Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-12 / 136. szám
Nyugatnémet lapok külügyminiszterünk látogatásáról A szerdai nyugatnémet lapok kiemelt helyen foglalkoznak Púja Frigyes külügyminiszter bonni látogatásával. A liberális Frankfurter Rundschau kéthasábos tudósításában arról biztosít, hogy az NSZK változatlanul folytatni kívánja az enyhülési politikát. Ennek bizonyítására idézi a lap a bonni külügyminisztérium új szóvivőjének, Klaus Terflothnak azt a kijelentését, amely szerint a látogatás beleillik abba a ..politikailag megenyhült helyzetbe’, amelyben létrejöttek az NSZK és a szocialista országok 'szerződései. A kétoldalú (magyar—nyugatnémet) kapcsolatok problémamentesek — idézi a lap a szóvivőt, de azt is elismeri, hogy a biztatóan fejlődő gazdasági kapcsolatokban gondot okoz a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozatlansága. A Kölner Stadt-Anzeigerá ugyanezt a véleményt tolmácsolja és hangot ad várakozásának, hogy a magyar és a nyugatnémet külügyminiszter megbeszélésein, valamint Púja Frigyes és Helmut Schmidt találkozóján bőven lesz szó gazdasági kérdésekről. A lap ismerteti Púja Frigyes háromnapos látogatásának programját, amely pénteken kora délután zárul. Külön cikkében a lap kiemeli, hogy első ízben tesz magyar külügyminiszter látogatási a Német Szövetségi Köztársaságban. Ebből az alkalomból bemutatja az olvasóknak Púja Frigyes személyét, tájékoztat életútjáról. (MTI) Kossigifi rálutztási bestédé a gazdaság fejlődéséről a nemzetközi enyhülésről A szovjet gazdaság fejlődésének kulcsfontosságú kérdéseiről és az enyhülés politikájának jelentőségéről szólt szerdai választási beszédében Alekszej Koszigin szovjet m i n iszt erei nők. A szovjet kormányfő a Moszkvai Nagyszínház termében találkozott választóival, Moszkva Frunze választókörzetének dolgozóival. Egyórás beszédének bevezető részében a választások politikai jelentőségét, az időszerű politikai és gazdasági feladatok végrehajtásában betöltött mozgósító szerepet elemezte a miniszterelnök, majd visszatekintett a legutóbbi helyi választások óta eltelt négy esztendő sikereire. Az ötéves (érv elindítása óta — mondotta — a termelési álióalapok a Szovjetunióban ' másfélszeresükre bővültek, % a népgazdaság olyan gigászi létesítményekkel bővült, mint a Togliatti gépkocsigyár, a krasznojarszki, a nureki vízierőanű-óriások, a nyugat-szibériai olaj-vegyipari központ, az épülőfélben levő kurszki bányászati és kohászati - üzemek, a Bajkál—Amur vasút első szakasza, a hamarosan üzembe lépő Kamaz tehergépkocsigyár. A szocialista bővített újratermelés fokozásának, az élet- színvonal emelésének, a honvédelem fejlesztésének alapja — jelentette ki a kormányfő —, a nemzeti jövedelem további gyarapítása. A szovjet emberek jogosan igénylik az életszínvonal emelésének meggyorsítását, azt, hogy az állam még többet fordítson lakásépítkezésre, a közlekedés fejlesztésére, kulturális létesítmények építésire. Éppen ezért, minthogy az állam nem költhet többet annál, amennyit polgárai nemzeti jövedelem formájában megteremtettek, a fő feladat most a nemzeti jövedelem növelése, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása. Koszigin e kérdés jelentőségének érzékeltetésére elmondta, hogy a termelékenység egyetlen százalékkal való emelkedése olyan arányú nemzeti jövedelemgyarapodással jár a Szovjetunióban, amely két ZaiguLi-autógyár vagy 5, a krasznojarszkihoz hasonló hafalmas vízi erőmű építésére elegendő. Ezzel összefüggésben kifogásolta, hogy egy sor iparágban a termelékenység növekedése elmarad az ötéves terv előirányzatától, s elmaradás van az Egyesült Államokhoz, néhol pedig a fejlett nyugat-európai országokhoz képest is. Mindazonáltal az elmúlt években a Szovjetunióban számos intézkedés történt a termelés hatékonyságának növelésére, a tervezés és az irányítás tökéletesítésére. A gazdasági hatékonyság növelésének nagy tartaléka — mondotta a szovjet miniszterelnök —, a beruházási tevékenység javítása. A befejezetlen építkezések az anyagi eszközök befagyasztásához, el- aprózáséhoz vezetnek, ezért a jövőben csökkenteni kívánják az építkezések számát, lerövidíteni a határidőket. Az SZKP — folytatta gazdasági helyzetelemzését Koszigin — elsőrendű jelentőséget tulajdonít a mezőgazdaság fejlesztésének. A világ jelenlegi súlyosbodó élelmiszerhelyzetében, amikor 60k országban nagy tömegek nem jutnak elegendő táplálékhoz fontos, hogy a mezőgazdaságot hatékony, magas termelékenységű ágazattá fejlesz- szék, amely képes nagy tartalékalapokat képezni. A dolgozók reáljövedelme az elmúlt négy évben a Szovjetunióban csaknem 25 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi áruforgalom pedig ma 35 százalékkal több, mint 1971- ben. Javult a fogyasztás szerkezete és az áruellátás, jóllehet, az elosztás fogyatékosságai miatt még előfordul, hogy a kereskedelemben fennakadások vannak olyan áruk tekintetében, amelyeket egyébként az ipar megfelelő mennyiségben gyárt — mondotta a kormányfő. Beszédének másik részét Alekszej Ko6aágin külpolitikai kérdéseknek szentelte. Noha a jelenlegi világhelyzet Igen bonyolult — mondta —, ' ■■ ó ^ a nemzetközi enyhülés irányzata, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés erősödése a nemzetközi helyzet meghatározó vonásává vált A szovjet kormányfő a Szovjetuniónak a szocialista országokhoz fűződő barátságát, a béke fontos biztosítékának nevezte, s hangoztatta, hogy a Varsói Szerződés tevékenységének nagy szerepe volt az európai politikai légkörben végbement változásokban. A szocialista közösség érdeme az európai biztonsági értekezlet megtartása. Ez a tanácskozás most befejező szakaszához közeledik, s kétségkívül úgy kerül majd be a történelemibe, mint elsőrendű jelentőségű esemény a nemzetközi viszonyoknak a békés egymás mellett élés alapján való átalakításában. A Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyáról beszélve Koszigin megemlítette, hogy az amerikai kereskedelmi törvény elfogadása tavaly decemberben diszkriminációs intézkedésekkel sújtotta a Szovjetuniót, s ez hátráltatta a kapcsolatok fejlődését. Ugyanakkor a miniszter- elnök kijelentette, hogy a kereskedelmi törvény megszavazását „ideiglenes kitérőnek” fogja fel a kapcsolatok fejlődésének útján, s reméli, Washingtonban a józan ész kerekedik felül ebben a kérdésben. Koszigin miniszterelnök részletesen beszélt a leszerelés jelentőségéről, s hangoztatta, hogy az enyhülés minden eddigi eredménye ellenére Is korlátozott jelentőségű, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában, amíg nem követik leszerelési intézkedések. Befejezésül a szovjet kormányfő a most készülő tizedik szovjet ötéves terv jelentőségét méltatta, hangoztatva, hogy ez a terv új minőségi szakaszt jelent majd a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának építésében. Végül utalt arra. hogy világszerte nagy érdeklődéssel várják az SZKP jövő februárra bejelentett XXV. kongresszusát. Az Európa nyugati szélén,' az Ibériai-félszigeten elterülő Portugália az Atlantióceánnal és Spanyolországgal határos. A 88 500 négyzetkilométer területű ország lakosainak száma a legutóbbi népszámláláskor 8 063 100 volt (1960-ban még 8 29^000). A rendkívül nagy gazdaság1-társadalmi elmaradottságtól következik, hogy a kivándorlók száma 1960 és 1973 között meghaladta a másfél nvlliót. Az ország fejletlenségét érzékeltetik a statisztikai adatok is: az egy lakosra jutó bruttó nemzeti össztermék Portugália akkor a 0,3 százaléknyi nagy- birtokosé a művelhető föld. terület 40 százaléka! A mezőgazdasági export legfőbb tételei: a bor, olajbogyó, olívaolaj, paradicsom, halkonzervek, valamint a parafa. Portugália hagyományos felvevőpiaca Nagy-Britannia. Az aktív keresők között az iparban dolgozók aránya csu- pán 21,5 százalék, a falusi lakosság aránya 42,3 százalék. A fejletlen Ipar, a kereskedelem és a bapktőke 70 százalékát a legutóbbi időkig 200 csupán évi 708 dollár (kon- csalód ellenőrizte. A portugál tinensünkön az egyik legalacsonyabb). Fejlett ipar híján túlsúlyban van a mezőgazdaság: az ország északi részén főleg törpebirtokok, délen nagy latifundiumok találhatók. A mezőgazdasági lakosság 60 százaléka nem ren- tielkezíU «aját földdel, ugyangazdaságot átszövi az amerikai, brit és nyugatnémet tőke. A nagy íőari létesítmények között említendő az NSZK tőkével épített Siderur- gia Nációnál nevű kohászati kombinát és a Tejo partján. Lisszabon külvárosában léNÓGRAD - 1975. június 12., csütörtök vő hajójavító dokk, amely egyike a legnagyobbakrlak a világon. Az ország közművelődési körülményei is elszomorító képet mutatnak: az írástudatlanok arányát becslések 30 —40 százalékban adják meg. Az analfabétizmus a mező- gazdasági vidékeken 60 százalék felett van. Az egy or. vosra jutó betegek szórna 1048. Ezer lakosra csupán 49 televíziókészülék jut. 1974. április 25-ig, a fasiszta rendszert megbuktató demokratikus forradalomig Portugália a világ legnagyobb gyarmattartó hatalma volt. Afrikai és ázsiai gyarmatai (Angola, Mozam. bik. Guinea-Bissau, Sao Tómé és Príncipe, Zöldfoki-szige- tek, Timor, Makaó) területileg huszonnégyszer nagyobbak voltak, mint az „anyaország”. A gyarmatok nemzeti felszabadító harca, s ezzel a gyarmati háború 1961Szaljut- 4 Vizsgálatok program szerint Az űrrepülést irányitó központból jelentik: A Szaljut—4 orbitális állomás személyzete folytatja a tudománj'os vizsgálatok és kísérletek előírt programjának teljesítését. Június 10-én Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov fénykép- és színképfelvételeket készítettek a Föld felszínéről. Lefényképezték a rosz- tovi és volgográdi terület, Ukrajna. Kazahsztán és Türk- ménia egyes körzeteit. Szerdán moszkvai idő szerint 5.20-kor (magyar idó szerint 3 óra 20 perckor) kezdődött az űrállomás személyzetének 18. munkanapja. Tanulmányozták az Észak-Kau- kázus, Közép-Kazahsztán, a Pamir és Szahalin-sziget körzeteit, a bajkál—amuri vasútvonal építési terepének keleti szakaszát. Folytatták azokat a vizsgálatokat is, amelyeknek célja a légkör felső rétegeiben végbemenő dinamikai folyamatok megismerése. Az űrállomás fedélzeti rendszerei előírás szerint működnek. Az űrhajósok közérzete jó. A Szaljut—4 folytatja útját Mélyponton a font Jóllehet, a font sterling helyzete az üzleti körök referendum utáni derűlátó hangulatában javult, az angol valuta szerdára ismét erősen süllyedni kezdett. Délutánra elérte a két és fél év mély. pontját: kilenc más tőkés valutához viszonyítva átlagos külföldi, vásárlóértéke 1971 decembere óta 25,3 százalékkal csőikként, egytized százalékkal alacsonyabb szintre, mint a népszavazás előtti, ideges hangulatban kialakult mélypont volt. A font „lebegtetett” valuta. Értékcsökkenése azt jelenti, • hogy az angol kivitel versenyképesebb, de az importált élelmiszer, a termeléshez szükséges nyersanyag viszont drágább, ami újabb lökést ad a Brit-szigetek inflációjának. Az infláció, a brit kiskereskedelmi árindex emelkedése, az OPEC-országok olajárfolyamának változtatásáról szóló hírek és az angol gazdaság komor helyzetéről készített külföldiN. elemzések álltak a font újabb romlósó. nak hátterében. (MTI) ben kezdődött Angolában. Az amerikai és NATO-segédlet- tel folytatott gyarmati hábo- rúra Portugália évente költségvetésének 45 százalékát fordította. A kilátástalan gyarmati háború, amely konzerválta az ország elmaradottságát az 1926-ban hatalomra jutott korporatív-fasiszta rendszer bukásához vezetett. A Salazar által bevezetett korporációs rendszer betiltotta a politikai pártok működését, lét. rehozta terrorcsapatát, a PI- DE DGS nevű titkosrendőirsé. get. A fasiszta rendszer fenn. maradásának kedvezett a NA. TO támogatása. Az atlanti szervezet rendkívül nagy fon- tosságot tulajdonit Portugá. liának stratégiai helyzete miatt. Amerikai támaszpontok találhatók a Zöldfoki- szigeteken. az Azori-szigete- ken lévő Lajes-on. Nyugatnémet légi támaszpont van a szárazföldi Portugália Beja nevű helységében. M L. Tisza Antal emlékezete Szerdán, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában koszorúzást ünnepségen emlékeztek Tisza Antalra, a magyar földmunkásmozgalom kiemelkedő harcosára, születésének *0. évfordulóján. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nevében dr. Soós Gábor államtitkár. dr. K. Nagy Sándor, a MÉM pártbizo t ágának titkára és Pálffv Usrl6, a MÉM KISZ-titkára koszo- rúzu meg emléktábla iát. Hu- nya István a M1EDOSZ elnöke és Káldi Katalin, a ME- DOSZ titkára is elhelyezte az emlékezés virágait. 1930-ban az ország negyede. 1941-ben is még 23 százaléka volt agrárproletár. Magyarország tehát nem egv- szerűen paraszti-agrár ország, hatiem az agrárproletárok országa volt. Tekintélves részük — főleg a Tiszántúlon — szabad bérmunkás, kubikus, az élelmiszeriparban idényjellegű munkát végző és a nagybirtokon is foglalkoztatott agrárproletár. Az országnak ebből a sajátos gazdasági és társadalmi fejlődéséből adódott a magyar agrárproletariátus nagy szerepe ' a tőkés-nagvbirtokos rendszerrel folytatott harcban. A feudalizmuskori paraszti egvség gvorssn felbomlott. s a 90-es évek híres ..agrárszocialista” mozgalmaiban főként agrárproletárok. fél- proletárt harcoltak, kezdetben mint az ipari munkásság szövetségesei, később — a szociáldemokrata párt vezetőségének hibás, a paraszti követelések elhanyagoló oo- litikéia miatt — az ipari munkásság mozgalmaitól elszakadva. S amikor a harc emiatt elkerülhetetlenül vereséget szenvedett, megindult a ..néma forradalom”. (A másfélmillió kivándorló többsége agrárproletár volt.) Az agrárproletariátust érintették legsúlyosabban a világháború szenvedései és vér- vesztesége is. Ez a magyarázata. hogy az első világháború végén kialakult forradalmi helyzetben ismét ott küzdött az ipari munkássággal egy sorban. A Szoviet-Orosz- országban harcoló mintegy százezer magyar internacionalista nagy része is agrár- proletár volt. Az 1918. novemberében megalakuló KMP első szervezetei között ott találni Pest környéke. Somogy. Tolna. Fejér megye számos községének. agrárproletár. földmunkás szervezeteit. A magyar agrárproletariátus adta a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének tekintélves részét. Tisza Antal — akinek szobra ott áll Szolnok egyik középiskolája előtt — ennek a magvar agrárproietariátusnak volt egyik kiemelkedő és feledhetetlen képviselőié. 1895- ben született. i919-ben lett i KMP tagja. Vöröskatonaké’ t harcolt a Magyar Tanácsköztársaság hadseregében. Az 1920-as évek eleién a Mae varországi Földmunkások Országos Szövetsége vezetőségének és az MSZDP szolnoki vezetőségének tagja. Mint az agrárproletár szervezetek legtöbbjében. a szolnoki szervezetben is erős kommunista befolyás érvényesült. így nem csoda, hogy jelen- tős pozíciókra tettek szert a Földmunkás Szövetségben is. Növekvő ereiüket mutatta a szolnoki és gyömrői szervezetek 1925. decemberi kiáltványa. amely kifejezte a föld- munkásság elégedetlenségé! az SZDP-pártvezetés politikájával szemben. Tisza Antal az MSZMP-ben is tevékenykedett. Az 1926. évi országgyűlési választásokon fellépett a szolnoki választókerületben a párt képviselőjelöltjeként. de a ható. ságok megakadályozták indulását a választásokon. 1927- ben letartóztatták és másfél évi börtönre ítélték. Kiszabadulása után részt vett ,t KMP 1930. februárban megtartott II. kongresszusán, a tagja lett a Központi Bizottságnak. 1931-ben az illegális kommunista párt Országos Parasztbizottságának elnöke lett. amíg ismét le nem tartóztatták. 1932-ben amigrált a Szovjetunióba, 1938-ban koholt vádak alapján elítélték, s nem sokkal később meghalt. Tisza Antal személve a magvar ipari munkásság és ag- rároroletariátus korán kialakult és a fasiszta elnvomás közepette is fennmaradt szövetségének jelképévé magasztosult. A magvar kommunista mozgalom nagv történelmi sikere, hogy a felszabadulás után nemcsak az Ipari munkásság. hanem az agrárproletariátus és szegénvparaszt- ság körében is — a jelentős befolyással rendelkezett. Igr lehetett kezdettől döntő ténve- ző. vezető erő nemcsak a városokban. hanem a falvakban is. Tisza Antal és még sokan mások, az agrárproletariátus öntudatos képviselői készítették elő az utat. B. J. így élünk as úttörőházban Kiállítás és nyári program Most már lassan tagadhatatlanul megkezdődik a nyár. Nemcsak az időjárásból érez. ni a nyár elérkeztél, hanem a hangos és zsúfolt játszóterekből, az üres iskolaudvarokból is, Az általános és kö- zépiskolások számára már egy hete megkezdődött a nyár, „kiadták” a nyári szünetet. Mint minden évben, az idén is kiállítást rendezett a salgótarjáni Nógrádi Sándor úttörőház éves munkájából, így élünk az űttörőházban címmel. A kiállítás, témakörök szerint, összesen mintegy tizen- három témában dolgozza fel az úttörőhóz szakköreinek munkáját, az úttörőmozgalom tevékenységét. Fotók, szemléltetőeszközök illusztrálják az éves munkát. Ve- zetőképzésről, rádiós-, modellező-, film. és fotó-, lövész., ipar. és képzőművész., bé- lyeggyfljtő, báb-, turisztika., ügyes kezek szakkör, valamint a levelezőklub munkd- járói. A következő akcióév. ben valósítják meg a már megtervezett meseszobát az úttörőház egyik helyiségé, ben. -Az ötletes kiállított tárgyak hűen szemléltetik a kis. dobosok és úttörők világát, érdeklődési területeiket. A kiállítás nemcsak az úttörőházi élet bemutatását szol. gólja, hanem az úttörőcsapatok sok-sok kisdobosának és úttörőjének figyelemfelkeltését is. Jövőre az itt bemutatott szakkörökbe várja az úttörőház a pajtásokat. Sajót készítésű úttöröhózi kártyanaptárak, diák, bábok, rajzok és fényképek, kötények, kijevi, kemerovóí, sza- markandi, moszkvai fiúk és lányok arcképei a falakon. A sort a névadóról, Nógrádi Sándorról készített emlék, sarok zárja. Végül pedig a KISZ központi bizottsága által 72-ben az úttörőháznak adományozott Vörös Selyem- zászló. A kisdobosok és úttörők nagy része szüleivel, vagy úttörőcsapatával nyaral. Az úttörőház azonban nyáron sincs zárva. Az így élünk az úttörőházban kiállítás július elsejéig tekinthető meg. Július elejétől tartanak ügyeletét az úttörőház ifivezetői. A jó munkát végzett ifik augusztus elején tíz napra a Ma- gas-Tátrába utaznak. A nyír. lesi váltótáborban ifi vezetői, valamint továbbképző tanfolyamon vesznek részt. Ugyancsak az úttörőház szer. vez szakkört — Igények szerint — a nyári napközis táborba. Az úttörőélet tehát nem szűnt meg az iskolaidő végeztével. A jó munkát végzett úUö- rők Zánkára és Csille -re, valamint besztercebányai cseretáborozásra utaznak.
