Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-27 / 149. szám
e» r* Hárem történet — tanulságokkal Amelyekről e néhány sorban szó lesz, azokat az élet, -a mindennapok tarka világa produkálta. A történetekből nem szabad messzemenő következtetéseket, általánosításokat levonnunk, mert minden valószínűség szerint félre- vezetőek lesznek. Bizonyos tanulságok azonban megszívlelendők. '' \ HERCEG APRÓBAN Amikor elénk toppant, markában szorongatva kopott karóráját, amelyből csak a kilógó szíjvégeket láthattuk, oíyan volt. mint egy feketeherceg. Cigányherceg. A nyári naptól még barnábban fenylett a bőre, sötét szeme is mélyebben égett. — Mondják már, hány óra van? — mozdult kollégám karórája felé. Szeretnem beállítani a pontos időt. Órája, a miénkhez viszonyítva, egy percet,sietett. — Nem kell ezen állítani, jól jár. — Akkor nézzék már meg. hány köves? — makacskodott. — Rajta van, olvassa el. — Nem tudok olvasni — mondta erre magától értetődő természetességgel. csipetnyi szégyenkezés nélkül. Az ifjú, daliás herceg ebben a pillanatban apróra zsugorodott. Az addig vakítóan fehér inge sem vakított már úgy. Fekete öltönye, szelíd nyakkendője sem tudott már tovább babonázni. .Micsoda (megmagyarázható?, megmagyarázhatatlan?) ellentét'1 •Gondosan ápolt külső, amelynek egész kiszámított rendezettsége és kellemessége mintha a sokkal „szerényebb” belsőt lenne hivatva palástolni. Vajon hogyan és miért alakulhatott így. hogy ez e ői t a húsz-egynéhány éves fiatalember eiótt titok maradt a betűk szép világa. Biztosan meg tudná magyarázni, és talán meg is értenénk. De meddig kell még a tizen-, meg a huszonéveseket megértenünk, hogy nem tanultak? MIÉRT VAN A SZÁJ? Az áruházban doigozó, 18 éves kislány mesélte cseppet sem titkolt szemrehányással. — Jelentkezni akartam a közgazdasági technikum levelező tagozatára, amelyre néhány lány már jár tőlünk. Megkértem őket, hozzanak nekem is jelentkezési lapot, hiszen vizsgázni bejárnak az iskolába. Megígérték, aztán... amikor szóltam ne- kU. azt mondták, hogy elfelejtették. a jelentkezések pedig már befejeződtek. Hát, miért nem akariák, hogy tanuljak én is? Most, amikor még fiatal vagyok... Kérdésére nem tudtam válaszolni. Nem ismerem a szóban forgó lánvokat. sem a munkahelyi körülményeket sem az áruház vezetőinek a továbbtanulással kapcsolatos állásfoglalását. Mert ezek mind fontosak lennének ahhoz hogy megnyugtató és lelkiismeretes választ adjunk. Hiszen, az ■ áruházaknak is van elég problémájuk: a negyvennégy órás munkahét bevezetésével szabadnap jár, a tanulással tanulmányi szabadság, a munkaerőre pedig szükség van. Csak tervszerűen szabad dolgozni, s tervezni kell a vágyainkat is. A kislányt azért nem eresztettem el üres kézzel. Miért van a telefonkönyv, a telefon, az embernek szája? — kér deztem a felnőttek olykor nagymellényü, didaktikus hangsúlyával. — Nyilván azárt, hogy másokkal érintkezésbe léphessen, felvilágosításokat kérjen ügyes-bajos doigamoz. — igaz. ez így van.. — gondolkodott el a kislány. — Csakhogy én rnég nem vagyok olyan önálló... A helyeslő bólogatás ezúttal az én feladatom lett. Az önállóságot tanulni kell, és * felnőtteknek okosan tanítani KI VOLT A FESTŐ? A festők szocialista brigádja egyike a gyár legjobb kollektíváinak. Nem szégyellik a munkát. Degjobb tudásuk szerint dolgoznak, szorgalmasan. De ma elegendő-e csak a munkában szorgalmasnak lenni? Nem annak kellene-e lennünk a közéleti tevékenységben, a kultúrában, a művelődésben is? Már vagy tíz perce beszélgettünk, erxői is, arról is, amikor csak úgy rutinszerűen megkérdeztem: — Es mi á neve ennek a jól dolgozó, kis brigádnak? — Maoach Imre — hangzott szinte egyazon pillanatoan többek ajkáról is. — S miért eppen az ő nevét választották? — Hát, mert ő is festő volt — ragja rá egy középkorú, H a többi 3—4 fiatalabb egyetértőén bólogat Sőt, a csángó szemű, virgonc, csupatűz svájcisapkás még hozzáteszi: — De nem olyan festő volt ám, mint mi... Sokkal jobb. Madách nevét bizonyára Munkacsyévai keverték össze, de őszintén megmondva, ezt núir restelltem megkérdezni. Az eset, ha nem is egyedi, de nem általánosítható. Az emberek többsége, túlnyomó többsége tudja, hogy történelmünk, művészeti életünk nagyjai közül ki kicsoda, és főként is- mmi brigádja névadójának „foglalkozását”, érdemeit. Hogy elég mélységében-e, az más kérdés, viszont fontos, mert a munkahelyi vezetők, a tömegszervezetek. a művelődési imózmények számára ebben adódik és adódna jelentős szelep. A kulturális vállalásokba. a névadó alaposabb megismerése szervesen bei 11 eszehető. Kevesebb formalitás, és több tartalom. Sulyok László ORSZÁGOS TIT- TOVÁBBKÉPZŐ KÖZPONT SALGÓTARJÁNBAN Országos TIT-továbbkéoző központ létesült Salgótarján határában, a Karancs-. a Sal- gó- és a Pécskő-hesvség karéjában. A korszerűen berendezett. elektromos fűtéssel, konyhával, mosdó- és zuhanv- zófülkével ellátott mégvsze- mélyes szálláshelyeken kívül előadótermet, klubot. büfét, ruhatárat Is kialakítottak a TIT országos központiának öt és fél millió forintos beruházásából. Az építkezéshez a salgótarjáni városi tanács ingyen telekkel és a továbbképző központhoz felvezető pormentes út megépítésével járult hozzá. A létesítmények műszaki átadását június Hóén, szerdán megkezdték. A továbbképző központ iúlius- ban fogadja első vendégeit, sőt a nyáron már külföldi látogatók is lesznek: a TIT szovjet testvér szervezetének küldöttségét látják vendégül. Mai tévéajánlatunk 21.15: SZIVÁRVÁNY. A Röpülj páva népzenei verseny sikere késztette arra a televíziót, hogy nemzetközi méretűvé kiterjessze a versenyt. Az Arany Páva folytatásaként most a Szovjetunióban hirdettek meg nemzetközi népzenei versenyt. Ra- duga, azaz Szivárvány címmel. 16 ország jelentette be részvételét a versenyen, amelyet a szovjet nézők 1975-ben es 1976-ban láthatnak. Tavasszal lesz a közönségszavazatok összeszámlálása és a döntő. A Magyar Televízió ugyancsak benevezett a ma este látható népzenei összeállítással. A műsorban énekes és hangszeres művészek, táncosok lépnek fel. ízelítő a szereplők névsorából: Karsai Zsig- mond táncos, a népművészet mestere, Bodza Klári, Dévai Nagy Kamilla énekesek, a Fejér megyei népi együttes leánytánckara, a KISZ Központi Művészegyüttes rajkózenekara. a Sebő-egvüttes. TOI KÖNYVE mese morfológiája” című taA Kossuth Könyvkiadó újdonságai között első helven kell említeni a Magvar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának jegyzőkönyvét A csaknem 700 oldalos ízléses, kéomelléklettel is ellátott kötet teljes, illetve némileg rövidített szöveggel közli a kongresszuson elhangzott valamennyi referátumot, felszólalást. A Lenin összes művei 2. kiadásának sorozatában látott napvilágot a 44. kötet, amely Leninnek az 1921. júniusa és 1922. márciusa között irt írásait tartalmazza. ..A nemzetközi munkásmozgalom történetéből” címmel, a Központi Bizottság Párttör- té.neti Intézete, valamint Politikai Főisko'áia közös gondozásában Évkönyv ielent meg. amely a nemzetközi munkásmozgalom több vitatott kérdésével kapcsolatos tanulmányokat és érdekes dokumentációs összeállítást közöl. • , A Gondolat Könyvkiadó az Izmusok sorozatban a manierizmusról jelentetett me« antológiát: a gazdag anvagot Klaniczay Tibor válogatta és látta el bevezetővel. Megie- lent Vlagyimir Propo: „A nulmánykötet, s úiabb. bővített kiadókban látott napvilágot egv korábbi kiadásaiban nálunk is nagy sikert aratott könyv. „A régészet reaénve”: szerzőié C. W. Ceram. Az Akadémiai Kiadónál ielent meg a rangos Bibliotheca Hungarica Artioua sorozat 9. kötete: a fakszim'lé kiadás az 1566-ból való ..Vá- radi énekeskönvve”-t teszi közkinccsé. A Modem filológiai füzetek 23. köteteként jelent meg a ..Valósághűség és képzelet”. Szenczi Miklós tanulmánya a romantikus esztétika kialakulásához tárul hozzá érdekes adalékokkal. Az Európa Könyvkiadó megjelentette Marir Préda regényét. „A nagv magánvos”-t és France Preseren válogatott verseinek kötetét. A világirodalom remekei 6. sorozatának ,úi köteteként ielent meg a „Büszkeség és balité- let”. Jane Austen híres könv. ve. A Magvar Helikonnal közös gondozásban láttak .napvilágot „Madame de Sévigne levelei”. A kötethez Gvergvai Albert írt bevezető tanulmányt. A bűnügyi regények kedvelőinek szerezhet ió szórakozást Agatha Christie most megjelent regénve. a ..Gyilkosság Mezopotámiában”. *A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata — pedagógusok és diákok kivánsáeára — újból megjelenteti Az én múzeumom sorozat legfontosabb köteteit Ennek keretében látott másod’k kiadásban napvilágot a Paál. Mészöly. Színyei művészetét bemutató kis kötet, Kantba Sándor kalauzolásával, valamin*: a Grünewald, Dürer, Hőiben művészetét vázoló kötet. Nagy Ildikótól. Két szén fotósorozat is napvilágot látott, közös borítóban. Mind a kettő Inkev Tibor fotóművész felvételeit tartalmazza: az egvik Budapest, a másik a budai várnegvedet mutatia be. felszabaduláskori és mai állapotában. A Móra Ferenc Hiúsági Könyvkiadó népszerű Búvár 7sebkönwek sorozatában az úi kötet a bogarakkal ismertet meg. Az Iskolai Színpad úi füzete az általános iskolásoknak ad színvonalas mű- soraiánlatot, Táborozzunk címmel. A kis kötet verseket, jeleneteket tartalmaz. . V. Jenes: kifacsart öttel Az egyik gyönyörű napon humoreszket írtam. Harminc oldalnyit. Aztán hónom alá dugtam éí Ajvajvaj városa, ba indultam, ahol a „Reszelt Torma" cimű szatirikus lap székéi.-r Az ötlet jó — mondták a szerkesztőségben. De hosz. szadalmas. Facsarja ki belőle a felesleges vizet, úgy rövi. debb lesz. Hazamentem. Sokáig dől- g óztam. Kihúztam néhány szót. Többet, bármennyire is akartam, nem tudtam. Egy hét múlva újból meg. jelentem a „Reszelt Torma” szerkesztője elöft. — Bátorkodom jelentkez. ni — jelentettem majdnem úgy, mint Svejk. —- Az utasítását teljesítettem. A inzet az elbeszélésből kifacsartam. — Aztán teljesen szabaddá kell ám tenni a lefolyót, hogy ne maradjon egy csepp sem vissza — mondta a vízveze. ték.szerelő szerkesztő. Három nap alatt lerövidi. tettem a művet. Kihúztam be. Xöle három kifejezést. Ügy tűnik, nagyon nehéz rövidíteni akkor, amikor minden szó a helyén van. Aztán megsér. tődtem, és félretettem. Három hónap telt el. Egy. szer a telefonhoz hívtak. — Üdvözlöm. Itt a „Reszelt Torma". Nos, átdolgozta az elbeszélést? Igen? Kitűnő! Maradt helyünk. Azonnal közöljük. Már várja a nyomda. Postán? Nem! Adja fel táp. iratként! Elmentem a postára. — Ezt...? — nézett rám a távírásznő. — Ezt mind kéri? — Igen. — Továbbítani továbbítom. De tudja.e, mennyibe fog ez kerülni? Fogtam a szöveget, és hoz. záláttam' a rövidítéséhez. Ez a mondat nem mond semmit! Ez szintén ... És ez sem ... A harminckét oldalból nihány mondat maradt. — Másnap a szerkesztő ismét felhívott. — Remek! — dicsért. — Nagysz&rű humoreszket írt! Oroszból fordította: Saiga Attila Honismeret A Hazafias Népfront Hon-' ismereti Híradó címmel ismert folyóiratának új címe, némileg módosult funkciója lesz ettől az évtől — ez olvasható ki a Honismeret című kiadványból. A változtatás oka tartalmi: megszűnt a Honismeret-Helytörténet című kiadvány, amely eddig a nagyobb lélegzetű elvi é9 módszertani útmutatókat közölte. így a Honismereti Hír. adó vállalta a feladatot, hogy egyre több összegzést, elemzést, tanulmányt közöl, amely a szocialista nemzeti egység alakítását, a szocialista tartalmú hazafiság és proletár internacionalizmus elmélyítését, a mozgalom közművelődési és tudománysegítő tevékenységének megalapozását, gyakorlatát szolgálja. Az összevont 1—2. szám. ban Nógrád megyei vonatkozású írásokat is találunk. Leblanc Zsoltné, a megyei le. vél tár munkatársa a salgótarjáni Madách Imre Gimná. zium és Szakközépiskola, megyénk második legrégibb kö. zépiskolája jubileumi évkönyvét ismerteti, a pályáza. ti felhívások között pedig olvasható A felszabadult Nógrád megye 30 éves fejlődése című helytörténeti pályázat témaköreinek, feltételeinek leírása. Jelenet .GIORDANO BRUNO MEGKfSÉRTÉSE” műsorból. (VI. 27. — II. műsor 21.18 h.) 4 HOGRÁD - 1975. június 27., péntek 6. A gyerekek megtűrtek volna maguk között, de a felnőttek gonoszok. hajthatatlanok. Magánvos lettem. Naphosszat ődöngtem egyedül a i kiserdőn, a réten, a nagv vetések között.’ Egyedül szedtem ki a szar.kafész- ket, egvedül csentem teies kukoricát, magamban olvastam a megsárgult kalendáriumot. Naevanvám lonta el hozzánk, mert oda sem mehettem ám. Nagvanám volt a ’eskeménvebb szívű ember. Már csak akkor engedett magához, amikor a kezét sem tudta felemelni. Megütötte a szél. Egyszer sem simogatott meg. — Furcsa, de a legkedvesebb emberek én hozzám a csendőrök voltak. Eliöttek a házunk előtt. megálltak. Édesanyámhoz is szóltak egyet-kettőt. Mondták neki: te szegény Zsófi, neked kijutott. Ne búsuii. — Nem búsulok ;én. tiszt- helyettes úr — mondta neki anvám. — Csak az bántia a lelkemet. hosv ennek a gyereknek nem hagy békét senki. Így lett az egyetlen szánakozom a csendőr. Ha jöttek- még kedveskedtek is. Egyszer szentjánoskenyeret, máskor ' rredvecukrot, vagy egv stanecli promenszli cukrot hoztak. Ettől kezdve sóvárogva néztem a kakastoliaI Pásztor Ferenc: FIÚK Á LESHEGYEN Regény \ * kat. Nem tudhattam, én akkor, hogy ezek voltak a legszebb gondolatok fékentartón nem tudhattam, hogy ezek fojtogatták a legszentebb, legemberibb indulatokat. Én csak azt láttam, hogy jönnek, megállnak a házunk előtt' s szólítanak. — Hé. kis Balázs, gyere elő. te kuvasz! — Szép lassan kiformálódott az én bút a kis fejemben az álom, a vágy. Még éjszaka is minduntalan az járt a fejemben' hogy egyszer nekem is lesz puskám, meg kakastollas kalapom, fényevs övem, meg sokgombos zubbonyom. Akkor aztán mindenki megsüvegel, mindenki félre- hüzódik előlem, hogy ne kell- .idh nekem a pocsolyába ugrani, ha cazdaern berrel találkozom. Ezekben az álmokban az is kialakult, hogy sorra megieckéztetem azokat. akik édesanyámat gúnyolják, akik ensem fattyának mondanak. Ettől kezdve egy kicsit elkotyogtam már a szándékomat. A tisztne- lyettes meg-megkérdezte tőlem' mi lesz beíötea, ha megnőlsz, kis Balázs. Hetykén mondtam: Csendér. Mert így mondják felénk: Csendér. Ez a gondolat átsegített engem minden megalázáson. Nem vettem fel sem a kölykök bosszantásait, sem a felnőttek lökdöséseit. Még az sem idegesített' hogy az iskolamester négernek tekintett. A padban egyedül ültem. Így cseperedtem fel. Kijártam a nyolc osztályt. Aztán elmentem summáinak, kisbfresnek. részesaratónak, pályamunkásnak. Emberek közé kerültem, mégis mindig egyedül álltam a világban. Közben azért dédelgettem magamban a régi vágyat, hogy egyszer csendőr lesz belőlem. — A csendőrökről annyi borzalmasat olvastam — szóltam közbe. — Én tapasztaltam is. Ebben az egyetlen hitben, reményemben is akkorát csalódtam' hogy eiegem lett. Soha nem felejtem el. A vasútnál dolgoztunk. Berettyóújfalu közelében raktunk le egy kitérővágányt. A közelben egy arva tanya sem volt. Kopár, satnya akácerdő mellett tanyáztunk. Egy koszos vagonban volt a szállásunk. Szalmán aludtunk, kimustrált katonai gulyás- ágyúban hozlak ennivalót. Babot, krumplit ettünk felváltva. Nagyon vegyes társaság verődött össze. Voltak közöttünk öreg vasutasok- akik értették a krampácsola.s fortélyait. Volt egy csomó gyerekember. Olyan tizenöttizenhat évesek. Nem mentek sokra velünk, mert inkább a játékon járt az eszünk. Nem csoda, mert azzal a nehéz csákánnyal, bizony nem volt gyerekjáték. Öklömnyi köveket kellett a csákány tompa végével a talpfák és a sínek alá tömöríteni. Fogása volt ennek. Egymással szemben álltunk, ritmusra kellett dolgozni, nehogy egymást verjük kupán a szerszámmal. Nagyon nyuz- gák voltunk még ezekhez a nehéz szerszámokhoz. Mit lehetett tenni? Enni kellett, élni kellett. A szegény ember ahhoz nyúlt, amihez hozzáenged lék. (Folytatjuk) i
