Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

A művészetek segítik az embert...

Bénáéigetéa Nagy Ráber ínéval

Az MSZMP Nó^rád megyei Bizottságának ko zművelődés- politikai határozataiban a szakszervezetek feladatává tették, hogy közművelődési munkájuk az ecKdigieknél tudatosabban, tervszerűbben szolgálja a munkásrétegek osztályszemléletének, mun. kasöntudatának erősítését, műveltségének emelését. Ennek az igen széles körű, szerteágazó tevékenységnek egy része az ifjúsági klubmozgá- lom. amely a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek fej-, lődését. előrehaladását hivatott segíteni.

Erről az egyre szélesedő mozgalomról beszélgetünk: Nagy Róbertnéval, a pedagógusok szakszervezete megyei bizottságának kulturális felelősével.

— A p edagógusszakszerve- zet az utóbbi években sokat tett a fizikai dolgozók hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekeinek segítése érdé. kében. Milyen felismerés vezette önöket a mozgalom kiszélesítésére?

— Pártunk X. és lényegében XI. kongresszusa is a közművelődésre vonatkozó határozataiban 'mindannyiunk kötelességévé tette a fizikai dolgozók gyermekeinek fokozott segítését, hogy arány- számuk a közép- és felsőfoké oktatásban ne csökkenjen, hanem fokozatosan emelkedjék. Természetesen helytelen lenne, ha ez csak a származás mechanikus alkalmazása útján valósulna meg. Ugyanakkor azonban azt is látnunk kellett, hogy az egyre fokozódó tanulmányi követélményeknek teljesítésében az adottságók és képességek mellett jelentős szerepük van az egyes családok anyagi és művelődési viszonyainak is. Ennélfogva az iskolai szelekció szükségképpen társadalmi szé- lekcióvál is párosul. Ezért és itt kellett tehát a szükséges támogatást biztosítanunk.

— Hallhatnánk valamit a mozgalom fejlődéséről? Ügy tudom, hogy előbb csak a tanulmányi munka támogatása, majd egyre inkább a teljes ember, a sokoldalú, korszerű műveltséggel rendelkező fiatalok kialakítása lett a cél.

— Valóban, az felső években a mozgalom keretében egyrészt a középiskolai, főként a gimnáziumi, másrészt az egyetemi felvételi vizsgákra való felkészítésben mutatkozott meg tevékenységünk. A SZOT által támogatott szakkörök szervezése minden évben az állami szervekkel egyeztetve történt. Megyénkben 1 969 '70. tanévben még csak 17 szakkör mű»---. ............................................................

k

ödött 205 tanulóval. Az évek folyamán fokozatosan sikerült emelnünk a szakkörök és a bénfriik foglalkoztatottak számát. Az idei esztendőben mér 5Ö ifjúsági klubunk működött, több mint ezer taggal.

Az első években elsősorban matematika, fizika, kémia. orosz és magyar nyelvű szakköreink működtek. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ezek igen eredményesek voltak (a szakkörökből jelentkezett tanulók 96 százalékát felvették), mégis azt kellett tanulságul levonnunk, hogy csak a tanulmányi eredmények támogatása nem elégséges, szükség van a műveltségi szint emelésére is. Ez a felismerés hozita létre a klubmozgalmat.

— Korunk egyik igen izgalmas kérdése a művelődési, vagy műveltségi modell korrekciója. A reál és hu. mán tantárgyak arányának eltolódása hovatovább a mű. veszeti műveltséget másodrendűvé teszi. Pedig tudjuk, hogy a művészetek humanizáló hatása nélkül a legjobban képzett szakember is félember. Ügy látom, hogy a klubok munkájának támogatására kiadott foglalkozási tér. vezetükben ez a felismerés mutatkozik mea•

— Igen. Erre az esztendőre már az eddigi tapasztalatokat is felhasználva 25 foglalkozás-, ra bontott ajánlással is igyekeztünk segíteni a klubok vezetőit. Véleményünk szerint ezek a foglalkozások alkalmasak a művészeti ízlés fejlesztése mellett a mozgé. kony, eleven közösségi életet élő ember fejlesztésére is.

Ajánlottuk, hogy a könyv megszerettetése mellett foglalkozzanak a tizedik múzsa, a film kérdéseivel, tekintsenek be a színfalak mögé, legyenek értő nézők: tehát az alkotások létrejöttének megismerése után, tudják értékelni is a látottakat. Megismerkedtek a képzőművészetekkel : műteremlátogatások, városnézés, tárlatok megtekintése szerepeltek a programban. Elvezettük a klubtagokat a zene birodalmába, de fontos terület volt a honismeret, az ízléses otthon, a viselfetkultúra alakítása, a hasznos hobbyk kialakítása.

— Kik vezették a klub. foglalkozásokat?

— A klubok vezetői többségükben művészeti szakos tanárok voltak. Lehetőséget

teremtettünk azonban arra, hogy alkalmanként az illető terület legjobb szakembereinek a segítségét is igénybe vehessék. Így szerepelt például az egyik foglalkozásunkon Vargha Balázs, és felejthetetlen élményt nyújtott a játék a szavakkal tréfás vetélkedőjével.

Tudjuk, hogy egyes esetekben a meglátogatott művészeknek, művelődési intézmények vezetőinek „kellemetlenséget” is okoztak a látogatók. Ezúton is szeretném megköszönni megyénk képzőművészeinek, az egyes alkotóműhelyek vezetőinek, hogy olyan türelemmel és szeretettel foglalkoztak és fogadták fiataljainkat, és kérjük, hogy támogatásukat a jövőben se tagadják meg.

— Milyen anyagi lehetősé, gek állnak az ifjúsági klubmozgalom támogatására?

— Igyekeztünk olyan anyagi bázist teremteni, amely lehetővé teszi a program maradéktalan végrehajtását. Egy- egy mozi-, vagy színházlátogatás alkalmával mi fedeztük a belépődíjakat, a megyénk megismerésére szolgáló túrákon biztosítottuk a külön autóbuszt, hozzájárul, tunk anyagi támogatásunkkal egy-egy budapesti kirándulás megvalósításához is. A szervezői és előadói díjakkal együtt az 1974—75. tanévben 90 000 forintot fordítottunk a klubok támogatására. Ezt a tekintélyes összeget a SZOT bocsátotta rendelkezésünkre.

— A vonzó program és a nagyszerű anyagi lehetőségek láttán önkéntelenül is felmerül a kérdés: ki tud. ják.e elégíteni az igényeket, tudnak-e engedélyezni min. den működni kívánó klubot?

— Ahol a megfelelő létszámot tudják biztosítani (legalább 15—20 főt), és van megfelelő vállalkozó klnbve. zető, ott eddig is igyekeztünk és a jövőben is megpróbáljuk biztosítani a működési feltételeket. Természetesen hozzá kell tennem, hogy a tehetséges fizikai dolgozók gyermekeinek támogatása nemcsak szakszervezeti feladat, a tár. sadalom egyéb anyagi forrásait is fel kell használni erre a nemes célra.

Tudjuk, hogy a művelődés lényegében nem más, mint a bennünket meghatározó világ megismerése, vagyis helyünk, szerepünk és lehetőségeink felismerése, jogunk és kötelességeink tudatosítása, végső soron Önmagunk megértése annak érdekében, hogy képessé váljunk e világ és egyúttal önmagunk átformálására. Ennek a folyamatnak egyik fontos része az ifjúsági klubmozgalom, amelynek kiszélesítése végső soron mindannyiunk érdeke és feladata.

Csukly László

t

Mai tévéajiánlatunk

20.25: Kozmikus hétköznapok.

Napjainkban, hat héttel a Szojuz—Apollo kísérlet rajtja előtt különösen érdekes témát

dolgoz fel e szovjet dokumentumfilm: feltárja az űr „műhelytitkait”.

Eddig ugyanis a relék és rádiók, radarok és távcsövek által sikerült bepillantani a rakéták és szpubnyikok útjába. Ez a dokumentumíilm a Szal- jut fedélzetére kalauzolja a nézőt. A kamerák segítségével információt kap az űrhajósok életéről a kozmoszban. Szétnézhet az űrállomás berendezései. felszerelései között. megismerkedhet azzal a hatalmas technikai apparátussal, amely lehetővé teszi az embernek az űrben való tartózkodást. A kezdeti időszak kísérletei után ma már arra is lehetőség nyílik, hogy ne csak elviselhetővé, hanem kényelmessé, kellemessé váljon az űrben töltött idő. A nézők tehát azokkal a felszerelésekkel. berendezési tárgyakkal is megismerkedhetnek, amelyek életűket itt megkönnyítik, kényelmesebbé teszik. ______

V. Tóth László kiállítása

A 45 éves V. Tóth László festőművészről sokan állítják, hogy a legjellegzetesebb vasi művész. Egész élete születésétől napjainkig Szombathelyen zajlott le. így természetes, hogy festészete szorosan kötődik a dunántúli és a vasi tájhoz. Hosszú évekig rajzot tanított az iskolákban 1969-től kizárólag a festésből és a festésnek él. Műveiből nyílik kiállítás június 12-én Zalaegerszegen, a Képcsarnok rendezésében. A két hétig megtekinthető tárlatot Bum Géza újságíró nyitja meg.

Hangtárlat

Huszonegy

A rádió hang dokumentációja több mint 400 ezer perc értékes hanganyagot őriz. Többségében a felszabadulás utáni magyar társadalmi, politikai és művészeti élet emlékei ezek. de igén jelentős a két világháború közti hang- dokumentáció is. A játék alapötletét ez a „kézenfekvő” gyűjtemény adta. A hangtárlatban közreadott anyagok alapján a játékosoknak fel kell ismerniük például a beszélő személyt, az eseményt. aZ ezzel összefüggő történelmi, politikai tényeket vagy ismert zenei részleteket, külföldről hazánkba látogatott jeles embereket, zenei műfajt, verset, színdarabot. Szinte az elmúlt 50 esztendő magyar -történelme szólal meg ezekről a h angsza La gokról.

Szívé mélyén még a Iegre- akciósabb is félté a bányászt, mert a bányászok szenvedték a legtöbbet. A korszerűtlen hártyákban naponta leselkedett rájuk a halál. Éhezték és rongyokban jártak. Dé meg a Horthy-idők emtoerzü- zö malma sem tudta felőrölni őket:

„Soha rtém hajoltak meg az jurák előtt.

Soha senki fiának nem

hajbókolták.

Bár bezárta ókét az áldott.

öreg föld,

Ok ott a föld ölén is nagyok es szabadok voltak!

Semmijük nem volt. csak a nagy „gyerekáldás”.

Egy heverön hárman-négyen is aludtak.

fe mikor virradt napkeletről a hajnal.

Valóban ők csak szörnyű láncaiktól szabadultak!’1

Felszabadulásunk óta 30 év telt el. — Emlékezem! Nézem a régi képekét: Ivén majorét, ki társaival hozta szabadságunkat. A régi, 1948, március 7-én kelt igazolványt, az őrsvezetőképző-tan- folyam elvégzéséről. A régi úttörő-igazolványomat. S nézem a két csoportképet, amelyen az -én első úttörőim láthatóik. Egytől egyig becsületes. odaadó munkásai szocialista hazánknak. Mindre büszke vágyók! —* Ne haragudjanak azok, kiket név szerint nem említek, hiszen mindenkit felsorolni nem lehet. De mindnyájatok emlékét megőrzőm és megőrzi a jövő! — Ezért írok! 8 ti elmondjátok szép ifjúságotokat gyermekeiteknek, s unokáitok Í6 büszkén fognak, beszélni rólatok, mert ti voltotok az elsők!

Nézem a kéneket, s eliu- tok a iélenhez: Árva tmréné. sz. Bakos Katalin üzerrtveze4 NOGRAD - 1975. június 12., Csütörtök

tő. Tölgyesi Aladárné. sz. Török Lenke nevelő. — Kati pedig mezőgazdász képesítést szerzett. A Bányai. Jakab. Huszár leányok. Harencsér Manyi, Szegedi Klári. HeoD Magdi. Ádám Erzsi és mind a többi hajdani kisleány zöme nagyszerű dolgozó, szorgalmas édesanya. 1989-ben már az . 6 gyermekeikkel táboroztam. Rájuk néztem és megmondtam, hogvam hívják édesanyjukat, hiszen hajdan az én tanulóim és úttörőim voltak. Az ismerős vonásokat soha nem feledem el.

— Pityu (a ’’hagymaszór”), dr. Budavári István docens az orvosi egyetemen. Nekem olvam ma is. ■ mintha most vittem volna őt a Gorkil-is- kolába. Árpád Pitvu ocdagó- gü.s, Árva Feri. Imre. Máthé Lali. Bertha öcsi. Szegedi SrovI. Danvi Sándor és még többen, megbecsült vezetők, ló Szakmunkások. — Mustó Jancsi festőművész. — Mintha csak a napikban készítet* lem volna fel őt a bánva! iskolák tanulóinak baglvasaliai versenyére. Ceruzával készített szántogató parasztjával ott nyerete élete első díját. Mintha csak tegnap vittem volna őt Budapestre a Képzőművészeti Gimnáziumba, pedig nagyon régen volt. — Sztanisziáv Mityu szintén nevelő lett. s most a rendőrségünknél óvta if lóságunkat, — Mind-mind boldog emberek! •*- Közéleti emberek! — Legjobb társadalmi munkásai a pártnak, népfrontnak. s ők nagvon tudják. miért kell Ifjúságunk nevelését segíteni, Csak általános Iskolában voltak eavütt. mint úttörők, de rendszeresen szerveznek találkozókat. Egymást szeretik, támogatják. — Találkozóikra mindig meghívnak. Már többen 40 évesek elmúltak, de számomra még mindig az ifjúságot, azokat a régi. csodálatos, soha nem felejthető napokat jelentik.

Beteliesedett a dal minden sora. melyt 1948-ban olv lelkesen énekeltek:

„Az úttörő ifjúság. egy szebb lövőbe néz ..

Klsterenye. 1975. február 27-cn.

Fenyvesi József

(Vége)

Mátraszelei kútnál

csapat a mikrofon előtt

A vetélkedő a felszabadulás 30. évfordulójára és a Magyar Rádió 50 éves évfordulója alkalmából kerül megrendezésre, és bekapcsolódik a játékba az egész ország. Helyszínül 21 művelődési házat jelöltek ki. A művelődési házak csak helyszínt adnak, de nem ők vetélkednek. Gyűjtőhelye mindazoknak, aki-k saját megyéjükért küzdeni akarnak a vetélkedőben. A részvétel feltétele. hogy az illető annak a megyének a szülötte legyen, függetlenül attól, hogy most hol él, vagy pedig az adott területhez kösse jelenlegi munkája, otthona. A csapat 12 tagból áll. kor és iskolai végzettség megkötöttsége nélkül. egy kitétellel, hogy minden csapatban két 1945-ben született legyen.

A helyszínen a játékosokat a riporter is segíti. A válás* mindig csapatválasz, tehát bárki kiegészítheti, folytathatja a feleletet. A csapatok ' bármiféle segédeszközt használhatnak, könpv, élő segédeszköz lehet a helyszín közönsége is, de tőlük nyert értesülés alapján a választ csak a csapat tagja adhatja meg.

A Hangtárlat hatodik fordulójára június 12-én kerül sor, 19.23 órai kezdettel. Ebben az időben Nógrád. Borsod és Budapest II. kerületének csapatai mérkőznek a salgótarjáni öblösüveggyár Kossuth Művelődési Házában: az. Ozdi Nápmüvelődési Intézményekben és a II. kerületi művelődési központban, körkapcsolás segítségével.

„A tudomány szociológiai proliiéinál”

A kommunizmus győzelméhez a tudományos-technikai forradalom potenciáljának maximális felhasználása szükséges. A tudományos-technikai forradalom ugyanakkor a kommunizmus építésének körülményei között kap tág teret, kibontakozásához.

Ezt állapítja meg a Pravdában írott cikkében Georgij Volkov, a filozófia doktora. A tudós ismerteti A tudomány szociológiai problémái című gyűjteményes kötetet. amely a moszkvai Nauka kiadónál jelent meg. A tudomány fejlődése társadalmi körülményeinek, a szociális és a tudományos-technikai tényezők kölcsönhatásának tanulmányozása: a tudósok időszerű feladata — szögezi le a könyvismertetés,

A tudomány manapság nemcsak a termelésre és a mindennapos életre van befolyással, hanem a tán».adalom szellemi életére is. és a politikai helyzeten is érezteti hatását, minthogy 'a két világrendszer

versengésének színtere — hangoztatja a Pravda cikke.

A Szovjetunióban a tudomány a társadalmi tevékenység egyik fontos ágévá vált: kb 4 millióan végeznek tudományos munkát, és erre éven- te mintegy 18 milliárd rubelt fordítónak.

Ez a kötet — mutat rá az ismertetés szerzője —. feltárja a tudomány szociológiai problémai tanulmányozásának gazdag marxista hagyományait, hangsúlyozza a marxizmus elsőbbségét számos tudományos folyamat megértése tekintetében.

Éppen a marxizmus—lemnizmus klasszikusai dolgozták ki először a tudomány és a társadalom kölcsönhatása elemzésének tudományos elveit, tárták fel a tudomány fejlődésének anyagi alaplait és a tudomány társadalmi természetét. A marxizmus—le- ninizmu« klasszikusai által előterjesztett tételek ma is a (tudomány-szociológia elméleti alapját alkották — hangsúlyozza u Pravda.