Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám
On: IÉT1KÖZNAPOK Magyarnándor, 1975. május — a né^sai kórus országosan kiváló rninősítóst szerez. Ked ves emlék marad erről a fellépésről Baross Gábor Liszt-díjas karnagy elismerő felkiáltása: „Jó volt!.,.” És utána a taps. Karcag, Szolnok, 1975. június — ötödik országos szövetkezeti dalostalálkozó. Nagy élmények, szép sikerek. Ezek az ünnepnapok. Vajon milyen hétköznapok előzték meg. milyen munka, öröm és fáradság van mögöttük? X — Egy pillanatig se higy- gye, hogy szerénykedésből mondom, de azon a magyar- nándori minősítőn, a legéndi- ek is hasonlóképpen jól szerepeltek. Ugyanezt a minősítést kapták, csak más kategóriában, mivel az övéké tisztán népi kórus. Azért fontos ez számunkra, mert nagyon jó érzés, hogy itt a szomszéd faluban van egy riválisunk. .. Vidéken, és különösen a mi helyzetünkben ez igen nagy dolog. Szarka Lajosné kórusvezető elmondja azt is, mit ért a nézsaiak sajátos helyzetén. Hiányzik a művelődési ház, jóformán nincs lehetőség fellépésre. A dalostalálkozókon futnak össze legtöbbször a ..szomszédokkal”, pedig milyen jó • lenne sűrűbben fellépni együtt is, jobban megismerni egymás repertoárját, főleg a nemzetiségi, szlovák dalkincsüket. Most a magyarnán- riori kettős siker valószínűleg lehetőséget teremt egy közös, kétnapos csehszlovákiai kirándulásra. ötezer forint volt a jutalom itt is. ott is — kifutja belőle egy autóbusz bérelése. .. — Hozhatnánk magunkkal „műsornak valót” — mondja vágyakozva Szarkáné. — Tisztább. eredetibb a kinti szlovák népdalkincs, az itteni dalok „elmagyarosodtak” kissé. Megtudom, hogy a magyar és szlovák népdalokon kívüi lengyel, észt és még sokféle dalt énekelnek, időnként szerepel a programjukban klasz- szikus kórusmű is. — Hogyan készülnek a fellépésekre 9 —• Nagyképűen hangzik ez, hogy fellépésekre: évente öt alkalommal lehetünk biztosak abban, hogy szerepelünk. A nagy ünnepek, a nemzetiségi nap, egy-két kórustalálkozó, tavaly a rádiófelvétel — mindössze ennyi a biztos. Nagyon hiányzik a művelődési ház: csak akkor fogadhat a község csereműsorokat, aminek fejében mi is többször felléphetnénk, A készülésről: az ÁFÉSZ-től kaptunk magnót. én kottából, zongorán gyakorolok, a kórus tagjai hallás után, a magnó segítségével. — Nem ütközött nehézségekbe összetartani ezt a női kórust? — Kezdetben vegyes énekkar volt. A férfiak kértek, hogy szerdára tegyük a próbákat, akkor van kocsmaszü- neti nap nálunk. A vegyeskar megszűnt, a szerda maradt. Néhány női kórustagunk viszont lemorzsolódott az elmúlt években: nem engedte el őket a férjük vagy túlságosan lekötötte a több műszak. Bizony, nem könnyű „hiányzásmentesen” járni a próbákra. Az asszonyok többsége eli„ dolgozni. Ki a nógrádsap könyvkötőbe, ki a Nógrac, megyei Textilipari Vállalathoz, bedolgozóként. A nyolcórás műszak után jön a háztáji. a bedolgozók pedig el- eljárnak a termelőszövetkezetbe. Aki teheti, mégis mindig eljön — úgy látszik, sokat jelent mindnyájunknak ez a közösség. Szarka Lajosné, a kórus vezetéséért Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott. De a legfőbb jutalom neki és a többieknek a siker, a taps, az az öröm, amit az énekléssel maguknak és másoknak szerezhetnek. X Aki elkísért Szarkáék faluszéli házáig Surányi János, a körzet függetlenített népművelője. Csak jót tud mondani a két kórusról, bennük latja a legtöbb lehetőséget. Persze fogalmazhatnánk másként: rajtuk kívül csak a ke- szegi irodalmi színpadot lehet említeni, nincs több kulturális közösség, művelődési fórum. Van kedv és vállalkozó szellem egy tánccsoport létrehozásához. A tervek szerint Vácról hívnak tánctanárt így már egész estét betöltő műsort vihetnének színpadra. Nehéz kimozdítani a kátyúból a közművelődést . anyagi feltételek, helyiség nélküi. Csak a távlati tervekben kapott helyet a kultúrkombinát (a közoktatás, közművelődés közös háza), megépítése. De fni lesz addig? Ez nemcsak u szűk fellépési lehetőséggel bíró kórus nem csupán a több cselekvési léhetőséget váró népművelő ügye, hanem az egész körzeté! G. K. M. Vadászati kiállít Pásztóit A pásztói múzeum rendezésében június 21-én megnyílt és augusztus 5-ig nyitva tartó vadászati kiállításon a látogatók megismerkedhetnek apró- és nagyvad- jainkkal, vadászati emlékeinkkel. A gyöngyösi Mátra Múzeum vadászati gyűjteményének töredéke látható itt. a tárlat csupán ízelítőt kíván adni abból a közeljövőben felépítendő nagy kiállítás anyagából, amely hazánk vadászati értékeit fogja bemutatni. A vadászat egyidős az emberrel. A jégkorok idején, a történelem hajnalán, a vadászat létkérdés volt. Az állattenyésztés, a földművelés kialakulása, fejlődése fokozatosan visszaszorította, s napjainkra egyéni vagy társas sporttá változtatta. Vadgazdálkodásunk gyökerei az írásos feljegyzések alapján a XVIII— XIX. századig nyúlnak visz- sza. A történelmi visszapillantás tükrében a korabeli vadgazdálkodás vadászcent- rikussága hagy némi kívánnivalót. Két évszázad kellett ahhoz, hogy egységes, harmonikus vadgazdálkodás fejlődjön ki, ahol megfelelő célok elérése, népgazdasági érdekek szem előtt tartása ösztönzi és tervsze- rűsíti a vadásztársasagok munkáját. > A kiállítás érdekességei között Iáható egy 20 centi- méteres faragott pipa va- dáázjelenetekkel, a több kilós elefántpuska, a preparált vadkanfej. A múlt század közepén meghonosított muflon — az egyetlen európai vadjuh —, Korzika és Szardínia hegységeinek őslakója. A kiállítást Schell József művészi állatábrázolásai és Fehér Miklós természetfelvételei teszik változatossá. Varga András múzeológus Megkezdődtek az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák Megjelent a Magyar Nyelvőr Országszerte megkezdődtek az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozatain. Azok a diákok, akiknek jelentkezési lapja szabályos volt, és jelentkezésüket elfogadták, legalább nyolc nappal a kitűzött felvételi vizsga előtt értesítést kaptak: hol és mikor kell felvételezniük. A KISZ építőtáboraiban dolgozó jelentkezőket a felsőoktatási intézmények olyan időpontra hívják be felvételi vizsgára, amely a táborozás. időpontjával nem ütüözik. Az írásbeli és a szoosli, illetve gyakorlati vizsgák száma együttesen négy. A nemzetiségi nyelvekre jelentkezők a tanítóképző és óvónőképző intézményekben anyanyelvükön is vizsgázhatnak. A vizsgaanyagot úgy állították össze, hogy azok a felkészültség lemérésén kívül alkalmasak legyenek a rátermettség, a képesség vizsgálatára Is. Az írásbeli dolgozatokat változatlanul csak névtelenül (számozva) szabad átadni értékelésre: a dolgozatírók nevét a szóbeli vizsgáig a dékáni hivatal (igazgatóság) bizalmas nyilvántartásba veszi. Az írásbeli dolgozatokat — az egységes követelmények érvényesítése érdekében — lehetőleg külön javítóbrigádok értékelik. A szóbeli vizsga főbb kérdéseit karok (szakok) szerint előre összeállítják, és ezeket tétellapokra vezetve a vizsgázók húzhatják is. A vizsga során figyelemmel lesznek a középiskola- típusonként eltérő tantárgyi követelményekre, aszerint, hogy a jelentkező mely iskolatípusban végzett. Az írásbeli dolgozatok elkészítésére a feladat kihirdetésétől számított 180—180 perget kell biztosítani; a szóbeli vizsgára vizsgázóként általában 30 percet keli fordítani. A szóbeli felvételi vizsga csak az írásbeli feladatok értékelésének befejezése, ebben az esztendőben június 25-e után kezdhető meg. A felvételi vizsgabizottság a nappali tagozatokon 3—5, az esti és levelező tagozatokon 2—4 tagú. Annyi vizsgabizottságot kell szervezni, hogy egy bizottságra naponként 12-nél több jelentkező lehetőleg ne jusson. A jelentkező magatartását és rátermettségét egyrészt a középiskola igazgatójától, illetve a KISZ-szervezettől, vagy a munkaadótól kapott javaslat, minősítés, másrészt a felvételi vizsga alapján kell megítélni. A magatartás megítéléséhez azt kell vizsgálni, hogy a jelentkezőben megvannak-e azok a tulajdonsá. gok, jellemvonások (a választott hivatás iránti vonzalom, helytállás a tanulásban és a munkában, a közösségi életbe való részvétel, a szocialista erkölcsi normák és az állam törvényeinek megtartása). amelyek alapján remélhető. hogv szocialista szakemberré válhat. A felvételi vizsgán — az ötfokozatú osztályozási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osztályzatot nullával jelölve — külön kell osztályozni az írásbeli dolgozatokat, és a szóbeli feleleteket (gyakorlatokat). Ezért a pályázó a nappali tagozaton a négy osztályzat összegének a felét, az esti és levelező tagozaton a négy osztályzat összegét kapja, vagyis ilyen címen a nappali tagozaton legfeljebb tíz, az esti és levelező tagozaton 20 pontot érhet el. A nappali tagozatra pályázóknál a felvételi vizsgán elért pont- számhoz, a középiskolai tanulmányi eredmények alapján — a megfelelő rendelkezések szerint —, kiszámított poritszámot hozzá kell adni. A középiskolai tanulmányi eredmények alapján a pályázó legfeljebb tíz pontot kaphat. Ha pályázó a felvételi vizsga évét közvetlenül megelőző évben vagy már régebben, illetve esti, vagy levelező tagozaton érettségizett (képesítőzött), a számára kedvezőbb módon: vagy a nappali tagozat, vagy az estilevelező tagozat pontszámítási módszerét kell alkalmazni. Nem . bocsátható szóbeli vizsgára az a jelentkező, akinek mindkét írásbeli dolgoza. ta elégtelen. A jelentkezők közül azokat kell „megfeleltnek tekinteni, akik az intézmény, kar, szak felvételi keretszámát alapul véve. a pontszámoknak a maximumtól csökkenő sorrendjét követve a keretbe jutáshoz szükséges pontszámot elérték, illetve annál legfeljebb annyi ponttal szereztek kevesebbet. amennyit az illetékes miniszter az adott intézménynél (karnál, szaknál) megállapított, és a felvételi vizsgán legalább öt pontot szereztek, A felvételi bizottság szótöbbséggel határoz; szavazat- egyenlőség esetében a bizottság elnöke dönt. A felvételi bizottság az elutasított jelentkezővel közli a döntés okát, az elért pontszámot, az osztályzatokat, s a megfelelő esetben a fellebbezési lehetőséget. A felvételi vizsgán megfelelt, de elutasított jelentkezőkkel közük, hogy amennyiben a következő tanévre ugyanazon intézménybe, karra, szakra kérik felvételüket, pályázatukat — az ismételt jelentkezés alkalmával jel. zett külön kérésükre — újabb felvételi vizsga nélkül, a jelenlegi vizsgaeredményeik alapján veszik figyelembe. Talán ez az első érv. Nem látszik rajta, hogv közelebb áll az ötvenhez, mint a negyvenhez. Friss, ruganyos, ki- soortolt. férfias megjelenésű. Biztos vagyok abban. hogv eavikünk sem tud olvan fürgén, olyan pattogón felugrani a ló nyergébe, mint ő. Nem hiszem, hogv bármelvi- kőnk lőne olvan pontosan, olvan biztos kézzel, mint ő. Soha nem kihívóan, nagyképűséggel bizonyítja ' ezt, hanem van benne ilvénkor valami gverekes öröm. olvan dicsekvés, ami nemhogy elválasztana tőle minket, inkább összehoz, baráttá tesz. Egyszer, még fél éve sem voltam itt az őrsön, riadó volt, zártuk a határt. Pontosan tudtuk, hol kell várnunk a két buta lánvt. akik szöktek volna. Azt mondja nekem: — Pusztai határőr. Velem tön. Ve’e voltam hajnalig. A két iánv valóban megérkezett. Szó szerint igaz. h«wv a karjainkba sétáltak. Ügv sikítottak félelmükben, mint Röviden HALLÓMÜSZER Habarovszk egyik tudományos központjában hordozható műszert szerkesztettek, amely képes ,.meghallani” a terhelés alatt levő anyag hangját. Ennek jelentősébe abban áll, hogv időben figyelmeztet a veszélyre. KÍSÉRLETI DELFINEK Batumiban a Fekete-tenger partján tudományos kutató- medencét létesítettek a delfinek megfigyelésére. Az állatokat itt természetes környezet veszi körül, viselkedésük tehát olyan, mint a nyílt tengeren. FILM A BARÁTSÁGRÓL A Szovjetunió és az NDK televíziója közös filmet készített ..996 kilométeren túl sem idegen a föld” címen, A film az erfurti körzet és Lettország barátságáról szól. EGY „KIS” METEOROLÓGIA A Szovjetunióban közel 90 ezer meteorológus dolgozik a a választási malacok. Bevittük őket az őrsre, szabályszerűen rendeztük a dolgaikat. ahogyan illik. Azt hiszem, a parancsnok sem volt álmos, nekem sem iött álom a szememre, ott ücsörögtünk az őrs előtt a pádon. Nvár volt, kellemes, langvos hajnal. Ritkaság itt a hegyvidéken. Megkérdeztem tődé. őrnagy elvtárs. miért éppen katona lett. Hágván futott eszébe? Hogyan adta iá magát? — Nagyon furcsát mondok magának. Gyerekkoromban elhatároztam... Tudja. Pusztai, messziről, nagyon lentről indultam. Egy olyan piA napokban megjelent a Magyar Tudományos Akadémia anványelvi bizottsága folyóiratának. a Maavar Nyelvőrnek ez évi második száma. A nyelvészeti tudományt művelők mellett a magyartanárok és anyanyelvűnk laikus szerelmesei is több érdekes írást találnak oenne. Váci Mihálv költői 1 K É —- Néhány napja azt mondtad, hogy vegetáriánus vagy. Most húst eszel? — Igen. vegetáriánus vagyok, de ma böjtötök. X — Ivánka, mi az a csoda? — Nem tudom. — És mit mondanál, ha egvszer csak a nap éjjel vici faluban születtem én. amit a térképen csak kiguvadt szemmel lehet megtalálni. Mindennek a tételébe szégyennek is születtem. Megesett lánv volt az édesanyám. Volt egv vőlegénye, huszár. Elvette volna az, csak akkoriban a közhuszár nem akkor házasodott, amikor neki kedve volt hozzá, hanem akkor, amikor a felsőbbség kegyesen engedélyezte. Én megérkeztem szerelerngverek- nek. az apámat pedig valahol megnvúvasztották. Édesanyám úgv beszélte el. hogy szökni próbált, amikor megtudta, hogv én érkezem. Az ilyesmit akkoriban kéiiclhen vei vének néhány sajátosságáról. Tamási Áron prózai műveinek képalkotási módiáról, a tanítóképzőbe jelentkezettek nyelvi-nyelvtani felkészültségi szintiéről, néhánv érdekes szólás eredetéről olvashatunk többek között a folyóirat második negyedévi számában. Fák — Ha összeházasodunk.' uave, leszoksz a dohányzásról? — Természetesen, — És nem iszol többet? — Természetesen. — És többet nem mész a kávéházba? — Természetesen. — És még miről tudsz lemondani ? — Természetesen a házassági szándékomról! tetlen szigorral büntették. — A falu csúfja lettem. Az iskolában minden averek a nvelvét öltöaeíte rám. A templomban nekem csak az Utolsó pad mögött, az állóhelyen lehetett fohászkodni. Az áldozáshoz nem engedtek. mondván, édesanyám eev szentséget nem vett magahoz, akkor nekem bűnhődni kell. tőlem megtagadlak a többi szentséget is. Igaz. megvoltam én ettől ió egészségben, vidáman. A falu szála azonban sokszor olvan sebeket ejtett rajtam, amit nem lehet egvkönnven kiheverni. Ha bementem a boltba, taszítottak raitam egvet. hogv te zabi. te fattvú. álli odébb. Ha a gyerekekkel leálltunk játszani, a rátartibb. szülők már kiáltoztak: nem i öt tök el attól a fattvútól. Egv darabig kísérleteztem, próbáltam a többiek között maradni. Felhasználtam' rá ügyességemet. Sípot faragtam, víz..- ouskát csináltam, raizoltam a homokba, meg a fészer oldalára. H'olyiaijuk) 4 NÓGRÁD — 1975. június 26., csütörtök ] tuuii auomasooi es loop mim ; 7000 alállomásból kiépített j — Azt mondanám. • hogv megfigyelőhálózatban. ' az a Hold! mcftfifi.y uiuncuu2,auucui. <x.a <x C\V\\\\\\\\\\\\\\\\\V^\\\\V^V\\\\\V\\\\V|\\\\\V\\\\\\\\\\\\^ 5. Pásztor Ferenc: FIÚK A LESHEGYEN Regény
