Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-14 / 138. szám

i Bemutatjuk képviselőjelöltjeinket 1. számú választókerület, Salgótarján: BRUTYÓ JÁNOS Makón született, munkáscsaládból szár­mazik. Eredeti foglalkozása ácssegéd. A fel­szabadulásig szakmájában dolgozott. 1933- ban bekapcsolódott a munkásmozgalomba, mint szakszervezeti tag, ahol aktív tevékeny­séget végzett. Az Építőipari Szakszervezet Központi Bizottságának tagja volt 1938-ig. 1943-ben lett a párt tagja. Felszabadulástól különböző párt-, államigazgatási és szakszer­vezet i vezetői funkciókat töltött be. 1986 no­vemberétől az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. 1938-tól országgyűlési képviselő. Megyén­ket 1983-tól képviseli a Parlamentben. Brutyó János, mint megyénk, Salgótarján képviselője, munkája során arra törekedett, hö|fr a varos fejlődését előségitse. Jó kap­csolatot teremtett Salgótarján város válasz­tópolgáraival. Több ízben meglátogatta a város ilfeemi, a bányamedence munkásait. A megyében, különösen Salgótarjánban, a dol­gozók megszerették, sajátjuknak vallják. Eddigi közvetlen segítségével — amit tett a város iparfejlesztése, a megyei bányászati kérdések megoldásában — bizonyította, hogy jól képviseli a salgótarjániak ügyét. A párt politikájának, maradéktalan megvalósításáért kifejtett tevékenysége, kiállása biztosíték ar­ra, hogy a jövőben is mint képviselő Sal­gótarján, Nógrád megye, az egész dolgozó nép érdekeit képviselje. 5. számú választókerület, Szécsény: RADIOS GYÖZÖNÉ Egerben született, 1929-ben. Iskolai tanul­mányait is ott végezte, és szerzett tanítói, il­letve tanári oklevelet. 1950 óta végez oktató-nevelő munkát. Ezt n tevékenységét munkájának kezdete óta a szécsényi járás területén fejtette ki. . Piliny- ben, majd Szécsény fel faluban tanított 1959­ig. Ezt. követően a szécsényi Mikszáth Kál­mán Általános Iskola igazgatóhelyettesi teen­dőit látta el, és 1962-től az iskola igazgatója. Radics Győzőné munkáját mindig nagy figyelemmel és hozzáértéssel végzi. Gondot fordír a hozzá beosztott nevelők és a saját poUMvai, szakmai továbbképzésére. Elvégez­te a marxista esti egyetemet és oklevelet s'erzett a tanárképző főiskolán. Nevelőtársai szerelik, bátor, fegyelmezett kiállásáért tisztelik. Az oktató-nevelő mun­kát hivatásának tekinti, ennek tudatában él es dolgozik. Eredményes munkájáért a Mű­velődésügyi Minisztérium dicsérő oklevelét, majd az Oktatásügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetést, kapta. A közéletben aktív tevé­kenységet fejt ki. A községi tanácsnak 1962 óla, a Végrehajtó bizottságnak 1968 óta tag­ja Szécsény községben. Párttag, párttisztsé­gekre többször választották, melyet becsület­tel látott el. Radios Győzőné kiemelkedő tevékenysé­gével méltán érdemelte ki azt a megtisztel, tetést, hogy országgyűlési képviselőnek je­löljék. 2. számú választókerület, salgótarjáni járás: sípos József 1940. február 9-én született Mátranovákon. Munkáscsaládból származik. Általános iskolai tanulmányainak elvégzése után a mátrano- váki bányaüzemhez került Rövid ideig a szénosztályozón dolgozott, majd föld alatti munka végzésére kérte magát. Tíz éven át, a szénbányászat visszafejlesztéséig dolgozott a helvi Csurgó-táróban, és a bányák meg­szűnése után lett a Ganz-MÁVAG mátrano- váki gyáregységének munkása. Sipos József 1958-ban lett tagja a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek, majd hamaro­san a Mátranovák községi, később a bányai alapszervezet titkárává választották meg. 1981-ben katonai szolgálat teljesítésére vo­nult. be. A hadseregben is KISZ-t.itkári teen­dőket látott el, és még leszerelése után is, 1965-ig állt a mátranováki alapszervezet élén. 1961-ben tagja lett a munkásőrségnek, és tízéves szolgálat után, 1971-ben szerelt le. Sipos József 1962 óta tagja a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak. A Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregységében, előrajzolói mun­kája mellett, 1970-től lát el különböző szak- szervezeti funkciókat. Előbb műhelytitkár lett, és 1973 óta a szakszervezeti bizottság titkára. Sipos József, a bányászból lett gyári mun­kás, fiatal kora óta rendesen, becsületesen dolgozik. 1971-ben a Homokterenyed közös községi Tanács tagja lett. Ezt és valamennyi társadalmi funkcióját közmegelégedésre lát­ta el. Munkahelyén jó kapcsolatban van dol­gozótársaival és vezetőivel egyaránt. 6. számú választókerület, Balassagyarmat: GÉCZI JANOS Magyargécen született, 1929. február 1-én. Földműves családból származik. A felszaba­dulás után az Egri Tanítóképző Intézetben folytatta tanulmányait, és 1949-ben szerzett oklevelet. Az ifjúsági szervezet és a diák- szövetségben, mint fiatal, aktívan tevékeny­kedett. Munkássága és élete összeforrott a párttal. Fiatal tanítóként került a párt soraiba. A tanácsok megalakulásakor pedig a Szécsényi járási Tanács tagjának választották meg. 1954-ben a rétsági járási pártbizottságon osz­tályvezetőként dolgozik. Az 1956-os ellenfor­radalom időszakában az MSZMP rétsági já­rási intéző bizottság munkáját irányítja. Ké­sőbb a megyeszékhelyen a marxizmus—Ieni- nizmus esti egyetem munkájának irányításá­ra kapott megbízást. Végzett munkájának elismeréseként 1965- től a megyei tanács elnökhelyettesi funkció­ját tölti be, majd ezt. kővetően a megyei pártbizottság ideológiai titkáraként dolgo­zik. 1967-ben a megyei tanács vb-elnökének választották meg. 1972 óta a megyei pártbi­zottság első titkára. A XI. kongresszu­son a Központi Bizottság tagjának válasz­tották. • Gáczi János munkájával arra törekedett, hogy jól képviselje a párt politikáját és ered­ményesen segítse elő megyénk fejlődését. Az eddig végzett eredményes munkája, az em­berekkel való közvetlen kapcsolata nagy­ban emelte népszerűségét megyénk lakossá­ga körében. 3. számú választókerület, Nagybátony: SZOMSZÉD GY. ISTVÁN Kisterenyén született, 1933. szeptember 28- án. Bányászcsaládból származik. Iskoláit Sal­gótarjánban, majd Miskolcon, a Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán végezte. Itt kapcsolódott be az ifjúsági szervezet mun­kájába, melyben aktívan tevékenykedett. 1957-ben szerezte meg a mérnöki diplomát. A párt újjászervezésével együtt 1957-ben kérte a pártba való felvételét. FiataL mérnökként a mizserfai bánya­üzemnél, a gépészeti osztályon dolgozott. Pártmunkáját propagandistaként végezte. Ké­sőbb a rónai bányaüzemhez került. majd 1961-ben a salgótarjáni szolgáltatóüzem kis- terenyei részlegéhez, mint részlegvezető mér­nök. 1963-ban a mizserfai bányaüzemhez gépüzemvezetőnek bízzák meg, majd 1969 ja­nuárjától a nagybátooyi gépüzem igazgató­jaként tevékenykedik. Fiatal mérnökként igen aktívan vesz részt a párt munkájában, különböző pártmegbí­zatásait igyekszik rendszeresen elvégezni. Propagandista tevékenységét rendszeresen ellátja, s 1967-ben a marxista esti egyetem elvégzésével fejleszti tovább politikai mű­veltségét. Szomszéd gy. István jó munkájának elis­meréseként került fokozatosan magasabb be­osztásba. A párt- és a különböző politikai szervekkel, a dolgozókkal igyekezett őszinte munkatársi kapcsolatot kialakítani. Mint jó vezető, a dolgozók körében népszerű, elis­mert. Az eddig végzett odaadó munkája, rá­termettsége, az emberek ügye iránt érzett felelőssége képessé teszi magasabb funkció betöltésére is. 7. számú választókerület, Balassagyarmat: GAJDOS JÁNOS Patvarcon született, 1925. április 20-an. Földműves családból származik. 1948-ban már bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A párt különböző feladatokkal bízta meg, de a földtől, a paraszti élettől soha nem sza­kadt el. 1948-ban részt vett a helyi földmű­ves* zö vetkezet megalakításában. A szövet­kezet tagsága, igazgatóságának elnökévé vá­lasztotta. Munkájával és szorgalmával mind­jobban megnyerte a lakosság bizalmát. Az első tanácsválasztások eredményeként köz­ségi tanácstagnak, az országgyűlésben pe­dig pótképviselőnek választották meg. Társadalmi munkáját igyekezett becsület­tel ellátni. 1930-ben a SZÖVOSZ II. kong­resszusán megválasztották a SZÖVOSZ fel­ügyelő bizottságába. 1951-ben a Balassagyar­mat és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet elnöki funkciójába választották meg. Tevé­kenyen részt vett a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésében. 1960-ban a patvarci tsz elnökévé választották meg. 1965-től visszakerült régi funkciójába, de munkájával összeforrott a falu, a termelő- szövetkezet élete. 1960-ban Balassagyarmat járás kommunistái a pártbizottság tagjává, a párt-vb tagjává választoltak. Erős akaratát, jó szervezőképességét bizo­nyítja, hogy fontos politikai és gazdasági megbízatásának becsülettel igyekezett ele­get tenni. 1956-ban Kiváló Földművesszövet­kezeti Dolgozó kitüntetésben, majd 1963-ban Munka Érdemrend kormánykitüntetésben ré­szesítették. 4. számú választókerület, Pásztó: DANC5ÁK LÁSZIÓNÉ 1942. december 29-én született, Balassa­gyarmaton, iskolai végzettsége gimnáziumi érettségi, foglalkozása betanított munkás, ter­melésirányító. Férjezett, két gyermeke van. ö maga, mint iskolás, bekapcsolódott a gyermekszervezet munkájába, és, mint úttö- rő-rajvezetőként dolgozott.. A középiskolában kiváló KISZ-esként, közel három évig, mint vezetőségi tag, aazdaságfelelős tevékenyke­dett. Csaknem tíz évig aktív sportoló volt, több sportágban megyei helyezést ért el a versenyeken. Középiskolás korában rendsze­resen részt vett a KtSZ-építőtáborban. A fi­zikai munkában is aktív szervezője volt a £ ifjúsági szocialista munkaversenynek. Az érettségi után a pásztói tejüzembe ke­rült dolgozni, ahol szakmunkásvizsgát is szerzett. Itt dolgozott, mint laboráns és púi- vezető tíz évig. A tejüzemi szakszervezetben szintén 10 évig aktív bizalmiként dolgozott. Példás munkájáért többször részesült anyagi és erkölcsi elismerésben. Ugyancsak a tej­üzem Vöröskereszt alapszerv titkára volt több mint négy évig. 1971-től 73-ig a Mátraaljai Állami Gazda­ságban dolgozott, mint bérelszámoló. 1973 szeptember óta dolgozik a Váci Kötöttáru- gyár pásztói gyáregységében. Mint betaní­tott munkás kezdett.. Munkája, magatartása, irányítókészsége alapján került termelésirá­nyítói munkakörbe. Munkáját nagy felelős­séggel és pontosan végzi. Munkatársaival és vezetőivei kapcsolata jó, készséges, minden­kivel megtalálja a megfelelő hangot. 8. számú választókerület: Rétság: VASS JÓZSEF Nagyorosziban született 1922. április 2-án. Földműves családból származik. Fiatal ko. rában ismerkedett meg a paraszti élet ne­hézségeivel, s munkája mellett elvégezte a mezőgazdasági szakiskolát. A felszabadulás után, a földreform során 5,5 kataszteri hold földet kapott. Ekkor is­merkedik meg a parasztság politikai szerve­zeteivel, a DÉFOSZ, majd az UFOSZ-szal, melynek elnöke lett. 1948. március 25-én községi bírónak választották meg. A tanács megalakulásával pedig a községi tanács el­nökhelyettese és a járási tanács vb-tagja lett. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során 1960-ban belépett a helyi termelőszö­vetkezetbe, és annak függetlenített elnökhe­lyetteseként ténykedett. Később, 1961. decem­berében a tolmácsi Szabadság Mg. Tsz el­nökévé választották. 1968-ban pedig a tol­mács—rétság—banki tsz-ek egyesülésének, az egyesült Lókosvölgye Mg. Tsz elnökévé vá­lasztották. Vass József az elmúlt évek- során bebizo­nyította, hogy jól képviseli a termelőszövet­kezeti parasztság érdekeit. Munkájával nagy­mértékben hozzájárult a termelőszövetkeze­tek felfejlesztéséhez, annak megszilárdításá. hoz. Mint pártonkfvüii, a párt politikáját igye. kezelt magáévá tenni, és ennek érdekében a közösségért dolgozni. A termelőszövetkezet tagsága körében végzett munkájával nép­szerűségre tett szert. <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom