Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-14 / 138. szám
Miniszteri dicséret Pedagógus, közéleti ember EREDETILEG nem tanárinak készült, nem is lehetett ilyen gondolata, mert szüleinek anyagi helyzete a felszabadulás előtt nem tette lehetővé. Balogh Gyula történelem-földrajz szakos tanár, felszabadulás előtt és után. egy ideig vasmunkás volt, mint édesap-ja, majd kitüntetéssel érettségizett és elvégezte a tanárképző főiskolát. Űj, vagy fiatal kollégáinak figyelmét mindig azzal keltette fel, hogy ő minden tanulót név szerint ismer, azokat Is akiket nem tanít. Tudja ki az, akinek otthon nehezek a körülményei, s ki az. akit elkényeztettek. Tudja azt, hogy melyik tanulónak milyen sfr. érdeklődése, és ki az, ' aki valamiből bukásra áll, vagy akárcsak képességei Blatt tejlesít. Balogh Gyula földrajz-történelem tanár, igen sok kirándulást vezet, pontosan elkészítve a legapróbb részletekig megszervezve, mert csiak így tanítható meg az, amit költő nagyon szénen írt: „Nem térkép e táj”. Nem keresi a diákok kegyeit, de érti a diák romantikát, reális gondolkodású, erélyes és igen. mozgékony. . tettrekész, pedig ötvenem már túl van. Derűs kedélyéből ered, hogy tanítványai mindig, ha csak nem valami nagy szomorúságról van szó — mosolyogva beszélnek vele. Ügy jellemzik Nagyöátony- ban Balogh Gyula általános iskolai tanárt, hogy magas, atlétatermet, szavainak nagy a fajsúlya, csupa temperamentum. Óráin hatalmas térképek között utaznak áhítattal a diákok, távoli országok városai, fólyói, bányái, szép terei és piacai között. Egyik régi tanítványa mondta hogy tanítási óráin mindnyájunkat elfogott az az érzés. hogy a világ érdekes, izgalmas, szép sőt javítható. A barlangtól, a nyomorból, a tudatlanságból a jobb élet felé halad az ember, ez a történelem tanulsága. Balogh Gyula rengeteg embert ismer. Oflyan érzés — mondják tanítványai —, mintha mindannyiunk apját, anyját, tanította volna, s ez egy kicsit igaz is, mert több mint 20 éve tanít a nagybá- tonyi általános iskolában. Az egyik most végzett nyolcadikos tanítványa mondta, hogy nagyon meglepte, amikor így „mordult” rá: „Csoda, hogy ilyen haszontalan vagy fiam, édesapáddal nem volt baj, ő kiváló ember lett, te is legyél olyan.” SZAVA JÁRÁS A: „Mindent figyelni kell, ha okosak akartok lenni”. Talán ez a jelmondata is, meg az, hogy: „A történelem az élet tanító- mestere”. Egyik tanítványa elmondta, — ma már tanítónő —, hogy illemet is tanított az órán. „Nyisd ki a zsebkendőt, ha belefújsz!” — „Hogy állsz? — No lám, felnőtt hölgy, a fiúkat már megézni, de úgy könyököl az órán, mint egy kocsmában.” A másik tanárnő tanítványa modta el, hogy igen sokat tanult a történelem órákon is. Tőle tanultam meg — mondja a matematikus ifjú tanárnő —, hogy szigorú logika nemcsak a számok világában van, hanem az élet és a történelem eseményei között is uralkodik. Az ő óráján ébredtem rá először, hogy a gondolkodó embernek helye® világképe van, neki is ’köszöhetem, hogy marxistává váltam. Balogh Gyula általános Iskolai tanárral lehet vitatkozni, mondják tanítványai, de mindenre érveket kell felhozni. Sokoldalú, művelt, elvégezte a marxista egyetem általános tagozatát, majd a szokosítón államvizsgát tett. Kollégái mesélik, hogy azért lehet sokra becsülni, mert a marxista műveltsége összefonódik a pedagógiával, sőt a kultúra többi területével Meggyőződése, hogy a politikai és szaktudományos nevelés, csak együtt lehet eredményes. Ügyel rá, hogy tanítványai a világ eseményeiben tájékozottak legyenek, Valahogy talán Móricz Zsigmond is ilyennek képzelte el a magyar pedagógust. Az érettségiző tanítványai mondták el — Nagybátony- ban egy ideig a dolgozók gimnáziuméban is tanított —* hogy latin közmondásokkal, anekdotákkal, humoros megjegyzéseivel a történelmet mindig emberközelbe tudta hozni. Balogh Gyula részt vett a második világháborúban. A nyilasok hurcolták el, mint katonaszökevényt. 1944. október és november hónapokban a salgótarjáni laktanya pincéjében volt a halálraítéltek között Később a hadiszerencse mentette meg Komárom után, mert utolsó pillanatban jöttek a felszabadító szovjet csapatok. Szereti a katonás rendet, a férfias bátorságot. Fiatal korában, országos hírű, kiemelkedő képességű boxoló volt, mégis a következő Voltaire idézet a kedvenc mondása: „Egy társaságban azon vitatkoznak, hogy ki a nagyobb ember: Nagy Sándor, Hannibál, vagy Julius Caesar. — En közbeszóltam .hogy Newton. Mert nem azok az igazi nagyok, akik a fegyver erejével leigázzák a népieket, hanem akik a szellem erejével fölszabadítják. „Ez az oka annak, hogy Macorkán, a pártoktatáson úgy tudja bizonyítani a békés egvmás mellett élés elvének szükségességét. MOSTANÁBAN 1® »ok az elfoglaltsága. Megválasztották az iskolai szakszervezeti bizottság titkárának, pártve- zetőségi tag, propagandista, a TIT történelmi szakosztályában tevékenykedik, igazi közéleti ember. Egy éve az MSZMP Központi Bizottságától mozgalmi, most a pedagógus napon a művelődésr ügyi minisztertől a pedagógiai munkájáért kap>ott nagy elismerést. —s —ó • 15.05: PUSZTUL VELENCE. Száz szigetre épült, szigeteit négyház híd köti össze, palotái, terei, Shakespeare hőseinek lábnyomát őrzik, itt szerzett zenét Wagner, itt írt verseket Byron; Thomas Mann egyik halhatatlan novelláidnak színhelye: Giorgo- ne. Veronese. Canaletto képei, világszerte ismerőssé tették román, gótikus és reneszánsz Mai tévéajánlatunk épületeinek sorát, azok számára is, akik soha nem jártak itt. AJlcik pedig ott jártak valaha is. azok számára lüktető, izgalmas, felkavaró élmény. Ez a Velence — pusztaiéban van. Partjait naponta kétszer mossa az ár-apály, az Adria lélegzetvétele. Alulról a víz pusztítja, felülről a füst és a korom. Az esőzések idején víz borítja az építészeti csoda: a Szent Márk templom terét, az esővíz gyakran &r. oszlopok közé is behúzódik. Palotáinak, házainak negyven százaléka lakhatatlan, lakói elköltöznek... Az amerikai dokumentumfim megrázó kép>et fest a halálra ítélt városról, s sürgeti megmentését. Egy meghívó olvasása közben... iAz £x libris kotró! Nem mindennapi meghívót kaptam Hajdú-Bihar megyéből. A komádi művelődési házban megnyíló népi diszítö- művészeti szakkör kiállítását egy ex librissel ajánlották a figyelmembe. Az egy lapos, zöld színnyomású meghívó nagyon hangulatos és stilsze- rű: a rajz egy népi hímzést ábrázol, egy terítő sarokdíszt. Az embernek egyszerre támad tőle kedve kézimunkázni és kisgrafikával foglalkozni. Az Ex libris kör már két esztendeje működik Balassagyarmaton, a Madách Imre Járási és Városi Könyvtárban. Nemrég rendezték meg a szakköri kiállításukat a két év anyagából. A gyermek- könyvtárban üveges tárlóban •állandóan megtekinthetők más körök ex librisei, így Komádiból, Jászberényből, Debrecenből és Szlovákiából is küldtek már cserére kisgra- fikákat, mert kezd ismertté válni a gyarmati Ex libris kör. Bacsur Sándor tanár foglalkozik az általános iskolákból, ipari tanulókból és gimnazistákból álló csoporttal. A kisgrafikai műfajon belül rajzolni tanulnak, különböző anyagokkal és technikákkal kísérleteznek. A könyvtár szerény és szorgalmas segítőinek valljuk őket — mondták a könyvtárosok —, ugyanis nem öncélúan dolgozóiak, hanem könyvtári meghívókra, műsorfüzetekre i* készítenek terveket, illusztrációkat. Rendszeresen eljárnak a Horváth Endre Galériába, ahol a rangos kiállítások jó ihletői az Ex libris kör tagjainak. A népművészeti kiállítás például egy madaras motívum megtervezésére inspirálta az egyik gimnazistát. Lórincz Gyula festőművész Dózsa-sorozatának megtekintése egy figyelemre méltó kis- grafikában jelentkezett a tervek során. Egyre többen jelentkeznek az Ex libris körbe, akárcsak a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ képzőművészeti szabadiskolájába. Van, aki verset ír. aki zenél és van, aki a népművészet, képzőművészet és iparművészet egy-egy ágában kísérletezik. Mert ahogy olvastam valahol — értelmes és modern fiatalnak lenni egyet jelent ezzel is. — el ékes — így születnek néha a hősök (Vázlat f>gy burleszkhez) Fityisz Antal a legbékésebb ember, a világon. Tizenöt éve erdei rakodómunkás. Szereti a madárfüttyöt, a kövidin- kafröccsöt és a békességet. Egyedül él egy falusizéli kis házban, egy legyet se tudna agyonütni. Tömpe orra van és mosolyra ferdült szája. Nincsenek nagy vágyai, ambíciói: szeretné. így, ahogyan most él, megérni a századik születésnapját. A napokban az erdőgazdaság üdülési bizottsága úgy határozott, hogy a dél-amerikai üdülőjegyet Fityisz Antalnak ajándékozza, minthogy ő csak az erdőben és csak fát fűrészel, s esze ágában sincs, hogy maholnap ő legyen az igazgató vagy a főkönyvelő. X. Forró, párás, trópusi levegő. Hatalmas főváros, áramvonalas nyugati és amerikai kocsik, szédületes forgalom, modern középületek és lakópaloták. A sugárúton a járdákat már ellepte a kíváncsi tömeg: várják ánagv diktátort. Juan Félix Tirso Ruiz de Carpiót, aki floridai nászútjáról tér éppen haza vadonatúj feleségével. Hóna alatt otthonról hozott. háromkilós cipóval Fitvisz Antal tör á.t a tömegen, egv kiskocsmába igyekszik. ahol oly kívánatos' halDaorikást látott. Éppen hazaugrott a kenyérért, mert itt ezek az őrült spanyolok mindent anélkül esznek. 2. Árnyékos sikátor, sötét beugró. Géppisztolyokkal felfegyverzett, torzonborz és vad alakok beszélik meg a haditervet. „A volt diktátor tőlünk várja, hogy cselekedjünk” — mondja a vezér. A többiek bólogatnak. Fityisz pedig áll a hűvösben és nézi a sombreros, vad pofákat, mert ilyen sárgásbarna, hadaró és gesztikuláló fickókat odahaza még az irodában sem láthat. A vezér fölfedezi, felordít: „Tenomos mala suerte!” Ami annyit tesz magvarul, hogy „oltári oec- hünk van,” de ezt Fityisz Antal nem is sejti, mert egy szót sem tud spanyolul. De azt látja, hogy a szemek kidüllednek, a szakállak remegnek. a géppisztolyok a hónok alá kerülnek. 3. Hatalmas a hajsza a városon át. Főleg szűk mellékutcákon. Banánárusok asztala borul, hordó gurul a sör- pince elől. lövés találja, kisnak a hűs sörből. Fitvisz némi egérutat nyer, az üldözök máris a nyomában vannak. A szép lányok utcájába érnek. A lányok az ajtók ban állnak és csábító megjegyzéseket tesznek. Közben Fityisz és üldözői oly szédületesen száguldanak. hogy csak ködgomolyók látszanak. Az egész üldözés alatt szinte megállás nélkül szólnak a géppisztolyok. Fityisz a kenyeret tartja a hátsója mögé. s hogyha hátrafordul, a hasa elé tartja. A ió hazai cipó minden lövést felfog. Végre elérik a sugárutat. Fitvisz áttöri a rendőrkordont és átfut a másik oldalra. Leül a szökőkút falára, verejtékét törölgeti, az egész téren egyetlen pálmafa. Fityisz tanácstalan. Tör az agyonlyuggatott kenyérből, forgatja a falatot a szájában. De a tér másik oldalán már gyülekeznek az üldöző ösz- szeesküvők: egy sebhelyes pofának már sikerült is észrevétlenül a szökőkutat elérni. Kidugja a fejét a kiszögelés mögül, s akkor Fitvisz éppen kiköpi a kenyérből a falattal szájába került ólommagot. Az ólom feien találja a leselkedőt és az helyben meghal. Egyenként jönnek a támadók és mind ígv járnak. A kenyér telisteli van ólomgolyókkal. 4. A biztonsági szolgálat fölfedezi a hullákat. A különítmény parancsnoka őrizetbe veszi Fityiszt, csodálkozik, hogy nincs fegyver nála. Kísérik Fityiszt. A parancsnok tépelődik, végre megkérdezi az ártatlan képű Fityiszt: „Como senor? Vagyis: „Hogyan történt, uram?” Fityisz tör a kenyérből, teli megy a szája géppisztolvgo- lyóval és ő a parancsnoknál kezdve az egész különítményt lekaszabolja. Ügy jön a szájából a golyó, mint a géppuskából. „így” — mondja Fityisz, majd udvariasan elköszön: — „Buenos dias. se- nores.” (Jó napot, uraim.) A sugárút közelében elfogja őt a regulális rendőrség. A rendőrkapitány is kíváncsi, hogyan történt. Fityisz megmutatja. s mind ott maradnak holtan. Fityisz a tömeg nagv ordításától megijed, áttöri magát ismét kordonon. Ott találja magát az út közepén. Nyitott autóban már közeledik a diktátor. Rendőrök iönnek. hogy Fityiszt eltávolítsák, de ő mindig tör a kespriccel, az üldözők kortyol4 NÓGRÁD - 1975. június 14., szombat Rajzoló számítógép ‘ Rajzoló automatát állítottak munkába a Tervezésfejlesítési cs Típustervező Intézet számítóközpontjában. A különleges segédeszköz, egy R—10-es számítógéppel együttműködve, rövid idő alatt bármilyen műszaki rajzot elkészít. Például helyszíni adatok alapján geodéziai térképet rajzol, vagy házgyárak adatainak felhasználásával megrajzolja a gyártható lakások változatait. A rajzoló automata jelentős szerepet játszhat a beruházások meggyorsításában. (MTI-fotó — Csikós Gábor felvétele) Mire készül a tv? Zsombok Tímár György: Holtvágány. — A szerző első kötete 1974-ben jelent meg, a kritika felfigyelt erőteljes munkáshőséire, A holtvágány eredeti tévédráma, mely egy vasúti szerencsétlenség kapcsán idézi fel az esemény szereplőinek önvizsgálatát, (Rendező: Horváth Tibor,dramaturg: Jánosi Antal, szereplőik: Tomanek Nándor, Szabó Gyula, Somogyvári Runyérből és mindig halálra köpi őket ólommaggal. A diktátor sem bírja már idegekkel,- rákiált Fityiszre: „Félre az útból, mert elütünk!” Fityisz válaszolna, de nem tud, annyira teli van a száia golyókkal. A vadonatúi feleség felsóhajt: „Qué ciudad tan hermosa!” (Milyen szép város!) Fityisznek sikerül végre kiköpnie a golyókat. A diktátor holtan rogy össze. A gépkocsi is felrobban. A nép ujjong. Fityiszt vállra veszik, dobálják. Alig tudja megőrizni féltett kenyerét. 5. Az újságok teli Fityisz, a hős képével, ö végre távol a zajtól, a kisvendéglőben eszi a halászlét. Mindenki a hőst élteti. Ö pedig óvatosan töröget a kenyérből. Azután beleharapna. De előbb eszébe jutnak az ólomgolyók. Megrázza a kenyeret és a kocsma köve teliszóródik golyócskákkal. Éppen belép az összesküvők vezére, aki egyedül maradt életben az összesküvők közül és a másik diktátor most halálra keresteti, mert ügyetlensége miatt kitört a köztársaság. Észreveszi Fityiszt. Gyűlölködve lép felé. de megcsúszik a golyócskákon és nyakát töri. Fityisz eszi a halat. „Jó?” — kérdezi a vendéglős. ..Jobb lenne otthon szalonnát csurdítani” — válaszolja Fityisz. Halmai Albert dolf, Horváth József, Lentz György.) Rideg Sándor: Daruszegi vasárnapok. — Az ismert regény a felszabadulást követő napokban játszódik, a dunántúli falu szegényparasztjainak körében. Tárgya: harc a földért. Humor és tragédia egyaránt jellemzi a könyv tévéváltozatát is. (Rendező: Zsurzs Éva, dramaturg: Derne Gábor, szereplők: Pécsi Ildikó, Koncz Gábor.) Wodehouse: Forduljon Psmith-hez. — Készítői ígr summázzák a tévéjáték cselekményét: „Vidám történet egy mindenre képes, vállalkozó kedvű fiatalemberről, aki egy szép napon igazi angol kastélyba vetődik, mint híres költő és díszvendég. Előbb csak egy gyémánt nyakék elrablásával foglalatoskodik, majd halálos szerelembe és egyéb kelepcékbe esik, de csak azért, hogy ügyeskedhessen, mindig minden jóra fordul. (Rendező: Málnay Levente, dramaturg: Szántó Erika, szereplők: Balázs Péter, Huszti Péter, Piros Ildikó, Bencze Hona, Szegedi Erika, Feleki Kamill, Szilágvi Tibor, Nómethr Ferenc, Márkus László, Csákányi László.) Szamos Rudolf: Kántor, a detektív. — A készülő ötré- szes tévéfilm-sorozat főhőse Kántor, a nevezeites rendőrkutya, a szerző könyveiből is sokak által ismert német juhász, A történetek mindegyike szabályos krimi, csak-’ hogy Maigret felügyelő ez alkalommal négylábú, hiszen mindig Kántor a soron következő ügy felderítője. (Rendező: Nemere László, drama-' turg: Lendvai György, gze-. replök: Madaras József, Szilágyi Tibor, Horváth Sándor.) N. J.
