Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

\ javaslatok a megvalósulás útján A pásztói járás területén 3 országgyűlési képviselőielölő g'űiést tartottak. Pásztó. Bú* jak. Erdőkürt községekben 1350 választópolgár ielent meg. összesen . 18 felszólaló közül hatan tettek közérdekű bejelentéseket, Javaslatokat. A bejelentések természetére általánosságban jellemaőr hogy azok településfeilesa* léssel kancsó! a tagak- Pasztán annak elismerésén túl. hogv megindult a várossá alakulás. » eddiginél gvorsabb ütemű feilödést sürgettek- Konkré­tan felmerült a gvermekin- tömények férőhelvhiánva, m nd az óvodáknál, mind a bölcsődéknél, Már énül a 4. ötéves terv végére ütemezett úi tOO személyes óvoda, A jelenlegi 40 férőhelyes bölcső* tie már a közelmúltban vés* rehajtott bővítése ellenére sem tudja kielégíteni az Ígé­ri veket, Az úi bölcsőde építé­sét a szükséges források hiá* n\ a késlelteti. Hasonló közér­dekű bejelentés a leendő vá* rosköznontban a biztonságos közlekedést szolgáló lárda- épjtés, amely már megvaló­sítást is nyert. . Buják községiben a körzeti orvosi állás mielőbbi betölté­se jelent többek által felve­teti közérdekű problémát, kü­lönös tekintettel a mintegy 3 ezer lakosú és földrajzilag eléggé elszigetelt településre. Az állás mielőbbi betöltése érdekében a tanács vezetői és a járási főorvos már meg­telte a szükséges intézke­déseket. A képviselőielölő gyűléseken még felvetették a palotási kultúrház építését, a vanyarci általános iskola épí­tésének szükségességét, a kál­iéi és van var cl tör ne vízmű ■011610001 megvalósítását Is. Az időszakos tanácstagi le­lölő gyűléseken összesen 12 választópolgár tett közérdekű bejelentésit, melvek Hitelezet­ten feilesatési igényűek. Fő­leg út, járda, vízrendezési feladatok megvalósítását sür­gették, mint például Ecseg. Pásztó községekben. Pasztán a járdaépítés hefelezódött, Kcsea községben az építés fo­lyamatban van. A palotás! kultúrház helyének terepren­dezése — társadalmi munká­ban — már megkezdődött, A létesítmények megvalósítása azonban átnyúlik a következő tervidőszakra. Kommunista műszak Bereden Az Ipari Műszevgyár berceli gyáregységében tart a felsza­badulási munkaversenv. A szocialista brigádok szén fel­ajánlásokat tettek a fél évre is. A felajánlásokban szere­pel a kommunista műszakok megtartása, valamint a minő­ségjavítás. anyagtakarékos- ság, amellyel a vállalat kü­lönböző célkitűzéseit kívánják elősegíteni. A közelmúltban a szabad szombat alkalmával tartották meg a kommunista műszakot, amelyen a brigád­tagok valamennyien részt vet­tek. de rajtuk kívül részt kértek a munkából a brigád­ban nem dolgozók is. Ezen a napon a gyáregység dolgozóinak körülbelül het­ven százaléka végzett hasznos munkát a gyáregységben. El­készítettek ugyani? kétszáz­ezer forint értékű villanymo­tort, valamint nagy mennyi­ségű kooperációs alkatrészt, A kommunista műszakon megkeresett bért a vállalat zalakarosi üdülőjének építé­sére ajánlották fel. az erdészeiben Az erdőgazdaság igazgatója nem szükségeltetik az erdő a múltkoriban panaszkodott, kincse a fa? Nincs olyan hely! hogy az időjárás miatt nehéz És nyáron kell depókba’' helyzetbe került a gazdasá- szállítani a téli tüzelőt is. guk. Enyhe iróniával jegyezte Az erdő pedig járhatatlan, meg, hogy ősszel minden ere- Tengelyig ér a sár, A gépek jüket mozgósították a mező- derékig érő gödröket vágnak, gazdaság megsegítésére, most ahol egyszer elhaladnak. De Egymillió forintot ér ez a speciális fakitermelő gcp. ők semmivel sem vannak könnyebb helyzetben... A félreértések elkerülése végett azonnal hozzátette. — Ez nem szemrehányás, a világért sem szeretném, ha valaki lg félreértené amit mondani akartam... Senki sem érti félre, de az a valóság: az ilyen áztatott erdőkben nehéz most az élet. A fára pedig ilyen időjárás­ban is éppen olyan szükség van, mint a szárazabb nyár­ban. Melyik az a hely, ahol nincs megállás, dolgoznak, ha az időjárás engedi. A Börzsönytől Ceredig, onnan Gödöllő határán át a Dunáig az ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság birtokol­ja az erdőt. Balassagyarma­ton, az úgynevezett „Sivi- tón” székel a gazdaság mű­szaki erdészetének telephelye. Itt készítik elő a gépeket a nehéz erdei munkára. A mű­szaki erdészet vezetője: Sza­kács László. A tavasszal a kararicsberé­célért, közös tettekkel Közös NAPJAINKBAN történik a kongresszus anyagának feldol­gozása társadalmunk minden területén, így a KlSZ-tagság es az úttörővezetők, úttörők körében is. Mi, ifjúsági veze­tők különös figyelemmel ta­nulmányozzuk a kongresszus dokumentumainak az ifjúság­ra vonatkozó megállapítása­it. Egyetlen gondolatat szeret­nek idézni a beszámolóból: „A part az ifjúság nevelését egye­temes társadalmi ügynek tart­ja." Ezt a megállapítást iga­zolja a két kongresszus között eltelt időszak, amikor olyan jelentős Ifjúságra vonatkozó határozatok születtek, mint például az ifjúságpolitikai ha­tározat, az ifjúsági törvény. Az ifjúságpolitika «zerves részét alkotja a legfiatalabb, a 6—rf éves korosztályt átfogó úttorőszövetség munkájának továbbfejlesztésére vonatkozó MS2MP KB titkárságának áp­rilis 1-i határozata. A határo- z-it megjelöli a párt-, állami és társadalmi szervek felada- Lüt a kisdobosok és úttörők nevelésében, hogy minél alkal­masabbak legyenek a szövet­seggel szemben megnöveke­dett társadalmi feladatok tel­jesítésére. A Magyar Úttörők Szövetsé­ge a párt gyermekszervezete, melynek politikai irányítását a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetségre bízta, Ebből a felelősségteljes megbízatás- bői. — a párt ifjúságpolitiká­jából adódóan —> a K1SE kb intéző bizottsága 1973. szep­tember 13-i ülégén határoza­tot hozott az úttöroszövetség KlSE-lranyhasának elveire és feladataira, Ebben egyértel­műen tisztázta a KISE-irányi- t-iji legalapvetőbb kérdéseit, A KI SE kb 1974. április 17 — 13 i határozata, valamint a Magyar Úttörők Szövetsége 1974-ben jóváhagyott műkö­dési szabályzatának gyakor­lat! megvalósítása megterem­tette annak feltételeit, hogy egyszeri® és arányosan fej­lődjék a KISZ .politikai irá­nyítása és az úttörőszövetség szervezeti önállósága, A K1SZ- irányítás hatékonyabbá téte­le érdekében azonban szük­séges, hogy pontosan megha­tározzuk az irányítás- politi­kai eéljainak megvalósítását segítő legfontosabb eszközö­ket és módozatokat. Ezeket fogalmazza meg a KISZ kb intéző bizottság 1975. január 9-i határozatában, amely mind a KtáZ szervezetek, mind az úUurőközösségek kapcsolat­tartásának alappillére lehet, Leírja a határozat, hogy: ho­gyan segítsenek a KISZ-esek az úttörőknek. Elsősorban a KISZ-életre való felkészítéssel. Ügy, hogy a IíISZ-esek megismertetik az úttörőket az ifjúsági szövetség történetével, céljaival, a KISZ szervezeti szabályzatával, a szervezeti élettel. Az úttörők meglátogathatnak taggyűlése­ket is. Ugyanakkor ők Is meg­hívhatják a testvér-alapszer- vezetet a különböző úttörő- rendezvényekre. Különös jelentősége van ennek éppen az 1975/78-os út­törőévben. amikor 39, szüle­tésnapját ünnepli az úttörő- szövetség és készülünk a KISZ IX. kongi esszusára 1978-ban, T ibb és élménygazdag. rend­szeres találkozást kell szer­vezni! Az úttörők KISE-szel kapcsolatos ismeretei ég ér­zelmei elsősorban attól függ­nek. hogy a környezettől, a KISZ tagjaitól mit látnak, mit hallanak, mit tapasztal­nak. milyen a KÍSZ-alapszer- vezet hangulata, légköre,mun­kája. Hogyan tervezze, hogyan szervezze meg a KlSZ-alap- szervezet az együttműködés formáit? A KlSZ-alapszerve- ztt készítsen együttműködési tervet a megfelelő úttörő­közösséggel, az úttörőcsapat­tal Amennyiben az úttörő­csapat működési helyén több KIS2-a«apszer\ezet is műkö­dik, egy-eg.y rajjal, kialakít­hat testvérkapcsolatot egy- egy aiapszervezettel. Mit tartalmazzon az együtt­működési ten»? A közög csa- patvezetőségi (rajvezetőségi) és KISZ-vezetőségi megbeszélé­seket, valamint a közös prog­ramok idejét és heiyét (közös kirándulások, társadalmi mun­ka. sport- és kulturális ren­dezvények, üzem- és tsz-láto- gatágok, stb.). Külön kelj fog­lalkozni az ifjúságvezetői munkával megbízott KIS2- tagokkal kapcsolatos teendők­kel: kiválasztásukkal, meg­bízatásukkal, képzésükkel, ve­zetői, politikai, pedagógiai ismereteik fejlesztésével, mun­kájuk értékelésével. Az együttműködési tervben szerepeljenek a 8. osztályos úttörőkkel kapcsolatos tenni­valók is. Nagy figyelmet kell fordítani arra is, hogy az út- törőközosségek játékosabb, ol­dottabb foglalkozásainak meg­felelő, de a KISZ-e& progra­mok sajátosságait is magán viselő közös foglalkozásokat tartsanak a KISZ-szervezetek. Színesebbé teszi a KISZ-fog- lalkoaásnkat is — és „felnőt­tebbé" teszi az úttörők prog­ramjait, ha elviszik az őrsöt, a rajt üzemlátogatásra, Illet­ve az alapszervezet munka­helyére, ha közös kiállításokat rendeznek egymás munká­járól, ha egymás mozgalmi életéről vetélkedőket szervez­nek, ha segítenek az úttörök honvédelmi programjainak mint a lövészet a járőrver­seny, a harci túrák, a hadi­játékok szervezésében stb. Hogyan foglalkozzanak az Ifjúvezetői munkát vállaló fia­talokkal? Tekintse feladatá­nak a KISZ-es közösség, hogy a fiatal vállalását, közösségi megbízatássá emelje. Ezt a megbízatást a többihez hason­lóan ellenőrizze. Kérje szá­mon, számoltassa be folya­matosan a fiatalt a végzett munkáról, és győződjön meg az űttörőközösségnól arról, hogy eleget tesz-e vállalásá­nak. Vegye figyelembe a kép­zési lehetőségeket, és biztosít­sa az ifi számára, hogy azo­kon részt vehessen. Az úttörő­csapatban pedig kapjon konk­rét megbízatást például raj­ve ze.t ő -jie I y e t te s 1, szakkörve­zetői, sport-, vagy kulturális területen, Az úttörőcsapat ad­jon rendszeres tájékoztatást az ifjúvezető KlSZ-szervezeté- nek a végzett munkájáról, te­gyen javaslatot a jól dolgo­zók erkölcsi elismerésére. Munkánk végzéséről, ered­ményeinkről, hiányosságaink­ról bizonyos időközönként szá­mol kell adni. 1976, tavaszán kerül megrendezésre a KISZ IX. kongresszusa, s 1970-ban ünnepli 30. születésnapját az úttörőssövetség, Tehát 1978. a számadás éve lesz. Szám­adás a legkisebb közösségtől a kongresszusig. Az eredmé­nyes számadás, és a közös fel­adataink minél jobb megol­dása érdekében a KISZ Nóg- rád megyei bizottsága és a MUSZ Nógrád megyei elnök­sége felhívással kíván for­dulni minden KISZ- és úttö­rőközösséghez, a tartalmas KISZ- es úttörő-testvérkapcso­latok fejlesztése érdekében. A legeredményesebben együtt­működő közösségeket erkölcsi és anyagi jutalomban is kí­vánjuk részesíteni. BÍZUNK ABBAN, hogy felhí- vásunkhozsok közösség csatla­kozik, s ezeket a közösségeket támogatja az iskolai gazda­sági vezetés is- Hiszen az If­júság nevelése egyetemes tár­sadalmi ügy. Rázsó Istvánná ' megyei úttörőelnök Munkában a szerelők. Varga István, Holló József, Rács* László. A tehergépkocsit készítik műszaki vizsgára.... nyi erdőn dolgozott Deák Ferenc Prága tehergépkocsi­jával. Szédítő meredeken szállította a fát. Minden tu­dására szükség volt. hogy ép­ségben a rakodóhelyre érjen. A gép a gondos kezelés után hűségesen szolgálta a gépko­csivezetőt. Akkor mondta De­ák Ferenc: — Hihetetlen dolgokra kö­pés ez a gép, ha műszakilag rendben van... A gépek üzemképes állapo­táról gondoskodnak a műszaki erdészeten, hogy a felázott erdőn ne álljon meg a mun­ka. Ott újítják fel a nagyere­jű EIL-eket az embert helyet­tesítő rakodógépeket, a sze­mélyszállítókat, és a fűrész­gépeket. A litkei erdőn egy­szer az egyik fűrészgép keze­lője mondta munkahete jezte- kor: — Ha ez a gép nem lenne, már erdei munka sem len­ne. A gépeknek menni kell, ha gyeztek már fel a műszak! erdészeten. Az egyik személy- szállító járművük külsőgumi hiánya miatt állt hosszú ide­ig. Nem dolgozik a csukló* traktor, mert ahhoz sincs al­katrész. A rakodógép már egy hónapja áll. Sajnos spk példa van arra, hogy gépek az ud­varon vesztegelnek egyetlen alkatrész hiánya miatt. Sza­kács Lászlót már megedzette ez az idegeket tépő állapot. — Amit tudunk megte­szünk, hogy a gépok mielőbb üzemképesek legyenek... Ha a maguk erejéből nein képesek pótolni a szükséges alkatrészt, bejárják az orszá­got. Nem egyszer előfordul, hogy az ország másik részé­ből üres kézzel térnek haza, mert nemcsak a balassagyar­mati műszaki erdészet küzd alkatrészhiánnyal, hanem más erdészetek ia. Balassagyarmaton a „Sivi- tón” a műszaki erdészet te­lekhelyén, aho^ példás rend­Vallutják a rakodógépet, Csutor József és Béla Tibor sce­relők. ‘ Bábel László felvételei kedvezőtlen is az idő, mert a fa nem hiányozhat sem az iparból, sem a háztartásból, A műszakiak életben tartják 8 gépeket. Nem könnyű a helyzetük. Ezt Szakács László a telep vezetője ezzel érzé­keltette. — Az alkatrészhiány gátol­ja munkánkat... Az ebből keletkezett gon­dokról hosszú történeteket je­ben sorakoznak a munkára kész gépek, a szerelőcsarnok­ba pedig megszakítás nélkül érkeznek a javításra kerülő újabb és újabb járművek, munkagépek. szorgalmasan folyik a munka. Legyen bár­milyen mostoha az időjárás, a termelés nem szünetelhet. A fára mindenütt, mindig szükség van... B. Gy. Liszt a gyapotmagból A gyapotcserjemagban lé­vő olaj kivonása után fenn­maradó pogácsában rendkí­vül sok a protein. Fogyasztá­sát mind ez ideig nehezítette magas mérgezőanyag-tartal, ma. Ez az anyag Üzennél pá­rosulva az emberi szervezet számára használhatatlanná te­szi a gyapotban lévő prolei, r.eket. Az amerikai földművelés- ügyi minisztérium kutatói öt­letes eljárást dolgoztak ki a mag belsejébe „ragadt" mér. gező anyag eltávolítására. Az eljárás végén nyert liszt em­beri fogyasztásra alkalmas- ize nincs, protein tartalma vi­szont rendkívül magas: 70 százalék. NÖGRAD - 1975. június 28., szombat 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom