Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-10 / 134. szám
\ Apáczai Csere János dolását fejti ki és ez mesgrőAPACZAI születésének mn.tcs időpontját a legutóbbi idők részletekbe menő kutatása: sem tudták kideríteni. Amit tudunk, részben Bethlen Miklós naplója, részben saiát meíiesvzése alapián állíthatjuk: 1625-ben született az Olt menti Apácza községben, szegénysorsú parasztszülők- tő'. Tanulóévei — kolozsvári, maid gyulafehérvári diákos- kodá«a — arra az időszakra emek. amikor I. Rákóczi G>’örzv feiedelemséaének ideién. erőteljes feudalizmus- és etv'iázellenes mozgalom van k’alakulóban egész Erdélv- ben: a puritanizmus. A puritán mozgalom azt tűzte ki célú'. hpgv a papi rend sok ki- vj'tságát megszüntesse és a református egvház megmerevedett hierarchiáját lerom- boüa. A mozga'om Hóban* d'ábsn és Angliában hódít: E’-dé'vben a mozgalom Apáczai fiatal évei alatt bontakozott és szerveződött. Később Apáczai a hollandiai Utrecht- ben folytatja tanu'máuva't. ott. ahol a szabadabban fej* lődő polgárság mozgalma korának legmagasabb szervezeti formáiát teremti meg. Utrecht városát elekor már réven szabad polgári választott szenátus irányítja és kapcsolataik vannak az angliai puritánok szervezeteivel. Apáczai 1653 tavaszán nveri el az. utrechti esvetem teoióg'ai doktorátusát és é’ete főmüvének kétharmad részben kész nyomtatott köleteivel: a Magvar Enciklopédiával tér haza ugyanez év nyarán. Erdélyben az. 1650-es évek eleién már nemcsak a puritán mozgalom erősödött meg és vált politikai reformmozgalommá, hanem az ellenzék is magára talált. Megkezdődött a puritánok és oresbite- riámusok és főleg a mozgalom radikális szárnya, az úgyne* vezett indeoendensek — a telies elszakadást akarók — üldözése. Apáczai 1653-ban tér haza családiával: holland feleségével és kisfiával eevütt és a gyulafehérvári kollégium _ mai középiskolának megfelelő — alsó tagazatán lesz tanár. Képzettsége és tudományos híre ennél többre tenné alkalmassá. de az itthoni egyházi szervek gyanakodva figyelik újító elgondolásait. Gyulafehérvári székfoglaló beszédében a kor legmagasabb szintű pedagógiai elgonsíti a vele szemben támadt gyanakvást. 1655-ben nvilt összeütközésre kerül sor eev ünnepélyes vizsgán, melven II Rákóczi György feiedelem is részt vesz. A ko'lé°ium vezetőié Basirius Iz*ák *>üs- nök. az 1649-ben kivégzett angol király Erdélybe menekült udvari káplánja. nviltan megvádolja Apáczait és a vérszegény vád alapján a feiedelem felfüggeszti állásából. Különböző egyházi állásokat kíná'nak neki — nem elismerés. inkább félreállítás és megvesztegetés okából. de egyiket sem fogadia el. L6- rántffy Zsuzsanna feiedelem- asszonv a sárospataki rektor- ságot is szóbahozza. de Apáczai pártfogóinak közben iárá- sira II. Rákóczi Gvörgv a nemrégiben leégett kolozsvári kollégium élére nevezi ki. Tanítványai, akik az alsóbb osztályokban maguk is pedagógusok már. utánaszöknek szeretett mesterüknek Kolozsvárra. A fehérvári kollégiumban. a professzor távozása után, felborul a rend. az el- szökdöső diákokat fejedelmi rendelettel igyekeznek visszatartani. KOLOZSVÁROTT. tovább dolgozik. Elkészíti az Akadémia tervezetét és úi tudományos művet ír. a — Természetfilozófiát. Kolozsvári beköszöntő beszédében az ekkori oktatási rendszer reformiát hirdeti. A kollégiumban három ember helyett dolgozik és megfeszített tudományos munkát végez. Ebben a szinte emberfeletti erőfeszítésben felőrlődik egészsége és 1659. szilveszterének éiszakáián. életének 35. évében — meghal. Apáczai Csere János szellemi hagyatékának értékelése körül sok vita és félreértés volt az elmúlt évszázadokban. Ma már tudiuk. milyen hatalmas kulturális értékeket teremtett és hagvott az utókorra. A pedagógiában ma is érvényes legszebb gondolatát Gyulafehérváron elmondott székfoglaló beszédének címében fogalmazta meg. mely így hangzik: A bölcsesség tanulásáról. A Magvar Enciklopédia a korabeli leghaladóbb humán és természettudományokat rendezi egységes ismeretté. Fehérvári beszédében azt feitette ki. hogy a tudományoknak a bölcsességét kell tanítani és öröksége megtanulni. Ma ezt a modern pedagógiai koncepciót úgv foga'mazhatnánk. hogv a tudományos gondolkodást és szemléletmódot kell elsajátítani. Az Enciklopédia előszavában az anvanvelvi tanítás fontosságát feitegetve a nemzeti művelődés és kultúra alaoiait veti meg. Iskolareform-javaslatai annak ellenére. hogv kedvezőtlen politikai és társadalmi viszonvok következtében nem tudták áttömi a feudális érdekek gátját. mégis reálisak: a kor haladó polgári irányú fejlődéséből fakadó célokat fogalmaznak meg. A puritánok, a haladó polgári törekvések ösz- szeom’ása. Apáczai életművét is eltemetéssel fenyegette. Tanítványai, barátai és tisztelői ápolták tovább gondolatait. de széles körű iskola- rendszert éoítő mozgalommá nem vált később sem életműve. Több munkájának nvotna veszett. Apáczai mindössze hat évig dolgozott, mint pedagógus és kilenc—tíz évig alkotott tudósként. de ez a néhánv esztendő elég volt ahhoz, hogv olvan értékeket hagvion az utókorra, amelv feltétlen ro* komszenvet és csodálatot vált ki. a későbbi századok magvar pedagógusaiban is. Az Enciklopédia előszavában igv fogalmazza munkásságának célját: „Arra törekedtem ugyanis, hogv erőm- höz képest enyhítsek azon a hatalmas hiányon, amelv hazai nyelven írt könyvekben mutatkozik és tanulóifjúságunknak legyen legalább egyetlen olyan könyve, amelyből az egész műveltség szö- vedékes szálait legombolyíthatja. mégpedig anvanvel- vén...”. „Ezért erősen föltettem magamban, hogv ha a jóságos és hatalmas Isten néhánv esztendő elteltéig meg- nyújtja és meghosszabbítja életem fonalát. nem halok meg addig, míg magyar nyelven nem közlöm a magyarokkal az összes tudományokat”. APACZAI PEDAGÓGUS- ÉLETE az iskola. Ezen keresztül látja az társadalmi problémákat is. Életét több író feldolgozta, drámát írt róla Németh László. Páskándi Géza. Tragikus sorsa és hatalmas szellemi ereje ma is magával ragad mindenkit, aki ismeri munkásságát. Sarkadi László 20.05: YERMA Federico Garcia Lorca tragikus költeményét két részben láthatják a miskolci Nemzeti Színház előadásában. A Yer- ma azoknak a drámáknak a sorába tartozik, amelyekben Lorca a nők tragédiáját rajzolja, szerelmük beteljesület- lensége miatt. A Magyarországon bemutatott Bernarda há. za, az operaszínpadon is szereplő Vémász és a Yerrria Mai tévéajánlatunk 1933—36 között keletkezett. Yerma számára hiába teremt nyugodt jólétet férje, Juan, az asszony mégis boldogtalan. Meddősége nyugtalanítja, e körül járnak minduntalan gondolatai. Ügy éra, hogy számára, az egyszerű asszony számára egyetlen nagy feladat van: fiúgyermeket szülni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Yerma tulajdonképpen nem szereti férjét, Victorhoz von. zódik, de a tisztesség az életnél is fontosabb számára... Az ősi formákba merevedett spanyol társadalom fojtogató légköre uralkodik Lo.. ca színpadán. Yerma: Gyöngyössy Katalin, A további szereplők: Jancsó Sarolta. Máthé Éva, Lázár Kati, Lenkey Edit. Paláncz Ferenc, Blaskó Péter. érkeztem és nagy örömmel üd4. A csodálatosan szép parkban sok ezer fiatal gyűlt ösz- sze. Felsorakozott az emelvény előtt a kisterenyei iskola népes úttörőcsapata és a csillogó szemű pajtások csengő hangon mondták utánam fogadalmukat. A fenyőktől, gesztenyéktől, hársaktól övezett parkban zengett szavuk, mint a legcsodálatosabb orgona zúgása. Az emelvényen kemény bányászkezek markolták a vörös zászlók rúd- jat. A tavaszi szélben kibomlottak a hímzett, csillagos lobogók, szinte jelezve ifjúságunk jövendőbeli útját. Mátráin ovák-bán y a te l open a lelkes Pi 1lbauer házaspár volt mozgatója az iskolát és úttörőéletnek. Rövidesen fegyelmezett, nagyszerű csapatot szerveztek. Az avatásra a regi bányász művelődési otthonvözöltem a kedves arcokat hiszen itt is tanítottam egy ideig, vándortanítóskodásom alatt. A pajtások a színpadon, sorakoztak fel. Egyenruhájuk egységes volt A bányászok tekintete csillogott az örömtől. Nagyon szép ünnepély volt. A fúvószenekar eljátszotta a Himnuszt. Szavalat, majd rövid ünnepi beszéd után, szavaim nyomán felcsendült fiataljaink ajkán a fogadalom szövege. A kultúrműsor méltó volt a nagy eseményhez, s utána vidám megvendégelés tette feledhetetlenné az első nová- ki úttörők számára a szép napot. Rónaibánya kissé távol esett Rákóczi-teleptől, de a bányai hintó oda is elvitt. — Ragyogva sütött a nap. Vidáman kapaszkodtunk a magasan fekvő telep felé. Vanó barátom hajtotta a lovakat. Gyönyörű, feledhetetlen nap volt ez is! Palkovics Gyula csapatvezető nagyszerű munkát végzett. A pajtások az iskolában gyülekeztek és innen indult a menet a csodálatosan szép erdei tisztásra. A fehér inges, kék nyakkendős úttörők között menetelt leendő felesége is Gyulának, hiszen még fiatal nevelő volt ő is. Itt teljesen otthon éreztem magamat, hiszen kiterjedt bányászrokonságom számos tagja Rónán, Saigon, Somoson él, és Saigon született apám js. — A rónatelepi pajtások is nagyon szépein- énekeltek. — Mostanában sajnos, elhalványult a közös ének jelentősége. Pedig mennyi erőt, kitartást ad a közös ének! Mennyi szépség rejlik benne! Egységre nevek csökkenti a fáradságot és szebbé teszi egész környezetünk életét Mostani úttörővezetőinknek ezt nem lenne szabad elfeledniük. — Még most is fülembe cseng. 27 év után is az avatást követően elvonuló rónai pajtások szárnyaló dala: ban került sor. Bányai himton 4 NÓGRÁD — 1975. június 10., kedd Képernyő előtt Thomas Mann üdvözlése A (évé kétszeresen áldozott Thomas Mann emlékének, amikor születésének százéves évfordulója alkalmából (született 1875. június 6-án) két estét is Mann-műsorral tett emlékezetessé, mégpedig minden vetélytársat megelőzve, már június 4-én, szerdán megkezdve az ünneplést. Mégpe. dig a Thomas Mann üdvözlése című dokumentumműsorral, amelyben immár szabadon elhangozhatott József Attila hasonló című verse, amely Mann magyarországi látogatása egyikén a cenzúra áldozata lett. Európaisága, humanizmusa és magas fokú kultúrája érdemelte ki kora legnagyobb kitüntetését, az irodalmi No- bel-díjat. Szemtanúk és kortársak emlékeztek ebben a műsorban Mannra, aki sokszor járt hazánkban, mert ezt is az európaiság mércéjének tartotta: „Mindig odaadással és figyelemmel fordulok az Önök kultúrájának valamennyi, számomra hozzáférhető megnyilatkozása felé, mint ahogy az elengedhetetlen mindenki szác mára, aki európai műveltségre törekszik.” Ez a mindent tudás, mindent megismerés vezérelte hétköznapjait: huma.' nizmus és antifasizmus az eszmében, a polgári múlandóság, a kapitalizmuson felülkerekedő imoerializmus leleplezése az irodalomban. Élete fordulataiban gyakran kényszerült nyílt színvallásra. Először, amikor Hitler hatalomra kerülésekor előbb Svédországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Majd a háború alatt, amikor a BBC-nek dolgozott, végül amikor ismét visszatért hazájába, s a Goethe- és a későbbi Schiller-ünnepségeKen mind az NSZK-ban, mind az NDK.ban előadást vállalt. Előbb Majna-Frankfurtban. utóbb Weimarban. Az USA kormánykörei rossz néven vették NDK-beli szereplésé., szervezett hajszát indítottak ellene a gombnyomásra működő sajtó által. Mann 1952-től 1955-ben bekövetkezett haláláig Svédországban élt. Talán a Simplicissimus c. szatirikus folyóiratnál eltöltött fiatal esztendőkben ragadt rá az irónia és nagy műveltsége revén az esztétizáló stílus, két jellemzője termékeny művészetének. Hazánkban valamennyi műve megjelent, a legismertebbek mégis: A Bud- denbrook-ház. a Halál Velencében, A varázshegy. Tonio Krögen. Mario és a varázsló, József és testvérei. Doktor Fa- ustus. Egy szélhámos vallomásai, valamint több elbeszélése és novellája. Az 1901-ben született Tristan-novella 1937-ben már megjelent nálunk is, 1937- ben, Thomas Mann addigi ösz- szes novelláinak kö'etében. A Tristan-novella még a fiatal, huszonhat esztendős Mean alkotása. Még csak ez idő táit kezdi el foglalkoztatni a polgárság dekadenciája és öngyilkos szemlélete, amelyre, osztálya megmentésére keresi a gyógyírt, a kiutat. De egyelőre nem lát más megoldást, mint a halált. Ezt a kiforratlanságot, a felelet hiányát tartalmazz.a Mann nem is legjobbak közé tartozó, de kimondottan dekadens novellája, a Tristan, novella, amit érthetetlen módon a csütörtök esti főmű- sorban, ünneplésképpen. láthattunk. természetesen tévéjáték formájában. Persze. a dramatizált változat sem tud- ta az émelygést és hányingert határozott állásfoglalássá változtatni. Szokás ebbe a novellába belemagyarázni a jelképet. az allegóriát. E szerint a novellabeli Tristan, az író, tulajdonképpen a dekadens mű. veszet szimbóluma. Isolda oe- dig, a polgárfeleség, a halálé. Tehát, a feltételezés szerint az eimagányosodott. dekadens11 művész és a halál szeretik egymást. Tristánnak meg kell halnia. De ha még valóban ezt takarná is az írói s^ndék, ami a valóságban sohasem oly megtervelt. ahogyan azt a kr'tlkusok e'kéozel’k és az irodn'om'örtónászek megma. eyarázzák. akkor is ro^szválasztásnak kell ítélnünk a novella ünnepi műsorra tű- zését. A novo,’át Kos'dn’tnvi r>„. zsö fordítása nvomár televízióra alkalmazta és rendezte Szinetár Miklós. A főszereplőt. n”m c'ső es"t oá'a. sr-. l’op fn-qáflpn-i'"! ’ aS_!’+Ott,=1 1n *I. Spinell—T^i^tívn s7,0”?nóho'i Bősze Gvörgv mindvégig viaskodott a rendezni el k - ■-•-e. léssel. mert karaktere ellentétben állott a komolynak fe'- tiietetett és komolyan veendő figurával és szitnán'ókkal. Vi. szent Jani Ildikó. Klöteriahn. né—Isolda szereoében keile, mes meglepetést nyúzott (b. t.) A tanév eredményes befejezése érdekében Pótló foglalkozás az általános iskolákban Az elmúlt héten megyénkben is valamennyi általános iskolában befejeződött a tanítás. Ennek ellenére reggelenként jó néhány tanulóval találkozhatunk, vállukon táska, igaz kevesebb könyvvel és füzettel, de tanításra mennek. Ezek az általános iskolai tanulók — szakkifejezéssel élve — pótló foglalkozásra járnak, részükre még nem fejeződött be a tanítás. A fej^őttek, de főleg az érdekelt szülők körében vetődik fel az a kérdés, hogy miért járnak még közel két hétig ezek a gyermekek iskolába? Az iskolai élet. a diáké s tanáré egyaránt, nemcsak örömökből, eredményekből áll. A „gondtalan” iskolai életet oly„Az úttörő ifjúság egy szebb jövőbe néz. Egy jobb világért harcol és érte mindenre kész...” Kocsinkat késő éjjel, gyors vágtában röpítették a lovak. Holdfény világította meg a kanyargós hegyi utat. Siettünk, mert otthon is várt rám egy kis úttörő. 1948-ban, felszabadulásunk 3. évfordulóján, született meg fiunk. 1948. május 24—26-a nagy napja volt a magyar ifjúságnak és vezetőinek. Budapestre összehívták az I. országos úttörő-konferenciát. Készültünk, mi bányász-út- törővezetők Nógrádból, Borsodból, Komáromból és Baranyából. A vasasok sem maradtak le. Salgótarjánból Nagy Imre és neje tartott szintén a kongresszusra. Velük állandó volt a kapcsolatom. Együtt örültünk az eredményeknek. A Nagy házaspár elévülhetetlen érdemeket szerzett a salgótarjáni úttörőélet megindításában és továbábfejleszté- sében, mely később az egész megyére kit erjedt. — De kiváló szervező volt Csurda József is. Fenyvesi József (Foly latjuk) kor kudarcok, kellemetlen élmények kísérik, a letörések és a sikertelenségek éppen úgy tartozékai az iskolai életnek, mint a kiváló eredmények. Az árnyak, a sikertelenség éles színei között is sokféleség jelentkezik. Az egyik nagy általános iskolában közel nyolcvan an járnak pótló foglalkozásra. Az egyik hosszú ideig beteg volt, a másikat baleset érte stb. Azért, hogy a hiányokat ezek a tanulóit is pótolhassák, s ne kelljen nyáron pótvizsgára készülniük, egy. vagy két tantárgyból, részükre pótló foglalkozásokat szerveztek az iskolák. A tanéwesz- lés csökkentése, a nyári vakáció biztosítása érdekében ezek a foglalkozások a tapasztalat szerint eredményesek. A korábbi évek statisztikája igazolja, hogy az ide járó tanulók a hiányosságokat tanári segítséggel megfelelő szinten pótolni tudták — s igen kis hányad kivételével — a két hét után eredményesen zárják a tanévet. A pótló foglalkozások kapcsán az érdekeit szülőknek és tanulóiknak látni kell, hogv semmilyen osztályzatot, még az elégtelent sem lehet adni vagy kapni „csak úgy”. Az is érdemjegy, ha furcsa módon az érdemtelenség rejlik mögötte. Az is bizonyított, hogy az osztályzat sem egyAz emberek többségét köny- nyen érheti baleset a munkahelyén. Ezek jelentős része a vigyázatlanságból, a munka- védelmi előírások hiányos ismeretéből, vagy be nem tartásából adódik. Ezért egyre több gyár és vállalat rendez a munkavédelmi előadások és tanfolyamok mellett vetélkedőket is. amelyek mind a biztonságosabb munkavégzést szerűen csak a tudás mérőeszköze, hanem a nevelés része. Most nem i6 arról van szó, hogy az elégtelen osztályzatot kapott tanulók járnak még két hétig iskolába, hanem arról, hogy a betegség, baleset stb. miatt kiesett tudást kell pótolni. Az is igaz, hogy a pótló foglalkozásra járó tanulók egy része megszeppent, de itt eredményesen szerepelhetnek, tanulhatnak, s nem kell a nyáron pótvizsgára ké6zülniükA pótvizsga nem kis dolog, mert a megbukott tanuló egész nyáron tanulhat. Szülők, tanárok, diákok közös ügyei ezek, s mint írtuk, sok oka lehet. Most a pótló foglalkozásra járó általános iskolai tanulók bizalmat kaptak tanáraiktól, eligazítással. Iránymutatással az iskolában pótolhatják az elmulasztottakat. El kell gondolkodni a nyár örömeit befelhözö tényen, s hogy célszerű és eredményes legyen a kétheti tanulás, felkészülés. a szaktanárhoz kell fordulni segítségért. Megyénk általános iskoláiban a pótló foglalkozásra való utasítás is a gyermekek érdekében történt, tudatos nevelési szándékkal párosult, nem az elrettentés, a megfellebbezhetetlen tanári hatalom eszköze, hanem elsősorban a segítésé. — s — • szolgálják. A minap nagy érdeklődés mellett tartották meg a Nagyba ton yi nagy köz. ségi Tanács VB községgazdái, kodási vállalatánál a munka- védelmi vetélkedőt. A tíz brigád vetélkedéséből a Novem. bér 7 Szocialista Brigád ke. rült ki győztesen, akik — az őket követő két brigáddal együtt — tárgy- és pénzjuta. lomban részesültek. Munkavédelmi vetélkedő \
