Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-28 / 150. szám
Túrázó gyereke X Nógrádban Melegen sütött a gyerekek vidáman nap, rótták le lehet jönni a gyaloglásba, csinál. — Szünidőben mit kilométereket. De kik is ezek me°' a gyerekek? A pusztaszabol- Üjra Ervin válaszol. Horn esi József Attila Úttörőcsapat lokán verejtékcseppek, arfáradtság jelei, de sze35 tagú túracsoportjának tag- ^b>® jai, akik már évek óta jár- Az idén a boldogság. — Ha a túráról hazatérünk, szüleimmel a Balaton, hoz fogunk menni. — Mi volt eddig a legnagyobb élményetek? — Találkozásunk Karancske következett, A gyerekek- berényben a határőrökkel, kel a somoskői vár alatt ta- Nagyon jó barátságot kötöt- lálkoztam. tünk Bódi László határőrrel. — Minden évben részt ve- Volt neki egy nagyon szép szék a gyalogtúrán. Az el- és okos kutyája, múlt évben a Zempléni-heják az országot. Az idén a „140 kilométer a partizánok útján” túrát tűzték ki célul. Az első állomás Ráróspusz- ta volt. majd Karancsberény, aztán Salgótarján és környé ftüunhásarcok Elindult egyszer, Egyszer - olyan régen san 1955. március 5-én — kisietett a váci vasútállomásra. viszonylag nem el.eldübörögnek, másfelé viegészen ponio- szik az ember gondolatát is. Molnár Béla. a Salgótarján, külső, a Salgótarján megálló, helyi és a zagyvapálfalvai ál. lomások főnöke, a múltban kalandozik most. Életéről, ed. digi munkájáról beszél, sorra veszi történeteit. Elmondja, hogyan lett 1971. december itt a munkám." 9.161 végzem Korán érkezett, Izgatottan. S bá' nagyon jól tudta, hogy az előző vonat messze jár már, a másik meg csak jóval később dübörög be az állomásra, mégis izgatott volt. Munkát kezdett, életében először,.. És most, húsz évvel azután. kitekint az ablakon. A sok.sok sínpár valamelyikén Diesel-mozdony dübörög erői-' ködve a vagonok hosszú sorától, személyvonat áll be a második vágányra, és a megafon hangja beleharsan a csattogó zajba: „Személyvonat indul a második vágányról, Salgótarján megállóhelyig! A vonat azonnal ...” Az órájára néz, és rábólint: pontosan érkezett, s indul. „A nagyapám. igen, ó is, vasutas volt. Még a hőskorban kezdte, az ezcrnyolcszá- zas érek vége felé. s vigyázta a sorompót egészen 1915-ig. az újpesti, majd az ipolyszögi vasútállomáson. Hogy örököltem-e én is valamit tőle, ami engem a vasutaspályá. ra vonzott, nem tudom. Min. Közben, elszaladtak az évok. A főnök kislánya, nagylány lett már: a kecskeméti tames tóképző hallgatója, és a fiú — mert az is született köz. , ben — is betöltötte már a ti. Vácott zenharmadikat. Es kémé. nagyon rövid idő alatt — két nyebb, tapasztaltabb, határo. évbe sem tellett — forgalmi zottabb lett Molnár Béla. szolgálattevő. Elmondja, ho. Változott ö is, miként min. den ember. Csak egy vala- gyan került onnan az ország ml ugyanaz. a vasút a vas. legnyugatibb pályaudvarára, utasmunka szeretete. Erről Hegyeshalomba. Elmondja, beszél hosszan, elgondolko. hogyan került onnan vissza, dottan és a felelősségről, Rákosrendezöre, majd bátonyba. Nagy. „Szerettem Vácot, hisz’ a helyes döntések fontosságá. ról. S bár hangsúlyozza: nem különleges munkakör az övé, s még tiltakozik is, amikor személyének fontosságát em. litem, do a külső szemlélő ér. ott zi a reá háruló felelősséget, nőttem fel, mégis továbbmen- Hiszen, mint mondja, sokféle tem. Másfél éves volt már ügyben kell döntenie, akkor a kislányom, nem volt lakásunk, szóval hiányzott az otthon. Felajánlották: menjek Hegyeshalomba. rende. zödnek gondjaink. Persze, el. fogadtam az ajánlatot. A hét év alatt, amit ott töltöttem, elvégeztem a vasúti tiszti is. kólát, és a marxista—leninís. ta esti egyetemet. Sokat ta. pasztaltam, tanultam, s mind. inkább megszerettem a vas. utat. Ez azóta is tart: örömmel végzem a munkám, ennek szentelem életemet. Az. denesetre tény, hogy én is itt Ián Rákosrendező követke. kezdtem az életem, valamivel zeH- Ott már forgalmi szolgá„Mindig, amikor cselekszem, egy cél lebeg előttem: a ims. lit érdekeinek szem előtt tar. tása. Es ez fontos, hiszen itt egy személyben egy kicsit pénzügyi, kereskedelmi szak. ember is, forgalmi szolgálat, szervező is vagyok. De. hogy jól, vagy rosszul megy a munkánk, nemcsak rajtam — az embereken is múlik. Mun. kűtársaimon, beosztottaimon, több, mint húsz előtt, Vácott." évvel ez. lattevő és térfőnök voltam, öt a kocsirendezőkön, vonatveze. éven ez. át. Micsoda öt év volt Ismeri.e az olvasó a váltó, tisztító munkáját? Látta.e már valaha — akár télen, gémberedett kézzel, akár nyáron, izzadton, a tüzesre melegedett, kanyargó sínpá. rok között dolgozni? Ha igen, van fogalma róla. Ha nem, nézze meg őket egyszer! 1969. február Nagybátonyba, nek. 9.én került állomásfőnök. tökön, mindenkin, aki itt dolgozik. En tisztelem. be. csülöm őket. sok.sok nehéz feladatot megoldottunk már együtt." gyekben jártunk — mondja Nagy Ildikó VII. osztályos kislány. — Hogyan bírjátok ezt a »ok gyalogolást? Nem fárad- mények kárpótolnak tok el? A gyerekek naponta 8—10 kilométert gyalogolnak. A táborba fáradtan térnek visz- sza, de a kalandok s az él. mindénért. — A „vándórtáborban” többet látunk — veszi át a szót Kolosa Ervin. — Én most leszek 10 éves, és már második eve vagyok ebben a táborban. Hát, hogy elfáradunk-e? Meg lehet szokni. Akik először jöttek. azoknak furcsa egy kicsit, de néhány nap után beLám, a nyári szünidőt, a nyári szabad időt hasznosan is el lehet tölteni. A lehetőség mindenki számára adott. A pusztaszabolcsi úttörők élnek is ezzel a lehetőséggel... Bábel László Jönnek, megállnak, s to. úribb mennek a vonatok. Er. dekcs elfigyelni ökot: ahogy osztást? Molnár Béla kinéz az obiakon; kint valamelyik sínpá. „Két évvel később rhegke. ron dübörögve robog egy te. restek a főnökeim az igazga. hervonaL Rohannak, csat. tosagtol, es beszélgettek ve. , lem. Addig.addig faggattak, toffrul?c ° vagonok, amelyek mígnem meg nem kérdezték: néha magukkal viszik a gon. elvállalnám.e Salgótarján, dokitokat is.,. külsőn az állomásfőnöki be. Határoztam: igen. Karácsony György Kifulladtak az „ötletviharban” Újítások — Péklát mutatnak a szocialista brigádok Előtérben az energiagazdálkodás hatékonysága Országos energetikust munkaverseny Az Állami Energetikai és Energia-biztonság technikai Felügyelet miskolci körzete a közelmúltban felhívást tett közzé egy országos szintű energetikusi munkaverseny ben való részvételre. Így ják számon a fajlagos ener- Nógrádból tizenöt vállalat, giakölt&egek. a fajlagos ka- üzem, gyár és gyáregység — lóriafelhasználás csökkenté- mint például ? ZIM, az SKU. sét. az éves igénybe vett vil- a Nógrádi Szénbányák, a lamosencrgia-fogyasztás és az éves atiagos csúcsidei villa mos teljesítmény arányának csökkentését, a teljesítménygazdálkodási és a fázistényező éves átlagos értékének javítását. Javarészt az energiagazGanz-MÁVAG mátranováki megindítására. Ennek célja az gyáregysége, a Volán 2. számú MSZMP KB 1974. december Vállalat, az üveggyárak, a 5-i határozata alapján elké- Romhányi Építési Kerámiaszült energiagazdálkodási és gyár, a balassagyarmati ká- energiatakarékossági intézke- belgyár — energetikusait szó- ci^si tervek megvalósításának lították fel a meghirdetett segiic.se. az energiával törté- veisenyhez való csatlakozásra, dáikodás ezen területeire kinő gazdálkodás hatékonyságé- A miskolci körzeti energia- vauja a figyelmet terelni az nak növe'ése. felügyelet — a szakminiszté- új munkaverseny-mozaalom. Elsőként a felügyelet irányi- rí untokkal egyetértésben — amelyet évenként egyszer, ap- tása alá tartozó három me- arra törekszik hogy a verseny riiisban a szakminisztériumok, gye — Doisou, Heves, Nóg- hatására mind több intéz- az Állami Energetikai és Ener- rád — több mint nyolcvan menyben, vállalatnál javuljon gia-bixtonságtechnikai Fel- vállaiatát kérték fel a kong- az eneigiagazdálkodás minő- ügyelet, valamint a főhatósá- vesszusi munkaverseny szer- ség; színvonala. Ezen tűimé- gok tőenergetikusaiból álló vies részeként indult verseny- nőén fontos feladatként tart- bizottság értékéi. — Ezerkilennszázhel ven- újítások száma 60 volt. Ennek nagy összeget — 104 ezer fo- négyben, a módosított újítási mintegy 50 százalékát fogad- rintot — fordít az újítások rendelet bevezetése után je- ták el. Tényleges hasznosítás- díjazására. Az idén is erősen lentősen emelkedett az újítá- ra 23 került. Az újítások Kö- ösztönöz a minél több újítás sok száma — mondta Füzér zül azonban csak egy volt beadására. Az a dolgozó vagy Mária, az ÉMÁSZ Salgótarjá- kalkulálható, mely 31 ezer kollektíva, aki három, vagy ni üzemigazgatóságának újí- forint megtakarítást eredmé- annál több újítást dolgoz ki, tási előadója. Ennek eredmé- nyezett. Salgótarjánban egy s ezt elfogadják, akkor plusz- nyeként a salgótarjániak az üzem — gápjármű — és egy pénzt kapnak érte. üzemigazgatóságok közötti csoport — szakszolgálati — E é eK5 negyedévében versenyben a második helye- végzett kiemelkedő újítási te- 23 újítást nyújtottak be és zest értek el. A benyújtott vékenyseget. ebbői 14_et fogadtak el, ami Az elmúlt évi nagy újítási 54 ezer forint megtakarítást kedv 1975-ben szembeszökően jelent. Az újítókpak kifizettek visszaesett. Eddig 8 újítási 10 ezer forintot. A jó propa- javaslatot nyújtottak be. Eb- gandamunka a megfelelő őszből kettőt fogadtak el. A tönzéssel párosult. Talán en- visszaesés oka; nincsenek kel- nek is köszönhető, hogy két lően ösztönözve, ugyanakkor dolgozó is: Sólyom János a múlt évi nagy ,.ötletvihar- bronz és Krechnyák Gyula ban” már közzétették javas- a Kiváló Újító ezüst fokoza- lataikat. Az újítási előadó tát elnyerte, szerint i« a propaganda- munka sem kielégítő. Az újí- X tási mozgalom ismételt fellendítése érdekében újabb Az előbbinél is jelentősebb újítási szabályzatot dolgoznak újítási és megtakarítási tevé- ki. Ebben a többi között ha- kenység jellemzi a ZIM sal- tékonyabb ösztönzőket tervez- gótarjáni gyárát. Itt az első nek. X fél évben 2 millió 453 ezer forint megtakarítást értek el az elfogadott 37 újítással, (egyébként 70-et nyújtottak A salgótarjáni öblösüveg- be). A- szocialista brigádok gyárban viszont nem kell tar- nagy részt vállalnak az újítani az újítások csökkentésé- tói munkából. Eddig 58 újítói. Itt az elmúlt évben is 118 tást nyújtottak be. A kifize- benyújtott javaslat volt és tett újítási díj 78 ezer foebből 84-et elfogadtak. Ezek rint. a javaslatok a vállalatnak 600 ezer forint megtakarítást j . jelentettek. A vállalat elég | NOGRAD - 1975. június 28., szombat Kétszer ad — ki gyorsan ad Az ipdokolatlan. vagy jogtalan vállalati és szövetkezeti Jövedelemnövelésnek nem is mindig közvetlenül a fogyasztók a kárvallottjai. Gyakrabban és nagyobb sérelem éri a népgazdaságot. Közvetve valamennyiönket, mégis többnyire észrevétlenül elmegyünk mellette. Az indokolatlan készletnövelések ellen például ritkán tiltakozunk személyes beszélgetések alkalmával, és a társadalmi fórumókon. Annál gyakrabban emlegetjük az anyag, és szerszámhiányt. Holott a túlzott biztonság, a teli raktár — a felesleg — egyes vállalatoknál, szövetkezeteknél társadalmi méretekben szüli a hiányt. A vállalatok jelentős része •a szocialista országokba irányuló export túlteljesítésére törekszik, s tartózkodik a nagyobb erőfeszítéseket igénylő, kisebb szériával, fokozott minőségi és korszerűségi követelményekkel párosuló tőkéskiviteltől. Holott a népgazdaság tervszerű fejlődése; egyensúlyi helyzete, a vállalat jövője a minden piacon értékesíthető termékek gyártásának fokozását igényelné. Sok. főleg gépipari Vállalat, értékesítési gondokkal küszködik, miközben a tökésexoort népgazdasági előirányzatai nem teljesülnekAz MSZMP XI. kongresz- szusán joggal bírálták a szűklátókörű, népgazdasági károkat okozó vállalati, szövetkezeti döntéseket- a cso- «oortérdekek mindenek fölé .helyezését. És határozottabb fellépést sürgettek. A központi irányító szervek, az ágazati minisztériumok — 'hangsúlyozták, a legmagasabb pari fórumon — nem •nézhetik tétlenül- hogy a Vállalatok, a szövetkezetek feladataikat félreértve a társadalom rovására növeliék jövedelmeiket. A vállalatok ■irányítása hibák, visszás jelenségek láttán feltételezi a beavatkozást, szükség szerinti az utasítást, a vezetők fele- ilősségrevonását is. Persze nem mondhatunk le a vállalatok kezdeményező- * észségéről, rugalmas munkájáról. ha bizonyos intézkedések. példáid némely anyagok központi elosztása, kalkulációs és árelőírások, korlátozzák is az önállóságot. A nép- gazdasági érdekek részben fegyelmezett gazdálkodást, részben nagyfokú manőverezést, feltételeznek. A vezetés, az előrelátás, a magasfokú tudatosság rokon fogalmak. Á szocialista vezető nem csupán lojális, ha társadalmi érdekről van szó. Nem is csupán fegyelmezett végrehajtója a központi előírásoknak és betartója a közös érdekeket szolgáló játékszabályoknak. hanem mindenekelőtt aktív és kezdeményező. Vtiágos és lelkesítő célokat jelöl meg, s képes mozgósítani. magávalragad- ni az egész kollektívát. K vezetői erényekre talán még soha nem volt olyan szükség- mint raoiainkban. amikor a kedvezőtlen világgazdasági változások hatására jelentős veszteségek érik népgazdaságunkat. S az egyensúlyi gondokat csak fokozzák az értékesítési nehézségek a tőkés- piacon. Kétszer ad. ki gyorsan ad — tartja a közmondás. S napjainkban kétszeresen árt az a vállalat és a szövetkezet. amely vélt érdekeire apellálva növeli társadalmi, gazdasági gondjainkat. De esetleg árt akkor is. amikor csökönyösen csak a kitaposott utakon hajlandó járni. Mert csak fokozott erőfeszítésekkel. kezdeményezésekkel, áldozatos — esetenként kockázatos — vállalkozással csökkenthetők a veszteségek, javulhat a magvar népgazdaság egyensúlyi helyzete. Kovács József t
