Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-03 / 128. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVF., 128. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. JÚNIUS 3.. KEDD A VER ÚTJA Szaknyelven szólva nagy vérveszteség esetén fel kell tölteni a vérérpályát; bizonyos betegségek esetén pótolni kell a hiányzó vérelemeket' serkenteni a szervezet működését, vagy méregtelení- teni kell a szervezetet. Kell a vér, de azt csak emberek adhatják. Aki vért ad, életet ment. Sokszor hallottuk már ezt előadásokon, olvastuk nyomtatásban. Az egészségügy dolgozói nap mint nap tapasztalhatják ennek a mondásnak igazságát. Műtőkben, kórtermekben mindennapos látvány az állványra függesztett vérpalack. „Természetes”, hogy van, hozzátartozik a gyógyításhoz. Tíz- és százezrek köszönhetik életüket, gyógyulásukat a vértadók áldozatkészségének. A társadalmi — emberi tudat fejlődése a véradáson is lemérhető. A véradás társadalmi mozgalom, melyben önként jelentkező, orvosi vizsgálat alapján egészségesnek talált egyének adnak vért. Társadalomerkölcsi szempontból a mozgalom mindenképpen dicsérendő, parancsszóra azonban nem megy. Értelmi és érzelmi ráhatás szükséges. Meg kell győzni az egyéneket a véradás szükségességéről. Ennek érdekében tevékenykednek a vöröskeresztes tagok, orvo. sok. egszségügyi dolgozók, pártonkívüliek és párttagok egyaránt. A szervezett meggyőzés gazdája a Vöröskereszt. Szervezett véradásról 1948- ig nem beszélhetünk. Addig leginkább a hozzátartozók, vagy kórházi dolgozók adtak vért az arra rászorultaknak. A szervezett véradás kezdő éve hazánkban 1949. Salgótarjánban 1957-ben vált rendszeresebbé a térítéses véradás. Addig a fővárosból biztosították a kórház minimális szükségletét. A helyi véradók abban az időben ügynevezett vöröskeresztes csomagokat kaptak véradás után. A rendszeresen szervezett véradás 1959 júliusában indult meg és 1962-ig térítéses alapon történt. Az 1959-ben megalakult véradóállomás a Vöröskereszttel együttműködve szervezés tekintetében a helyi nagyüzemek munkásaira alapozott. Térítéses, behívásos rendszer alapján szervezlek. A vöröskeresztes társadalmi munkások felkeresték. szervezték az üzemek régi véradóit. Év végére 300 nyilvántartott véradójuk volt. Ennél a számnál azonban nem állhatták meg. Egyre több vér, véradó kellett. 1960-ban Balassagyarmaton is megalakult a véradóállomás. A térítéses behívásos módszer 1—2 évig még megbízhatónak bizonyult és kielégítette az igényeket. Egyre inkább felmerült azonban egy jobb, hatásosabb, széles társadalmi erőket átfogó módszer' a kiszállásos, térítés- mentes vérvétel szükségessége. A kezdő lépést 1962. márciusában a salgótarjáni öb- löstiveasvári kiszállásos vérvétel jelentette. Abban az évben még öt kiszállás volt, 18 literes átlagos véreredményekkel. Azt megelőzőleg csak milliliterekben számolhattak, ez óriási eredmény volt. 1963 elejére a véradók száma már ezerre nőtt. 1963 februárjában született meg a terv, a teljesen térítésmentes vérvételre való átállásra. Bízva a megye lakosságában, a régi véradókban. ettől az időtől kezdve gyakorlatilag mindkét vérellátó-állomáson térítésmentes vérvétel történt. Országos elsőségünk a százszázalékos térítésmentes • vérvételre való átállás terén nem vitatható. Ma a két állomás eredményei minden igényt, kielégítenek. A nyilvántartott véradók száma a salgótarjáni állomáson 50 ezer. Az idáig megtett út nem volt könnyű. Az eredmények csupán sejtetik, de nem mutatják a benne rejlő sok munkát a Vöröskereszt és a szakszolgálat részéről. A szervező munka, a kérő szó nem mindig és mindenkor talált megértésre. Sok szubjektív tényező nehezítette a munkát. Itt-ott egyes, úgynevezett öntudatos emberek, de még szakmabeliek is húzódoztak a véradástól. Azóta sok minden megváltozott. A kiszállások eredményeit befolyásoló tényezőként említhetjük a helyi vásárt, temetést. lakodalmat, búcsút, szervezett buszkirándulást' a szezonális munkákat. A számok. eredmények azonban tények. Bányászok, gyári munkások, termelőszövetkezeti tagok, értelmiségiek, alkalmazottak, háztartásbeliek és segédmunkások ereiből folyt és folyik a vér a ■ palackokba. Kell a vér, hát adiák; izgalommal, vagy anélkül. És akik kapják? Van aki eszméletlenül esik át a. vér átömlesztésen; van, akinek utolsó reménysége a vérpalack. Szinte áhítattal nézik a csöppenő vért és inkább csak sejtik a palack mögött az adakozót. Gondolataik hangtalanok, de a szemeik beszélnek. A vért kapó egészséget, életet kap. a véradó az uzsonna mellé egy ',köszönjük”-öt, de ad. Áldozatkészsége egyike a legszebb emberi példamutatásnak. A véradómozgalom tovább fejlődik. Növekszik a véradók száma, készenléti brigádok állnak rendelkezésre behívásos vérvételre, friss vér biztosítására. A vérellátó-állomások egyre több speciális vérkészítménnyel látják el a fekvőbeteg-osztályokat. Nógrád megye lakossága szép példát mutatott a közelmúltban, és mutat a jelenben is emberszeretetből, segítőkészségből. Az itt elért eredményeknek is köszönhető, hogy a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége, az Országos Haematológiai és Vér- transzfúziós Intézet, a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége és a megyei vértranszfúziós állomás 1975. június 3—5 között Salgótarjánban rendezi a IV. országos véradó-konferenciáját. Köszöntjük az országos konferenciát, köszöntjük a véradókat. Habonyi Zoltán Befejeződött a Ford—Szadat eszmecsere Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: A vártnál korábban, már hétfőn délben befejeződött Ford amerikai ég Szadat egyiptomi elnök vasárnap megkezdődött eszmecseréje. Az „intenzív tárgyalások” befejezését a két elnök jelentette be a Residenz udvarán összegyűlt sajtótudósítók előtt. Zuhogó esőben, esernyők alatt előbb Ford, majd Szsadat lépett a mikrofon elé. Mindketten mellőzték a konkrétumokat, de hangsúlyozták, hogy behatóan áttekintették és megvizsgálták a közel- keleti kérdés békés rendezésének minden Lehetséges formáját. A csúcstalálkozó részvevői ma utaznak el Salzburgból. Előbb a tervek szerint a reggeli órákban Ford, majd délben Szadat indul útnak. (MTI) A Szál jut—1-ről Mint a TASZSZ hírügynökség a szovjet űrközpontból jelenti Pjotr KIiműk és Vita- lij Szevasztyjanov űrhajósoka Szaljut—4 tudományos űrállomás fedélzetén a kutatási program keretében megkezdték az asztrofizikai kísérleteket. Vasárnap és hétfőn tükrös röntgenteleszkóp segítségévei a Skorpió. Szűz és Hattyú csillagképen fellelhető röntgenforrások sugárzásának jellemzőit vizsgálták. Az orvosi kísérleti program keretében az űrhajósok funkcionális kísérleteket végeztek. speciális vákuumöltözetek segítségével. Klimuk és SzevasztyjanoV egészségi állapota kitűnő. Az űrállomás felélzeti rendszerei megfelelően működnek. (MTI) Dr Bíró József Moszkvába utazott A KGST külkereskedelmi állandó bizottsága soron következő 44. ülésére, amelyre június 3—6 között kerül sor, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter vezetésével hétfőn delegáció utazott Moszkvába. A külkereskedelmi állandó bizottság mostani ülésén elsősorban a KGST-országok kölcsönös árucsere-forgalmával kapcsolatos kérdéseikkel foglalkozik, ezen be ül előreláthatóla'g olyan kérdésekről tárgyainak, mint a KGST-tagországok 1975. évi egymás között kötött árucsere-forgalmi megállapodása, az 1976—80. évi hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmények előkészítésével kapcsolatos tennivalók, a kölcsönös árucsere-forgalom fejlesztésére vonatkozó hosszú távú prognózisok kidolgozásával kapcsolatos munka. (MTI) Kastélyiskola Nézsán — a diákok kellemes parkban töltik az óraközi szüneteket. Gajdos János választási nagygyűlése Bereden A fejlődés jegyében múlott el a négy Választási nagygyűlést rendeztek tegnap délután Bérceién, az Ikladi Műszergyár gyáregységében. A gyár dolgozói, a meghívott termelőszövetkezeti tagok, a község különböző rétegeit képviselő vendégek teljesen megtöltötték a munkacsarnokot, hogy meghallgassák a kerület képviselőjelöltjének, Gajdos Jánosnak beszédét. A képviselő- jelölt társaságában helyet foglaltak az elnökségben Andó Gyula, az MSZMP Balassagyarmati járási Bizottságágának első titkára, Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei titkára, a tanács- és társadalmi szervek képviselői. Ursinyi Nándor, a berceli gyáregység vezetője nyitotta meg a választási nagygyűlést és kérte fel Gajdos Jánost beszédének megtartására. Emelt fővel adhatunk számot a munkáról Az előadó részletesen beszámolt az elmúlt évben végzett képviselői munkáról. Mint hangsúlyozta, ezt emelt fővel teheti, mert az ország a párt politikájának megfelelően fejlődött, nincsenek beváltatlan ígéretek. A Hazafias Népfront az 1971. évi választási felhívásában a párt X. kongresszusán kitűzött feladatokat nemzeti programként állította az ország népe elé, leszögezte, hogy a belpolitikában folytatjuk a népi hatalom tovább szilárdítását, szélesítjük a szocialista demokráciát, erősítjük a szocializmus alapjait, végrehajtjuk a IV. ötéves tervet, emeljük a lakosság életszínvonalát, javítjuk a szociális, kulturális ellátást. A feladatot teljesítettük — mondta Gajdos János, Rendőr sor tűz Rhodesiában Rendőrsortűzzel végződött tüntetés zajlott le vasárnap a rhodesiai fővárossal határos Hiahfieldfoen. A négerek lakta községben az Afrikai Nemzeti Tanács (ANT) helvi irodái előtt több ezer főnvi tömeg tüntetett az ANT-ben tömörült szervezetek mellett. A tüntetők között nézeteltérés támadt azt illetően, hogyan válaszoljon az TNT végrehajtó bizottsága Ian Smith rhodesiai kormányfő tárgyalásokra felszólító ultimátumára. Az összetűzésig fai ült tüntetés feloszlatására kivezényelt rendőrség tüzet nyitott a fegvvertelen tömegre és sortűz következtében öt ember meghalt, nyolcam pedig megsebesültek. Gierelc Svédországban Négynapos hivatalos látogatásra hétfőn Stockholmba érkezett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. Kíséretében van Stefan Ol- szowski külügyminiszter Ryszard Frelek a LEMP KB külügyi osztályának v.ezetője, Jerzy Olszewski külkereskedelmi és tengergazdúlkodási miniszter, Jerzy Waszczuk, a LEMP KB titkárságának vezetője, Jan Chylinski, az állami tervbizottság elnökhelyettese és Jozer Czyrek kül- . ü g y m i n iszter-h elyettes. A lengyel vendégeket a stockholmi. repülőtéren Olof Palme svéd miniszterelnök és a' kormáhy több tagja fogadta. (MTI) és részleteiben is ismertette az ország építésében elért eredményeket, majd a járás fejlődéséről adott számot. Megváltozott a járás Az elmúlt négy év alatt az országos fejlődéssel együtt, sokat változott és előrehaladt minden tekintetben a balassagyarmati járás. Megváltozott a lakosság társadalmi és gazdasági helyzete. Javultak az élet- és munkakörülmények. Üj ipari .üzemekkel gazdagodtunk. Jelentős összegeket fordítottunk a meglevő üzemek korszerűsítésére. Javult a települések ellátottsági színvonala. A négy év alatt 649 magánlakás épült fel a járásban. Az új lakások több mint egyharmada háromszobás. Bővült a villanyhálózat, új utak épültek, jelentős összeget fordítottunk az úthálózat korszerűsítésére. A tervezettnél százhuszonöttel több óvodai férőhely, öt iskolai tanterem és három ifjúsági klub épült. Nem tudtuk viszont valóra váltani a törpevízmű- építési programot. Ennek oka, hogy járásunkban a vízforrások hasznosítása a tervezettnél nagyobb költséggel jár, ezért amit a negyedik ötéves tervben célul tűztünk megvalósítani, részben még az ötödik ötéves tervben is feladat marad. A balassagyarmati járásban — hasonlóan az országoshoz — kiemelkedtek társadalmunk szocialista vonásai, javultak a szocialista termelési viszonyok. Az elmúlt évek alatt a termelőüzemek, a kereskedelem közel 660 millió forintot kapott fejlesztésre. Ebből a tanácsi szektor 27,5 millió forintot használt fel. Az iparban felhasznált összeg 63 szá- zalákát korszerűsítésre fordították. A mezőgazdaság korszerűsítésére fordított összegnek 43 százalékát gépek bevásárlására költötték. A tsz- ek — a kedvezőtlen adottságok ellenére — az elmúlt négy esztendőben jelentős fejlődésen mentek keresztül és megerősödtek. 1973—74-ben a járásban már nem volt veszteséges termelőszövetkezet. A tsz-ek tiszta vagyona 34 százalékkal, állóalapjuk 40 százalékkal emelkedett. A használatukban levő földnek már a 42 százaléka közös, szövetkezeti tulajdont képez. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan jelentős változások történtek a társadalmi szerkezetben is. Negyvenhét százalékkel emelkedett a munkások létszáma, és ezzel eléri a 2300 főt. Gajdos János itt említette meg a vendéglátó gyár-egységben végbement nagy változást, ahol jelenleg 350 fiatal, főleg nő dolgozik. Elmondta, hogy a jövő évben az üzemegységei tovább fejlesztik. A járásban a dolgozók közéleti aktivitása fokozódott. Részt vesznek a különböző társadalmi szervek, a helyi tanácsok munkájában. K-ülönö. sen a lakóhely szépítésében, építésében vállalnak nagy szerepet, társadalmi munkásokként. Ebben a tevékenységben példát mutatnak az üzemi munkások, valamint a termelőszövetkezeti parasztok. A szorgalom eredménye, hogy javult a járásban is a dolgozok anyagi é6 szociális helyzete. A munkások átlagkeresete 34 százalékkal növekedett. Az elmúlt négy év alatt a tsz-tagok átlagkeresete 37 százalékkal emelkedett. Véleményt mondtak a hallgatók A képviselőjelölt nagy ér. deklődéssel hallgatott beszéde után többen szót kértek, hogy elmondhassák véleményüket. Elsőnek Viszmeg Já- nosné. a gyáregység dolgozója beszélt arról, hogy milyen fejlődésen ment keresztül az üzemük, és hogyan változott meg az életük, öt követte Törnek Gyula, szintén a gyáregység dolgozója, aki a szocialista brigádjuk munkájáról szólt, és kérte a képviselőjelöltet, járjon közbe, hogy Becske és Bércéi között is javítsák meg a teljesen járhatatlan utat. Horváth Imre, az általános iskola igazgatója is szót kért. A község fizikai dolgozóinak és az értelmiségének a kapcsolatáról szólt, amelyet jónak ítélt. Felajánlotta, hogy a tanári kar a fizikai munkásokat erejéhez, tudásához képest segíti az elkövetkező feladatok megvalósítása érdekében. Gerhard Pál nyugdíjas is szót kért. A vagyonbiztonság megerősítését kérte a mezei tolvajok ellen. Szenaszicska Lajosné, tsz-tag zárta a felszólalók sorát. A jövőben egyesülésre kerülő tsz-ek feladatairól beszélt, kérve, hogy a tagok Bércéit jelöljék az egyesült tsz központjául. A közellátás meg. javítását is sürgette. Az élelmiszer-kereskedelmi üzletek ellátásának javítását, valamint egy kisvendéglő építését javasolta. A felszólalóknak Gaj. dós János válaszolt.
