Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)
1975-07-19 / 168. szám
a Új elképzelés as emlősok származásáról r Á ma élő emlősállatok annak a hosszú fejlődésfolya- niatnák az eredményed, amely legkevesebb 300 millió évvel ezelőtt kezdődött. A vizet el- h.gjnn.i tudó szárazföldi ősge- ri acesek (négylábúak) törzsfejlődése — egymással szinte versenyfutásban — két irányban haladt. Az egyik a mat gyíkok felé vezetett, a másik az emlősszerű őshüllők, az un. Therapsidák irányában terjedt. Hogy az utóbbiak vajon tojásrakók voltak-e még, vagy már elevenszülők, azt még ma nem tudjuk. Mindenesetre az előnyösebb táplálékfelvételi lehetőség (fogazat) itt magasabb energiaszintre enged következtetni. A két út között a versengés nem mindig volt egyenletes. Kereken 220 millió évvel ezelőtt a gyfkszerűek csaknem teljesen elnyomták az emlössze Kieket Természetes, hogy időközben mindkét fejlődési irány képviselőinél jelentős átalakulás zajlott le. 'Amíg a gyikszerűeknél a hátsó végtag fejlődött jobban és az felegyenesedéshez, erős farok kialakulásához vezetett, addig az emlős szer űek mindkét végtag-párja átalakult, és lassan, fokozatosan az emtős- jelleg kialakulása felé haladt. A gyíkiszerűek a 140 millió 'évig tartó uralmukat lassan elvesztették, fokozatosan az emlősszerűeknek engedték át , —ahogy ezt a német Henkel professzor megállapította. A továbbfejlődés azonban még ma sem ismert ed éggé. A mai emlősök közvetlen őse a földtörténeti középkorban — érdekes módon — alig lehetett nagyobb, mint egy mai patkány. A fosszilis leletek legalábbis erre utalnak. A német régész-kutatók most az emlősszerű őshüllőktől az igazi emlősökig vezető törzsfejlődés ma még ismeretlen lépéseit igyekeznek megismerni.. Eddig csak fogakat és állkapocs-maradványokat találtak e korszakból. Remélik, hogy elöbb-utóbb (különösen a bányászat segítségével) egész koponyák is kézre - kerülhetnek, s akkor igazolható lesz az a feltevésük, hogy az emlősszerű őshüllőktől az emlősök felé vezető fejlődés során az első állkapocs átalakulásának és a hallószerv kialakulásának jelentős szerepe lehetett. A fogazatot viselő csontok 'épés- ről lépésre megerősödtek, megnagyobbodtak, a fogat nem viselők pedig fokozatosan visszafejlődtek, a koponya belsejébe húzódva, s a hallószerv kialakulásában játszottak további szerepet. Mindez feltevés marad mindaddig, amíg ilyen átmeneti, az emlősszerűek és emlősök közötti fejlődési szakaszból származó koponya kézre nem kerül. Gravitációs hullámok keletkezése r Az általános relativitás- elmélet szerint a gyorsuló testek gravitációs hullámokat kelthetnek. Minthogy a keletkező hatás annál erősebb, minél nagyobb az azt létrehozó testek tömege és gyorsulása, így mai műszereinkkel csak arra lehet esélyünk, hogy a csillagászati méretű .— égi — testek által keltett rezgéseket felfogjuk. Bár az eddigi kísérletek ellentmondó eredményeket szolgáltattak, továbbra is folynak az elméleti számítások, vajon milyen jelenségek lezajlása során keletkeznek olyan erős hullámok, amelyek a Földön is kimutathatók. Sokáig a kettőscsillagok (egymáshoz közeli. közös tömegközéppont körül keringő csillagok) voltak az első számú jelöltek. Azt gondolták, hogy a kettős- rendszer összeomlásakor már olyan erős hatas jelentkezik, hogy azt. igen nagy távolságban is ki lehet mutatni. Közismert, hogv a csillagfejlődési elméletekben is^ komoly szerep jut a gravitációs kollapsznak, ami ilv’ módon e«v gyakori természeti ielen- séa kell, hogy legven. Miért nem vették ezt eddig Kérelembe? Azért, mert a gömbszimmetrikusnak feltételezett csillagok szférikusán szimmetrikus összehúzódása során keletkező gravitációs hullámok eredője zérus, így nagy gyakorisága ellenére ez a folyamat nem termel kimutatható- gravitációs hullámokat. A Princeton'i egyetem kutatói azt az esetet is végigszámolták, amikor a csillag forgásszimmetrikusán. húzódik össze. A dolog annál is inkább kézenfekvő, mert az impulzusmomentum megmaradási tétel miatt a csillag a folyamat során egyre gyorsabban kénytelen forogni, és így a gömbtől lényegesen eltérő forgási ellipszoid alakot ölt. Mi történik a gravitációs hullámokkal ilyen típusú kollapszus során? A számítások szerint megfelelő kezdeti feltételek esetén akár százszor annyi energia szabadulhat fel ilyenkor, mint a kettőscsillagok esetében. A két kutató arra az eredményre iutott, hogy ha egy 1,4 naotömegű csillag hozzánk 100 fényévnél közelebb bocsátja ki a gravitációs hullámokat ilven forgásszimmetrikus összehúzódása során, akkor annak hatása Földünkön már mai műszereinkkel is kimutatható! Röviden A CINK ÉS AZ A-VITAMIN HATÄSA A cink a legújabb kutatások szerint nélkülözhetetlen nyomelem az A-vitamin megfelelő szintjének fenntartásában a plazmában. Kísérleteket végeztek cink és A-vitamin hiányos állatokkal, és kimutatták, hogy a cink szükséges az A-vitaminnak a májból a plazmába való átviteléhez. Megfelelő cinkmeny- nyiség jelenléte nélkül ugyanis az A-vitamin felhalmozódik a májban. RÖNTGENSUGÁRRAL KERESIK A GYÉMÁNTOT A szovjet gyémántlelőhelyeken különleges szerkezetű röntgenberendezést hasznainak, mellyel a fejtés • urán azonnal futószalagrendszerre kerülő fémet besugározzák. Az elektronsugárzás hatására a gyémánt csillogni kezd. A készülék a gyengén luminesz- káló villanást is érzékeli és jelzi, hogy az értékes ércdarabot külön kell választani. VÍZSZENNYEZÉSMÉRÉS — PISZTRÁNGGAL Az egyik franciaországi vízmű, amely Mery-sur-Oise-ban működik, 400 000 Párizs környéki lakónak szolgáltat ivóvizet. A vizet az Oise folyó vizéből tisztítják meg. Mint ismeretes, az Oise Franciaország egyik legjobban szennyezett folyója. Nemrégiben 15 km-re a vízműtől a folyó mellett egy víztisztaságmé- rő állomást létesítettek. Az állomáson hat elektronikus érzékelő méri folyamatosan az Oise vizének szennyezettség! fokát, hőmérsékletét, az oldott oxigéntartalmat, stb. Az elektronikus érzékelők mellett azonban biológiai indikátorokat is alkalmaznak: három akváriumban az Oise vizét cirkulél tátják. Mindegyik medencében egy-egy pisztrángot helyezlek el. A pisztrángokat enyne elektromos impulzusokkal „piszkálják”, hogy az áramlás irányításával szembe ússzanak az akváriumokban. Amikor a pisztráng élénk, akkor fel is úszik a kívánt szakaszon és eközben elhalad egy fotocella előtt. Amikor a pisztráng lankad, az mindig a víz szennyezettségének növekedését jelenti. Ilyenkor a hal egyhelyben marad, nem kerül a fotocella sávjába. Ez esetben a 15 km-re fekvő vízmű riadóasztalán egy piros fény gyullad ki és ugyanakkor hangjel is riadóztatja az illetékeseket a szennye- zettségi fok megnövekedéséről. A helyszínen vett vízminták analíziséből állapítják meg azután még időben a szennyezés okát és határozzák meg a beavatkozás jellegét. , i ... , Szóvjet-íVaiicia űrkutatási egjiiünuíködcs 19?5«ben A franciák ^űrkutatási költségvetése hűen tükrözi az ország lehetőségeit és ambícióit, terveit a viJágűrkutatos területén. A szakkörök néha azt mondják a francia űrkutatásról, hogy: „a franciáknak vagy rakétalőtér, vagy hordozórakéta hiányuk van”. Ebben a mondásban van némi igazság. A hatvanas években elkészült a guayanai bázisuk, a világ talán legjobb fekvésű rakétabázisa. Most van lőtér, de ismét nincs megfelelő hordozórakéta. A jelenlegi Diamant típussal nagyobb súlyú mesterséges holdakat, esetleg űrhajókat a franciák nem tudnak pályára állítani, 1975-ben néhány kisebb szatellitét szándékoznak fellőni a franciák a meglevő Diamant BP. 4. típusú rakétájuk segítségével. Ezután négy esztendőre bezárják a guayanai bázist, és 200 dolgozóját egy időre szélnek esszük: majd 1979-ben nyitja meg ismét kapuit. Erre az időre készül el a nagyteljesítményű ARIANE, a közös európai hordozórakéta, amelynek fejlesztésében az oroszlánrészt a franciák vállalták. Ebben az évtizedben hordozórakéta hiányában a franciák ismét fokozottabb mértékben szorulnak rá űrkutató partnereikre. A franciák a világűrben az ameriakik'al. a nyugatnémetekkel és még más nemzetekkel is együttműködnek. Ebben a kooperációban a legnagyobb súlya változatlanul a szovjet—francia együttműködésnek van. Ezt érzékeltetik a költségvetési számok is. Az 1974-es francia költségvetés a szovjet—francia közös űrkísérle- tekre 7,6 millió frank összeget irányzott elő. 1975-re az előirányzat 18,3 millió frank ugyanerre a célra. Milyen tervet készítenek elő 1975-re a francia és a szovjet űrkutatók a közös program körétében? K franciák néhány mesterséges holdjukat szeretnék most átalakítani, amelyeket szovjet rakétával kívánnak a közeljövőben pályára állítani. Ezek a holdak túl nehezek ahhoz; hogy a meglevő Diamant rakétával lehessen őket feljuttatni a világűrbe. Ezért új közös kísérletet készítenek elő: francia gyártmányú mesterséges hold (szovjet rakétával) röntgen csillagokat vizsgálna. másrészről héliumot mérne be a bolygóközi térségben. A Francia Űrkutatási Központ munkatársai most tárgyalják a Signe 2—M kotos program részleteit, amely a csillagok gammasugárzását vizsgálná. Szovjet biológusok a párizsi Pasteur Intézet munkatársaival űrbiológiai kísérleteket készítenek elő, amelyek során űrhajósok immunitása problémáit vizsgálnák a súlytalanság állapotában, másrészről a kozmikus sugárzás hatását tanulmányoznák a papucsállatkák életébe. Az 1975-ös utolsó közös kísérlet a ■ „D 2 A Polalrs”, am elvnek során a Naprendszerben a hélium eloszlást mérnék közösen a francia es szovjet kutatók. Az építészet számítástechnikája 4űfN is közhel ” hogy a számítógépek bevonultak a mindennapi műszaki-gazdasági életbe. Nap mint nap hallunk, vagy olvasunk legkülönfélébb alkalmazásukról. Most azonban egy látszólag magától érthető, de mégsem közismert alkalmazási területre hívjuk az olvasót, az úgynevezett számítógéppel segített mérnöki tervezés területére. Persze még ez a részterület is hatalmas, így még ennek is csak arról a fejezetéről szólunk, amely az építészeti tervezéssel kapcsolatos. Informátorunk Berényi Miklós, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet osztályvezetője. Rudak, kehetek, lemezek — programok Az un. számítógéppel segített építészeti tervezés, ha kis részterületnek is látszik a computerek alkalmazásai között, valójában igen összetett, sokféle problématípust magába foglaló terület. Mindenekelőtt azt kell világosan látni, hogy az építészeti tervezésben legalább két nagy ..ágazat” A gyermek véde» ni ében r AUandőnn visszatérő írónő, horv miként védjük mw gyermeke- i az áramütéstől. Lege vak <>ribb baleseti forrás az. hocv a kiss vermek drótot dug a konnektor-aljzatba* S ekként éri az áramülés. Vannak ugyan forgalomban olyan műanyagból készült dugók, amelyekkel „ellor- laszolható’* az aljzat nvilása, de előfordul, hogy ezt a felnőttek a konnektor használata után elfelejtik visszatenni, s máris kész a baj. De egyébként sem lehet a lakás össze dugaszoló aljzatát — köztük a folyamatosan használtakat is —ilyen dugókkal ellátni. Sokkal hatásosabb védelmet nyújthat a Siemens-cég által kifejlesztett védökapcsoló alkalmazása. Ez a kapcsoló egyrészt rövidzárlat ellen védő. több- áramk'irüs piManatkapcsoló. másrészt olvan földáramrelé. amelv már 30 mílliampcr áramerősségre 0,03 másodperc alatt kikapcsol. A rendkívül rövid reakcióidő következtében a feszültség alatt álló vezetékkel érintkező személy nem érez áramütést. íev semmi baja nem történhet. A kapcsolón látható gomb benyomására a kapcsolónak ki kell oldania. Időnként ezzel ellenőrizhető. hogv kifogástalanul működik-e. Az újfajta védökaocsnló persze nemcsak a gyermekek életvédelme érdekében készült. alkalmazása mindenki számára nagyobb biztonságot nvújt az áramvcszcllycl szemben. van. Az égjük a szerkezetek, az épületek, statikai tervezését ölelj fel, míg a másik az un. funkcionális tervezés az épület külső és belső beosztásával, mondhatnánk a szer•) kezet hasznos kitöltésének megtervezésével foglalkozik. A Számítástechnikai Koordinációs Intézet más intézményekkel (pl. az IPARTERV- vel) együttműködve a szerkezettervezési problémák számítógépes megoldásával foglalkozik. Valójában még ez az építészeti tervezésen belüli részterület ig számtalan egymástól különböző kérdéscsoportot foglal magában. Pl. igen fontos problémakör az un. tartóknak -a keresztmetszet szerinti méretezése, keresztmetszetük pontos meghatározása azokból az adatokból kiindulva, amelyeket a statikus mérnök megkap; a tartók geomíeriai alakjából (pl. egyenes vagy hajlított, kör, négyszög vagy más egyéb keresztmetszetű), a tartó anyagából (pl. acél, beton), a várható igénybevételből és így tovább. A számítógépi programnak pedig meg kel] határoznia a szükséges, vagyis a megfelelő méreteket (vagy pedig ellenőriznie kell a kiinduló adatok helyességét, azt tehát, hogy al!kalmas-e a megadott méretű tartó a szükséges igénybevétel, terhelés elviseléslére.) Űjabb problémát jelent az un. rúdszsrkezeti kérdések megoldása. Itt már több ponton megtámasztott tartók, vagy éppen un. keretszerkezetek statikai, tehát különféle igénybevételi számításait kell programozni a számítógép részére. — Megint más ieilegű problémákat vetnek föl statikailag — és így a programkészítőknek is — a lemezek. a különböző összefüggő terhelésnek kitett felületek. Ezek a problémák azonban mintegy lemeztelenítve, „kicsontozva” tartalmazzák csak az építészeti tervezés végső célját az épület, a -konstrukció, az un. műtárgy létrehozásét. Ez azonban természetes. Maga az épület statikája is, mint egy csak a majdani épület csontvázával foglalkozik. Elgondolható természetesen, az is, hogy a számítástechnikus kezében ezek a problémák még tovább tipizálódnak1 és természetesen átfogalmazódnak a számítógépi programok igényeinek megfelelően. Programkönyvtár — építészeknek A számítógépek hasznosságát e területen mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a leggyakrabban előforduló statikai problémákra, főbb helyen, így az SZKI-ban is már kész programok áll iák rendelkezési-e, amelyekkel, bármikor automatikusan megoldhatók, és a statikus tervezőmérnök megszabadul a fáradságos, kézi számításoktól. Sőt, az egyes problémakörökön beiül még sokszor ugyanarra a feladatra is több program, több számítógépes megoldás áll már készen. Ez viszont lehetővé teszi, hogy a közvetlen feladat megoldásán túl egyéb szempontokat is figyelembe vehessenek 'a felhasználók, és ennek alapján döntsenek egyik vagy másik program mellett. — Ezeket a programokat aztán összegyűjtik az egyes intézmények, es különböző kiadványokban szélesebb körben is hozzáférhetőbbé teszik. — Ehhez egyébként az egyes intézmények munkatársai szükség esetén még közvetlen megbeszélésekben is adnak segítséget. A feladat közvetlen megoldásán túl ugyanígy a számítástechnikai kultúra ma- gyarországi elterjesztése nép- gazdasági érdek is. H. Ü. ’ „Szelíd" robbantás Az eddig alkalmazott, hagyományos robbanóanyagokkal folytatott tengeri kőolaj- és földgázkutatás mgy károkat okozott a halállományban. ezért szovjet kutatók új, a tengervíz lakói számára ártalmatlan geofizikai vizsgálati módszert dolgoztak ki. A robbanás, amelv oxigén és propéírbután oáz speciális. vízalatti ■ robbantókapjrá- ban való elegyítésével történik. csak úgynevezett síkhullámokat kelt, amelyek elijesztik a halakat anélkül, hogv kárt tennének bennük, de ugyanakkor tartalmazzák az „összes, a geológusok 'tornára értékes információt is.' NÚGRÁD - 1975, július 19., szombat 11
