Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

Színházi esték VÍG ÖZVEGY Megyei filmbemutatók tSeszoköft Bókái Mária és Peczkav Endre jelenete az operett első felvonásából. — bábéi felv. — < A Br.olnoki Szigligeti Szín- operett körül. S hogy ház sokéves hagyományaihoz híven az idei évadot is ope­rettel zárta. A társulat Lehár Ferenc első igazán jelentős és maradandó értékű művét, a csupa vibrálás, csupa dal­lam Víj? özvegyet mutatta be, gondosan kidolgozott, len­dületes. szép előadásban. Az operettről az utóbbi év- te játék, cselekménye kiagyalt, tizedekben nagyon sok pa- ötletszerű, motiválatlan, for­med- ezeket razs és szenvedélyes vita folyt a sa.ínházi szakemberek, irodalmárok és esztéták kö­zött. Arra igyekeztek választ adni, hogy ez a múlt század­ban és a századfordulón any- nyira népszerű műfaj mennyi­ben felel meg a mai, a meg­változott kor és társadalom igényeinek, esztétikai ízlésé­tulajdonságokat dig, azt nem tudjuk eldönte- plasztikusan, nagy hozzáér­ni, találgatásokba pedig nem téssel állítják elénk, érdemes és felesleges is tv- A színészek láthatóan jól csátkoznunk. érzik magukat szerepeikben. Ami viszont magát a mű- Kedvvel, felszabadultan „ko- fajt illeti, egy biztos: nem a molykodnak” és komédiáznak, művészetek koronája. Az ope- szépen énekelnek. Szabady rett olyan, mint a gyerek me- József, a szegedi Nemzeti se, afféle mese-mese-meske- Színház Liszt-díjas operaéne­kese, akit öt éve rendszeresen láthatunk a szolnoki ooerett- előadásokon ideális bonviván Olyan hódító, férfias alkat, akinek nemhogy a primadon­na, de mi, nézők sem tudunk ellenállni. A drámai szerepek dulataiban szokványos, alak­jai nélkülözik a jellemfejiö- dést, típusai konzerváltak. A mai igazi színháznak, a vala­mirevaló műalkotásnak en­nél többet kell adni. Az ope- ben is helytálló Bókái Mária rettek előadásáról egyelőre ugyancsak magával ragadó azonban nem mondhat le jelenség. Nagyon sajnáljuk egyetlen vidéki színházunk és hogy jövőre — mivel elszer- a televízió sem. Közönség- ződött a színháztól — már nek. 'A vita „válasza” nem igény van rá. Másrészt — ha nem láthatjuk. Hollósi Fri- kedvezett az operettnek. A vi- jól játsszák — színházba szók- gyes ezutal is sokszor meg- lág nagy operettszínházai, köz- tat, színházi látásra nevel, s nevettetett bennünket, sajá­tük a budapesti Fővárosi Ope-' ami szintén nem mellékes: jó tos ízű humorával. Egyébként rettszinház, sorra alakították bevételt biztosít. mindenkor a legnagyobb el­at játékrendjükét, átprofiii- Az operett világhírű, vitat- ismerés hangján szóihatunk; rozódtak, és egy dramatur- hatatlanul egyik legnagyobb a szolnokiak „nagy öregéről”, giailag — s ha egyáltalán sza- magyar mestere Lehár Fe- Benyovszky Béláról éppúgy, bad igy fogalmazni — zeneileg renc, akit néhány méltatója mint a iegfiatala'obakróL, Bár- is igényesebb, mának szóló joggal tart a műfaj koronázat- dós Margitról, Gáspár Antal- műfájt, a musical műfaját' lan császára, ifjabb Johann ról. Idekivánkozik tehát a honosították meg színpadjai- Strauss (Cigánybáró, Dene- sorba a többi színész neve kon és fogadtatták el — tel- vér) egyenes örökösének. Ze- jes sikerrel — közönségükkel, nei igényességével rászolgált A nagy operettkorszak te- erre. Kamaszkorom, nyilado- hát lezárult, de nem múlt el zó értelmem legszebb színházi az operett. Nem tudok egyet- élményei, amelyek egész élet- Tatár Endre. Meller András len olyan vidéki színházról re szólóan megszerettették ve- díszletei és Hruby Mária jel- sem nálunk, amelyik egyszer lem a színpad csodálatos vi- mezei tetszetőseit, kelleme egy évben legalább egyetlen lágát, éppen az ő nevéhez fű- sek. operettet be ne mutatna. A ződnek. a Luxemburg grófja. Az idei színházi évad utol­a Mosoly országa című mű- só, előadását láttuk, s így veihez. A Víg özvegy időben most már az egész ismereté- ezeket megelőzve, 1905-ben keletkezett. Mulatságos, sza­tirikus a librettója, s ilyen a muzsikája is. A mű színpadra áliítói — rendező Bor József, a koreog­ráfus Somoss Zsuzsa, a kar­mester Nádor László — mind­A címben szereplő igét klasszikus költőnktől, Ady Endrétől kölcsönöztem, s re­mélem. ezért a „plágiumért” senki sem fog megkövezni. A nyár beköszönte egyébként nemcsak az időjárásra és a naptárra vonatkozik, hanem a heti moziműsorra is. Az elő­ször látható két film mind­egyike fordulatos, feszített cselekményű, igazi nyári for­rósághoz ülő, könnyű szóra­kozást ígér. A négy muskétás újabb ka­landjai című francia filmet nagy nevű mester, A púpos, A három testőr, a Fantomas- sorozat a Modern Monte Christo című művek rende­zője, André Hunebelle készí­tette, Jean Halain forgató­könyve alapján, amely Ale­xandre Dumas, a Milady bosz- szúja című regényét dolgoz­ta fel. A most bemutatásra kerülő francia vígjáték a há­rom testőr karikatúrája épp­úgy, mint a korábbi, A négy muskétás volt. A folytatás futballsztár, meglehetősen szabadon kezeli az alapművet, és hasonló kel­lemes szórakozást, jó mulat­ságot ígér. A négy Chariot — Gérard Rinaldi, Gérard Fi- lipelli. Jean Samis és Jean- Guy Fechner — ez a filmje is a humor, a kaland és a mu­zsika eszközeivel éri el sike­rét. A filmben szerepet ka­pott a tizedik múzsa klasz- szikusának, Charles Chaplin­nek Josephine nevű lánya is. Csalogató címe van a cseh­szlovák bűnügyi filmnek: A szép maneken esete. S aki en­ged e csábításnak, nem bánja meg, jól fog szórakozni. A rendező, Andrej Lettrich min­den eszközt felhasznál ahhoz, hogy a szórakoztató mese iz­galmas is legyen; van itt di­is: Baranyai Ibolya, Peczkay Endre, Rózsa Tibor, Simon Péter, Czibilás Péter, Lengyel István, Hubay Anikó és id. közönség — főként a színház­hoz kevésbé szokott része — ilyenkor tódul az előadások­ra, s hosszú, forró, hálás tapssal jutalmazzák a függöny elé lépő szinészeket. Egyfelől tehát eltemették az operettet, másfelől pedig lelkesen élte­tik, éljenzik. Ez a furcsa ket­tősség uralkodik manapság az ben mondhatjuk: ha voltak is gyengébben sikerült pro­dukciók, a mérieg pozitív, serpenyője a jó oldalára bil­len. Köszönjük ezt a színház embereinek, és fokozott kí­váncsisággal várjuk az új év­adot. Súlyuk László Jelenet a francia filmvígjátékból vatbemutatő, házibuli, gaz- tüntetett filmje, a Gyilkosság dag nyugati vőlegény, békés leírása. Az 1933-ban született házassági hirdetés, lecsúszott lengyel rendező az elmúlt esz- A szellemes logi- tendőben, megtörtént esemény kai játék végére aztán min- alapján, a bírósági jegyző­dén momentum a helyére könyvek felhasználásával ké­kéről, fény derül a többszörös szítette filmjét, amely a mann- gyiíkosságra. A sok szereplőt heimi filmfesztiválon elnyer- felvonultató film főszerepeit, te az Arany Dukát díjak egyi­a kapitánynőt Emília Vasa- ryová, férjét Stefan Kvietik alakítja. Vasaryovát a magyar közönség, Amikor a macska jön, a Bolondos história, A réztorony és Az utolsó szá­guldás című filmekben háttá, míg Kvietikkel A két, a filmkritikusok és a ne­met népi egyetemek díját. A nagyhatású mű tárgyilagos hangnemben igyekszik feltár­ni — a „motiválatlan” gyii- kosságsorozat apropóján — a iát- fiatalkori bűnözés. és egyálta- réz- Ián a fiatalság egy rétegének torony, a Rejtett forrás és Az problémáit. A hetvenes évek utolsó száguldás című fii- elején történt, az egész Len­inekben találkozhatott. gyelországot megrázó bűnügy Az Art Kino városi előadá- szociografikus elemzése in- sain kerül közönség elé a do- l'ébb a társadalmi kérdésre, , , , , . . mint a krimiizgalomra helye­kumentumflimesként hírnév. ^ a hangsülytj*úgyhogy a fil_ re szert tett Andrzej Trzos- me(. elsősorban az előbbi ked- Rastawiecki többszörösen ki- velőinek ajánlhatjuk. 4. Azt szoktam mondani, hogy gyorsan kialszom magam. Felkelni soha nem szoktam annyira fürgén, mint takaró alá bújni. Sokszor még vizes a hátam, a hajam, mert csak futtában törülközőm meg a zuhany után, de már bújok is a pokróc alá. Legtöbbször szeretnek még egy kicsit ál­modozni. kalandozni vala­merre. Nem jutok hozzá. Ki­gondolom, hogy mivel alszom el, hogyan építem fel ázt az almot, a végrehajtás legtöbb­ször elmarad. Elalszom, mélyen alhatok, mert minden ébredéskor az az Pásztor Ferenc: FIÚK Á LESHEGYEN Regény Béke és barátság jegyében Fúvószenekarok közös hangversenye Június végén újabb szép Veres István karnagy által musai, hangulatos melódiái zenei élmény vár a gyarma- szerkesztett közös műsorban, vezetik be a bratislavai fú- t.akra és a szécsényiekre. — Az együttmuzs Utaláson vósok esti vendégszereplését Méghozzá olyan, amelynek ha. van a hangsúly — mondta a művelődési központban, tása egyszerre lesz lelkesítő, Veres István karnagy. A szlovákiai negyvenfős ae­tüzelő és jó kedvre hangoló Itt, a határ mentén, a zené- nekar egyike a legrégibb és — kaptam a tájékoztatást a széknél is szinte hagyomány legjobb fúvószenekaroknak hét végi hangverseny színhe- már a zenei tevékenység ősz- Pozsonyban. Ján Jankovic lyén, a Mikszáth Kálmán Mű- szekapcsolása, egymás peda- személyében kitűnően kép- velődési Központban. gógiai munkájának tanulmá- zett karmestert ismerhetünk A Bratislavai Postás Fúvós- nyozása, eredményeinek be- rneg, aki nagy igényességgel zenekar és a Balassagyarmati mutatása. Ilyen volt például a és több évtizedes rutinnal Városi Fúvószenekarok együt- közelmúltban Balassagyarma- nyúl nemcsak a régi és mai tes hangversenyére meghívó is ton rendezett Modry Kamen-i szlovák zeneszerzőkhöz, ha­készült, amely találóan és zeneiskola közös hangverse- nem a régi európai muzsika- szépen fogalmazza meg a kö- nye a gyarmati zeneiskolával, hoz is, Brahmshoz például, zös zenei programot, és a kö- illetve a magyarok vendég- De Lehár dallamvilágában is zös zenei gondolatot: a béke szereplése Kékkőn. De ez a otthonosan mozog. A magyar és barátság jegyében, Padivy- mostani fúvószenekari kon- mesterek és mesterművek, il- től Lehárig, Csajkovszkijtól cert több baráti találkozónál: letve a szlovák nép régi és Farkasig. A fúvósmuzsika mű- további ösztönzés a művészi kortárszenéje rendszeresen fajában induló nyitány, ke- munkához, a fejlődéshez. szerepel repertoárjukban, ringó, polka, spirituálé és A közönségnek persze, első- A bratislavai és a gyarmati Brahms ötödik-hatodik ma- sorban élvezetet, jó szórako- fúvósok együttes hangverse, gyár tánca szerepel a szlovák zást ígér a hét végi hangver- nye is meggyőzően példázza Ján Jankovic és a magyar seny Balassagyarmaton és majd: a zene nem ismer ha. Szécsényben. A balassagyar- tárokat, és, hogy az évezredes mati főtéren, a szökőkútnál .műfajnak, a fúvószenének is szombaton tizenhét órakor egyre több híve lesz Magyar, kezdődik a zenés program, országon, Nógrádban, Balas- Szlovák és magyai; indulók sagyarmalon is. egymást váltó, pattogó rit- Elekes Éva vályog a szobában, kimegy a Ilyenkor mindig nagyon ko- Jó konyhába, lábatlankodik anya mór, nagvon csendes, és na- körül, Mosakszik, mint egy érzésem, macska, de eltart neki egy gvon határozott. A parancsa­it nem harsogón kiáltozva hogy még nem is szunditot- negyed órát is. Már régen in • osztogatja. Inkább halkan, de tam, s már fel kell kelni. dúlnia kellene iskolába, de Sajnos, ma még korábban fütyül rá, nyammog. szu- megéreztem, mennyire rövi- szög. Amikor észreveszi, hoev dek az éjszakák. Az ablak fe- már csak öt nerce van. ak- lől alig jött befelé valami de- kor fut. mint égv eszelős. rengés, amikor felüvöltött a szaggatott csengőjel. Ennek hangjára mindenki azonnal felébred. Az öltözködésre, felszere­lésre ilyenkor még két percet sem szabad fordítani. Ezt sze­retném egyszer megérni az öcsémmel. Ha felébted, tíz percig ül az ágv szélén. • ásí- tozik, vakaródzik. Aztán mint akibe a ménkő csapott. Maid megtanulná itt! Biztosan nem telt el két nerc a csengetés után, s mindannyian készenlétben állunk a folyosón. A Parancsnokot soha nem turiiuk meselőzni. Frissen. te!i”**on felszerelve áll a kó- szolgálat; szoba ajtajában. NÖGRÄD - 1975. június 25., szerda nagvon határozottan beszél. Érzi az ember, olvat követel, amiről meggyőződött. hoev helves, célravezető. ésszerű. Azt hiszem, szeretik az em­berek. Tőlem már kérdezték eavszer. hoev szeretem-e a parancsnokomat. Biztosan nagyon bambán bámulhat­tam. mert úira kérdeztek, miért találom furcsának, vagv indokolatlannak a kér­dést. Kedvem lett volna azt vá­laszolni. hogv én a katonai esküben azt fosadtom. bogv eneedc'mnskedem a naran­csainak, ha kell, megvédem, a harcban követem, de azt nem fogadtam esküvel, hoav szeretem is. Mégsem ezt mondtam, meggondoltam. Azt válaszoltam akkor, hogv ezt nem lehet eldönteni olvan könnyen, olyan rövid idő alatt, mint más, kézzelfogha­tó dolgot A katonai maga­tartás végső soron obiektív. Vannak parancsok, szabály­zatok, utasítások, amelyeket teljesíteni, törvényként tisz­telni kell. Szeretni valakit, az szubjektív dolog, érzelem. Meg azért sem mondtam vol­na én akkor, hogv szeretem a parancsnokomat, mert a többiek azt hihették volna, hízelgő, helyezkedő vagyok. Akkor talán három hete is­mertem Péter Balázs őrna­gyot. Vajon mit mondtam volna, miért szeretem? Ha most kérdeznék, érvelni is tudnék. Itt állok az őmagv elvtárs előtt, hallgatom hogyan, ho­vá oszt be. Tudom a helve- met, tudom, mit kell maid tennem, s közben azon mor­fondírozok. miért is szeret­tem meg ezt az embert, aki koránál fogva, az apám is lehetne. (Folytatjuk) Mai tévéajánlatunk 21.10: GIORDANO BRUNO MEG KlS ÉRTÉSE Az 1348-ban született Gior­dano Bruno volt dominiká­nus szerzetes, volt %világcsa- vargó, drámaíró, volt kiközö­sített — mégis a legfontosabb, hogy gondolkodó ‘ volt. A szigorú szabályokba me­revített skolasztikus filozófia elien harcolt; az inkvizíció 1592-ben perbe fogta haladó tanaiért. Rómába hurcolták, de hétévi börtön, kínzatás sem tudta rávenni tanai meg­változtatására. Inkább a mág­lyahalált választotta. A televíziós játék abban az „írói műhelyben” készült, amelyből már néhány érde­kes és figyelemre méltó kí­sérlet is kikerült. Gyöngyössy Imre és Kabav Barna ezt megelőzően a Mikes Kelemen­ről és a Janus Pannoniusrol szóló művet készítette. Giordano Bruno: Mensáros László. További szereplők: Kalocsay Miklós, öze Lajos, Kozák András. Némethy Fe­renc. Rendező: Kabay Bar­na. .Baráti" meghívás gvere fel — hívia a — Ha tudsz, hozzám ebédre ba’át a barátot. Másnap a meghívott meg­érkezik. csönget, dörömböl csönget és dörömböl, de mindhiába. Amikor a két ba­rát ismét találkozik. & «sneg­hívott” felteszi a kérőéit: — Hogv hívhattál meg ebédre? Be sem tudtom men­ni hozzátok nedlg annvit -vöngettem és dörömböl lem? — Megmondtam neked: akkor gyere, ha tud»!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom