Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-24 / 146. szám
Becsülettel élek és halok... Benépesült Bács-KIskun meg ye kilenc ifjúsági építőtábora. Háromezer középiskolás kezdett kéthetes munkához. A fi utalok elsősorban az állami gazdaságok szőlőiben és a gyümölcsszedéshen segítenek. A Helvéciái Állami Gazdaság „Hámán Kató’’ ifjúsági táborában a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumból 120 leány és 80 fiú állt munkába. A főszerep a tömegközlekedésé Vitathatatlan, hiszen az ország lakosságának többsége gyalogos. Azaz. ha utazik — márpedig utazik, helyben és települések között, munka, tanulás, szórakozás, rokoniáto- gatás, üdülés és seregnyi más dolog okán —, akkor tömeg- közlekedési eszközt vesz igénybe, Villamost, elővárosi vasutat, autóbuszt, vonatot (a fővárosban), metrót. 1968, októberében fogadta el az országgyűlés a közlekedéspolitikai koncepciót, mely 1980-ig határozta meg a feladatokat, első helyre állítva — mint társadalompolitikailag is fontos teendőt — a tömegközlekedés korszerűsítését. Aiírí rangsor Társadalmi, gazdasági osztás biztosíthatja a forintok legelőnyösebb befektetését. E munkamegosztás jegyében szüntették meg ezer kilométer hosszúságú kisforgalmú vasútvonalon a közlekedést 1968 óta, s terelték közmillió ember célhoz juttatásáról kell gondoskodni! 1970 és 1974 között a távolsági autóbuszokon 120 millióval növekedett az évente szállított utasok tábora, s bár a vasút forgalma ez idő alatt tíz százalékkal csökkent, 1974-ben 363 millióan vették igénybe. (A távolsági autóbusz-közleútra, nevelték ugyanakkor a kedést 598 millióan.) Ezek az villamosított pályaszakaszok adatok csak halványan tüfc- — ma 1200 kilométert, avas út törzshálózatának 27 százalékát teszi ki — arányát. Ezt méltányolva hozta meg döntését a Minisztertanács 1974, augusztus 29-i ülésén az autóbusz-közlekedés fej-' lesztésének rendkívüli állami támogatásáról, hiszen most már évek óta 8—10 százalékkal emelkedik esztendőnként az autóbuszutasok száma. haladásunk tükröződik a közlekedés fejlődésében is. Euró- Ez a geriflC pában ugyan korántsem általános, számunkra azonban már természetes, hogy minden kétszáz lakosnál nagyobb települést érintenek az autó- buszjáratok. A szállított utasok számát tekintve az utóbbi években változott a rangsor, helyet cserélt a vonat az autóbusszal. Ma már az országban hatmillióan utaznak naponta — igen, naponta! — autóbuszon. Van, persze, ennek fonákja Is. A zsúfoltság; járatkimaradás, késés, a korszerűtlen jármüvek kénvszerú üzemben tartása, az ún. szállítási szolgáltatások alacsony színvonala stb. A fejlesztés sokba kerül, mert ebben az ágazatban az egy foglalkoztatottra jutó állóeszközérték ötszöröse a népgazdasági átlagnak. Ez némi fényt vet arra, miért csak a hatvanas évek második felétől kezdődött meg itt a számottevőbb korszerűsítés. Ésszerű w un ka megoszlás Idén a vasút — mely naponta egymillió utast hoz, visz — hétmilliárd forintot költ pályafelújításra, biztosítóberendezésekre, állomások korszerűsítésére, s természetesen mozdonyok, kocsik vásárlására. Az autóbusz-közlekedés — a fővárost nem számúvá — hétezer darabból álló járműparkra támaszkodik a helyi és helyközi járatok lebonyolításában. A Volán Tröszt a következő öt esztendőben 5900 új autóbuszt szeretne vásárolni, ebből 1300- zai akarja bővíteni az álló- JogOS igény mányt, a többi csereként szolgál majd a kiselejtezendő jármüvek pótlására. Nagy összegbe kerül minden fejlesztés, tehát a szervezettség, a két nagy köz^kedési ágazat közötti ésszerű munkamegFélreérth eteti énül kimondja ezt a párt XI. kongresszusának határozata is, amikor leszögezi: „Fejleszteni kell a személy- és áruszállítást, a közlekedés minden ágát. figyelembe véve a közöttük kialakítható gazdaságos munkamegosztást. Szükséges új utak építése és a régiek korszerűsítése. A személygépkocsik számának gyarapodása nem oldja meg a közlekedés gondjait. A nemzetközi tapasztalatokat is szem előtt tartva, figyelmünket a tömegközlekedésre, a személyszállítás gerincére összpontosítjuk". E gerinc szilárdítását eddig is sokféle cselekedet segítette. Csak találomra: a vasút 1200 kilométeres pályaszakaszán működnek a gyorsabb és veszélytelenebb utazást szolgáló korszerű biztosítóberendezések. Villamosították a többi között a Budapest, Lökösháza vonalat, új autóbusz-pályaudvarokat adtak át, rövidesen felavatják a teljes M—7-es autópályát, közvetlen autóbuszjárattal érhető el Budapestről, illetve vidékről negyven külföldi város, bővült a helybiztosítással közlekedő vonalok aránya. Gyorsan leírjuk, mielőtt az olvasó közbevágna: városainkban torlódásokat okoznak a szűk utcák, a vasútnál csak_ kezdeténél tart a korszerű utastájékoztatás. A vonatoknál érezhető, hogy még nem szűnt meg a személykocsihiány, az állomások egy része piszkos, elhanyagolt, a szerelvényeknél hasonló a helyzet... rözhetik mindennapjaink ismétlődő aktusát, a közieke-1 dést; hiszen miféle adat árulkodhatna arról, hogy hányán érkeztek a zsúfoltság, a jármű késése miatt idegesen munkahelyükre, vagy haza?S miféle számsor mutathatna meg, hogy a közlekedés dolgozói mekkora erőfeszítéssel tudják súlves zavarok nélkül lebonyolítani napról napra a forgalmat? Nézhetjük, persze, a másik oldalról is. Onnét, hogy — ami Európában ritkaság — a vonatok 80 százalékához van csatlakozó autóbuszjárat; folytatódik a vasút-villa- mosítás, a pályakorszerűsítés. növekszik az autóbuszok száma az ötödik ötéves terv. ben. Indokolt tehát az a követelmény, hogy a tömegközlekedés eszközei és szervezete, működési, szolgáltatóképessége — a közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően — kapja meg a társadalmi, népgazdasági jelentőségének megfelelő támogatást, s ugyanakkor teljesítse mi. r.él kevesebb zökkenővel, hibával -az utasok — napi kilencmillió ember! — jogos igényeit. Mészáros Ottó RAGYOGOTT A NAP VASÁRNAP DÉLELŐTT. A teret körülvevő kötélkordon mellett a szülők, a hozzátartozók ezrei gvülekeztek. A szovjet hősi emlékmű előtt fiatal határőrök álltak fegyelmezett sorhan. Ünnepélyes katonai esküre készültek. Elhangzott az első parancsszó. — Egység vigyázz.... Fogadás jobbról, tisztelegi... A Rákóczi-induló hangjaira Farkas István százados díszlépésben ment parancsnoka elé. — Alezredes elvtárs, Farkas István százados le* lentem. hogy az egvsée az ünnepélyes eskütételre felsorakozott... — Jó napot elvtársak! — Erőt. egészséget... s zúgott a hajrá. Az emelvényen elfoglalták helyüket a vendégek is. Skoda Ferenc, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára» a város, a járás állami és társadalmi szerveinek képviselői, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egvik szovlet katonai alakulat küldötted. a csehszlovák határőrség besztercebányai kérdheti parancsnokság képviselői, Borsod, Pest és Nóarád megye hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság vezetői, akiket Nováki Dezső százados köszöntött. A mikrofon elé lépett Kapitány Ervin határőr. Vezényszó. s félmagasan ökölbe szorultak a fiatal határőrök kezei. És hangzott az ünnepi katonai eskü. ..Én ... a dolgozó magvar néo fia este ü.sw>m ... becsülettel élek és halok...” — Életük egyik legfontosabb eseményéhez. fordulópontjához értek a mai napon, amikor a csapatzászló előtt és hozzátartozóik ielenlété- ben katonai esküt tettek — kezdte mondanivalóiát Vin- cze Zoltán alezredes. Maid azt hangoztatta: — NEM KÖNNYŰ FELADATTAL BÍZTA MEG önöket dolgozó népünk. A határőrség békében is harci feladatot lát el. s ez bátor helytállást, minden nehézség leküzdését, alapos felkészültséget. mesterségbeli tudást és nem utolsósorban politikai tisztánlátást követel. A becsület az ember, a határőr legdrágább kincse... Az eskü arra kötelez, hogv a néo ügve Iránt felelősségérzettel, a leg- igazibb fegyverbarátsáaeal. a baráti hadsereggekkel — elsősorban a szoviet hadsereg — harcosaival egvütt mindig harcra készek legvünk a szocializmus. az emberi haladás ügvének védelmére. Egyik-másik szülő, elsősorban édesanya szeméből köpnv csordul ki. Az öröm könnyei ezek. Hiszen fia. fiuk. fiaik nagykorúak lettek, alkalmasak a haza szolgálatára, az államhatár fegyveres védelmére. Vincze Zoltán ezért, is szélt a szülőkhöz. — Engedjék meg — mondotta —. hogv ebben az ünnepéivé« pillanatban köszö- netünlket fejezzük ki azért a fáradságos munkáért, amelvet fiaik neveléséért tettek. Mi azon dolgozunk, hogv fiaikat nevelve, róluk leaiobb tudásunk szerint gondoskodva, olyan határőrökké neveliük őket. akik sohasem feledkeznek meg a haza iránti kötelességükről. a szülői gondoskodásról, a szülők fáradságos munkájáról. Szólt az ifjú határőrökhöz is: — Legven esküiük ',rqwa hazánknak tett szent fogadalom. Felelősségtelies és megtisztelő feladatukhoz életük e nagv jelentőségű nao- ián kívánok sok sikert, katonaszerencsét. erőt. egészséget. És mi volt a véleménye Bárdos József határőrnek, az újonnan esküt tett katonák nevében ? — Fogadalmunk egy életre szól. Megilletődöttségeel hangsúlyozzuk ezt. hiszen az igazi, nagy próba még csak ezután következik... Most rai- tunk a sor. Bizonyítanunk kell és bizonyítiuk is. hogv a ránk váró megpróbáltatások ellenére becsülettel ellát- iuk az államhatár őrzését. Büszkék vagyunk rá. hogy határőrök lehetünk, s a ió határőrhöz méltó lesz minden cselekedetünk. Ezt várják tőlünk szüléink, s erre kötelez adott szavunk az eskü is. Tudjuk, nem lesz könnyű. A feladatok azonban megsokszorozzák képességeinket. éberségünket. S külön erőt ad az a tudat, hogv szocialista vívmányainkat, a szocializmust éoítő dolgom népünket őrizzük. védiük szolgálat közben. Határőr társaim nevében ígérem, hogy az eskü szövegéhez híven teljesítjük kötelességünket, meghátrálni soha nem fogunk... SOKÁIG A FÜLEMBE CSENGENEK ezek a nagyszerű szavak, egy űi határőr nyílt. őszin,tevallomása. Szinte akikor is hallottam, amikor a díseelvonulásnn a csizmák üteme verte meg - a csendet. , Azt fogadták: ...becsülettel élek és halok! Somogyvarl László Uram — mondta Sróf Alajos közveszélyes munkakerülő, a környék egyetlen talpon, állójában egy krigli sörért elmesélem az életem történetét. Közismerten jó du. mas vagyok, akár szó szerint is feljegyezhetné a sza. vaimat, olyan cikket kanyarultat belőle, hogy megnyal, hatja utána a tolla hegyét. Nagyot hörpintett a krigli sörből, majd így folytatta: — Nem Adámnál és Evá. nál kezdem a históriát, hanem csak ott, ahol érdekes. Nos. kérem, nem mindig voltam én ilyen — finom kifejezéssel élve — kétes egzisztencia. Volt nekem tisztességes állásom. Egy nagy gyár szer. számraktárának voltam a vezetője kát és fél ezerért. Családom is volt. Szép, fiatal fe. leségem, meg két tündért gye- rekem. Egyik fiú, másik lány. Lakásom is volt. Összkomfort. Fürdőszoba és miegymás. Ha" jaj, úgy néztem én ki akkor, mint egy Patyoial-reklám. Sőt. piég egy kis pénzem is volt a takarékban. Közben a korsó kiürült. Sróf Alajos zsarolni kezdett'. — Ha nem fizet még egy kriglivel. nem mondom to. vább, pedig most jönne a figyelni a pasast; pontosabban a lábát, még pontosabban a zokniját, ugyan mennyit kopik huszonnégy óra alatt. Más. nap baktattam haza a meló. ból, nem voltam szomjas, hiszen aznap zsirtalan, sótalan tökfőzelék volt a kaja, de gét, majd rátért a konfliktus, (.»afc betértem ide, megszem. Kíváncsiság konfliktus. Most akarnék rátérni arra. hogyan lendültem a züllés útjára. Megkapta az újabb kriglit, megkóstolta annak minősé. Idén márciusban a személygépkocsik száma meghaladta a félmilliót, ám mi er abhoz képest, hogy naponta a helyi — településen belüli — autóbusz-közlekedésben 3,1 ra. — Nos. hát... A józanság mintaképe voltam én, uram. A kocsmákat széles ívben el- kerültem. De egy este hazafelé baktattam a melóból, itt, a talponálló előtt észrevettem, hogy kegyetlenül szomjas vagyok. Zárójel között írja meg. hogy aznap kitűnő pacal pörkölt volt az üzemi konyhán. No, gondoltam, beug- rok egy málnaszörpre. De, sajnos, nem volt szódavíz, kénytelen voltam két deci bort inni. Ahogy ott fanyalogva kortyolgattam az italt, egy. szeresük megakadt a szemem egy pasason. Pontosabban — a lábán. Még pontosabban — a bakancsán. Egészen pontosan: a zokniján. Ugyanis hátul végig el volt szakadva a bakancsa) s látszott, hogy a zokniján van egy akkora lyu- \ akkora fehér foltocska ' tűn. kacska, mint egy csecsemő dókáit, mint egy csecsemő kis. kisujján a köröm. Bolond, de uíján a köröm, érdekes ötletem támadt: érdé- Rémülten baktattam haza. mes lenne eljönni holnap is. felé. Simon Lajos V\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\^ Zélni a pasas zokniját. A pénztárosnő kérés nélkül blokkolta a két deci bort. A har. madik és a negyedik napon is így történt. Az ötödik napon szintén. De hát, minek is részletezzem? Mire a pasas zoknija egészen elkopott — rászoktam az ivásra. Elúszott a pénz a takarékból, kidobott a teleségem, kirúgtak a gyár. ból, lesitteltek közbotrányért, meg ezért, meg azért. —• Jó sztori, mi? — nézett rám diadalmasan. — Prémiumként fizethetne nekem még egy kriglivel. Az én pillantásom azonban az asztal alá tévedt. Pontosan Sróf Alajos lábára. Pontosabban — hátul szétszakadt *— bakancsára. Egészen pontosan — a zoknijára, amelyen Bővül a községi hatáskör Szabálysértési tárgyalások a községi tanácsokon A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 1. paragrafusa értelmében valamely tevékenységet vagy mulasztást törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet, vagy tanácsrendelet nyilváníthat szabálysértéssé. Aki szabálysértést követ el, sérti a közösség érdekét, kárt okoz. A társadalom pedig megköveteli, hogy tagjai kölcsönösen tiszteletben tartsák egymás jogait, betartsák az együttélés szabályait. Aki ez ellen kisebb mértékben vét, azt az erre feljogosított szervek, a, törvény által szabályozott módon és lehetőségek között, mint szabálysértőt felelősségre vonják. A községek lakói döntő többségükben tisztelik a törvényt. Egy-egy községben szabálysértés mialt felelősségre vont személyek száma — a lakosság számához viszonyítva — nem nagy, általában 5—25 között változik. Ez a viszonylag kedvező állapot nem csupán annak köszönhető, hogy az emberek félnek a felelősségre vonástól, s büntetéstől. A községek lakóinak szemléletmódja az utóbbi időben kedvezően változott. A jobb anyagi körülmények, a kulturáltság eredménye: a fegyelmezettebb magatartás, a szocialista emberre jellemző szemlélet, életmód. Az sem közömbös, hogy ki és hogyan vonja felelősségre azt, aki a szabálysértést elköveti. A községekben a szabálysértési ügyek többségét, a tanács által választott szabálysértési bizottság bírálja el, E bizottság tagjai köztiszteletnek örvendő, tapasztalt, jó helyi ismeretekkel rendelkező emberek. így viszonylag könnyen eligazodnak a szabálysértési ügyekben is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vétséget elkövető emberek nem szívesen kerülnek olyan bizottság elé, amelyről tudják: ismerik őket, naponta találkoznak velük munká- vagy lakóhelyükön. Megyénkben 1974-ben a községi szabálysértés^ bizottságok, a szakigazgatási szerv vezetői több mint ezer személyt bírságoltak. A bírság összege 480 000 forint volt. Legtöbben tulajdon elleni szabálysértést kpvettek el, önkiszolgáló boltból vittek el fizetés nélkül cigarettát, italt, piperecikket. De akadt olyan ember is, aki cipőt, nadrágot próbált elvinni. A szabálysértési bizottság nagyobb bírsággal — általában 500— 2500 forint — sújtotta a magukról megfeledkezett „vásárlókat”. Az önkiszolgáló bolt bizalomra épülő kereskedelmi forma. Aki a bizalommal visszaél, az megérdemli a büntetést. Az elmúlt évben 137 szülőt marasztaltak el, mert tanköteles gyermekük igazolatlanul mulasztott az iskolából. Hatvanhat kontár is büntetésben részesült. Harminckilenc azoknak a kereskedőknek a száma, akiket árdrágításért, a vásárlók megkárosításáért vontak felelősségre. Ezenkívül többen megsértették a községi tanácsok rendeletéit, előírásait, mezei, közegészségügyi, tűzrendészed szabálysértést követtek el. Ez év január 1-től tovább bővül a községi tanácsok hatásköre. Olyan ügyeket is tárgyalnak, melyek eddig a járási hivatalok igazgatási osztályainak hatáskörébe tartoztak. Ez azt jelenti, gyorsabb lesz a felelősségre vonás, s bizonyára tovább csökken a szabálysértések száma is. Dr. Farkas Imre a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője NÓGRÁD — 1975. június 24., kedd
