Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-24 / 146. szám

Becsülettel élek és halok... Benépesült Bács-KIskun meg ye kilenc ifjúsági építőtábora. Háromezer középiskolás kez­dett kéthetes munkához. A fi utalok elsősorban az állami gazdaságok szőlőiben és a gyümölcsszedéshen segítenek. A Helvéciái Állami Gazdaság „Hámán Kató’’ ifjúsági tá­borában a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumból 120 leány és 80 fiú állt munkába. A főszerep a tömegközlekedésé Vitathatatlan, hiszen az or­szág lakosságának többsége gyalogos. Azaz. ha utazik — márpedig utazik, helyben és települések között, munka, ta­nulás, szórakozás, rokoniáto- gatás, üdülés és seregnyi más dolog okán —, akkor tömeg- közlekedési eszközt vesz igény­be, Villamost, elővárosi vas­utat, autóbuszt, vonatot (a fővárosban), metrót. 1968, ok­tóberében fogadta el az or­szággyűlés a közlekedéspoli­tikai koncepciót, mely 1980-ig határozta meg a feladatokat, első helyre állítva — mint társadalompolitikailag is fon­tos teendőt — a tömegközle­kedés korszerűsítését. Aiírí rangsor Társadalmi, gazdasági osztás biztosíthatja a forin­tok legelőnyösebb befekteté­sét. E munkamegosztás jegyé­ben szüntették meg ezer kilo­méter hosszúságú kisforgal­mú vasútvonalon a közleke­dést 1968 óta, s terelték köz­millió ember célhoz juttatásá­ról kell gondoskodni! 1970 és 1974 között a távolsági autó­buszokon 120 millióval növe­kedett az évente szállított uta­sok tábora, s bár a vasút forgalma ez idő alatt tíz szá­zalékkal csökkent, 1974-ben 363 millióan vették igénybe. (A távolsági autóbusz-közle­útra, nevelték ugyanakkor a kedést 598 millióan.) Ezek az villamosított pályaszakaszok adatok csak halványan tüfc- — ma 1200 kilométert, avas út törzshálózatának 27 szá­zalékát teszi ki — arányát. Ezt méltányolva hozta meg döntését a Minisztertanács 1974, augusztus 29-i ülésén az autóbusz-közlekedés fej-' lesztésének rendkívüli álla­mi támogatásáról, hiszen most már évek óta 8—10 százalék­kal emelkedik esztendőnként az autóbuszutasok száma. ha­ladásunk tükröződik a közle­kedés fejlődésében is. Euró- Ez a geriflC pában ugyan korántsem álta­lános, számunkra azonban már természetes, hogy min­den kétszáz lakosnál nagyobb települést érintenek az autó- buszjáratok. A szállított uta­sok számát tekintve az utób­bi években változott a rang­sor, helyet cserélt a vonat az autóbusszal. Ma már az or­szágban hatmillióan utaznak naponta — igen, naponta! — autóbuszon. Van, persze, ennek fonák­ja Is. A zsúfoltság; járatki­maradás, késés, a korszerűt­len jármüvek kénvszerú üzem­ben tartása, az ún. szállítási szolgáltatások alacsony szín­vonala stb. A fejlesztés sok­ba kerül, mert ebben az ága­zatban az egy foglalkoztatott­ra jutó állóeszközérték öt­szöröse a népgazdasági átlag­nak. Ez némi fényt vet arra, miért csak a hatvanas évek második felétől kezdődött meg itt a számottevőbb korsze­rűsítés. Ésszerű w un ka megoszlás Idén a vasút — mely na­ponta egymillió utast hoz, visz — hétmilliárd forintot költ pályafelújításra, biztosítóbe­rendezésekre, állomások kor­szerűsítésére, s természetesen mozdonyok, kocsik vásárlá­sára. Az autóbusz-közleke­dés — a fővárost nem szá­múvá — hétezer darabból ál­ló járműparkra támaszkodik a helyi és helyközi járatok le­bonyolításában. A Volán Tröszt a következő öt esz­tendőben 5900 új autóbuszt szeretne vásárolni, ebből 1300- zai akarja bővíteni az álló- JogOS igény mányt, a többi csereként szol­gál majd a kiselejtezendő jármüvek pótlására. Nagy összegbe kerül minden fej­lesztés, tehát a szervezettség, a két nagy köz^kedési ágazat közötti ésszerű munkameg­Félreérth eteti énül kimond­ja ezt a párt XI. kongresszu­sának határozata is, amikor leszögezi: „Fejleszteni kell a személy- és áruszállítást, a közlekedés minden ágát. fi­gyelembe véve a közöttük ki­alakítható gazdaságos mun­kamegosztást. Szükséges új utak építése és a régiek kor­szerűsítése. A személygépko­csik számának gyarapodása nem oldja meg a közlekedés gondjait. A nemzetközi ta­pasztalatokat is szem előtt tartva, figyelmünket a tö­megközlekedésre, a személy­szállítás gerincére összpon­tosítjuk". E gerinc szilárdítá­sát eddig is sokféle cseleke­det segítette. Csak találom­ra: a vasút 1200 kilométeres pályaszakaszán működnek a gyorsabb és veszélytelenebb utazást szolgáló korszerű biz­tosítóberendezések. Villamo­sították a többi között a Bu­dapest, Lökösháza vonalat, új autóbusz-pályaudvarokat ad­tak át, rövidesen felavatják a teljes M—7-es autópályát, közvetlen autóbuszjárattal ér­hető el Budapestről, illetve vidékről negyven külföldi vá­ros, bővült a helybiztosítással közlekedő vonalok aránya. Gyorsan leírjuk, mielőtt az olvasó közbevágna: váro­sainkban torlódásokat okoz­nak a szűk utcák, a vasútnál csak_ kezdeténél tart a kor­szerű utastájékoztatás. A vonatoknál érezhető, hogy még nem szűnt meg a sze­mélykocsihiány, az állomá­sok egy része piszkos, elha­nyagolt, a szerelvényeknél hasonló a helyzet... rözhetik mindennapjaink is­métlődő aktusát, a közieke-1 dést; hiszen miféle adat árul­kodhatna arról, hogy hányán érkeztek a zsúfoltság, a jár­mű késése miatt idegesen munkahelyükre, vagy haza?S miféle számsor mutathatna meg, hogy a közlekedés dol­gozói mekkora erőfeszítéssel tudják súlves zavarok nélkül lebonyolítani napról napra a forgalmat? Nézhetjük, persze, a másik oldalról is. Onnét, hogy — ami Európában ritkaság — a vonatok 80 százalékához van csatlakozó autóbuszjá­rat; folytatódik a vasút-villa- mosítás, a pályakorszerűsí­tés. növekszik az autóbuszok száma az ötödik ötéves terv. ben. Indokolt tehát az a kö­vetelmény, hogy a tömegköz­lekedés eszközei és szerveze­te, működési, szolgáltatóké­pessége — a közlekedéspoliti­kai koncepciónak megfele­lően — kapja meg a társadal­mi, népgazdasági jelentősé­gének megfelelő támogatást, s ugyanakkor teljesítse mi. r.él kevesebb zökkenővel, hi­bával -az utasok — napi ki­lencmillió ember! — jogos igényeit. Mészáros Ottó RAGYOGOTT A NAP VA­SÁRNAP DÉLELŐTT. A te­ret körülvevő kötélkordon mellett a szülők, a hozzátar­tozók ezrei gvülekeztek. A szovjet hősi emlékmű előtt fiatal határőrök álltak fe­gyelmezett sorhan. Ünnepé­lyes katonai esküre készül­tek. Elhangzott az első pa­rancsszó. — Egység vigyázz.... Foga­dás jobbról, tisztelegi... A Rákóczi-induló hangjai­ra Farkas István százados díszlépésben ment parancs­noka elé. — Alezredes elvtárs, Farkas István százados le* lentem. hogy az egvsée az ünnepélyes eskütételre felso­rakozott... — Jó napot elvtársak! — Erőt. egészséget... s zú­gott a hajrá. Az emelvényen elfoglalták helyüket a vendégek is. Sko­da Ferenc, a balassagyarmati városi pártbizottság első tit­kára» a város, a járás álla­mi és társadalmi szerveinek képviselői, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egvik szovlet katonai alakulat kül­dötted. a csehszlovák határ­őrség besztercebányai kérd­heti parancsnokság képvise­lői, Borsod, Pest és Nóarád megye hadkiegészítő és terü­letvédelmi parancsnokság ve­zetői, akiket Nováki Dezső százados köszöntött. A mikrofon elé lépett Ka­pitány Ervin határőr. Ve­zényszó. s félmagasan ököl­be szorultak a fiatal határ­őrök kezei. És hangzott az ünnepi katonai eskü. ..Én ... a dolgozó magvar néo fia es­te ü.sw>m ... becsülettel élek és halok...” — Életük egyik legfonto­sabb eseményéhez. forduló­pontjához értek a mai napon, amikor a csapatzászló előtt és hozzátartozóik ielenlété- ben katonai esküt tettek — kezdte mondanivalóiát Vin- cze Zoltán alezredes. Maid azt hangoztatta: — NEM KÖNNYŰ FEL­ADATTAL BÍZTA MEG önö­ket dolgozó népünk. A határ­őrség békében is harci fel­adatot lát el. s ez bátor helytállást, minden nehézség leküzdését, alapos felkészült­séget. mesterségbeli tudást és nem utolsósorban politi­kai tisztánlátást követel. A becsület az ember, a határőr legdrágább kincse... Az eskü arra kötelez, hogv a néo ügve Iránt felelősségérzettel, a leg- igazibb fegyverbarátsáaeal. a baráti hadsereggekkel — el­sősorban a szoviet hadsereg — harcosaival egvütt mindig harcra készek legvünk a szo­cializmus. az emberi haladás ügvének védelmére. Egyik-másik szülő, elsősor­ban édesanya szeméből köpnv csordul ki. Az öröm könnyei ezek. Hiszen fia. fiuk. fiaik nagykorúak lettek, alkalma­sak a haza szolgálatára, az államhatár fegyveres védel­mére. Vincze Zoltán ezért, is szélt a szülőkhöz. — Engedjék meg — mon­dotta —. hogv ebben az ün­nepéivé« pillanatban köszö- netünlket fejezzük ki azért a fáradságos munkáért, amelvet fiaik neveléséért tettek. Mi azon dolgozunk, hogv fiaikat nevelve, róluk leaiobb tudá­sunk szerint gondoskodva, olyan határőrökké neveliük őket. akik sohasem feledkez­nek meg a haza iránti köte­lességükről. a szülői gondos­kodásról, a szülők fáradsá­gos munkájáról. Szólt az ifjú határőrökhöz is: — Legven esküiük ',rqwa hazánknak tett szent foga­dalom. Felelősségtelies és megtisztelő feladatukhoz éle­tük e nagv jelentőségű nao- ián kívánok sok sikert, ka­tonaszerencsét. erőt. egész­séget. És mi volt a véleménye Bárdos József határőrnek, az újonnan esküt tett katonák nevében ? — Fogadalmunk egy élet­re szól. Megilletődöttségeel hangsúlyozzuk ezt. hiszen az igazi, nagy próba még csak ezután következik... Most rai- tunk a sor. Bizonyítanunk kell és bizonyítiuk is. hogv a ránk váró megpróbáltatá­sok ellenére becsülettel ellát- iuk az államhatár őrzését. Büszkék vagyunk rá. hogy határőrök lehetünk, s a ió határőrhöz méltó lesz min­den cselekedetünk. Ezt vár­ják tőlünk szüléink, s erre kötelez adott szavunk az eskü is. Tudjuk, nem lesz könnyű. A feladatok azonban megsokszorozzák képessége­inket. éberségünket. S külön erőt ad az a tudat, hogv szocialista vívmányainkat, a szocializmust éoítő dolgom népünket őrizzük. védiük szolgálat közben. Határőr társaim nevében ígérem, hogy az eskü szövegéhez híven teljesítjük kötelességünket, meghátrálni soha nem fo­gunk... SOKÁIG A FÜLEMBE CSENGENEK ezek a nagy­szerű szavak, egy űi határőr nyílt. őszin,tevallomása. Szinte akikor is hallottam, amikor a díseelvonulásnn a csizmák üteme verte meg - a csendet. , Azt fogadták: ...be­csülettel élek és halok! Somogyvarl László Uram — mondta Sróf Ala­jos közveszélyes munkakerü­lő, a környék egyetlen talpon, állójában egy krigli sö­rért elmesélem az életem tör­ténetét. Közismerten jó du. mas vagyok, akár szó sze­rint is feljegyezhetné a sza. vaimat, olyan cikket kanya­rultat belőle, hogy megnyal, hatja utána a tolla hegyét. Nagyot hörpintett a krigli sörből, majd így folytatta: — Nem Adámnál és Evá. nál kezdem a históriát, ha­nem csak ott, ahol érdekes. Nos. kérem, nem mindig vol­tam én ilyen — finom kifeje­zéssel élve — kétes egziszten­cia. Volt nekem tisztességes állásom. Egy nagy gyár szer. számraktárának voltam a ve­zetője kát és fél ezerért. Csa­ládom is volt. Szép, fiatal fe. leségem, meg két tündért gye- rekem. Egyik fiú, másik lány. Lakásom is volt. Összkomfort. Fürdőszoba és miegymás. Ha" jaj, úgy néztem én ki akkor, mint egy Patyoial-reklám. Sőt. piég egy kis pénzem is volt a takarékban. Közben a korsó kiürült. Sróf Alajos zsarolni kezdett'. — Ha nem fizet még egy kriglivel. nem mondom to. vább, pedig most jönne a figyelni a pasast; pontosabban a lábát, még pontosabban a zokniját, ugyan mennyit ko­pik huszonnégy óra alatt. Más. nap baktattam haza a meló. ból, nem voltam szomjas, hi­szen aznap zsirtalan, sótalan tökfőzelék volt a kaja, de gét, majd rátért a konfliktus, (.»afc betértem ide, megszem. Kíváncsiság konfliktus. Most akarnék rá­térni arra. hogyan lendültem a züllés útjára. Megkapta az újabb kriglit, megkóstolta annak minősé. Idén márciusban a sze­mélygépkocsik száma megha­ladta a félmilliót, ám mi er abhoz képest, hogy naponta a helyi — településen belüli — autóbusz-közlekedésben 3,1 ra. — Nos. hát... A józanság mintaképe voltam én, uram. A kocsmákat széles ívben el- kerültem. De egy este hazafe­lé baktattam a melóból, itt, a talponálló előtt észrevettem, hogy kegyetlenül szomjas va­gyok. Zárójel között írja meg. hogy aznap kitűnő pa­cal pörkölt volt az üzemi kony­hán. No, gondoltam, beug- rok egy málnaszörpre. De, sajnos, nem volt szódavíz, kénytelen voltam két deci bort inni. Ahogy ott fanyalogva kortyolgattam az italt, egy. szeresük megakadt a szemem egy pasason. Pontosabban — a lábán. Még pontosabban — a bakancsán. Egészen ponto­san: a zokniján. Ugyanis há­tul végig el volt szakadva a bakancsa) s látszott, hogy a zokniján van egy akkora lyu- \ akkora fehér foltocska ' tűn. kacska, mint egy csecsemő dókáit, mint egy csecsemő kis. kisujján a köröm. Bolond, de uíján a köröm, érdekes ötletem támadt: érdé- Rémülten baktattam haza. mes lenne eljönni holnap is. felé. Simon Lajos V\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\^ Zélni a pasas zokniját. A pénz­tárosnő kérés nélkül blokkol­ta a két deci bort. A har. madik és a negyedik napon is így történt. Az ötödik napon szintén. De hát, minek is rész­letezzem? Mire a pasas zok­nija egészen elkopott — rá­szoktam az ivásra. Elúszott a pénz a takarékból, kidobott a teleségem, kirúgtak a gyár. ból, lesitteltek közbotrányért, meg ezért, meg azért. —• Jó sztori, mi? — nézett rám diadalmasan. — Pré­miumként fizethetne nekem még egy kriglivel. Az én pillantásom azonban az asztal alá tévedt. Ponto­san Sróf Alajos lábára. Pon­tosabban — hátul szétszakadt *— bakancsára. Egészen pon­tosan — a zoknijára, amelyen Bővül a községi hatáskör Szabálysértési tárgyalások a községi tanácsokon A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 1. parag­rafusa értelmében valamely tevékenységet vagy mulasz­tást törvény, törvényerejű ren­delet, minisztertanácsi ren­delet, vagy tanácsrendelet nyilváníthat szabálysértéssé. Aki szabálysértést követ el, sérti a közösség érdekét, kárt okoz. A társadalom pe­dig megköveteli, hogy tagjai kölcsönösen tiszteletben tart­sák egymás jogait, betartsák az együttélés szabályait. Aki ez ellen kisebb mértékben vét, azt az erre feljogosított szervek, a, törvény által sza­bályozott módon és lehetősé­gek között, mint szabálysér­tőt felelősségre vonják. A községek lakói döntő többségükben tisztelik a tör­vényt. Egy-egy községben sza­bálysértés mialt felelősségre vont személyek száma — a la­kosság számához viszonyítva — nem nagy, általában 5—25 között változik. Ez a viszony­lag kedvező állapot nem csu­pán annak köszönhető, hogy az emberek félnek a felelős­ségre vonástól, s büntetés­től. A községek lakóinak szem­léletmódja az utóbbi időben kedvezően változott. A jobb anyagi körülmények, a kultu­ráltság eredménye: a fegyel­mezettebb magatartás, a szo­cialista emberre jellemző szemlélet, életmód. Az sem közömbös, hogy ki és hogyan vonja felelősségre azt, aki a szabálysértést el­követi. A községekben a szabály­sértési ügyek többségét, a ta­nács által választott szabály­sértési bizottság bírálja el, E bizottság tagjai köztisztelet­nek örvendő, tapasztalt, jó helyi ismeretekkel rendelke­ző emberek. így viszonylag könnyen eligazodnak a sza­bálysértési ügyekben is. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a vétséget elkövető em­berek nem szívesen kerülnek olyan bizottság elé, amelyről tudják: ismerik őket, napon­ta találkoznak velük munká- vagy lakóhelyükön. Megyénkben 1974-ben a köz­ségi szabálysértés^ bizottsá­gok, a szakigazgatási szerv vezetői több mint ezer sze­mélyt bírságoltak. A bírság összege 480 000 forint volt. Legtöbben tulajdon elleni sza­bálysértést kpvettek el, önki­szolgáló boltból vittek el fize­tés nélkül cigarettát, italt, piperecikket. De akadt olyan ember is, aki cipőt, nadrá­got próbált elvinni. A sza­bálysértési bizottság nagyobb bírsággal — általában 500— 2500 forint — sújtotta a ma­gukról megfeledkezett „vá­sárlókat”. Az önkiszolgáló bolt bizalomra épülő kereskedel­mi forma. Aki a bizalommal visszaél, az megérdemli a bün­tetést. Az elmúlt évben 137 szülőt marasztaltak el, mert tankö­teles gyermekük igazolatla­nul mulasztott az iskolából. Hatvanhat kontár is bünte­tésben részesült. Harmincki­lenc azoknak a kereskedők­nek a száma, akiket árdrágí­tásért, a vásárlók megkáro­sításáért vontak felelősségre. Ezenkívül többen megsértet­ték a községi tanácsok rende­letéit, előírásait, mezei, köz­egészségügyi, tűzrendészed szabálysértést követtek el. Ez év január 1-től tovább bővül a községi tanácsok ha­tásköre. Olyan ügyeket is tár­gyalnak, melyek eddig a já­rási hivatalok igazgatási osz­tályainak hatáskörébe tartoz­tak. Ez azt jelenti, gyorsabb lesz a felelősségre vonás, s bi­zonyára tovább csökken a sza­bálysértések száma is. Dr. Farkas Imre a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője NÓGRÁD — 1975. június 24., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom