Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

/ Megkezdődött a KGST XXIX. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Ezek közül is kiemelkedik a vietnami nép történelmi je­lentőségű győzelme. Élve az alkalommal, őszinte tisztelet­tel köszöntőm a hős vietnami népet, amely több évtizedes áldozatos harcban vívta ki szabadságát. Baráti közössé­günk országai mellettük áll­tak igazságos harcukban, mel­lettük leszünk a gazdasági építőmunkóban is. Tisztelt elvtársak! Hazánk — Magyarország — területileg és lélekszámát te­kintve’ kis ország. De a szo­cialista országok baráti kö­zösségében határaink kitá­gultak. Felbecsülhetetlen jelentő­ségű ez számunkra, Egyen­rangú és egyenjogú tagja va­gyunk a KGST-nek, a nagy­szerű gazdasági közösség­nek. Ez biztonságot ad, de fe­lelősséget is jelent. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyát tevékenységében eddig is mindenkor az internacio­nalizmus elvei vezérelték. így lesz ez a jövőben is. Tudatá­ban vagyunk; hogy mun­kánkkal nemcsak hazánkat, hanem egész baráti közössé, günk ügyét, a szocializmus egyetemes ügyét is szolgál­juk. Ezt írja elő" számunkra marxista—leninista meggyő­ződésünk, internacionalista elkötelezettségünk. Népünk átérzi és vállalja ezt a fele­lősséget, meggyőződéssel és becsülettel dolgozik népeink barátságának. országaink együttműködésének erösíté. sán. Ebben a szellemben ké­szültünk mostani üléssza­kunkra is. Amikor még egy. szer tisztelettel köszöntőn) önöket, és kívánom, hogy ha­zánkban érezzék magukat ott­hon, azt a meggyőződésemet is szeretném kifejezni, hogy tanácskozásunk eredményes lesz, és újabb lépéssel viszi előre a szocialista gazdasági integráció ügyét. E gondolatok jegyében meg­nyitom a KGST XXIX. ülés­szakát. A megnyitó után elfogad­ták á fáná’csülés munkarend­jét és ügyrendjét, majd meg­kezdték a napirenden szerep­lő kérdések megvitatását. * Az ülésszak megvitatja a szocialista gazdasági integrá­ció komo’ex programiénak megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésszak résztvevői meghallgatták a végrehajtó b zotság jelentését a KGST. XXVIII. és XXIX. ülésszaka közötti tevékenységéről. A beszámolót Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökhelyet­tese. a végrehajtó bizottság elnöke tartotta. Elhangzott Nv. Baibakovnak. a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnök­helyettesének. a tervbizottság e'nökének tájékoztatója a KGST-tagországok két- és sokoldalú intézkedéseiről, az 1976—1980. évekre vonatkozó tervesveztetések területén. A KGST-tagországok 1976— 1980. évekre szóló népgazda­sági tervei egyeztetési mun­kájáról. G. Schürer, az NDK Minisztertanácsának elnök­helyettese. a KGST tervezé­si együttműködési bizottságá­nak NDK képviselőié tájé­koztatta a delegátusokat A KGST--tagországok fűtóener­getíkai bázisainak továbbfej­lesztésével kapcsolatos kon­cepcióról szóló jelentést P. Nyeporozsnyij, a Szovietunió villapjosenergia-ipan minisz­tere. a KGST villám oseher- getikejj állandó bizottságának elnöke terjesztette elő. Szelőér Gyula felszólalásá­ban kiemelte, hogy a XXVIII. ülésszak óta eltelt időszakot a KGST-tagországok bel- és külpolitikái sikerei. to­vábbi az egész szocialis­ta közösség jelentős erő­södése jellemzi. Sikeresen valósulnak meg a kommunista és munkásoár- toknak a népgazdaság fej­lesztésére vonatkozó határo­zatai. A két- és sokoldalú gazda­sági és tpdománvos-műszaki együttműködés bővítése és elmélyítése a KGST-tagorszá­gok között 1974-ben is bizto­sította gazdaságuk dinamikus fejlődését, és a népi ólét szín­vonalának további emelését. A KGST-tagországok nemze­ti jövedelme 1974-ben. 1973­hoz viszonyítva összességé­ben 6.4 százalékkal, az ioari össztermeLés mintegy 8.5 szá­zalékkal nőtt. A KGST-tasorszáaok és a tanács szervei figyelmének központjában, a két ülésszak közötti időszakban, az 1976— 1980. évekre szóló népgazda­sági tervek egyeztetési mun­kája állt. Ennek során nagv figyelmet szenteltek a fűtő­anyag- és energetikai kérdé­seknek. Az 1974. évi eredmények úiabb bizonyítékai ann^k a ténynek, hogy a KGST-álla­mok gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dése. a komplex prog­ram következetes megvalósí­tása elősegítette az egves or­szágok néogazda&ágainak gyorsabb fejlődéséi- és a tag­országok erősödését. A KGST-tagországok sokol­dalú együttműködésének fej­lesztésére különösen nagv hatást gyakoroltak a baráti országok párt- és kormány­küldöttségeinek legmagasabb szintű találkozói, amelynek során megvitatták, és egyeztették a gazdaság- politika legfőbb elvi és komplex kérdéseit, vala­mint a kölcsönös együtt­működést. 1974-ben — mint tájékoz­tatójában J. G. Schürer el­mondotta — a KGST-tagor­szágok figyelmének közép­pontjában. s a KGST-szervek munkájában az 1976—1980. évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetésének befeje­zése állt. A tervegveztetések során a KGST-szervek figye­lembe vették több gazdaság­politikai kérdés megoldásá­ban elért kölcsönös eredmé­nyeiket.' továbbá az egves ágazatok és termelési ágak fejlődésének prognózisait, amelyekben meghatározták az együttműködés legfontosabb kérdéseit. Az 1976—80. közötti időre szóló népgazdasági terv egyeztetésének minőségileg új vonása volt. hogv köz­vetlenül kapcsolódott a komplex programhoz, szer­ves kapcsolatban állt a KGST-tagországok megvaló­sítandó intézkedéseivel. s népgazdasági terveivel, vala­mint a sok- és kétoldalú kapcsolatok alaoián a nagv gazdasági problémák komp­lex megoldásával. A tervegyeztetések során előzetesen tisztázták a köl­csönös áruszállításokat, ame­lyeket a KGST-tagországok az az 1976—1980. évekre szóló kereskedelmi egyezmények előkészítése során alapnak te­kinthetnek. Az előzetes ada­tok szerint a tervegyezteté­sek eredményeként a KGST-tagországok köl­csönös áruforgalma az 19*6—1980. évekre, a fo­lyó ^ötéves tervhez viszo­nyítva, 57 százalékkal emelkedik. Először a KGST tevékeny­ségében — amint azt Ny. Bajbakov kiemelte — a korábbi ülésszakok ha­tározatainak megfelelően, kidolgozták a KGST-tagorszá­gok 1976—1980. évekre szóló sokoldalú integrációs intézke­déseinek egyeztetett tervének tervezetét. A KGST-tag­országok és a tanács szer­veinek, az 1976—1980. éveK népgazdasági tervegyeztecési munkája a sok- és kétoldalú esyeztetések nyomán jelen­tősen elősegítette ennek az in­tézkedési tervnek az előkészí­tését. Az egyeztetett tervben sze­repelnek: létesítmények közös építésére, szakosított és ko­operációban gyártandó termé­kek szállítására, tudományos- mü&zaki problémák közös megoldására hozandó kiemelt koordinációs, valamint a Mon­gol Népköztársaság gazdasá­gának gyors és hatékony fej­lesztése elősegítésére irányu­ló intézkedések. Az egyeztetett terv min­denekelőtt olyan intézke­déseket tartalmaz, ame­lyek bizonyos mértékig A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa kedden este a Parlament Vadász-termé­ben vacsorát adott a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa XXIX. ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek ve­zetői és tagjai tiszteletére. A vendéglátók képvisele­tében a vacsorán megjelen­tek: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára; Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke; Aczél meghatározzák a KGST- országok közöHi integrá­ciós folyamatok fejlődé­sének ütemet és az integ­ráció mélységét. Ezt bizonyítják azok a ki­adások, amelyeket az országok az integrációs intézkedések realizálására fordítanak. így 10 olyan létesítmény beruhá­zására, amelyeket a terv tar­talmaz, az előzetes számítá­sok szerint több mint 10 mil­liárd rubelre van szükség. Az egyeztetett terv részeit képezik azok a tudományos­műszaki problémák is, ame­lyek a távlati tervezés idősza­kában különösen nagy jelen­tőségűek az együttműködő or­szágok gazdaságának fejlesz­tése szempontjából. ­Szám szerint 16 olyan fontos tudományos és mű­szaki probléma van, ame­lyeknek megoldása kap­csolatban van a komplex tudományos kutató és kí­sérleti tervezői murák­kal, valamint új, hatékony tech­nológiai folyamatok, gépek, berendezések es készülékek előállításával. A KGST-tagországok és a tanács szervei — mim P. Nye­porozsnyij mondotta —, külö­nös figyelmet szentelnek a fűtőanyag-energetikai szük­ségletek kielégítésének kér­désére. A XXVIII. ülésszak hatá­rozatainak megfelelően a ta­nács szervei kidolgozták a fűtőanyag- és az energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepcióját, az energetikai berendezések iránt jelentke­ző szükségletek kielégítését, beleértve az atomerőművi be­rendezéseket, és az érdekelt európai szocialista országok viUamosenergetikai rendsze­rének koncepcióját, és ennek részét képező 758 kv-os, és ennél nagyobb feszültségű villamos hálózati rendszere­ket is. A jelentések meghallgatá­sa után megkezdődött a KGST-tagországok küldöttsé­gei vezetőinek felszólalása. Felszólalt Alekszej Koszi- gin, a szovjet, Sztanko Todo- rov, a bolgár, Horst Sinder- mann, az NDK, Carlos Rafael Rodriguez, a kubai, Zsambin Batmönh, a mongol, és Piotr Jaroszevicz, a lengyel delegá­ció vezetője. Ezzel az ülésszak befejez­te első napi munkáját. (MTI) György, Apró Antal és Né­meth Károly, a Politikai Bi­zottság tagjai, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Huszár István, dr. Szekér Gyula és dr. Tímár Mátyás, miniszterelnök-helyettesek, valamint a kormány több tag­ja. A vacsorán Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke mondott pohárköszöntőt. (MTI) Mozambik elismerése Az MSZMP KB és a kormány vacsorája a KGST-iiiésszakon részi vevő küldöttségek tiszteletére Kádár János és A. IX. Ko^’giu találkozója Kádár Jánoe, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára és A. N. Koszigin, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, aki a KGST XXIX. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője­ként tartózkodik hazánkban, június 23-án találkozott Bu­dapesten. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszélésen tájékoztatták egymást Ma­gyarország es a Szovjetunió tarsadalmi-gazdasági fejlesz­tési terveinek végrehajtásá­ról. Elégedetten állapították meg. hogy sikeresen fejlődik a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés, erősödik a két ország népeinek megbontha­tatlan barátsága, szilárdulnak a testvéri kapcsolatok a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja között az élet minden terüle­tén. A véleménycsere megerősí­tette a két ország pártjainok és kormányainak nézetazo­nosságát a nemzetközi heiv- zet. a békéért és a nemzetkö­zi biztonságért vívott harc időszerű problémáiról. Meg­erősítette törekvésüket, hogy továbbra is minden módon elősegítik a testvéri szocia­lista országok erőfeszítéseinek egyesítését a békéért é6 a fe­szültség enyhítéséért, vala­mint az egész szocialista kö­zösség erejének és összetör- rottságának további szilárdí­tásáért folytatott harcban. Púja Frigyes a kuvaiti erűiméi Megkezdődtek a tárgyalások A hivatalos látogatáson Ku- vaitban tartózkodó Púja Fri­gyes külügyminiszter kedden a reggeli órákban udvarias­sági látogatást tett Szabah el Szalem el-Szabah emirnél, majd pedig Dzsabir al Ahmed al-Dzsabir sejk trónörökös- miniszterelnöknél, a találko­zókon, amelyeken jelen volt Abdul Aziz Husszein állam­miniszter, m in.sztereinoK.-he­lyett es. továbbá Ferró József, a Magyar Népköztársaság ku­vaiti nagykövete — eszmecse­rét folytattak a kétoldalú kap­csolatokról, valamint a közel- keíeti helyzetről. Púja Frigyes az udvariassá­gi látogatások után rövid vá­rosnéző körutat tett, megte­kintette a kuvaiti kórházköz­pontot, valamint egy modern bevásárlócentrumot. Kedden a délelőtti órák­ban a kuvaiti külügyminiszté­rium épületében megkezdődtek a hivatalos magyar—kuvaiti tárgyalások. A magyar delegá­— —. i • i - ♦ '-k -J •’-% ciót Púja Frigyes vezeti, a kuvaiti küldöttséget pedig Ab­dul Aziz Husszein állammi* niszter, minisztereinoK-helyet­tes. A kuvaiti televízió hétfőn este filmriportban számolt be külügyminiszterünk érkezésé­ről. A keddi lapok első ol­dalukon fényképpel illuszt­rálva adnak hírt Púja Fri­gyes látogatásának megkez­déséről. Az angol nyelvű Ku- vait Times és a The Dailyk News ismerteti Púja Frigyes­nek a repülőtéren, a kuvaiti sajtó képviselőinek adott nyi­latkozatát. illetve a kériések- re adott válaszait. Púja Fri­gyes elmondotta, hogy Szabah al Ahmed al-Dzsabir kül­ügyminiszter 1972-es budapesti látogatását viszonozza és ki­fejtette reményét, hogy mos­tani látogatásával, tárgyalá­saival tovább fognak erősöd­ni a két baráti ország jó po­litikai. gazdasági, kereskedel­mi és kulturális kapcsolatai. j Ti\t> -- 9 Gépszemle a Mátraalján (Folytatás az 1. oldalról) mények nagy részét szárítani kell. Tekintettel arra, hogy a gazdaság megfelelő szárítógé­pekkel és -berendezésekkel rendelkezik, a folyamatos be­takarítást ez nem akadályoz­za. A gazdaság vezetősége a számukra nélkülözhető gépi és szárítókapacitást fölajánlotta a környező termelőszövetke­zeteknek. A betakarítási munkák jó szervezést, a technológia pon. tos betartását követelik meg a szakemberektől és a dolgo­zóktól egyaránt, mert a kü­lönböző terményekből mint­egy 250—260 vagonos meny- nyiséget vetőmagként kíván értékesíteni az állami gazda­ság. A gépek rendbetételével párhuzamosan az aratásban részt vevő emberek felkészíté­se is megtörtént. A dolgozók ismerik feladatukat. A mun­kaidő teljes kihasználásával kívánják meggyorsítani az aratást. Ehhez megfelelően ki­dolgozott kampányverseny- terv készült, melynek az el­készítésekor a gazdaság veze­tése messzemenően szem előtt tartotta a dolgozók anyagi érdekeltségét. Az elmúlt években gondot okozott a tárolókapacitás hia. nya. A gazdaság KlSZ-szer- vezetének védnöksége melleit ez év tavaszán egy 500 vago- nos modern tisztító- és szállí­tógépekkel felszerelt termény- tárolót építenek, melynek ér­téke megközelíti a 14 millió forintot. Az építésben részt vevő építőcsoport mellett a szocialista brigádok 2000 óra társadalmi munkát végez­tek. Ennek a szép összefogás­nak eredményeként 10 hét alatt építik föl a tárolót, mely az aratás megkezdésekor ké­szen fog állni a betakarított termények fogadására. A gé­pek javítását és a tároló épí.- tését végző dolgozók jó mun­kájuk elismeréseként célpré­miumban részesültek. A jelek szerint a gazdaság készen all az aratásra, és képes lesz ar­ra, hogy a betakarítási csa. tából győztesen kerüljön ki. Emlékezés Koreära „A Szovjetunió, összhang­ban békeszerető lenini kül­politikájával, szuverén füg­getlen államként elismeri a Mozambiki Népi Köztársasá­got és megerősíti azt a kész­ségét. hogy nagyköveti szin­ten diplomáciai kapcsolatot létesítsen vele” — hangsú­lyozta Nyikolaj Podgornij. a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke Samora Machelnek, a Mozam­biki Felszabadítási Front és a Mozambiki Népi Köztársaság elnökének Mozambik függet­lensége kikiáltásának alkal­mából küldött táviratában, x Csehszlovákia független és szuverén államként elismeri a Mozambiki Népi Köztársa­ságot, és kifejezi készségét, hogy nagyköveti szinten diplo­máciai kapcsolatot létesít ve­le. Minderről dr. Gustav Hu- sak, Csehszlovákia elnöke kedden táviratban értesítet­te Samora Machelt, a Mo­zambiki Népi Köztársaság el­nökét. X Irak és Szíria kedden úgy határozott, hogy diplomáciai elismerésben részesíti a Mo­zambiki Népi Köztársaságot. Az erről szóló döntést a két ország hivatalos hírügynök­sége ismertette. X Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság államtanácsának elnöke kedden táviratban üd­vözölte Samora Machelt, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökét a köztársaság meg­alakulása alkalmából. A kí­nai kormányfő újabb sikere­ket kívánt a nemzeti függet­lenség megszilárdításához és az új élet építéséhez. (MTI) Neirveí »Házad» a Koreal­félszigeten csapott melce- hábnrúba a második viláerbá- borút kővetően a szocialista világrendszer összeroppantását célzó imperialista hidechábo- rüs politika. A Dél-Koreában amerikai patronálással hata­lomra láttatott Li Szin Man rendszere negvedszázada. 1*50. június 25-én hainalban rob­bantotta ki a három évi* hú­zódó, pusztító háborút. A háborút követő évtized­ben egyes körökben újra és újra vitatták, hogy 1950. jú­niusában ki volt a támadó fél Koreában. A nyugati, bur- zsoá szakirodalomban akad­tak, akik azt állították, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság indította meg a támadást. Az immár történel­mivé vált dokumentumok egy­értelműen megcáfolják az ilyen állításokat. Fénykép ké­szült 1950. június 18-án Dul­les amerikai államtitkárról, amikor a 38. szélességi kör mentén megszemlélte Li Szin Mun hadseregét. E szemle után, mint az egykori szöuli belügyminiszter, Kim He Szék emlékiratában megörökítet­te, Dulles Li Szín Mannak kijelentette: „Az ellenőrzés során mindennel meg voltam elégedve. Nagyon foglalkoz­tat a gondoLat, hogy ideje betakarítani a termést. Mint­hogy minden előkészület meg­történt, annál jobb, minél gyorsabban kezdjük”. A szocialista Korea meg­semmisítésére indított agresz. szív háború kudarcba fulladt. 1953 júliusában Panmindzson- ban aláírták a fegyverszüneti egyezményt. A háborús káro­kat. a testvéri szocialista or szagok támogatásával, gyor­san helyreállították és a Ko. reai Népi Demokratikus Köz­társaság megindult a szocia­lista iparosítás útján. A koreai háború kirobban­tása óta eltelt negyedszázad, ban alapvetően megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok: az imperialista erők hideghábo­rús politikája helyett a szo­cializmus erőinek, a békés egymás mellett élés elve alap­ján álló politikája formálja a nemzetközi helyzetet. Am éppen Korea helyzete másra is figyelmeztet. Schle­singer, az Egyesült Államok hadügyminisztere, a Viet­namban elszenvedett vereség után fenyegető nyilatkozat­ban jelentette ki: egy koreai konfliktus esetén az Egye­sült Államok sokkal határo­zottabban lépne fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­sággal szemben, mint a viet­nami konfliktus idején a Vietnami Demokratikus Köz­társasággal . szemben tette. E fenyegető nyilatkozattal egy- időben az amerikai hadveze­tés erősíti a Dél-Koreába ve­zényelt 42 ezer főnyi ameri­kai haderő ütőképességét. Az ország békés egyesítésének legfőbb akadálya a Dél-Ko­reában állomásozó amerikai haderő. Éppen ezért a nem­zetközi enyhülés megszilárdí­tásáért küzdő erők, a KNDK népével és kormányával együtt állhatatosan küzdenek azért, hogy az Egyesült Álla­mok vonja ki Korea déli ré­széből az ENSZ zászlaját jog­talanul használó csapatait. A negyedszázada kirobban­tott pusztító agresszív hábo­rúra emlékezve népünk is ki­fejezésre juttatja: Korea né­pe mellett áll a hazája békés újraegyesítéséért folyó küz­delemben. 2 NÓGRAD - 1975. június 25., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom