovácsoló gy árrész légnél a B-üzemi csarnok földgázzal történő fűtése várhatóan 400 ezer köbmé­terrel növeli a fogyasztást, a hideghenger­műnél pedig a Rau-Böing-kemence folyama­tos üzemeltetése. Ha érvényt akarnak szerezni a takarékos energiaelveknek, - akkor szükség van több olyan intézkedés^, ami lehetővé teszi az ésszerűbb felhasználást. Fontos feltétel pél­dául, hogy az energetikai berendezések fo­lyamatos karbantartását és felújítását időben és tervszerűen végezzék el. Törekedni kell a felújítások korszerűsítésére. De szükség van arra, hogy az ésszerű gazdálkodás követel­ményét különösen ott érzékeljék, ahol erre lehetőség van. A kovácsológyárban annyi kemencét üzemeltetnek a melegítés Céljaira, amennyi valóban szükséges. Előfordult, hogy egyetlen kemencéből több brigád is dolgozik, hogyne pocsékolódjon két-három kemencé­ben a drága földgáz. A délutános csökken­tett műszakban, pedig egy kemencéből is tud­nak dolgozni. Fontos intézkedés, 'hogy a hevítő kemen­cékhez tartozó hőihasznosítónál, a huzat biz­tosítása érdekében szükséges ventillátor for­dulatszámút 975-ről 1400-ra emelik. A huzat növelésével a kemencei kilángolások meg­szűnnek, és a kazán termelése is növekszik. A tapasztalatok arra utalnak, hogy ilyen módon a hőhasznosító berendezés termelése növekszik. Az St-típusú kemencék hőveszteségének csökkentése és élettartamuk növelése érde­kében áteresztő falú boltozatokat építenek be a kemencék felújítása során. A szántóvas­körkemence fenekét lejtősre képezik ki, míg a falazatot tartó lemez szélét vízszintes sík­ba hozzák. Az átalakítás csökkenti a terme­léskiesést, ugyanakkor jelentős energiamegta- , karítást tesz lehetővé. A takarékossági programot ilyen intézke­dések követik a Salgótarjáni Kohászati Üze­meknél. Az ésszerűséget a technológiában is értelmezik és alkalmazzák. S úgy néz ki, hogy ez a törekvés végiggyűrűzik a gyár legfelsőbb vezetőitől a szocialista brigádokig. Ebben, rejlik az energiatakarékosság ereje, ésszerűsége és várhatóan minden eddiginél kedvezőbb eredménye is. Orosz Béla „Milliomos" gépkocsivezetők Az Ulánbátort 1. számú gépkocsitelepen 1970-től új gazdasági . ösztönzőrendszert vezettek be kísérletképpen. Azóta a gépkocsitelep teljes gazdasági önelszámolás alap­ján működik. A kollektíva a gépkocsik, a teherszállítási kapacitás minél hatékonya ob kihasználására törekszik. En­nek, egyik alapja az újítások és az ésszerű javaslatok be­vezetése. A kollektíva egésze épp­úgy. mint az egyes gépkocsi- vezetők érdekeltek abban. hogy a szállításokat a legki­sebb ráfordítással, a munsa hatékonyságának növelésé­vel teljesítsék, mivel a mun­kabér-megtakarítás nyere­ségként a vállalatnál marad az ösztönzési alap növelésé.- re. Az új rendszer a nagyobb vállalásokat teljesítő dolgo­zók maximális gazdasági ösz­tönzését segíti elő. 1973-ban például a gépkocsitelep tel­jes nyereségéből 208 000 tug­rik került az ösztönzési alap­ba, 255 000 tugrikkal pedig hozzájárultak a dolgozók la­kásépítkezéseihez és kulturális programok szervezéséhez. A vállalat kollektívája 1974- ben — de az előző három évben is — a határidő előtt 50 nappal teljesítette éves áruszállítási tervét. A telepen fejlődik a .mil­liomos” gépkocsivezetők moz­galma és a szocialista bri­gád címért folyó verseny. A kollektíva több, mint 90 szá­zaléka vesz részt ebben a két mozgalomban. I gazi természetátalakí­tó munka folyik most a Komra-patak völgyé­ben. Az emberi szem előtt rejtett világ volt ez. Nem is tudni, melyik éles szemű ku­tató fedezhette fel, hogy nincs a völgynél különb hely a patak vizét tóvá duzzasz­tani. Sölét színű, sűrű az er­dő, a virágzó rét benne az üdítő. Lehet-e ennél vadnak különb otthona? Volt is oö- ven belőlük. Rejtett vadiárá- sok őrzik titkukat, amit nem­sokára örökre eltakar a völgybe beáramló víz, De ad­dig még sok ott a tennivaló. Eltakarítani mindent, hogy a víz ízét semmi sem rontsa meg. Ezért dolgoznak most ott barnára égve, verejtékez­ve a völgybe szorult fülledt­ségtől az erdészet motorfűré- szesei. Sűrű a bozót, a vadon lakói is kikerülték, de ők nem kerülhetik el. Vágják a géppel akár a kaszával, fel­váltva, hogy megpihenhessen a motor rezgését átvevő kar­juk. és pótolhassák azt a tö­mérdek vízveszteséget, ami egy menetben kifolyik tes­tükből. Nekik az eső felüdü­lést jelent, mert lehűti a le­vegőt. A Vajas felől szél kerekedik, enyhet hozó, az Istenbércéről, pedig erdei il­latot lopó. Akkor zúgnak az­tán egymás ellen a motor­fűrészek. Harsog a völgy, űzik & csendet, változik a természet. Itt dolgozik Ferkó István motorfűrésze« Egyházasger- géről. Magas, széles vállú. ke­mény emlber. Szalmaszínűvé szíttá a haját a nap, tes‘ét pedig mintha bronzzal öntöt­ték volna le. A szemében a bánat. Nemrég állt bíróság Fűrész zúg a Komra-völgyben előtt, mert válnak, de ami-- lyen kemény a munkában, olyan kemény elhatározásá­ban is és visszatért a szülői házba. Anyja, mellett majd megnyugszik. Este munkából hazatérve olyan a fűrészes teste, akár a döglött kutyáé, pihennie kell, amihez lelki nyugalomra is szükség van. Anyja mellett leli meg. He­tenként meglátogatja kisfi­át, aztán egész héten dolgozik, ahol nincs idő az érzelgősség­re. Az ember agyából kiveri a gondolatot a motorfűrész sivító hangja. Ferkó Pista dolgozik, ahogyan bírja. A múltkoriban az erdészet ve­zetősége türelmetlenkedett velük, mert, nem úgy halad­tak, ahogyan tervezték. Vi- rágh Gyulát, az erdészet ve­zetőjét is hajtják a víz mi­att, ami nagyon kellene már a városnak, dé amíg a tó he­lyén az erdő, addig egy lé­pést sem mehetnek előre. Békés ember az erdészet ve­zetője, de akkor szokatlanul élesen sürgetté őket. Ferkó szívére vette a dolgot. Más­nap négykor kelt. Az anyja féltette. — Hová ilyen korán, hiszen most feküdtél le- • • Félálmosan csak motyogta, hogy baj van odakint. Motor­ral ment ki az erdőre, és hozzáfogott dolgozni. Hajnal­ban a munka is jobban ment, a fűrész is élénkebben for­gott. A többiek mire megjöt­tek. egv tank benzint már kiifogyasztott. Puszta Laci a molorlűrészesek technikus vezetője, aki beleszületett az erdőbe, és nem szokása' a fi­nom dicsórgetés, most nem tudta megállni az elismerést, ha szűkösen is. — Ez igen... Egy embernek annyi is eiég ahhoz, hogy jókedvűbben vé­gezze a munkát. Puszta Lati ismeri Ferkó életét, azt is, hogy tud haragos is lenni, ha megbántják. Éjpen a napok­ban történt, hogy Kovács Gé­za, az erdészet másik vezető­je kint volt az irtáson. Akkor éppen kegyetlenül égetett a nap fénye és Ferkó Pista, ta­lán oda sejm figyelve arra, mit mond, hátranézett az őt figyelő Kovácsra. — Itt pusztulunk el, miért nem hozott már egy jó üveg sört... — Itt pusztulnak! Hiszen ez egy üdülő... Még két nap múlva is er­ről beszélgettek a fűrésze­sek, pedig Kovács is, ahogy rn Ferkó, tréfának szánta, amit mondott. így munka közben, különösen amikor már ro- gyásig nehezedik Ferkóra a fáradtság, nem érti meg a tréfát. De a többiek sem ér­tik. Elfárad a testük, meg­feszülnek az idegeik. A mun­kásember ezzel így vari min­denütt. Ferkó Istvánnak tu­lajdonképpen kovács a mes­tersége. amit az acélgyárban a híres Horváth. László bri­gádjában sajátított el, okle­velet is szerezve erről. Itt szívta magába a munkásöaér- zetet is. A gyárból is úgy Ke­rült haza, hogy a brigád megtudta, békétlen a családi életük, azt javasolták Forgó­nak, menjen haza dolgozni, hátha a gyakoribb közelség megváltoztatja helyzetüket. A gyárban ugyanis három műszakban kellett dolgoznia. Ferkó István sok mindennel próbálkozott otthon. Elszegő­dött a tsz-nez szállítórnun- kásnak, járt géppel is, és egy alkalommal kezébe vette a motorfűrészt. Az úgy történt, hogy a fa­lu szélén a Meaei-patak part­ján, a nagy fára fészket rakott egy varjúcsalád. Rettentő falánk állatok és rákaptak Gonda Lajos udvarán az ap- róosirkére. Szerencsére ki­vágásra ítélt fa volt a fészek- tartó. Ferkó István vállalko­zott, kicsapja a motorfűrész- szél. hogy helyük sem marad­jon a rablóknak, így is tör­tént. csakhogy amikor dőlt a fa, Ferkó hátralépett és egy galagonyatüske mélven a kezefejébe szűrődött. Csípőfo­góval szedték ki a húsból. Litkére járt az orvoshoz, ke­zét gyógyítani. Ott találkozott össze Virág Gyuszival, az er­désszel. aki a helyét nem ta­láló fiatalemberben megsej­tette, a jó munkást. Kitanít­tatta motorfűrész-kezelőnek, és azóta is nála dolgozik Fer­ke István. Naponta nekiveti magát a munkának, pedig amit most végez, az nagyon nehéz. Sok­kal nehezebb, mint a szálfa­döntés, mert a gaz kitér a fűrész elől, nyújtózkodni kell utána, ezzel is az erő fogy. De árrá igencsak jó, hogy nincs idő mással foglalkozni, minden figyelmet oda kell összpontosítani a Komra-völgy tisztítására, hogy mielőbb al­kalmas legyen a patak vizét felfogni. Ez a kötelesség hajt­ja őt, és mindent, ami fáj. fe­lejtet vele, mert keménvebb emer ám ő, minthogy búnak eressze a fejét. Kint, az er­dőben, megerősödnek az em­berek. .. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1975. július 20., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom