Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
VISSZATEKINTÉS Az emberi társadalomban a szövetkezés gondolata régen megfogalmazódott és gyakorlata is kialakult. 1945-ben a fasizmus pusztító háborúja következtében romokban hevert az ország, amikor a Szovjetunió felszabadította hazánkat. Az ország — így a szécsényi járás lakossága is — nagy örömmel, lelkesedéssel fogadta az ország újjáépítésére, a demokratikus élet megteremtésére szóló felhívásokat, rendeleteket, különösen a falun élő nincstelen, s agrárproletárok nagy tábora a 600 1945. ME. rendeletet. a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. A szécsényi járás szövetkezetének megalakulási időpontja is erre az időszakra esik. Szorosan összefügg a földreformról szóló rendelkezéssel és azzal, hogy a szövetkezés új tartalmat kapott, mert az emberek összefogásukkal most már közös céljuk megvalósításán, egymáson kívántak segíteni, dolgozni. A földreform során a fel nem osztható vagyontárgyakat juttatták az fmsz-nek, ez képezte lényegében kiinduló gazdasági alapját. Csak emlékezésül: a szécsényi járás szövetkezeteinek 1441 kh különböző művelési ágú területet juttattak, így: 1296 kh legelő. 80 kh rét, 21 kh kert, 27 kh erdő-legelő, s érdemes megemlíteni, hogy Benczúr- falván 180 négyszögöl út, Ma- gyargécen 1206 négyszögöl park, Szécsényben 447 négyszögöl mocsár. A földosztó bizottság a fel nem osztható vagyontárgyakat is (épületek, berendezések, felszerelések) a földművesszövetkezet tulajdonába adta hasznosítás céljából. Ezek az épületek, berendezések és felszerelések javarésze tönkrement állapotban voltak, melyet bizonyítanak a juttatásról szóló' okmányok is. Többek között csak említésül, s földművesszövetkezetnek átadásra került 14 magtár, 25 eke, 24 vetőgép, 22 magtisztító berendezés, 10 répavégó, 19 borona, 10 cséplőgép, 3 szekér. 3 hídmérleg, 8 daráló, 14 szecskavágó, 20 istállóhelyiség, 8 traktor, 5 tüzesgép. ■^gy helyen, Nógrádszakálban I öböl épült palatetős úrilakot. a legtöbb helyen pedig romos cselédlakásokat vettek át. Ilyen körülmények között, de a jövőben bízva alakultak meg a földművesszövetkezetek, így szövetkezetünk is. Az alapító tagok mezőgazdaságlakta területen: az újonnan földhöz jutottak, kis- és középparasztok voltak, a munkáslakta területen. Karancs- ság, Ságújfalu, Szalmatercs községekben a munkások. Összességében az alapító tagok földművesek és talán innen is származik a neve ,.földművesszövetkezet”. Cél: az új élet megindítása, a falu lakosságának élelmiszerrel, ruházati cikkel, mezőgazdasági eszközökkel, vetőmaggal történő ellátása, s a juttatott vagyontárgyak (épületek, traktorok, ekék, boronák stb). hasznosítása a szegényparasztság körében. Szécsény az Ipoly völgyében fekszik, történelmi múltjában gazdag, jelenét építő, jövőjében biztos nagyközség. Szövetkezeti múltjában is gazdag, mert már 1945. áprilisában 25 taggal megalakult a földbér- lő-szövetkezet, amely. ha rövid múltra is tekintett Bemutatkozik a Sz Egyesült AFE5 vissza, de az új szövetkezet egyik megjelenési formája volt. 1946. március 10-én 20 fővel megalakult a földmű- vess5»vetkezet, mellnek első igazgatósági elnöke Varga Pál. ügyvezetője pedig Sümegi János volt. Nógrádmegyerben 1945. decemberében határozták el a földművesszövetkezet megalakítását, melynek eredményeként 1946. januárjában meg is alakult. Karancsságon a munkások összefogásával jött létre a mai értelemben vett munkásfogyasztási szövetkezet. A földművesszövetkezetek megalakulása a szécsényi járásban is zömmel az 1946—49-es évekre tehető, amely a falu életében nemcsak egyszerű szövetkezést, de osztályharcot is ielen.tett. Ugyanis a Hangya-szövetkezet, tejszövetkezetek. hitel- szövetkezetek nem szívesen mondtak le hatalmi pozíciójukról, anyagi erejük, jártasságuk, kapcsolatuk kiéoült, jobb volt, mint a megalakult földművesszövetkezeteknek. pozíciójukat nehezen engedték át. A fordulat éve viszont — 1948 — itt is változást hozott, amelynek eredménye: egységesen föld- művesszövetkezeíek jöttek létre- Szécsény körzetében 19 földművesszövetkezet alakult. Feladatuk szinte egységes volt. Kezdettől fogva összefogást jelentett a munkásság és a parasztság között, a munkás-paraszt szövetség egvik létrehozója, ápolója és fejlesztője volt. A falu életében olyan feladatokat kellett megoldani, 'mint a földnek a megdolgozása. Nem volt Igás- állat, erőgép, mezőgazdasági szerszám, ezt biztosítani kellett, de nem volt vetőmag sem. A szövetkezetnek nem volt indulóalapja, infláció volt az országban. Ezért terménnyel (gabona, burgonya, bab sbb.) összeadásával, fuvareszköz biztosításával „cserekereskedelem” kezdődött meg, melynek bizonyításául az alábbiakat említjük: Szécsénybe Salgótarjánból mezőgazdasági felszereléseket hoztak. De volt olyan tevékenység is, hogy cseretermékért kukoricát és másfajta vetőmagot bb\tosí- tottak az arra rászorulóknak. Megemlíthetjük még, hogy a múltból romosán maradt épületekben kezdetleges boltot vagy italboltot csak úgy tudtak létrehozni, ha berendezéséhez a tagok összeadták a deszkát, mint Nógrádsipe- ken, vagy kivágtak egy-két fenyőfát az UFOSZ erdejéből és azt alakították át, mint Szécsényfelfaluban. Hasonló volt a helyzet az említetteken kívül másutt is. A meglevő polcokra viszont áru kellett. A 10 forintos részjegyérték, melyet személyenként befizettek, kevésnek bizonyult., Ezért a termények ég termékek összeadásán túl a forint megjelenése után a tagok jelentős kölcsönöket adtak egy időre, ezzel is elkötelezve magukat a cél és a feladat mellett. Majd azon árut vásárolva, többszörösen megforgatva, némi haszonra szert téve a szövetkezet visszafizette. Nem volt könnyű a földművesszövetkezetek hitelfelvételi helyzete sem, mert az akkori hitelfelvétel nagyon körülményes volt. Ezért például Hollókőben 5 ezer forint erejéig váltót írtak alá Balog Lajos. Nagy Miklós (jankó) és Kelemen István vállalva a .kockázatot a visszafizetésért Erre szerencsére nem került sor, pénzüket és vállalásukat jó cél, hasznos összefogás érdekébe fektették. MILYEN FELADATOKAT KELLETT MEGOLDANI? Mindenekelőtt a termeltetést, mely szerződéses alapon biztosította a biztonságos termelést, (cukorrépa, naprafor • gó. borsó, bírborhere, zöldségféleségek, fehérhere, szarvas- kereo. anvarozs. feles-káposzta, burgonya stb). Másik ilyen tevékenység volt a felvásárlás, mely később egybekapcsolódott a begyűjtési feladatok ellátásával is. A bolti kereskedelmi tevékenységről megállapítható, hogv nemcsak a szövetkezeti tagság, de az akkori szövetkezeti dolgozók is nagyon szorgalmas, tettrekész emberek voltak, melyet bizonyít az, hogy az áruszállítást szinte minden helven lovas kocsival kellett megoldani. A vendéglátóiparnál a helyzet hasonló volt. a bor, pálinka. s egyéb italféleségek szállítása lovas szekéren történt. Az egységek akkori színvonala mellett nem lehetett beszélni korszerű vendéglátásról, mert a megyében és szövetkezetnél egyetlen melegkonyhás egység sem volt. Az ipari üzemági tevékenység szintén jelentős volt. Elősegítette az új családi házak építését. A s^csényi földművesszövetkezet pl. még 1959-ben is 68450 simacserepet, 1294 kúpcserepet. 269 vályút, összesen 152 893 Ft értékben állított elő ugyanebben az időszakban a lu- dányhatószi földirnűvesszö- vetkezet betontermékeket gvártó üzemében mozaiklap. kútgyűrű, betoncső, betonoszlop termelése folyt, s látta el termékeivel a környező TüZÉP-tel epeket, vagy szolgálta ki közvetlenül a lakosságot. Egyéb tevékenység körében a szövetkezet ellátta a gépállomásokkal való szerződés- kötést is, szántásra és a föld különböző megművelésére vonatkozóan. A szécsényi szövetkezet vagyoni helyzetéről a megalakulás időpontjától számok nem állnak rendelkezésre. Útját mint önáiló szövetkezet kezdte, majd 1953-ban a benczúrfalvai íöldművesszö- vetkezettel, 1956-ban pedig a rimóci fölművesszövetkezettel egyesült, ugyanebben az évben Nógrádsipekkel, és Var- sánnyal. Ebben az időben ismerték fel a szövetkezetek az egyesülésben és a további szövetkezésben rejlő erőt. mert a 19 szövetkezetből a körzethez tartozóan nyolc szövetkezet alakult: Karancs- ság, Ludányhalászi, Nógrád- megyer, Nagylóc, Varsány, Rimóc, Szécsény, Endrefalva körzeti földművesszövetkezetek címen. Az összefogás eredménye megvolt, bár az összehozott vagyoni eszközök, értékek még a hatékony kibontakozást nem tudták biztosítani. De kedvező volt a ■Éj tagság, a lakosság számára az egyesülés után végzett munka. MAI EREDMÉNYEK A szövetkezetek vezetősége és dolgozói 1959—1962. között aktív résztvevői voltak a termelőszövetkezetek tömeges megalakításának, személyes példamutatással, s agitációs munkával, a kezdeti időszakban anyagiakkal, társadalmi munkával, adiminsztrációs munkával. A falu megváltozott élete új, nagyobb feladatok elé állította a földművesszövetkezeteket is, a növekvő igények, elvárások tekintetében, melynek hatására újabb szövetkezésre, egyesülésre került sor. 1962. december 31-ével hét szövetkezet egyesüléséből szécsmvi székhellyel létrejött a Szécsényi Egyesült Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Ekkor a szövetkezetnek 5758. tagja volt, az általuk befizetett részjegy összege 746 548 forint, jelenleg egy részjegy értéke 100 forint. A szövetkezet munkáját 157 fős választott vezetőség irányítja, minden községben van intéző- bizottság, nöbizottság és az igazgatóságban, a felügyelő bizottságban is képviseltetik magukat a körzethez tartozó községek. Tizenöt főből álló igazgatóság irányítja közvetlenül, 9 felügyelő bizottsági tag pedig alapszabályszerűen ellenőrzi a szövetkezet tevékenységét, program és munkaterv alapján, elsősorban a kitűzött célok teljesítését illetően. Ezenkívül tagsági döntő- bizottság, ifjúsági bizottság, szakmai intéző bizottság. Szécsényben tagbizottság vesz részt a vezetésben, a feladatok meghatározásában, azok teljesítésében, az ellenőrzésben, a szövetkezetünkkel szemben támasztott követelmények valóra vá'tásában. A körzet területén négy alapegység alakult ki. élükön az alapegység"vezetőkkel, akik megfelelően tartják a kapcsolatot a tagság és a vezetés között. Komoly feladatot kell megoldani a választott vezetőségnek és a 388 szövetkezeti dolgozónak, mert 16 község, 4 település, összesen 26 ezer lakos kereskedelmi ellátásáról, a tagság és a lakosság kereskedelmen kívüli igényeinek teljesítéséről is gondoskodni keil. Ennek a feladatnak, fáradságos, nehéz munkával, de eredményesen eleget tesznek. Jelenleg 84 bolti kisker-. 22 élelmiszer-, 5 ruházat-. 11 iparcikk-, 26 vegyesbolt) 39 vendéglátóipari (2 étterem, 6 presszó, 3 bisztró, 1 falatozó, 1 cukrászda, 26 italbolt) egység van, 14 felvásárlóhelyen, továbbá 6 ipari jellegű egység (4 szeszfőzde, egy betonüzem. egy szikvízüzem), önálló házilagos brigád van. Elfogadható a szállítási kapacitás- A dolgozók 64 százaléka (249 fő) nő, 80 százaléka (301 fő) törzsgárdatag. Nem egy személy viseli a 25 éves szövetkezeti munka után a szövetkezeti emblémával ékesített aranygyűrűt, az ez évet értékelő termelési tanácskozáson négy dolgozóval bővült az aranygyűrűt viselők száma. Szocialista munkaversenyben, szocialista brigád címért 14 brigád. Kiváló Egység- címért 19 egység kollektívája versenyez 131 fővel. A dolgozóink közül OFT által adományozott kitüntetésben 13 fő. ÁFÉSZ által adományozott Kiváló Dolgozó kitüntetésben 114 fő, kormánykitüntetésben 16 fő részesült, a dolgozók 36.8 százaléka. A szövetkezet tagsága az elmúlt évben 13 év távlatából részközgyűléseken, küldött- gyűléseken kifejezésre juttatta, hogy helyesen határozott, amikor az egyesülés mellett döntött, jól választotta meg vezetőségét, amely a bizalmat eredményesen kamatoztatta. A Szécsényhez egyesült szövetkezetek tagsága érzékelhetően tapasztalja az összefogás előnyét. Ugyanez vonatkozott az árutllátásra, -felvásárlásra, termeltetésre és egyéb tevékenységre. Bizonyításul a következőket: (az 1963-as évet — az egyesülés első évét — bázisként figyelembe véve) 1974-ben a szövetkezet összes eszközeinek értéke 73 millió forint, 63 millió forinttal (730 százalékkal) több mint 1953- ban, az első egyesülések alkalmával és 41 millió forinttal (228,1 százalékkal) több. mint 1962. december 31 -i egyesülés alkalmával. A számok bizonyítják, hogy növekedett az állóeszköz értéke: 1974. december 31-én 27 millió forint. 25 millió forinttal több. mint 1953.-ban. 17 millió forinttal több, mint 1963* ban. / A forgóeszköz (árukészlet, fogyóeszköz, anyagok stb.) értéke 1974-ben 33 millió forint, 28 millió forinttal több mint 1953-ban és 173 százalékkal, 14 millió forinttal több mint az 1963-as évben Megjegyezzük, hogy a saját erő növekedése is jelentős. Az állóeszköz-növekmény csak a tőépítkezéssel vasy éoületvásárlással és -átalakítással létrehozott beruházásokat figyelembe véve: az 1953- as egyesülésig ilyen jellegű beruházást a földművesszö- vetkesetnek nem tudtak végezni. Az 1953—63 közötti időszakban nyolc beruházás valósult meg. 3 italbolt és 5 bolti kereskedelmi egység. Varsány vegyesbolt, italbolt, Hollókőn bőit, italbolt, Szal- matercsen italbolt, Szécsényben élelmiszerbolt, cipőbolt, cukrászüzem. Ez 's az összefogás eredményeként jöhetett létre. Ettől hathatósabb eredmények születtek az 1962-es egyesülés után, mert 44 új beruházás történt, melyből 17 bolti kiskereskedelmi egység, 19 vendéglátóipari egység és 8 egyéb jellegű egység. A múltból és a jelenből egy kénét közlünk, a szécsény felfalui vegyesbolt és italbolt régi, valamint új épületét, mely mutatja a múltat, a jelent és bizonyos értelemben a jövőt is. Jelentős összegeket fordítottak a meglevő egységek korszerűsítésére, az egységek belső berendezéseinek és környékének biztosítására, állagmegóvására. A meglevő egységek 43 százaléka új beruházásból való. NÖVEKVŐ FORGALOM A kiskereskedelmi üzemágnál (bolti, vendéglátóipari, szolgáltatás) a készlet növekedése — hasonlóan, mint az állóeszközöknél — a bő és színvonalas áruválaszték biztosításán túl a lakosság igényeinek kielégítésében, a forgalomban is megmutatkozik. (Adatok az 1963*as egyesüléstől közölve). Bolti kiskereskedelemben az összes forgalom 1963-ban 84 millió, 1974-ben 195 millió forint (növekedés 232 százalék). Élelmiszerből 1974-ben 76 millió forintot forgalmaztak, 190 százalékkal többet mi'nt 1963-ban. Ruházatban 1963-ban 22 millió forint volt a forgalom, 1974- ben 42 millió forint. A növekedés 191 százalékos. A ve- gyesiparcikk-forgalom 1963. ban csak 23 millió forint volt, az összbolti kiskerforgalom 27 százalékban részesült, 1974-ben már 77 millió forint, az összforgalom 39 százaléka. A forgalomfelfutás százaléka 334 százalék. A vendéglátóipari tevékenységről röviden a következőket: az egyesülés évében (1963) a vendéglátóipari forgalom csak 27’ millió forintot tett ki, 1974-ben már 54 millió forint. Örvendetes, hogy az arány az ételforgalom ia- vára tolódott el, mert ez 8,4 millió forint volt, a kávéforgalom pedig 912 ezer forintra alakult az 1963. évi 192 ezer forinttal szemben. Megváltozott a szövetkezet ellátási jellege. Míg az 1950—* 60-as években nem foglalkozott napos és előnevelt állatok értékesítésével, az ezt követő időszakban az egyik fő feladat lett, figyelembe véve, hogy rájuk hárult a lakosság ilyen irányú igényeinek kielégítése. A legutóbbi négy évben 230 150 előnevelt csirkét, 14 350 darab naposcsirkét, 35 983 darab naposkacsát, 610 pecsenyekacsát. 31514 naposlibát értékesítettek. Jelenleg elsősorban a háztáji gazdaságokból származó termelvények felvásárlásával foglalkoznak: tojás, baromfi felvásárlása, a 7 méhész szakcsoport részéről a mézfelvásárlással, ugyanakkor áz utóbbi időben a szövetkezet aktívan részt vesz a toll és bőr felvásárlásában és nem utolsósorban a gyógynövény-felvásárlás területén. Az 1969—70-es években alakultai a szövetkezetnél a nvúlte- nyésztő szakcsoportok, tevékenységük eredményeként lényegesen növekedett a nyúl- felvásárlás, 1974-ben 503 mázsa nyulat vásároltak fel. Az ipari tevékenység az egyesülés óta jelentősen fejlődött. Amíg 1963-ban az ipari üzemág éves termelése 2.2 millió forint volt, addig 1974- ben 3,4 millió forint. A szövetkezet jövedelmezősége 1963-ban 3,7 millió forint, 1974-ben 9 millió forint. A nyereség növekedése eredményezte, hogy a tagság a jegyzet; részjegyek és a bejegyzett vásárlások után lényegesen magasabb részesedést kap. 1963-ban 395 000 forint, 1974-ben 869 000 forint. Az egyesülés eredménye volt az is, hogy lehetőség nyílt arra, hogy a dolgozók és a szövetkezeti tagok részére Hajdúszoboszlón üdülőt vásároltak, mely lehetővé teszi, hogy a dolgozók és a szövetkezeti tagok egész évben az üdülőt minimális térítés mellett igénybe vegyék. Az egyesülés után a dolgozók is megtalálták számításukat, a bérek állandóan növekedtek. Ugyanakkor 1963" ban az elért nyereségtől függően cs-ak 149 000 forint nyereségrészesedés képződött, 1974-ben már egymillió forint, amely szintén lényegesen növelte a szövetkezet dolgozóinak jövedelmét. Már felsoroltuk, hogy az egyesülések milyen eredményeket hoztak, illetve jelentettek a szövetkezetnél. A. párt XI. kongresszusa is megerősítette a szövetkezetek — ezen belül a fogyasztási szövetkezetek — szerepét. Csak a" megfelelő nagyságú gazdasági egységek kialakítása biztosítja, hogy úgy politikai, mint gazdasági területen a fejlődés továbbra is biztosítva legyen. Ennek érdekében döntött úgy az 1974. éves munkát értékelő részközgyűléseken a szövetkezet és a lit- kei ÁFÉSZ tagsága, hogy 1976. január 1-ével egyesül. Hiszen a célok sikeres végrehajtása az összefogással valósítható meg, mely biztosítja a szövetkezeti mozgalom további fejlődését a szécsényi iá- rásban. X
