Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

Az SBTC NB II-es kézilabda csapata Várhidi az újpesti sikerek „tilkáról”... Megoszlottak a vélemények: akadtak, akik már jó előre biztosra vették, hogy az Ű. Dó­zsa labdarúgó-együttese foly­tatja nagyszerű sorozatát és sorrendben hetedik bajnoksá­gát is megnyeri. Mások vi­szont „trónfosztásra” számí­tottak. jobbára a Bp. Honvéd- ra tippeltek. Előbbieknek lett igazuk, hiszen a lila-fehérek már május 21-én, két forduló­val a pontvadászat befejezé­se előtt biztosították elsősé­güket, együtt ünnepelhettek az újpesti stadionban lelkes szurkolóikkal. A Dózsa bravúros teljesít­ményével ismét szorosabbá tette a versenyt a magyar baj­nokok örökös ranglistáján, hiszen már csak két elsőség kell ahhoz, hogy beérje a má­sodik helyen álló MTK-VM csapatát, s öt aranyéremmel holtversenybe kerülhet a Fe­rencvárossal. Eddig 73-szor avattak magyar bajnokot, s a ranglistán ez a helyzet! Ferencváros 21 bajnokság MTK-VM (más néven is) 18 bajnokság Ű. Dózsa Bp. Honvéd Vasas Csepel BTC Nagyvárad Győr 16 bajnokság 5 bajnokság 5 bajnokság 4 bajnokság 2 bajnokság 1 bajnokság 1 bajnokság Van-e titka az újpesti si­kereknek? Segítette-e a sze­rencse is a lila-fehéreket? Szá­mított-e az elsőségre Várhidi Pál edző? — Titkunk nincs, ha csak tervszerű és alapos munkán­kat nem tartjuk annak — mondta az edző, aki a múlt év elején vette át a csapat irányítását, s bemutatkozása már akkor fényesen sikerült. — Több döntő momentum játszott közre abban, hogy újból elsők lettünk. Ezek kö­zül az egyik legfontosabbnak azt tartom, hogy mi már ko­rábban hozzá edződtünk a so- rozatmérkőzésékhez. A csapat évek óta sok nemzetközi ta­lálkozón vesz részt, megszok­tuk a „szerda—szombat—szer­da” ritmust. Várhitdiről közismert, .hogy igen alapos szakember, rész­letes terveket dolgoz ki a csa­pat érdekében. így például, amikor elkészült a bajnokság sorsolása és a lila-fehéreknek a tavaszi első öt fordulóban négyszer kellett vidékre men­niük, úgy tervezte, hogy az öt­pontos előnyből egyet feltétle­nül meg kell tartani. így tör­tént. S aztán, amikor sorozat­ban következtek az újpesti találkozók és a Hon,vádinak kellett többször vidékre men­ni. lassan-lassan visszasze­rezték az előnyt. S ami ugyan­csak döntően esett latba: a bajnokságban szerepelt 19 já­tékos mind jól felkészült lab­darúgó, egyetlen klubnak sin­csenek olyan kitűnő cserejá­tékosai, mint az újpestieknek. Miniden mérkőzésen váloga­tottak ültek a ki&padon — mint cserejátékosok! Az újpestiek megnyerték a Magyar Népköztársasági Ku­pát, a bajnokságot, a Felsza­badulási Kúpa azonban a Va­sasé lett. Nem sikerült a mesterhár­mas. K. M. Liechtenstein lalnlarúgása Ä FIFA — a világ labdarú­gásának csúcsszerve — tavaly ősszel vette fel tagjai sorába Liechtenstein hercegséget, a világ legkisebb tagállamát, amelynek labdarúgásáról eddig vajmi keveset hallottunk. A Liechtensteini Labdarúgó Szövetség 1932-,ben alakult, amelynek vezetői (elnök, tit­kár stb.) társadalmi munká­ban töltik be tisztségüket. Szö­vetségük „székháza” Vaduz- bain, a fővárosban lakó elnök Werner Ospelt otthona. Itt tartják üléseiket és végeznek a diminisztrációs munkákat. Hét klub: Í6 felnőtt, 35 if­júsági és 8 öregfiúk, össze­sen 59 csapattal „üzemel”. Hi­vatásos játékosok nincsenek. Igazolt játékosok száma: 1103, amelyből 351 felnőtt, 606 ifi és 146 az öregfiúk csapatában szerepel, önál'ló bajnokságot nem rendeznek, a csapatok a svájci, alacsonyabb osztá­lyú amatőr bajnokságok küz­delmeiben vesznek részt. Hercegségben külföldi ed­zők is működnek, akik közül a legismertebb az egykori ju­goszláv válogatott Perusic. aki a főváros reprezentáns klub­ja, az FC Vaduz csapatának edzéseit vezeti. Tíz képesített játékvezető­vel rendelkeznek, ak^k ugyan­csak a Svájci Játékvezető Szö­vetség égisze alatt működ­nek. Felnőtt nemzeti váloga­tottal egyelőre nem rendelkez­nek, d-e az ifiválogatottat be­nevezték a Svájcban sorra- került UEFA-toma küzdelmei­be. A fiatalok — bár dere­kasan helytálltak — a Vaduz- ban rendezett első találko­zón 2:1 arányban alulmarad­tak a luxemburgi ifikkel szemben* Az élénk érdeklő­dés mellett lezajlott mérkő­zés • volt egyébként a herceg­ség labdarúgása történetének első hazai válogatott rendez­vénye. A nemzeti színük: kék trikó. piros nadrág és kék sportszár. Vaduz, a mindössze 4500 la­kosú főváros egy 10 ezer né­ző befogadására alkalmas, csodálatosan szép környezet­ben fekvő stadionnal rendel­kezik, melyben azonban nem rendezhetők esti, villanyfényes mérkőzések. Viszont Balzers 5000 férőhelyes, világítóberen­dezéssel felszerelt stadionnal rendelkezik. Ezenkívül a Bl,u- menau Triesen 8000. míg a Rheinau Schaau-i stadion­ban ugyancsak 5000 néző be­fogadására alkalmas. Liechtenstein hercegség Ausztria nyugati részén. Svájc határén 160 négyzetkilométer­nyi területem, fekszik. Anya­nyelve német. Lakosainak szá­ma 25 ezer. Somos István Jobb későn, mint soha... Eusebio és Simoes, a portugál Bcnfica két világsztárja is — mint hírlik — Amerika felé ka­csint. A két játékos a bajnokság befejezése után 100 ezer dolláros szerződést írt alá az amerikai Rho­de Island Oceaners profiklubhoz, melynek alapján egy idényben 15 játékra vállaltak kötelezettsé­get. A két játékosnak a szerződés értelmében kikötött összeget elő­re kellett volna megkapni. Igen ám. de a klub időközben — kü­lönböző pénzügyi nehézségekre való hivatkozással — úgy döntött, hogy „legnagyobb sajnálatára” kénytelen eltekinteni a két portu­gál világsztár amerikai vendégjá­tékától. Euscbióék tehát marad­nak. . . Játékvezető- „ ni ti ni u 5 u ei k ” Nekünk magyaroknak akad egy „játékvezető-mumusunk” Kurt Tschensher. az NSZK ugyancsak világhírű FIFA- játékvezetője személyében, akinek működése során válo­gatott csapatunknak hét al­kalommal nem sikerült győz­nie. íme Tschenscher negatív sorozata: 1960: Belgium (2:1), Brüsszel, barátságos, 1968: Szovjetunió (3:0) Moszkva, EB, 1969: Csehszlovákia (3:3) Prá­ga, VB-selejtező. 1971: Brazí­lia (0:0) barátságos Rio de Janeiróban, 1972: Spanyolor­szág (1:0) Madrid, barátságos, Lengyelország (2:1), München, az 1972-es olimpiai labdarúgó­torna döntője és Románia (2:2) Bukarest, EB. A balassagyarmati járás játékvezetői testületének ve­zetője, 1967-től vezet labda­rúgó-mérkőzéseket. 1973-ban az NB IlI-as keret tagja, az átszervezés után megyei első osztályú kerettag. 350—400 mérkőzést vezetett eddig. Fiatal. 27 éves, tele ambíció­val, energiával. Valamikor aktív játékos ■ volt, de toksza- laghűzódása visszaparan­csolta az aktív játéktól. Hob- byvá vált nála a labdarú­gással való foglalkozás, úgy gyakorlati, mint elméleti szinten. Különben az Egri Közúti Építőipari Vállalat időelemzője, ahol elégedettek munkájával, amit az is bizo­nyít, hogy a műhelybizottsag titkára. Egyéves kisfia van, felesége is gyakran elkíséri a futballmérkőzésekre. — Milyen gondokkal küz­denek a járásban? — Negyven játékvezető áll rendelkezésünkre, akik aktívan vezetnek. Többre lenne szükség a zavartalan, munkához, de be kell érni ennyivel. Az elméleti és gyakorlati felkészülés, to­vábbképzés biztosított-folya­matos, hetemként tartjuk. Ed­dig még nem fordult elő, «SPORT — Augusztus 16 — 20-ig Nógrád lesz a s/ínlielyí' a Vili Hungária Kupa tájékozódási futóversenynek A Magyar Tájékozódási Fu­tó Szövetség sajtótájékoztatót tartott, amelyen a VIII. Hun­gária Kupa-verseny lebonyo­lításával kapcsolatos előkészü­letekről hallottunk. Mint isme­retes, augusztus 16—20 között Salgótarján lesz a házigaz­dája a legnagyobb hazai ver­senynek. Sajátságos színfoltot képvisel ez a küzdelem, mert öt napon keresztül 23 különfé­le kategóriában legalább ezer versenyző fog futni Salgó­tarján környékén: a Karan- cson, Pécskőn, Saigon és Nagy­ba tony—Ágasvár meredek he­gyein. Tavaly Debrecenben 11 or­szág 280 külföldi versenyző­je állt rajthoz, de az idén — bár a nevezések még nem zá­rultak le — felülmúlják ezt. A nyugati országok közül leg­népesebbnek az angol küldött­ség ígérkezik. Legalább 25 versenyzővel érkeznek, de a svédek is a junior válogatot­takat küldik el. A magyar öt­napos Hungária Kupa a svéd­országi O-Ring verseny sze­rény testvére, hiszen azon na­ponta 12 ezer versenyző szo­kott indulni és ezért méltán nevezik a világ legnagyobb sportversenyének, mert a hí­res Vasas-sífutóversenyen is „csak” 10—11 ezer az induló. Az esélyekről még korai beszélni, csupán exvilágbaj- nok nőnie, Momspart Sarolta győzelme a valószínű. Az elő­készületek már tavaly nyár óta folynak, hiszen a ver­senyzők részére a térképeket a legfrissebb változásoknak megfelelően kell helyesbíte­ni. mert a nógrádi hegyek, dombok közt annak alapján kell tájékozódnia a futónak. Reméljük, hogy a VIII. nemzetközi Hungária Kupa tájékozódási futóverseny úgy kerül majd be Nógirád sport- krónikájába. mint egv emlé­kezetes, nagyszerű élményt nyújtó esemény. A színhely Pásztó, az általános iskola melletti sa. lakos kispálya. Az oldalvo-tm nal mellett szőke kisfiú tapsol. Tapsol és mosolyog, néha hangosan derül és egy kicsit türelmetlen. Hogyne volna az, hiszen a gól csaknem akar megszü. letni. Figyeltem öt a Nagy Hangadót megelőző túlfü. tött hangulatban is — ide­gesen toporgott a helyén és leste a csapatkapitányt. Hátha oda inti őt is. Ta­lán csereként számit rá. A kisfiú siettette volna az időt is. Még oda is szólt a többiek felé: Mi lesz már? Gyerünk azzal a fo­cival. De senki sem figyelt rá. Belenyugodott, ezúttal nem vették be a csapatba. Most szurkol lelkesen, önfeled­ten. Az ellentábor azonban elnyomja a hangát. Aztán megáll mellettem. Pillanatkép „rangadóról” dalvonalon túlra szállt. A kis szőke fiú felé fordul, nék, de már nincs mellet­tem. Elrohant a labda után. — Zoli! Mi lesz már — kiabálnak rá többen — esi- galassú vagy! És még ö akar focizni — mondja le. kicsinylően a közelemben álló csapatkapitány. Zolika pedig hanyatt, homlok rohan, még el is esik a nagy igyekezetben, úgy rúgja vissza a labdát. Aztán megy tovább a já. ték. A 8—10 éves gyere­kek — lehetnek vagy hú. szán — amint észreveszik, hogy figyelem a játékukat, még jobban igyekeznek be­mutatni a tudományukat. Itt egy dribli jobbra, ott egy balra, amott egy lég­stop, egy nagyszerű fejt;, szép lövés. — Ugye, jól játszanak? kérdezi. — Bólintok. — Tetszik tudni, két ut­ca csapata mérkőzik egy. mással. Közben a labda az ol- V — Látod, ezt tudjuk mi — fociból! — olvasom ki a beszédes tekintetekből a gyerekek gondolatát. Magamban megállapí­tom: — No nézd csak, tiszta Kocsis... Egészen, olyan a mozgása, mint Tóth And- risnak.... Ott az a kicsi Sándor Csikarra emlékez, tét... Pillanatok alatt felfede­zek valami hasonlóságot a „nagyok” és az apróságok között. És talán nem is tévedek sokat, hiszen ezek. nek a gyerekeknek a szi­vében valóban ott ég a vágy: olyannak lenni, úgy játszani mint a választott ideál. Nézem a fiúkat, s ma. gamban így morfondiro. zok: nem lehet nem bízni ezekben a gyerekekben. Mert az ilyen és hasonló korú apróságok között mindenütt fel lehet fedezni egy-két tehetséget. Az amúgy is jó úton haladó labdarúgásunk teljes ^gyó­gyulásához ők jelentik az írt. Közben a kis szőke fiú is elégtételt kap. Gólnak örülhet. Arca végtelen bol­dogságot sugároz. Ez is ér. tékelnivaló. Mert nem csak jó futballistákra, de lelkes szurkolókra is szükség van a pályákon. —adorján — A játékvezető Bemutatjuk Hart Tamást volna lományt megmentsük a visiz- mér- szavonulástól. hogy nem küldtünk játékvezetőt a kijelölt kőzésre. Azt szeretnénk, na minden járási szintű mérkő­zésre is két játékvezetőt küldhetnénk. de örülünk, ha egy jut. Ezért nagyon nehéz a fegyelmezés, csak a soort- saeretetre hivatkozhatunk, hiszen — mondhatjuk — tár­sadalmi munka a játékveze­tés. — Hogyan érti ezt? — Türelmetlenek a já­tékvezetők. Most ugyanis io —15 forinttal kevesebbet kapnak (az amúgy sem sok) egy-egy mérkőzés levezeté­séért, mint eddig. Az OTSH egységesen szabályozta a játékvezetői díjakat, s ez kevesebb. mint az eddigi megállapított megyei átlag volt. Legalább azt kellene elérni, hogy ne fizessenek rá játékvezetőink, amiért fel­ajánlják szolgálataikat a fut- ballsport. érdekében. — Megoldás? — Legfontosabb felada­tunk. hogy több játékvezetőt képezzünk. akik meabízha" tóak. A jó játékvezetőket job­ban meg jtellene fizetni, s ebben az esetben nem lenne nehéz megnyerni komoly felkészültségű volt labdarú­góikat az ügynek. Jövőre is­mét tervezünk tanfolyamok Nagyon fontos feladatunk jelenleg, hogy a mostani ál­— Mi a véleménye a ma­gyar labdarúgó-játékvezetők­ről? — Kétségkívül sokat fej­lődtünk, amióta Zsolt István átvette a legfelsőbb szintű játékvezetői irányítást, S várhatóan tovább fejlődünk ezután is. Azonban hiába kísérletezünk mi olyan — nemzetközi szinten nem al­kalmazott — „szabályokkal”, amelyek nem engedik a szi­gorúan vett kemény (nem durva!) játékot. Persze abból kell kiindulni, ha nemzetkö­zi szintű hatását nézzük játékvezetőink itthoni tevé­kenységének —, hogy a já­tékvezetők nem taníthatják meg focizni a labdarúgókat. — Ki a jó játékvezető? — Legfontosabbnak tar­tom a magasabb képzettsé­get, mely intelligenciával kell, hogy párosuljon. Ezen­kívül elengedhetetlennek tartom a magas pedagógiai képzettséget, amelv nem csak ösztönös, hanem tuda­tos. A játékvezető minden (a legminimálisabb) megmoz­dulása, jele, intése is olyan fegyelmező erő, ahol nincs apelláta. De ehhez magasan képzettnek kell lenni a sza­bályok terén is. S. hogy igaz­ságos? — ez a minimum feltétel, követelmény! — Példaképe? — Nehéz példaképet keres­ni. mert olyan játékvezetőket is engednek vezetni (ez hiba), akik nincsenek formában (ez előfordul), s ez az én kiala­kult jó véleményemet lerom­bolja. Legyen bátorsága meg­mondani a játékvezetőnek, hogy nincs formában, s ez már megint intellegencia, ebben az esetben nincs konf­liktus, játék os-bíró-közöns,ég között. Jelen pillanatban Pa­lotait tartom a legjobb bíró­nak. de_ hibája, hogy gyakran „széjelfújja”, darabossá te­szi a játékot. — Tervei? — Sokat szeretnék vezetni,’ s természetesen feliebb ke­rülni. A balassagyarmati járás testnevelés és sportbizoRság vezetőjének véleménye Hart Tamásról: — Mint játékvezető elméle­tileg és gyakorlatilag iól fel­készült. Gyakorlott. Hobbvia a labdarúgással való törődés. Irányítókészsége kifogásta­lan. Nagyban hozzájárul a járás labdarúgósport iának sikeres lebonyolításához. Nagy jövő előtt áll. Tóth Kálmán NÖGRÁD - 1975. június 8., vasárnap 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom