Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

Lázár György lie szélié (Folytatás az 1. oldalról) új követelmény, azonban most, amikor a növekedés exten- ziv forrásai nagyräizt kime­rültek és lényegesen nehe­zebbé váltak a külgazdasági feltételek, a gazdaság fejlesz­tését még inkább olyan vá­gányra kell átállítani, hogy a nemzeti jövedelem növelé­sét mindenekelőtt a hatékony­ság, a munkatermelékenység emelésével biztosítsuk. — Más szóval, a következő ötéves időszak gazdasági fej­lődésének szorosan egybe kell kapcsolódnia a termelés mű­szaki színvonalának, szerve­zettségének állandó javításá­val, a termékek roinőségj jel­lemzőinek a világgazdasági kö­vetelmények szintjére való emelésével. — Ezért, a megkezdett úton haladva, az eddiginél is kö­ve ikeztesebben azokra a ter­melőágakra kell összpontosíta­ni szellemi és anyagi erőfor­rásainkat, amelyek megfelel­nek adottságainknak és jó feltételekkel rendelkeznek a nemzetközi munkaimegosztásba való aktív bekapcsolódáshoz. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítani tudjuk gaz­dasági növekedésünk kielé­gítő ütemét. — A hatékonyság növelésé­nek megalapozásával egyide­jűleg a tervezőmunkáiban meg­különböztetett figyelmet kell fordítanunk az egyensúlyi és az arányossági követelmények betartására. Gazdaságunk konkrét helyzetét, a külső és belső feltételek már bekövet­kezett és felmérhető módosu­lásait figyelembe véve ez egy­részt azt jelenti, hogy a kö­vetkező ötéves terv időszaká­ban — de különösen az első éveikben — a nemzeti jövede­lem növekedésének egy meg­határozott hányadát nem for­díthatjuk teljes egészében ha­zai célokra, hanem a csereará­nyok romlásából származó veszteségék megszüntetésére, a népgazdasági egyensúly hely­reállítására kell tartalékol­nunk. Elosztási arányok Másrészt a mérsékletesebben növekvő belföldi felhaszná­lásban olyan elosztási arányo­kat kell kialakítanunk, amely megfelelő biztosítékot nyújt mind az életszínvonal, mind a termelés fejlesztéséhez el­engedhetetlen beruházások rendszeres emeléséhez. Az elmondottakból az is következik, hogy az ötödik ötéves * terv időszakában is takarékos gazdálkodásra, a célok közötti rangsorolásra kell berendezkednünk. — Az elkövetkezendő évek­ben tovább fog növekedni gazdaságunkban a külgazda­sági kapcsolatok amúgyis ma­gas részesedése, ezért csak­úgy, mint fejlődésünk előző időszakában, a jövőben is minden módon arra kell tö­rekednünk, hogy fokozzuk a nemzetközi munkamegosztás­ba való bekapcsolódásunkat — hangsúlyozta a továbbiak­ban. — Egész fejlesztési po­litikánk, a termelés szerkeze­tének korszerűsítésére irá­nyuló törekvésünk, a tudomá­nyos és technikai forradalom előrevitele hazánkban azt igénylik, hogy még szorosobb- ra fűzzük kapcsolatainkat a KGST-országokkal, hogy mi­nél teljesebben kihasználjuk a szocialista integrációban rej­lő lehetőségeket. — Számunkra kiemelkedő fontossága van azoknak a már létrejött megállapodásoknak, amelyek biztosítják, hogy az energia- és nyersanyagbeho- aatal nagyobb hányadát to­vábbra is Szovjetunióból és a szocialista országokból fe­dezzük. Az érdekelt KGST-or­szágokkal együtt mi is bekap­csolódunk azokba a közös erőfeszítésekbe. amelyek a szovjet nyersanyag- és ener­giaforrások feltárásának gyor­sítására, a termelőkapacitások bővítésére, a szállítási hálózat kiépítésére irányulnak. így többek között részt veszünk az Orenburtgtól induló több­ezer kilométeres gázvezeték, az uszty-ilimszkd cellulózkom- bimát.a kiembajévi azbeszt­bányászati és dúsítókombinát létesítésében. Rendkívül jelen­tős az a megállapodás is, ame­lyet a 750 kv-os nemietközi villamos távvezeték-hálózat kiépítéséről kötöttünk. Szorosabb együttműködés — Energiagazdálkodásunk biztonsága szempontjából meg­határozó szerepe van a Barát­ság, Olaj- és a Testvériség gáz­vezetéknek. A nagy horderejű megállapodások sorába tarto­zik, hogy 1985-ig meghosszab­bítottuk a • közismert ma­gyar—szovjet timföld-alumí­nium egyezményt. Nagymé­retű termelési együttműködés előkészítését kezdtük meg a vegyipar különböző ágaiban, így mindenekelőtt a petrolké­miában, a vegyiszálok terme­lésében, a gumiiparban. To­vább folytatjuk a járműipar­ban, a számítógépgyártásban és más gépipari ágakban már kialakult kooperációs együtt­működést, és újabb területeket készítünk elő a szakosííás és a kooperáció kibővítésére. — Meggyőződésünk, hogy az együttműködésben rejlő lehetőségeket azonban még távolról sem merítettük ki — fűzte hozzá. — Arra van szükség, hogy aktívan és kez- deményezően vegyünk részt a szocialista gazdasági integrá­ció fejlesztésében, mert ez a fő útja annak, hogy az egymás közötti gazdasági kapcsolata­ink még tartósabbakká és kö­zös hasznunkra eredményeseb­bekké váljanak. Szólt arról is, hogy fej­leszteni kívánjuk gazdasági kapasola tainkat a tőkés orszá­gokkal, és nagyobb súlyt aka­runk helyezni az együttmű­ködés bővítésére a fejlődő or-- szagokkal. Ugyanakkor tovább­ra is fellépünk a még meglevő, nyílt és láthatatlan kereskedel­mi akadályok, diszkriminációk ellen, a Nyugat-Európában ér­vényesülő mezőgazdasági protekcionizmus megszünteté­séért. — összhangban eddigi politikánkkal, az ötödik öt­éves terv időszakában is biz­tosítani kívánjuk, hogy a szo­cialista építés járjon együtt a dolgozó nép életszínvonalá­nak és életkörülményeinek redszeres fejlődésével. Fon­tos követelménynek tartjuk, hogy erősödjék a végzett munka szerint elosztás szo­cialista elve. Egyszóval, súlyt kívánunk fektetni a munka­teljesítményeken alapuló reálkeresetek növelésére, a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklésére, a társadalmi juttatásoknak, a kulturális és egészségügyi vi­szonyok javulásával össz­hangban álló bővítésére. Cé­lunk, hogy fenntartsuk a la­kásépítés már elért magas szintjét, és tovább bővítsük az ellátó intézmények háló­zatát. Fő irányzat az enyhülés Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva megállapította, hogy azok — a világban végbeme­nő pozitív változások ered­ményeként — számunkra mind kedvezőbbé válnak. Amikor terveink készítésekor, számba vesszük mozgósítha­tó élőinkét, ma jobban érzé­kelhetjük, mint bármikor korábban azt az óriási erőt, amelyet hazánknak, a világ­ban elfoglalt helye, a szocia­lista világr^idszerhez tarto­zásunk jelent. Ez meghatá­rozz?, céljainkat és tenniva­lóinkat, szövetségeseinkhez és ellenségeinkhez való vi­szonyunkat. — A világfejlődés olyan szakaszba érkezett, amikor az enyhülés a világpolitika fő irányzatává vált, s-a nem­zetközi voszomyokat á külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása, kapcso­lataink jelentős javulása jel­lemzi, A szocialista országok, a haladó erők ennek a tolva- matn'ak az elmélyítésére, az enyhülés visszafordíthatat­lanná tételére törekszenek. Szívből üdvözöljük a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának és kormányának a világ népeihez, parlamentjei­hez és kormányaihoz intézett május 9-i felhívását. Ezt a felhívást olyan nemzetközi légkör és együttműködés kialakítását, szorgalmazza, amely minden ország és nép számára megteremti a biz­tonságot. Egyetértünk az európai közvélemény Képvi­selőinek ez év áprilisában Belgiumban tartott második közgyűlése zárónyilatkozatá- val. Támogatjuk a közgyűtés állásfoglalását, az enyhülési folyamat kiszélesítése és Eu­rópa békés jövője érdekében. — A kedvező nemzetközi változások legfontosabb té­nyezője a Szovjetunió, a szo­cialista közösség növekvő gazdasági, katonai ereje, nemzetközi befolyása, egyez­tetett külpolitikája. Mi meg­tanultuk és valljuk, hogy a nemzetközi enyhülés térhódí­tásának záloga, a szocialista országok, a haladó erők egy­sége, öszeforrottsága. Az erő­viszonyoknak a szocializmus, a haladás javára történő vál­tozása, a békéért harcoló néptömegek fellépése arra kényszeríti a vezető tőkésor­szágok uralkodó köreit, hogy az emberiség sorsét érintő kérdésekhez nagyobb józan­sággal és realitásérzékkel közeledjenek. Meggyőző ta­pasztalatok tanúsítják, hogy az enyhülés térhódítása szer­te a világon — így földré­szünkön is — kedvez a ha­ladó erők küzdelmének. Befejezésül a Központi Bizottság és a kormány ne­vében kérte a nagygyűlés résztvevőit, tettekkel és sza­vazatukkal támogassák a Ha­zafias Népfront programját és jelöltjeit. A nagy tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés a Himnusz hangjával ért vé­get. (MTI) Űjjáválaszfo'lák a EIVD5Z megyei bizottságát 4 fosahma Hohréiüségének megfelelően A HVDSZ megyei bizott­sága tegnap tartotta tisztújí­tó küldöttértekezletét Salgó­tarjánban, az SZMT -.székház­ban. Az előzőleg írásban ki­küldött anyaghoz Kiss Sándor, a megyei bizottság titkára Cű- zött szóbeli kiegészítést. A HVDSZ-hez tartozó alap- szervezetek tisztségviselői, a megyei bizottság, sajátos esz­közeivel részese volt a megye társadalmi, politikai, gazdasá­gi és kulturális élete, a dol­gozók javuló élet- és munka- körülménye formálásának az elmúlt négy esztendőben. Te­vékenységüket a párt politi­kájának szellemében vágcz- ték. Nagy gondot fordítottak a termelést és gazdálkodást elő­mozdító munkájuk tartalmá­nak, színvonalának növelésé­re. Nem volt könnyű dolguk, mert a szakmához tartozó vállalatok, üzemek jellege igen szerteágazó, jelentős kü­lönbségek vannak a technikai színvonalban, a feltételekben, ugyanakkor viszonylag magas — évenként 35—36 százalék — a fluktuáció. Ennek ellenére teljesítették feladataikat. Az ipari és áru­termelő vállalatok 28.1 szá­zalékkal növelték termelésü­ket. a kommunális vállalatok­nál 45-6 százalékkal emelke­dett az árbevétel 1970-hez vi­szonyítva. Dinamikusan fej­lődtek a fiatal költségvetési üzemek. Kedvezően alakult a termelékenység, a hatékony­ság, a nyereség, növekedett az exportra küldött áruk mennyisége. A szakszervezetek közremű­ködésével javult az üzem- és munkaszei'vezés színvonala, a gazdálkodás, tervszerűbbé vált a munkaerő felhasználása, ja­vult a termelőberendezések kihasználása, kedvezőbb lett a termelési szerkezet, de még mindig jelentős tartalékok vannak .az üzemekben. A termelést segítő munka során • jelentősen fejlődött a szocialista munkaveirseny, a szocialista brigád mozgalom. Különösen a XI. pártkongresz- szus tiszteletére nőtt a ver­senyzők száma. Az üzemek dolgozóinak 75 százaléka 224 brigádban tett vállalást. A vál­lalásokban és azok teljesíté­sében fejlődött a hármas jel­szó együttes megvalósítása. A Tyereskova brigád elnyerte az MSZMP KB kongresszusi ok­levelét, a Gagarin brigád a megyei pártbizottság okleve­lét. a IX. Pártkongresszus bri­gád pedig a Szakma Kiváló Brigádja címet. A megyei bizottság a szak­ma sajátosságának megfele­lően megkülönböztetett figye­lemmel foglalkozott az eáyes rétegek társadalmi, élet- és munkakörülményeinek alaku­lásával, köztük a nőpolitikái határozat végrehajtásával. Ezt a tevékenységüket úgy fogtak fel. mint a szakszervezeti fel­adat szerves részét. Jelentős mértékben emel­kedett a nők bér- és jövede- lemszintje, a korábbi arány­talanságok jórészt megszűn­tek. A megyei bizottság es annak nőbizottsága külön fi­gyelmet fordított a textilipa­ri, a patyolat, a vegyesipari, a bútoripari, a salgótarjáni in­gatlankezelő és vízmüválla- latra, mivel az itt dolgozók több mint kétharmada nő. A nők fokozottabb megbe­csülésének jele, hogy 1973-ban arányuknak megközelítően. 74-ben pedig arányukat meg­haladóan részesültek Kiváló Dolgozó-ki tü n tét ástoe n. Szé les körű felmérés alapján külön foglakoztak a nagycsaládos és gyermeküket egyedül neve­lő anyák segítésével. Elfogad­hatóan alakul részvételük a választott tisztségviselők ko­zott. a politikai okatás külön­böző formáin, a szociálisa munkaverseny-mozgaloroban. Üjabb intézkedéseket keil tenni a bér- és szociálpolitikai kérdésekben, a női tisztségvi­selők képzésénél és felkészí­tésénél. A szakszervezeti mun­ka fontos területe lesz a nők politikai, szakmai és általános műveltségének emelése, veze­tésre való alkalmasságuk bi­zonyítása. A beszámolók érintették a szakszervezeti munka minden területét, beleértve a választá­sok eddigi tapasztalatait és a soron levő aktuális feladato­kat. A beszámolót követő vitá­ban felszólaltak: Romhányl Istvánná. Babjak János, Gyur- ján Jánosná, Toldi Tibor. Mik­lós Lajos, Földi Istvánné. He­gedűs Aladár, Seprényi Sán­dor, a HVDSZ központi' veze­tőségének elnöke, Harasztos Gézámé, Incze Károly, Nagy Oszkár, az SZMT titkára, Papp Sándor, Gombár János, a me­gyei tanács ipari osztályá­nak vezetője. A felszólalók is­mertették az elmúlt négy év eredményeit, a megoldásra vá­ró gondokat. Hangsúlyozták a fegyelmezett, alapos munka szükségességét, az idei terv­feladatok maradéktalan tel­jesítését. Befejezésül megválasztották a 11 tagú megyei bizottságot. 12 küldött vesz majd részt az SZMT újjáválasztásán, hatan mennek a HVDSZ VII. kong­resszusára. A megyei bizott­ság titkára ismét Kiss Sándor lett. Géczi János beszéde (Folytatás az 1. oldalról) tartozó községek — Érsekvad- kert, Ipolyyece, Dejtár, Patak, Drégelypalánk és Hont — az elmúlt négy évben is tovább fejlődtek. Balassagyarmaton az új ipari üzemek egész so. rát avatták fel, s a negyedik ötéves tervben csaknem egy- milliárd forintos beruházás valósul? meg az iparfejlesz­tés és a városépítés során. A város üzemeiben ma már mintegy kétmilliárd forint ter­melési értéket állítanak elő, amelynek jelentős részét ex­portálják. Tovább folytató­dott Balassagyarmaton is a társadalmi szerkezet átalaku­lása. Az elmúlt négy évben mintegy 27 százalékkal nőtt a munkások száma és lét­számuk ma már eléri a 4500 főt. Az értelmiség száma és szerepe jelentősen kibővült. Elmondotta azt is, hogy a tervidőszakban 1150 lakás épült fel a városban, s külön örvendetes, hogy az elosztott lakások döntő többségét, mint­egy 73 százalékát munkások, fizikai dolgozók és fiatal há­zasok kapják. Jelentős okta­tási és egészségügyi beruházá­sok valósultak meg és kevés város dicsekedhet azzal, hogy az óvodás és bölcsődés korú gyermekek elhelyezését bizto­sítani tudják. Szólt arról, hogy Balassagyarmat fejlő­déséhez hasonlóan gazdagod­tak a választókörzethez tarto­zó községek. Igény a munkánkkal szemben A választási nagygyűlés előadója ezután arról szólt, hogy a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet­ben bekövetkezett fejlődés la­kosságunk körében nyugodt, kiegyensúlyozott, alkotó lég­kört teremtett. E pozitív vál­tozás természetesen minden területen a megfeszített mun­ka eredménye, s az állampol­gárok lelkiismeretes, fegyel­mezett munkáját igényelte. Mint mondotta: Valamennyi­ünk előtt ismert azonban, hogy gazdasági növekedésün­ket, terveink valóra váltását időről-időre lassítják mun­kánk fogyatékosságai, a fej­lődés során keletkező új el­lentmondások. Itt szólt arról, hogy jelentős tartalékaink vannak a termelés, a gazdál- kadás területén. Ezeket a korszerű üzem- és munkaszer­vezéssel, átvezetés színvonalá­nak továbbfejlesztésével ‘ job­ban ki kell használni. Követ­kezetesebben kell érvényt szerezni a szocialista erkölcsi normáknak a munkánkban is. Géczi János ezután azt hangsúlyozta, hogy a mos­tani országgyűlési képviselői választásokon meghirdetett programunk a párt XI. kongresszusán elfogadott ha­tározatokra és döntésekre épül. — A képviselői választá­sok időszakában is tudnunk kell: ha jobban akarunk él­ni, magasabb, életszínvonalat biztosítani, másfajta, maga­sabb szintű erkölcsi és társa­dalmi fegyelemnek kell ér­vényre jutnia. Nemcsak egyetértő kritikusokra, de a közös célokért tenni, dolgozni akaró és tudó, önmagunkat és környezetünket változtatni képes emberekre van*szükség. A választópolgároktól most azt kérjük, szavazatukkal erósíisék meg a párt XI. kongresszusának határozata­it, a Szovjetunióval, a szocia­lista országokkal való együtt­működést, s valamennyien tegyünk hitet a béke mellett. Segítjük a jelölt tevékenységét A nagy tetszéssel fogadott előadói beszéd után szót kért Czifra Jánosné, a Húsipari Vállalat dolgozója, aki a nő­politikái határozat végrehaj­tásáról adott számot. Mint mondotta, a határosa tot je­lentős politikai és gazdasági intézkedések követték. Majd méltatta a nő, az anya sze­repét. Szólt a gondokról is, ami elsősorban a közgondol­kodásban, a nőkkel szemben támasztott előítéletekben jelentkezik. Hozzászólása végén kijelentette: Mi asszo­nyok valamennyien támogat­juk képvisel őjelöltünket, s munkájához sok sikert kí­vánunk. Koczka István, Ipolyszögrőü, a régi választá­sok felidézése után elmondta: Ne adjuk be előre a számiát képviselőjelöltünknek, aki ismeri örömeinket, gondjain­kat, aki sokat tesz a párt politikájának megvalósításá­ért. De eddig is sokat tett a munkásokért, a városért, a megyéért, éppen ezért adjuk rá a voksunkat június 15-én. Rajezer Erzsébet, a BFK dolgozója így fogalmazott: örömünket fejezzük ki, hogy ismét Géczi János elvtárs le­het képviselőnk, aki eddig is segített, t és kérjük, hogy a jövőben is a dolgozók, a munkáskollektívák, a város, a megye érdekében fejtsen ki eredményes munkát. Mi ígér­jük: mindent megteszünk azért, hogy valóra váljon pártunk politikája. Gyár­egységünk a legnagyobb egyetértéssel adja . le szava­zatát képviselőjelöltünkre, Géczi János elvtársra. Tóth Tamás, a Fémipari Vállalat fiatalja á város 2400 KISZ- tagja nevében ígérte a támo­gatást, s azt, hogy munká­jukkal eredményesen segí­tik elő a fejlett szocializmus építését. Lévai Jánosné tanár, a közoktatáspolitikai hatá­rozat eredményeiről, az újrendszerű szakmunkás- képzésről, az ifjúság nevelé­sének társadalmi feladatai­ról, a szakmunkásképzés fontosságáról szólt. Elmon­dotta, hogy a párthoz, a szo­cializmus hű szakmunkáso­kat nevelnek. A feladatoknál a kommunista pedagógusok felelősségét hangsúlyozta. A hozzászólásokra Géczi János adott választ, majd a balassagyarmati választási nagygyűlés Zsidai László zárszavával, illetve a városi vegyeskar előadásában a Szózattal ért véget. Választási nagygyűlést tar­tottak tegnap Szécsényben, a művelődési otthonban is. A nagygyűlésre lapunk holnapi számában visszatérünk. 2 NÖGRAP - 1975. június 7,, szombat j A nagygyűlés résztvevői

Next

/
Oldalképek
Tartalom