Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-13 / 137. szám
lfalasztcastöl — uälasactäsig Jobb gépek, több alkatrész az aratáshoz A2 OKTATÁSÜGY A NÉPESSÉG ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT A KÖLTSÉGVETÉSI SS?* m ■SÜll&íi 10.2—I - jJfJ összetétele százalékban . Hí-(&■ ■<& V m-(Jóy Ü m mm mm KŐV Óvodák 137) AZ ÚVOOAK A FÉRŐHELYEK SZAMA------------1219 ________1 «zer A lsótoku oktatás 1974l^S%$;:^Í$: SÍ55Ü276 ......... a<ei S zakmunkás tanulok A BEIRT GYERMEKEK SZAMA----------------«247 „ ____________I mimt 1 971 1974 AZ ALTALANOS ISKOLAI TANULOK SZAMA 1971 Ko/éptoku oktatás Óvodás gyermekek az ovqoas r , L KORÚAK SZAZALEKAIAN Felsőfokú oklatas 397] Tanfolyamok Nevelőotthonok 1974 A SZAKMUNKÁSTANULÓK SZAMA 971-^p^^ÍW^l 72 197475 A KÖZÉPISKOLAI TANULOK SZAMA [374,5 91* ij 1971 72 «13211 3 ttíuisi 1 1973 mi*5 * 1 74 imÄ #<*r A FELSŐFOKÚ HALLGATOK SZÁM/ || SS. 3 M103 4 1971 72 1974 75 A Mezőgép Tröszt vállalatainál az utolsó szakaszba ér- keztek az aratási előkészületek. A terméskilátások bízta- tóak: a kalászosok azonban sokfelé megdőltek, az aratási szakemberek ezért nehéz munkára számítanak. Ennek megfelelően a műszaki előkészületeknél különös gonddal járnak el. Az 1,7 millió hektárnyi kalászos gabona aratását szervizszolgálat segíti. A nagy munka idején 150 szerelőkocsi járja majd a határokat, ahol szükség van rá. a helyszínen javítják meg a gépeket, kombájnokat. traktorokat. A vá1- lalatok 500 szerelőt állítanak az aratás ..kiszolgálására”. A megyei vállalati központokban a gépműhelyekben is úgy szervezik a munkát. hogy szükség esetén rövid idő alatt hozzáláthassanak az aratócséplő gépek soron kívüli javításához. N A telepeken, gépműhelyekben 36 000 alkatrészt és szerelvényt újítottak fel. Azért ilyen sokat, mert számítanak arra, hogv a gépek a nagv igénybevétel miatt esetleg a szokásosnál hamarabb meghibásodnak. Több mint ezer felújított motor — kombájn — traktor és más önjáró gép — motor — van a telepeken a raktárakban. A Mezőgép Tröszt szerelői az aratásig 740 úi kombájnt állítanak munkába. Négyszázhatvan arató-cséplő gépet máris átadtak a termelőknek. Az eddiginél nagyobb teljesítményű kombájnokat 3—6 nap alatt szerelik össze. A gépek az átadás előtt szigorú műszaki ellenőrzésen esnek át. A berendezések jó részét a megrendelő gazdaságban a helyszínen állítják össze, és a tsz-ek szakembereit tájékoztatják a karbantartási és kezelési tennivalókról. AZ IDŐJÁRÁS mostoha ugyan, de ez mitsem változtat azon, hogy mindennap közelebb kerülünk a mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű feladatához, a gabonabetakarításhoz. A napokban a nőtincsi egyesített tsz szerelőivel váltott néhány szóból is kiderült: a mezőgazdasági dolgozók a készülés csúcsfokán állnak. Ez azt jelenti, hogy várják a közeljövőben elkövetkező gépszemlét, amely megadja a zöld utat a kombájnoknak, arató- és szállítógépeknek a munka megkezdésére. Addig azonban még sok más feladatot el kell végezni. A felvásárlók azt mondták egy előzetes termésbecslés alapján, hogy a gabona gazdag termést ígér, az időjárás viszont az elmúlt évek egyik legnehezebb aratását. Nem szükségeltetik különösebb szakértelem annak megállapításához, hogy ez a valóság. Aki a határban megtekinti a kalászosok tábláját, gyönyörködhet is, de kesereghet is. Az egyik legismertebb termelő- szövetkezetben, az őrhalmiban, éppen a főút mentén látható: az út jobb oldalán a búza nagyon kicsi százaléktól eltekintve keményen tartja magát a viharos esőkkel szemben. Az út bal oldalán az árpa viszont úgyszólván teljesen lefeküdt. Megyénkben a kalászosokra körülbelül ez a kép a jellemző. Az aratásra ennek figyelembevételével készülnek a mezőgazdasági üzemeink. Mert minden nehézség ellenére a termés a magtárba kerül. Érsekvad kerten a szerelők megkülönböztetett figyelemmel, a szakértelem legteljesebb igénybevételével készítették fel a kombájnokat a munkára. Helyzetük abban különbözik sok más tsz-től, hogy gépeik viszonylag még jó állapotúak, korszerűek. De ez semmit sem változtat azon, hogy az utolsó csavarig átvizsgálják, kijavítsák azokat. Nehezebb a helyzet azokban a tsz-ekben, amelyekben a gépek korosabbak, elavultab- bak. Ott még nagyobb figyelmet kell fordítani a javításra, hiszen, ha addig nem, akkor már ezután sem vásárolhatnak új gépet. Az elmúlt évben Ludányhalásziban a szerelők mutattak szép példát arra, hogy az olyan gép is használhatóvá tehető, ameiyik már megszolgálta az árát. Minden rendelkezésre álló gépi erőt felsorakoztatnak a termelőszövetkezetek, hogy a termést időben, Szemveszteség nélkül betakaríthassák. Az aratás sikere nem csupán a gépeken múlik. Annál inkább a munka szervezettségén, az emberek munkafegyelmén, a hibátlan vezetésen. Utaljunk, ha csak néhány szóval is, egy korábbi időszak elkeserítő példájára. Esős év volt az is. A szervezésen múlott, hogyan igazodnak az időjáráshoz? Kiha&zVan-e élet készülve nálják-e a kedvező napsütéses napokat? A tsz-tagok rendkívül nagy figyelemmel kísérték az időjárást, a termés érését, és minden erőt arra fordítottak, hogy ahol és amikor lehet, arassanak. A vezetés — később kiderült, presztízsből —, nem volt hajlandó figyelembe venni a dolgozó emberek javaslatait. Ott pusztult a szem a sárban. Ennek nem szabad előfordulni! Óriási jelentősége van a tsz-ek egymás közötti jó kapcsolata megteremtésének is a gabonabetakarítás sikere érdekében. Az elmúlt évi Szurdokpüspöki—Mátramindszent szerződésre hivatkozhatunk. Egymást segítették, a tsz-ek történetének legrövidebb ideje alatt és a legkisebb szemveszteséggel takarították be a termést. Ez az, ami az idén is szükségeltetik, annál is inkább, mert az időjárás szeszélyes, kiszámíthatatlan, a terméskilátás pedig biztató. Azt is a tapasztalat, igazolta, hogy hiába volt a jó gép, az aratás legkitűnőbb megszervezése, ha nem párosult ehhez a termés gyors átvételére, raktározására való felkészülés. Az elmúlt évben külön intézkedéssel kellett a felvásárlóknak a Nyírjesben gyorsan egy hevenyészett raktárt felállítani, hogy a gabona fedél alatt legyen. Több ezer vagon termést tárolni nem kicsi gond. Arra számít mindenki — termelő, felvásárló egyaránt —, hogy minden rendelkezésre állá helyet a legteljesebb mértékben kihasználnak. A tsz-ek érdeke is a tárolás, tehát a magtáraikat bocsássák rendelkezésre a felvásárlóknak. Termést tárolni viszont csak szakszerűen, az előirt nedvességi fokon szabad. Az esős időjárás megkívánja a termelőtől, a felvásárlótól a szárításra való legteljesebb mér. tékű felkészülést. Vannak ezen a téren za- varó részletek. Ennek oka: a mindenáron való üzlet. Igen magas szárítási árat tűznek ki egyes szárítóberendezéssel rendel ke. zó tsz-ek. Példa van rá, hogy az egyik kö. zös gazdaság elnöke a felvásárlókhoz for. dúlt, hogy szárítsák meg a termést. mert azok azt tízforintos áron végezték. Közben ugyanez az elnök a szomszéd üzemnek harminc forintért szárított, mivel rendelkezett ilyen géppel. Ez már tisztességtelen ver. seny. Ez nem előre viszi a gabonabetakarítást, hanem hátráltatja, és azon túl a másik, de szegényebb gazdaságot sújtja. A TERMÉS betakarítása népgazdasági ér. dek, mindenki felelőssége, de ezen belül a termelőüzem elsőrendű kötelessége. A felkészülést az aratásra ennek jegyében kell elvégezniük. B. Gy. a Marson Az országos adatok mellett ben pedig 92 százalékuk szakít lakosság kulturális ellátása, rendszerű oktatásban ré&ze- műveltségi szintjének emelke- sülnek, désében mélyreható változás történt megyénkben is. Űj általános és középiskolai tantermekkel, úi óvodákkal, kulturális és művelődési házakkal gyarapodott a megye. Az 1974 75-ös tanévben 25 500 fő tanult a-megve 156 általános iskoláiéban. Egy tanerőre 16 tanuló iut. Az oktatás színvonalában bekövetkezett kedvező változás eredményezte, hogv a képesítés nélküli pedagógusok száma ma már csak 11 százalék. A felső tagozatos gyermekek a két váAz oktatás területén a legnagyobb változást a középfokú képesítés megszerzésének lehetősége hozta. Jelenleg a megye 11 közét)iskoláiénak 116 osztálytermében 259 tanerő 3865 nappali és 3047 esti-levelező tagozatos tanulót tanított. Igen jelentős volt az. hogy 1972-ben Salgótarjánban megkezdte működését a Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett tagozata. Az elmúlt hetekben néhány alkatrészféle hiányzott a kereskedelmi raktárakból. Főként importdarabokat kerestek hiába a gazdaságok anyagbeszerzői, A Mezőgép Tröszt üzemeiben soron, kívül i intézkedésre megkezdték egyes alkátrészfélék gyártását, úgyhogy időközben egész sor cseredarab lekerült a hiánycikkek listájáról. Valamennyi alkatrész gyártására azonban nem tudnak berendezkedni, ezért arra van szükség. hogy a gazdaságok kölcsönösen kisegítsék egymást a nagy munka idején, és esetenként házilag készítsék el a kisebb alkatrészeket. (MTI) rosbam teljesen, a Grafikonunk itt is országos községek- adatokat ismertet. Mai art oU — mai emberek Közösen könnyebb... Fiatal ember még a salgótarjáni Szeles András. Alig üti meg a 36 évet. Fiatal abban is, hogy alig hat éve lakja a várost, a Kazinczi utca 35. szám alatt. A Pécs- kő utca végén, az alsó és felső kavicsos környékén. Elöljáróban annyit mindenképpen el kell mondaná még Szeles Andrásról, hogy elvégezte az általános iskola nyolc osztályát, a Salgótarjáni Kohászati Üzeme« gépkocsivezetője. 1962- től tagja a munkásőrségnek, s 1966-tól a pártnak. — Korábban, míg Nagy- lócon laktam, az ottani takarékszövetkezet elnöke is voltam. Az elköltözéssel ezt a funkciót feladtam. Ügy erzem, eddig is benne voltam a közéletben, hiszen a közösségért, mindig szívesen dolgoztam... Közélet, közösség. Szeles András egyszerűen beszél ezekről a fogalmakról, hiszen maga is tisztában van a jelentőségükkel. Évek óta ott találni a közéletben, s a tények bizonyítják: eddig is sokat tett a közösségért. Most egy újabb megtiszteltetés érte. Salgótarjániban. az 5-ös számú tanácstagi választókerületben őt jelölték a körzet tanácstagjának. — Emlékszem, késő délután volt. amikor felkerestek. s közölték velem: tudom-e. hogy a környék lakói engem akarnák a városi tanácsba tanácstagnak megválasztani? Mondom, hogy nem, de mindjárt azt is hozzáteszem, hogy forróság szaladt végig rajtam. Igaz. ismernek a környéken. De ennyire meg is bíznak bennem? — tettem fel magamnak a kérdést. Aztán azt mondtam, hogy ha ez Így van, akkor rendben is van, én szívesen vállalom. .. Eltelt néhány nap, amíg sor került a jelölő gyűlésre. Szeles András pedig izgult. Izgalma a gyűlés közeledtével egyre fokozódott. — Jólesett, amikor mindenki egyhangúlag mellettem szavazott. Helyeseltek az emberek, a választópolgárok. Legtöbben azt mondták: jó lesz. mert fiatal, mert még sokat tehet a közösség, a választókörzet érdekében. Én megköszöntem az előlegezett bizalmat, de azt is elmondtam, hogy sokszor reggel öt órától este tízig is dolgozom, kevés az idő a tanácstagi munkára. Az emberek azt mondták: akkor is téged, magát jelöljük... Szeles András ma már megbirkózott a gondolattal, azzal, hogy a jelölő gyűlés után. vasárnap a szavazólap révén is megválasztják tanácstagnak. Azóta a terveket szövi. Valóban sok a tennivaló ezen a környéken. — Ha megválasztanak, a választás után minden családot külön-külön is felkeresek. Megbeszélem a lakókkal, mit kell tenni, de azt is, hogy a választópolgárok miben segítenek. Hiszen közösen mindén konyés egyéb kérdések A művelődnek-e a munkások ürügyén — ...Valamelyik nap érdekeset olvastam erről az Élet és Tudományban. — Ök mit mondanak? — Hogy a Mars-csatornák régi folyók, vagy jéggleccserek által vájt, igen mély képződmények. — Szóval, volt víz a bolygón? — Igen. Talán most is van. — A fehér sipkák,..? — Igen. nyebb... Igaz, nehéz ez a körzet. Az utca nincs rendezve. Nincs közsművesít- ve. Kellene a csatorna, hogy csak a legfontosabbakat említsem. De akad itt más tennivaló is. Majd meglátjuk. .. Apám éveken át párttitkár, aztán tanácselnök volt Nagylócon. Amikor ezekről, a közéletiségről, ,a feladatokról. a gondokról váltottam vele szót, azt mondta: gyerek, próbáld meg! Belevágok. megpróbálom az öt évet. Remélem, megszeretnek az utcabeliek. .. Biztosak vagyunk benne, hogy megszeretik. De az is biztos, ahogyan megismertük Szeles Andrást, hogy nem öt évről van szó! Somogy vári László — Márpedig, ahol víz van, életnek is kell lenni. Ezek szerint lehet, hogy van élet a Marson? — Persze. És tovább tart a párbeszéd, velem átellenben, a vasúti kocsi ülésén. Éppen Salgótarján-külsőn állunk, a Kisterenye felől jövő vonat érkezését várjuk, s amire befut a szerelvény, már a Vénusz hőmérsékletét taglalják útitársaim. lapot, megnézem. Robertson: A kereszténység története. — Néha unalmamban belelapozgatok öreganyám bibliájába, — mondja leszállás után. — Aztán kíváncsi lettem, hogy magyaráznak erről mostanában. A tanítónő., aki könyvtáros, ajánlotta ezt' még fel is írta egv cetlire, nehogy elfelejtsem, mert nála nem volt meg. — Akkor ez nem is könyvtári? Miért kellett ezt leírni? Kiváncsi voltam, mi a foglalkozásuk? Kérdésemre, mindketten azt felelték: bányászok. Figyeltem még őket' s amikor összenéztek, lehet, ez bujkált a tekintetükben: „Ez az* hiszi, mi csak a munkáról tudunk beszélni?” Más, ugyancsak vonatostörténet. — Már hogy lenne! Az enyém! — húzza ki magát. Ismerősöm 54 éves, kovács. Még egy vonatostörténet. Két javakorabeli férfi nyüstöli egymást mellettem. — Bolond vagy! — háborodik fel az egyik. — Ac3 az a gyorsulás négyzete. ’Nagy E egyenlő m-szer cé- négyzettel. Neked is tanulni kellett volna. Ismerősömet láttam az ablak melletti ülésen, elmélyülteti olvasni. Jó vastag könyv volt nála, szemre, is tekintélyes, tartani is nehéz. Mondom' böngészte szaporán a sorokat — Elsőben még nem! — tiltakozik a másik. — Hát akkor, idefigyelj! Az Eínstein-féle relativitáselmélet így szól: E=mc-’, ahol... k — Jó. jő, mondtad már...’ Miért kellett ezt leírni? Negyvenéves az egyik, a dolgozók esti gimnáziumának Nem olyan fegen beszél- elsőse, negyvenhárom múlt gettem vele, errol-arról. Va- nemrégiben a másik — ép- lahogy a. szórakozás is szó- pen érettségi előtt. Mindket- ba kerü.t, s kérdeztem, mit ten egy nemrég a megyébe szokott csinálni. települt gyáregységünk dol- Hát tévézek, meg meccs- villanyszerelő és lakare járok, egy kis ultizás, kis kocsma Vége a történeteknek, amelyeket azért volt érdemes — Könyv? papírra vetni, mert megtörténtek. És a sok ultizó, fá- . ~ Ä! — húzta félre a radtan bóbiskoló, káromkodó, száját — kezembe nem ven- unottan cigarettázó, spicce- nék egyet sem. sen nevetgélő között. való,, ... színű, a jövőben még inkább És most olvas. Elmélyül- megtörténnek, en, senkitől sem zavartatva. Ahogy odgli'a billenti a fedő- Karácsony György NÓGRÁD - 1975, június 13., péntek 5
