Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-17 / 140. szám

Képernyő élőit J4N0W lehettünk Persze, ezáltal számunkra is lehetővé tették, hogy szem. tanúi lehessünk, mi történt A magunk körzetében vala­mennyien szemtanúi , lehet­tünk az országban lezajlott nagy eseménynek: az ország- gyűlési választásoknak. E so­rok írója éppenséggel Hajdú megye fővárosában, Debre­cenben adta le voksát a Ha­zafias Népfront, a választók széles tömegének jól meggon­dolt, meghányt-vetett; jelölt­jére. Tehát mi valamennyien, hogy ez a képesség és lehető akik vasárnapra kelve ün- ség ügyes szerkesztéssel és népi ruhát öltöttünk, hogy bonyolítással még tovább is kellő színt és tekintélyt ad- fokozható. Horváth János, az junk a szocialista demokrá- érdekes műsor, vezető riporte- cia egyik fontos megnyilvá- re és kommentátora ügyesen hozzánk is közeli Özd piaci gondjait. A jelölt a tsz-elnök, s a riport érdekességét csak vagy történik egyidejűleg az növelte, hogy mindez csak az­ország különböző sarkaiban. Arról talán már több ízben is szóltunk, hogy milyen nagy alaposan felfedezése, találmánya a tech­nikának és a kultúrának a te­levízió, most azonban a HÉT után derült ki, miután prob­lémát a' riporter és operatőr „körül tán colta”. A műsor egyik izgalmas ré­szé volt az a kiskunfélegyhá­. , . , , ,, zi riport, amely a kettős jelö­arról is bizonyságot adott, lég 'íontos alakját mutat­nulásának és kellő komoly­sággal, törvénytisztelőén, meg­fontoltan eleget tettünk haza­fiúi jogainknak, nemcsak rész­vevők, hanem tanúk is lehet­tünk, hiszen láthattuk, hogy szomszédaink, ismerőseink, barátaink és a hozzánk ha­sonló idegenek mennyire fon­tosnak, jövőbe mutatónak, sor­sukra és sorsunkra kihatónak fogják föl a jogból fakadó tevékenységük jelentőségéti De hát ez csak természetes, hogy nem járunk csukott szemmel és füllel, amerre csak megfordulunk. Hogy lá­tunk, hallunk, észlelünk, tudjuk, mi történik a kör­nyezetünkben. Most nem is arról a ta­ta be, a pedagógust és az is­kolaorvost, két nőt, akik a szavazással egyidejűleg egy­más mellett állva, barátsá­gosan és szívélyesen nyilat- u, , — ... koztak programjukról, azelő­?f£í készületek tapasztalatairól, a letes megoldás teljesen kiak- názódjék a szűk óra alatt. Mindenekelőtt elkísérhet, tűk kora reggeli útjukra és szemtanúi lehettünk szava­zásaiknak, Kádár Jánost, a párt Központi Bizottságának első titkárát, amint felesége maguk elképzeléseiről és iz­galmukról, amit akarva sem tudtak kellően leplezni. Bete­kinthettünk a választás Or­szágházban székelő elnöksé­gének nagyszabású és minden­re kiterjedő munkájába, ahol a népfront főtitkára megma­balján, példát is mutató ko- gyarázta a kettős jelölés meg­molysággal gyakorolta állam- polgári jogát, Losonczi Pált. az Elnöki Tanács elnökét, aki ugyancsak feleségével és Lá­zár Györgyöt, a Miniszterta­nács elnökét is, aki szintén családja társaságában szava­zott. De láttuk a Hazafias Népfront tisztviselőit. az idén először szavazó élspor­tolót. az idős és a fiatal mű­elmarasztaló szavakat hallat­ni, ez a műsorszám azonban, s ezúttal sokak véleményét tolmácsolhatom, megnyerte a HÉT amúgyis kedvelt műso­ra iránt a széles közvélemény tetszését. Hiszen ez a beszá­moló is részben a mások véle. ményének összegezése. Az is lehetett volna a címe: ,.Ki és tisztelő jellegét. Mert kétség­telen, hogy a két jelölt közül bármelyikük kapja is a több szavazatot, maga a jelölés már a választók bizalmáról tanúskodik. S elegendő ok ar­ra. hogy a meg nem válasz­tott jelölt is a korábbi aktivi­tással vegyen részt a társadal­mi jellegű politikai munká­ban. núsági'ól szeretnék néhány v^szt, a népművészt a matyó- Lehet, hogy gyakran kény­szót szólam, ami helyben, vidékről, a bányászt Bara- szerül a kritikus a tévé mű­magunk szavazása színhelyen ny^t,ól, vagy Komárom me- sorával, kapcsolatosan bíráló, természetesnek mondható, ha- gyéből, az eldugott tanyavi­nem arról, hogy láttuk, tud- jjjg tsz-tagjait, akik autóbusz­tuk azt is, ami azonkozben sza] közelítették meg a sza­történt, amíg mi a magunk vazóhelyiséget. körzetében adtuk le szava­zatainkat, választottuk meg Láttunk egy képviselőjelöl- képviselőinket. Tehettük pe- tét, aki éppenséggel szülőfa- dig ezt a televízió jóvoltá- lujából bizonyára a szerkesz- ból, amelynek szerkesztői ez- tők célzatos választásából úttal megváltoztatták a HÉT HÉT, bocsánat: Hét községből programjának ismert, egész nyilatkozott a zöldség- és mire emlékszik vissza egy té- hetet átfogó jellegét, s szinte gyümölcstermesztés fejlődésé- vérovat rendhagyóan meg- híradószerűen, nagyon „napi” ről, ami megoldani alkalmas szerkesztett műsorából?” és pergő műsorban nyomon a közeli zöldövezettel nem kísérték vasárnap történéseit, rendelkezett ipari város, a (b. t.) Országos tudományos továbbképzés Salgótarjánban A Tudományos Ismeretter. tudományos munkatárs fej- aktuálisabb problémája az jesztő Társulat Nógrád me- tette ki álláspontját. energia- és nyersanyag-eilá­gyei Szervezete és az Országos A mai nap programja a tottság kérdése. Talán ezért Földtudományi Választmány legzsúfoltabb: öt tudományos is tűnik, a kívülállók számá- közös rendezésében földtani előadást hallhatnak a megyei ra mindenképpen, a legérde- továbbképző tanfolyam kéz- és az ország' különböző részé- kesébbnek a Nyersanyaglelő- dődött tegnap Salgótarján- bői érkezett földtani szakem. helyeink című tárnakor, ban. Az első napon két elő- berek. Dr. Kaszap András amelynek keretében szó lesz adás hangzott el a modern geológus Magyarország föld. a • hazai érc-, bauxit-, kőszén- földtan aktuális kérdéseinek tani térképének változásairól, és kőolajkutatás jelenlegi témaköréből. A Hegységek dr. Fux Vilma egyetemi ta- helyzetéről és újabb eredmé- születése című audiovizuális nár a magyarországi vulka- nyeiről, az uránérc-előfordulá- műsort Juhász Árpád igaz- nitokról, Juhász Árpád az Ä1- sokról. Az ötnapos tudomá- gató tartotta, míg a magyar föld mélyszerkezetéről tart nyos továbbképzés június 20- medence kéregszerkezetével — többek között — előadást, án Salgótarján környéki föld- kapcsolatosan Horváth Ferenc A világgazdaság egyik leg- tani kirándulással ér véget. Kopjások Mint néhány évvel ezelőtt a Sellő a pecsétgyűrűn, a Kopjások című nagy sikerű Berke, si András.regény is filmszalagra került. Igaz, ez utóbbi művét Kardos Györggyel közö. sen írta. A szerzők egy olyan központi figura útját követik, aki egész életét a reak. ció szolgálatába állította. Alakját a filmekben egyik legtöbbet foglalkoztatott színész, Bá. lint András kelti életre. A politikai-búnügyi film főbb szereplői még: Moór Marianne, Kálmán György, Bánsági Ildikó és Andai Györgyi. A Kopjások.at Palásthy György rém. dezte, s a júliusi hónapban kerül a bemutató mozik műsorára. Nyolcvan éve született Mathejka János Nyolcvanadik születési év­fordulója alapos indok arra, hogy életére, munkásmozgal­mi tevékenységére emlékez­zünk. 1895. június 21-én szü­letett, kistisztviselő családból. Vácott nevelkedett. A jó megfigyelőképességű és írás­készséggel rendelkező fiatal­ember egyetemi évei alatt már verseket, irodalmi és színházi kritikákat képzőmű­vészeti cikkeket írt a buda­pesti lapoknak. Író. újságíró akart lenni, de az 1914-ben kitört világháború egy időre keresztülhúzta terveit. Az if­jú magyar—latin szakos ta­nárjelöltet hamarosan behív­ták katonáinak és az orosz frontra vezényelték. 1915. szeptemberében sebesülten fogságba került .........Esett ló­1 917. nyarán betegen, rokkan- és a fehérterroristák 52 ki­tan hazakerült Vácra. Ugyan- végzést hajtottak végre a vá- ez évben belépett a szociál- rosban. Augusztus 14-én éiiel demokrata pártba és munka- különítményes tisztek 10 ha­társa lett a haladó szellemű Váci Újságnak. Amikor 1918. őszén Ma­gyarországon győzött a pol­gári demokratikus forrada­lom Mathejka János meg­találta helyét, életének cél­ra száz éhes varjú hull. a zörgő kocsin muszka őr vi- fúl gyáz rád. búsongó Volgámén- . ...... .... . , , ,. . , nacs tagjaként az oktatas­ti dalt dudol. zorogve a fors- ügvek vezetője volt. pont tovább gurul...” — írta. A tanácshatalmat leverték Iáira ítélt foglyot kísértek ki a váci fegyházból és a duna- parti Hétkápolna mellett »őr­tüzet nyitottak rájuk. A go­lyózáport — noha két lövést is kapott — egyedül Mathej- ka János élte túl. A román .iát: egész munkásságát a köz­ügyek szolgálatába állította. 2611 0rV0S ^«elvben 1918. novemberében ő szer­vezte meg és vezette a vá­ros karhatalmi századát. Cik­kei a Váci Újságban egvre izzóbbak, lelkesebbek lettek. A lapnak csakhamar felelős szerkesztője lett. 1919. márci­usában belépett a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­ba. A Magyar Tanácsköztár­saság idején a váci forradal- törvényszék katonai vád­fi magyar levéltárügy 25 éve Az eltelt negyedszázad az élet minden területén számve­tésre, a megtett út értékelé­sére késztet bennünket. Indo­kolt ez a szárovetés a magyar levéltárügy területén is. A le­véltári igazgatóság a közel­múltban emlékezett meg a szo­cialista levéltárügy 25 évé­ről, a levéltárigazgatók Szek­szárdion tartott értekezletén. sitás, az • egységes irányítás, Pest megyei Közlevéltár őrize- amely megszüntette azt az tébe. áldatlan állapotot, hogy a me- Az 1950-es évek első felében gyei levéltárosok saját tudá- az iratbegyűjtés mellett egyik suk, lehetőségeik, jóhiszemű ségük, illetve az alispánok el­képzelései alapján cselek ed- történet« “gazdagabb Íene,k- Lehetővé vált a levél­tárák egyseges irányítása a A felszabadulás utáni levél tárügy annál, mintsem egy cikk ke­retein belül még a legfonto­sabb eseményekre- is ki lehet­ne térni. Így a három levél­tári törvény alapján próbál­juk e fejlődést nagyvonalak­ban megrajzolni.' A magyar levéltárügy tör­ténetében az 1950, év „a for­dulat éve”. Előzőleg az 1947. évi XXI. te. próbálkozott a magyarországi levéltárügy rendezésével, de lényeges fej­lődésről csak 1950 óta beszél­hetünk. Az 1950. évi 29. sz. tvr. jelentette a szocialista tí­pusú levéltárügy megterem­tését. E törvény alapján jöt­tek létre az állami levéltárak: általában a megyeszékhelye­ken, amelyek magukba fog­lalták a régi megyei, városi, községi levéltárak anyagát, a Levéltárak Országos Köz­pontja (LÓK) létrehozásával. A főhatóság a Művelődésügyi Minisztérium volt. A 29 1950. sz. .tvr. szabá­lyozta továbbá a levéltárak­ban folyó tudományos, , igaz­gatási. ügyviteli munkát; az iratokban folytatható kuta­tási tevékenységet. A létre­hozott állami levéltárakban a centralizálás azonban ment zökkenőmentesen az olyan helyeken sem, ahol elhelyezési, szakember- stb. probléma nem volt. Annál nehezebb volt a hely­zet az olyan helyeken,' ahol ez is fennállt; például Nóg­rádiban. A háború által erő­sen károsodott megyei levéltár 1950-ben Balassagyarmaton legnagyobb munka a háború során elpusztult, elveszett igazgatási jellegű iratok le­véltári pótlása, a selejtezés, a gyűjtőterületen levő szer­vek (tanácsok, vállalatok, is­kolák) és azok irattárainak el­lenőrzése volt. Az 1968-as év jelentette a levéltárak életében a második nagy változást. A szakirányú levéltárak (például Hadtör­téneti Levéltár) és a Magyar Országos Levéltár, az Új Ma­gyar Központi Levéltár (me­lyek az országos jelentőségű nem szervek iratait gyűjtik), kivé- még telével az állami levéltárak az illetékes megyei tanácsok elvárni ugyanis, hogy a me­gye levéltárának fenntartása más megye (Pest megye) költ­ségvetését terhelje; az amúgy­is raktározási gondokkal küz­Az 1969. évi levéltári tör­vény sok vonatkozásban to­vábbfejlesztette az 1947-es és az 1950-es törvényt; például kiterjesztette az iratvédelem fogalmát (nemcsak az írott forrásokat védi, hanem a tör­téneti értékű kép-, hanganya­got is). Kiterjesztette a „le­véltári anyag” fogalomkörét. dő Pest megyei Levéltár melyekre bejelentési kötele gondjait növelje, és a nógrá- zettsóget írt elő. Megvetette di kutatók más megye szék- a korszerű irattárügy alap­helyére legyenek kénytelenek jait. A levéltári szempontok utazni akkor, amidőn időköz- érvényesítésének ellenőrzésé­ben vb-határozat döntött a ra jogalapot adott. Az 1950-es négykötetes megyei monográ- törvény centralizációt, az 1969- fia megírásáról. Megszületett es decentralizációt valósított tehát a vb-határozat a megyei meg; a levéltáraknaik a me- levéltár hazatelepítésére. 1968. gye; tanácsok felügyelete alá január 1-től a Nógrád megyei helyezésével Ez a leglónye­Levéltár megkezdte működé­sét Salgótarjánban. (Az irat­anyag teljes leszállítása 1968. októberében fejeződött be.) A felszabadulás utáni fej­lődésvonalban jelentős szere­pe van az 1969. évi 27. tvr.­irányítása alá kerültek. Így nek (A levéltári anyag védel­jöttek létre a megyei levéltá­rak, melyek 1971-ig az illeté­kes megyei tanács vb, 1971-től pedig a művelődési osztály közvetlen felügyelete, irányí­tása alá tartoznak. A szakirá­nyú ágazati felügyeletet 1963­méről és a levéltárakról), vég­rehajtási utasításának, az eh­gesebb különbség az 1950-es és az 1960-es levéltári törvény között. A negyedszázad legjelentő­sebb eseményeit legfeljebb csak felvillantani lehetett a három levéltári törvény emlí­tése mellett. Az, hogy ennek kapcsán megyei vonatkozású eseményről szóltunk, termé­hez tartozó „Melléklet”-nek szete6. Hogy másról nem szól- — amely az iratkezelés sza- hattunk, oka: a terjedelmi kor­ba ly ozásához ad irányelve- látok köteleznek. volt a város különböző helyi- ,tói (napjainkban is), továbbra könyvtárakban, múzeumokban ségeiben. A megyeszékhely is a MM Levéltári Igazgató­őrzött levéltárakat és levéltári jellegű iratgyújteményeket, a körhatóságok, közhivatalok, Nemzeti Bizottságok, hiteles helyi országos levéltárak, az államosított hitblzományi le­véltárak iratait. Megszületett tehát a régen várt közponlo­1950-ben Balassagyarmat he- ság. 1974. július 1-tóJ a KM lyett Salgótarján lett. Sem a’ Levéltári Igazgatóság látja régi. som az úi megyeszék- el. hely megfelelő helyiséget. A „tanácsosítás”. a levéltá- képzett szakembert nem tu- rak tanácsi felügyelet alá ke- dott biztosítani a levéltár ré- rülése a Nógrád megvef Le- szére. Ezért került 1951-ben véltár életében ismét válto­tt megyei levéltár anyaga a zást jelentett. Nem lehetett két, valamint az azóta megje­lent MM-utasításoknak, ame­lyek szintén a levéltári ira­tok védelmével kapcsolatos részletkérdéseket szabályoz­zák. Ezek a törvények, ren­delkezések nagyon jól meg­valósítják korunk követelmé­nyét: úgy kell őriznünk . a múltat, hogy közben a jelen­nek és a jövőnek szolgáljunk vele. Az elmúlt 25 év legfonto­sabb tapasztalatát abban ösz- szegezhetjük, hogy a levéltá­rak szerepének fontosságát a levéltárakon kívüli körök mindinkább kezdik felismer­ni. és ennek tudatában igye­keznek cselekedni. L.-né K. M. ré­szesítette, ám hollétét a ha­tóságnak azonnal jelentette.' Természetesen egr óra múl­va Iámét letartóztatták és börtönbe szállították. A már egyszer „kivégzett” Matheika János újbóli elítélése komolv jogi problémát okozott, de a magyar ellenforradalmi bíró­ság nem sokáig tétovázott és életfogytiglani fegyházbün­tetésre ítélte. Börténéből 1921. novemberében fogolycsere keretében szabadult: a Szov­jetunió érte és még egv tár­sáért 15 magyar tiszti hadi-' foglyot adott cserébe. Moszkvában bekapcsoló­dott a szovjet irodalmi élet­be. Tagja lett a Moszkvai Proletár Írók Szövetsége ma­gyar szekciójának. Megszer­vezte a Marx—Engels I-tézet új olvasótermét és annak ve­zetője lett. 1924-től a Kom­munista Intemacionálé könyvtárának igazgatója. Ve­zetőségi tagja volt a Szovjet Írók Forradalmi Szövetségé­nek. 1925-ben az ő szerkesztésé­ben és bevezető tanulmányá­val Magyar Forradalmi Köl­tészet címen megjelent az első orosz nyelvű magvar költői antológia. Írásait kö­zölte a Moszkvában megin­dult Sarló és Kalapács című magyar nyelvű folyóirat. E lapnak csakhamar munkatár­sa, majd szerkesztőbizottsági tagja lett. A Forradalmi Írók Nemzeti közi Szövetségének megalaku­lása után Mathejka János is részt vett annak munkáiéban. A Szövetség folyóiratának a Mezsd’unarodnaja Litvenaturá-. nak főszerkesztő helyettese lett. majd tanárként, később a Gorkii Világirodalmi Inté­zet igazgatóhelyetteseként dolgozott. Matheika János ielentős, sokoldalú, szerteágazó mun­kásságát a személyi kultusz időszakának törvénysértései szakították meg. 1938-ban le­tartóztatták. 1940. november 7-én elhunyt. Dr. Sárdi Lászlónc NÓGRÁD - 1975. június 17., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom