Nógrád. 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

Az Olimpia — 80 cm liléin ál választ Az Olimpia—80” szovjet Szervező bizottság országos pá­lyázatot hirdetett az 1980. évi olimpiai játékok emblémájá- r.ak tervezésére. Az emblé­mának ki kell fejeznie az oiimpiai mozgalom humánus lényegét, tükröznie kell a ren­dező város és ország nemzeti jellegzetességét. A pályázatra bárki benevezhet. Alekszandr Greszko. a szer­vező bizottság felelős titkára elmondotta, hogy az olimpiai előkészületek során igyekez­nek messzemenően figyelembe venni a NOB tagjainak és a nemzetközi sportszövetségek vezetőinek kívánságait. így az olimpiai falut például lehető­leg az olimpiai játékok köz­pontját képező Luzsnyiki-sta- tíionhoz közel építik fel. Egyik elképzelés szerint a sportolók a Lenin-hegyen, a Lomonoszov Egyetem környékén kapnak szállást. A stadion közelében tervezik felépíteni a sajtó fő­hadiszállását. A sajtáal köz­pontok elhelyezésével a szer­vező bizottság mellett működő sportversenybizottság fogl )i- kozik. Tervbevették a Dina­mó, Lokomotív és több más stadion továbbfejlesztését és korszerűsítését, valamint sporttermek, kerékpárpályák létesítését. Talünnban nemrég lezárult az. olimpiai vitorlás központ megtervezésére a pályázat. A végleges tervet a három díj­nyertes munka alapján készí­tették el, s a TalUnni'öbölben nemsokára megkezdik a léte- sítmény építését. « A Szondy-emlékverseny előd Jubileumi év az SBTC ökölvívó« sportjában n Visít z;i pénzt! ' Az argont inai Tampa Juniors labdarúgócsapat vezetősége nem mindennapi újítást veze­tett be. A néző a mérkőzés előtt szabályosan megvásárol­ja belépőjegyét, s amennyiben elégedetlen a csapat teljesít- ményével, jogában áll a já­tékteret előbb elhagyni. Ebben az esetben a belépőjegy árá. nak egy részét a klub „fájda­lomdíjként” visszatéríti a csapat szurkolói számára. Pablo Calla a klub gazdasá. pi szakembere, a szokatlan öt­let szülőatyja így indokolta elöntését: — Tisztában va­gyunk azzal, hogy nagy fele­lősséget vállalunk, viszont a nézőknek is joguk van ahhoz, hogy pénzükért jó játékot kap­janak. Térmészetesen van az eremnek egy másik oldala is: <i gyakorlat bevezetése feltehe­tően játékosaink teljesítmé­nyére is ösztönzőleg hat, mert amennyiben sor kerül a belé. pöjegyek árának visszafizeté- sere. ennek arányában csökken a prémium is. Megítélésem szerint el sem képzelhető szá. inukra ideálisabb „hajtóerő”, a szép. jó és főleg eredmé­nyes játékra. , Vajon, ha nálunk is beve­zetnék!. .. Fckcléző Lapíts Ä brazíliai Maliiéira váró­kban a helyi csapat, amely íz egész évadban feltűnő gyen- :én szerepelt, biztos kiesőként tilt ki utolsó bajnoki mérkő­zésére. A csapat ,,fenegyerek” ka­rosa, a labdarúgás töfíéneté- >en is különös módon fejezte n emiatti elkeseredését. Kez- iés után a kapufa tövében éláüitott egy kinyitható asz- alkát és széket. Leült, majd ermoszból feketekávét töltött magának és mit sem törődve t pályán történő események­kel, újságolvasásba merült. A lézők persze harsányan ne­vettek a nem mindeniiapi lát­ványon. A játékvezető csodá, atos módon ügyet- sem vetett i kapus szokatlan produkció­iára. A Brazil Labdarúgó Szö­vetség már sokkal könyörtele- íebb volt, mert három játék­ból tiltotta él a mérkőzés alatt feketéző kapust és ugyancsak megbüntette a szabálytalansá­gok felett szemet hunyó játék­vezetőt is. Szegény kapus, most kényte- en máshol „feketézni”... Ment real i reménységek Neve: Szomovné Balogh Györgyi. Születési helye és ideje: Bu­dapest, 1948. május 1. Magassága: 170 cm. Súlya: 50 kg. Foglalkozása: üzemmérnök. Klubja: Vasas. Edzője: dr. Irányossy Gézá­né. Balogh Györgyiről hosszú hónapokon át nem lehetett hallani. Már-már lemondtak róla az atlétika hívei. A müncheni csalódás, a kihagyás után most mégis Montrealra készül. Münchenben többször is ott volt a startnál, s a 400 méteres síkfutás döntőjében a nyolcadik helyet szerezte meg. — De jobb, ha erről most nem is beszélünk, mert Mün­chenben csalódtam magamban — mondta a sokszoros válo­gatott versenyző. — Sokkal nagyobb reményekkel utaztam az olimpiára, mint amilyen eredményeket elértem. Arra is gondoltam, hogy abbahagyom a sportolást. Egy évig szünetet tartottam, de más okok miatt: gyereket vártam, kislányom született, anyai teendőket lát­tam el. Aztán — most már bevallom — mind jobban hiányzott a sport, a verseny­zés, a küzdelem a jobb ered­ményekért, ami hosszú éveken át hozzátartozott az életem­hez. Tavaly az év második le­iében újból edzésbe álltam. Ekkor láttam, hogy nem kis dologra vállalkoztam, mert mindenekelőtt önmagamat kel­lett és kell utolérnem. Ezért úgy tervezem, hogy csak má­jusban indulok először verse­nyen, 100 és 200 méteres tá­von. Az atlétika magyar rekorde­reinek listájág Balogh Györgyi nevével háromszor találko­zunk : VEGVÉPSZER jaígólarjóni gyára azounali belépéssel fel vételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: hegesztő. szerkezeti lakatosi esztergályos, marós, gyalus, Korszerű, minden igényt ki­elégítő üzemünkbe jő ke­reseti lehelőséggel vár­juk a jelentkezőket o fenti munkakörök betöltésere. Je­lentkezés levélben, vagy sze­mélyesen o gyár munkaügyi osztályán, Salgótarján, Rá­kóczi u. 249, 100 méter: 11,3 mp, 1971. 200 méter: 22,8 mp. 1971. 400 méter: 51,7 mp, 1972. S ha már eredményekről írunk, ide kívánkozik 200 mé­teren egy 23,3 másodperces ideje is, amellyel az 1971. évi helsinki Európa-bajnokságon ezüstérmes lett. Vajon 1975- ben mire lesz képes? — Edzőmmel három fontos célt tűztünk ki: 1. újból elérni a korábbi erőnléti színvonalat. 2. megfelelő technikai felké­szültség; fokra jutni. 3. új rajttechnikimban a kísérlete­zésről áttérni a megvalósítás­ra. Ha ez sikerül, akkor talán megvalósul idei tervem: 100 és 200 méteren újból magyar bajnok lehetek. — És a rekordok? — Azok már a fenti pontok függvényei. Balogh Györgyi 13. éve hó­dol az atlétikának. Budán, a II. kerületi sportiskolában kezdte pályafutását, méghozzá nem is egy, hanem több szám­ban. Nemcsak gyors volt, ha­nem kitűnően ugrott magasba és távolba, úgyhogy nehéz Volt döntenie: melyik atlétikai versenyágat válassza. — Valóban, talán ha a ma­gasugrást vagy a távoíugrást választom, eredményesebb le­hettem volna — folytatta. — Súlyom ugyanis elég alacsony és általános edzői vélemény, hogy könnyebb így akár a tá­volba, akár a magasba „re­pülni”. De nem bántam meg, hogy futó lettem, mert a má­sodpercek elleni harc rendkí­vül izgalmas, s a rövid távo­kon érvényesül igazán a fej­fej melletti küzdelem. Ezt pe­dig nagyon szeretem, s azt sem bánom, ha kicsit eiőbb vagyok ellenfeleimnél... K. M. Rafinált Méltán érdemelte ki a „vi- !ág legkörmönfontabb sporto­lója” büszke címet a brazíliai Saveiro Torez ökölvívó, aki mellére tetováltatta felesége és 3 kisgyermeke arcképét. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért hordja mellén ezt a családi képgyűjteményt, sze­rény mosollyal így válaszolt: — A szorítóban a küzdelmek legnehezebb pillanataiban jo tudni, hogy közelében vannak szerettei. Azonkívül az ellen­félből is némi szánalma^ vált ki, hogy ártatlan gyermekekre, vagy asszonyra üssön!... Jelentős jubileumok jegyé­ben kerül lebonyolításra az idén, július 17—29-ig az SBTC Szondy György, ökölvívó-em­lékversenye. A szakosztály megalakulásának 25. évfordu­lóját ünnepli. míg a tornát ezúttal 15. alkalommal ren­dezik meg. Tekintsünk most vissza a tarjáni ökölvívósport kezdetére. A bányszszakszer- vezet 1950-ben adott ki felhí­vást a nehézatlétika szervezé­sére. Pintér János, aki jelen­leg is vezető edző az SBTC- nél, kapta a megbízatást, hogy alakítsa meg az ökölvívó-szak­osztályt. Abban a teremben kezdődött a munka, ahol jé- lenleg is edz az SBTC: a Tán­csics Mihály Közgazdasági szakközépiskola tornatermé­ben. A Kacsák testvérek, Ver. bovszki László, akit mindenki csak „Usi”-nak becézett. Pál János, a Csatlós testvérek és még néhányan nagy lelke­sedéssel dolgoztak. Az első nem hivatalos, szoktató jelle­gű mérkőzésre a Bgy. Dózsa ellen került sor, amelynek színeiben Szabó Béla is — az SBTC jelenlegi intézője — szorítóba lépett, A mérkőzés- vezető Pintér János volt. A ta­lálkozón 8:8-as eredmény szü­letett. Egy év után Gyöngyö­sön került sor az első hivata­los mérkőzésre. Csapatba ír.o- ki összecsapáson otthonában verte meg a Bányászt az SBTC. Emlékezetes volt az 1953-as CSB-mérkőzés is, amelynek Eger volt a színhe­lye. Ennek a szereplésnek kü­lön érdekessége, hogy egymás után négy, kiütéses tarjáni győzelem született. Sorrendben Baleza, Garas, Rigó és Kovács küldte padlóra ellenfelét. 14;10-re nyert az SBTC. Ekkor kapták a tarjáni fiúk kemény öklükről a „csákányvárosiak” nevet. Felsorolni is nehéz lenne a neveket, azt a sok szép fegy­vertényt, amely a 25 évet fémjelzi. Egy szakosztály nagyszerű sorozata sűrűsödik össze ebben a negyedszázad­ban. Kik voltak azok, akik si­kert sikerre halmoztak, akik öregbítették az ökölvívósport hírnevét? Kik voltak a Szondy- emléktoima elindítói? Említ­sünk meg közülük néhányat. Hukuczi Miklós, a* akkori ökölvívó-szövetség elnöke, Bú­za Pál, Baleza Lajos a szövet­ség tagjai, az utóbbi később a szövetség elnöke lett. Vadas István, Rikweisz Károly az ökölvívók patronálói „bábás­kodtak” az emlékverseny lét­rehozásánál. Az eltelt 25 év soran és a Szondy-ökölvivó- tornák történetében kimagasló eredmények születtek. Említést érdemel Hranek Ferenc ötszö­rös Szondy-győr.tes, Baleza, aki szintén több siker _ré;icse volt, a válogatott Sá­gig is eljutott. Varra aandor 54 kilogrammban bányászbaj­nok, országos bányászváloga­tott volt. Két éven át ifjúsági bajnoki cím fűződik nevéhez. A felnőtt magyar bajnokságo­kon 2., 3. helyezéseket ért el. A Gyöngyösi Zalka SE-t ak­kor erősítette, amikor a CSB-k történetében először és egyet­len alkalommal nyert bajnok­ságot vidéki csapat. A Garádi és a Kopella test­vérek is becsülettel küzdöttek. Belőlük kovácsolódott az az együttes amely eljutott az NB I-ig. Az 1957-es évekhez kötő­dik a könnyűsúlyú Balogh Sándor sikere, aki a gyöngyösi Tóth-ot, a „Púpost” a tokiói olimpiát megjárt versenyzőt, de Kajdi Jánost, a Honvéd ki­válóságát is legyőzte. Testvére Balogh Miklós is szívós, küz­dőképes versenyző volt. A szorítóban sokszor testvérharc alakult ki közöltük, s színvo­nalas mérkőzésüket méltán tapsolta meg a közönség. Sze- rémi 57 kilogrammban ért el szép sikereket. Országos ifjú­sági bajnok, bányászbajnok volt. A lengyelek ellen a cí­meres mezt is felhúzhatta. Emlékezetesen szerepelt 51 ki­logrammban Csonka Jenő, aki Török Gyulát az 1960-as római olimpia bajnokát is padlóra küldte. A románok ellen ő Is volt magyar válogatott. Meg kell még említeni Botos Jó­zsefet és Simkó Lászlót is, aki jelenleg segédedző az SBTC-nél. Az utóbbi években Farsang Sándor neve is ismert lett. Az ifjúsági és serdülő magyar bajnokságon ^ második volt. Rangos versenyeket nyert. Az Énekes-emlékversenyen má­sodik helyezést szerzett. Bár már visszavonult a verseny­zéstől, de sokan emlékeznek a Szondy-tornán Botos András­sal vívott külön harcára a leg­technikásabb versenyző címéért. Botos András a szak­osztály legeredrhényesebb ver­senyzője. Olimpiai és EB bronzérmes. Ide kívánkozik még öccse János neve is, aki most a Zalka SE-nél szerepei. Hogy jó munkát végez Pin­tér János edző és segítőtársa Simkó László, bizonyítja az, hogy az utánpótlással sincs baj. A serdülők között az egyik legtehetségesebb ököl­vívó Oláh László, aki vidék magyar bajnoki címmel büsz­kélkedhet. Hamarosan színre lép a nemzetközi Balaton-ba.j- nokságon. Hranek Sándor, Botos I. Tibor. Révai György, Oláh Ernő, Zámbó Sándor, Farkas Sándor, Hranek Ró­bert, Viszkok István és az első versenyén induló Botos II. Tibor, András öccse léphet rnajd jogos reményekkel szorí­tóba a Szondy-emlékverse- nyen. Az ifiknél Csík Miklós, Oláh Lajos, Oláh Antal. Da. nyi Gyula érdemel említést. Az idei Szondy .emlékver. seny újból nagy küzdelmet ígér. Méltó ünnepe lesz a tar. jani ökölvívósportnak, a ju. bileumoknak. Az SBTC tizen, kétszer nyerte el a serleget. A Zalka SE kétszer, a Bp, Törek­vés egy ízben. Eddig tizenöt sportkör 150 versenyzővel ne­vezett. Itt lesznek a román METALUL ökölvívói is. Az SBTC is népes mezőnnyel in­dul a versenyen. Reméljük ez­úttal is Salgótarjánban marad a díszes serleg. — adorján — A gerendán. kj Medvebőr cipő és hikarifa Hány kiló a hokisok felszerelése? Izgalmasabbnál izgalma­sabb jégkorongmérkőzéseket láthattunk a televízióban — a világbajnokság küzdelmeit. Néha a játékosok mezén, sisak­ján, ütőjén meg-megvillant egy felirat, a felszerelést készítő gyár neve. Milyen cégek készí­tik ezeket a sportszereket, melyek azok, amelyek a leg­kedveltebbek a világ hokisai körében? , Általában négyfajta felszere­lést használnak a „huszadik század sportjának” hívéi. Ter­mészetesen a tengerentúliak itt is igyekeznek elkülönülni az „öreg földrésztől”. A Kanadá­ban előállított CCM-felszerelés a legdrágább a világon. Csak egy jellemző adat: a kesztyű 100 dollárba kerül. Könnyű műanyagból készülnek a kö­nyök-, a vese- és a vállvéáők, habszivaccsal bélelik a nadrá­got és a mezt. A korcsolyaci­pők speciális bőrből készülnek. Álllitólag csak a thackaberry medve bőréből lehet igazi, a tengerentúli profik számára is megfelelő cipőt gyártani. Európában már jóval szeré­nyebbek az igények, mégis ki­tűnő felszereléseket állítanak elő. A finn KOHO, a svéd JO- FA, valamint több csehszlovák cég termékei keresettek vala­mennyi országban. A fejvédők cerrriészetesen műanyagból készülnek, lényeges különbség nincs is közöttük, legfeljebb a formájukban térnek el egy­mástól. A nadrágokba már va­lamennyi gyár keményre lak­kozott műanyagot épít be a combnyak és a vese védelmé- re. A verseny ma már nem is annyira a minőségért folyik, inkább azért, hogy ki állítja elő a legkönnyebb felszere, lést. Húsz, huszonöt évvel ez. előtt még legalább 10—12 kilót nyomott egy jégkorongozó sze­relése. Akkoriban még nehéz filccel bélelték a mezeket és a nadrágokat, a könyök- és váll- védők pedig vékony fémből készültek. Ma, a műanyag- korban legfeljebb 5 kiló egy- egy felszerelés súlya... Külön „fejezet” e sportág egyik leglényegesebb kelléke, az ütő. Amerikában hikari- fából készítik, több rétegből ra­gasztják, préselik a botokat és speciális hőmérsékleten hajlítják meg a tollát. Euró­pában is hasonló módon ké­szülnek a „szerszámok”, leg­feljebb az alapanyag más. A finnek nemrég kezdtek egy új ütőt gyártani, amely hajlított csőhöz hasonlít, belül üreges, két oldalán ragasztott fa. Előnye, hogy nehezebben tö­rik, mint a hagyományos tö­mör fa. Erre persze szükség is van, hiszen egy jó ütő ára legalább 400 forint, s csak idehaza, a mi szerény kere­teink között is egy játékos legalább harminc ütőt használ el egy idényben. Persze a ma- , gyarok, edzésen inkább az ol­csóbb, de majdnem ilyen jó csehszlovák botot használják, amely „csak” hatvan forint. ] NÓGRÁD - 1975. július 13. vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom