Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)
1975-06-03 / 128. szám
Rom hányban, az Építési és Kerámiagyárban leányok, asszonyok találnak maguknak könnyű, kényelmes munkalehetőséget. A korszerű üzemben, ahol a mai követelményeknek megfelelően színes, mintás csempéket is készítenek, a lakásépítési program sikeres megvalósítását segítik, hisz’ az itt készült termékek falburkolásra, padlóburkolásra alkalmasak. Tóth Ilona — képünpön — és munkatársai a mázas-festékes szalagról lekerülő csempéket az égetőszekrényekbe helyezik, ahonnan a kemencébe kerül a kerámia — kj — Ahol a tervek valóra válnak A TERVEKET IS LEHET futószalagon gyártani. Még különleges képzettséget sem igényel, hogy valaki akár négy, öt rövid, közép- vagy hosszú távú elképzelést papírja vessen, saját munkaterületéről. Más kérdés azonban, hogy a jövőben megvalósulások találkoznak-e a realitással. Erről is szó esett Nógrád- kövesden, a Pestvidéki Kőbánya Vállalat központjában, amikor a vezetőkkel számba ' vettük: mi valósul meg az intézkedési tervből, valóra válnak-e a hatékonyabb gazdálkodásra, a szervezettebb munkavégzésire, az energia-. és anyagtakarékosságra fogant elképzelések'. Mert — a bevezetőben megfogalmazottakat folytatva — az MSZMP KB múlt év december 5-i határozatának megjelenése után, bizony sok helyen készültek tervek, amelyeket a kezdeti nekibuzdulásból lecsillapodva, módosítani kellett. Sőt, sok esetben a módosított elképzelések átdolgozására is sor került. Éppen a fentebb említett ok miatt: nem számoltak a reális lehetőségekkel, vagy ahoigyan még mondani szokták: túl sokat akartak egyszerre markolni. Mindezeket a buktatókat'elkerülni, csak a dolgozók, a szocialista brigádvezetők javaslatainak, a teljes műszaki gárda fejlesztési, szervezési elképzeléseinek figyelembevételével sikerült végleges formáiban papírra vetni. És milyen jó, hogy így készült — vélekednek most már így, néhány hónap eredményeit példaként, vagy csak illusztrálásként említve. Igen( — térmésaetesen a még meglevő gondokat. megoldásra váró feladatokat sem elhallgatva — a kőbányáknál már az év első négy hónapja alatt is számottevő .eredmények születtek. Mindjárt az elején az egyik legfontosabbat említenénk, ami — jogosan — feltételezi a termelékenység növekedését, a hatékonyabb munkavégzést: 1975 négy hónapja alatt már több nyereséget produkált a vállalat, mint 1974-ben, az első fél év során. És még egy szám: 1974 hasonló időszakához viszonyítva, harmincnégy százalékkal — több mint tizenhat és fél millió forint —1 nőtt az árbevétel a kőbányáknál. Milyen áron? RÖVIDEN: SIKERÜLT megszüntetni azokat a szervezési elégtelenségeket és olyan piacra szert tenni, amelyek megléte, illetve hiánya, nem tette lehetővé a nagyobb eredmények elérését. Példaként a nógrádköveadi bánya zuzottkőtermelésát hozhatnánk fel. Amíg tavaly az úgynevezett kubisatikus zúzottkő- böl mindössze háromezer tonnát termeltek, az idén ennek már hússzorosa kerül a vasúti kocsikba. És ez — mármint a szállítás — újabb szervezési munka eredménye. Vasúti szakinyeiven szólva, fordasze- relvényekben fuvarozzák a kőbánya anyagát, amelynek sok előnye, de hátránya is van. Gyorsan jutnak célba, viszonylag hamar érkeznek vissza. És ilyenkor szükséges a folyamatos termelőmunka, a berakható készletek tárolása és az ezt segítő mimika összhangba hozása. A kövesdiek külön programot dolgoztak ki erre, amely a rakodó téri beruházások megvalósításával egyidejűleg, a termelési kapacitás növekedését is jelenti. Mert eddig volt ilyen szemlélet is: nem hajtunk, nincs hová raktározni. Hát ezután — bár a tervek teljes megvalósulása csak az ötödik ötéves tervben várható — nem lese ilyen gond. Szükség is volt már az effajta nézetek megszüntetésére, hiszen az M—1-es, az M— 3-as, sőt, az M—5-ös út további építése, illetve rekonstrukciója, megköveteli az ütemes munka végzésből adódó egyenletes szállításokat. A Pestvidéki Kőbánya Vállalat vezetői az intézkedési terv kidolgozásánál az üzemi érdek szem előtt tartása mellett elsődleges tényezőként kezelték a népgazdaság érdekét is. Az élet igazolta számításaikat akkor, amikor bebizonyosodott: a megyéhez ugyan nem, de a vállalathoz tartozó szobi üzemből sokkal gazdaságosabb a vízi úton történő szállítás, mint a vasúti. Igaz, a ráébredés nem éppen mai keletű, de a számok ismét bizonyítják az elképzelések helyességét. Csupán az első négy hónap mutatóit figyelembe véve, 1973-ban mindössze 11 ezer, 1974-ben már 50 ezer, az idén pedig már közel 60 ezer tonna építési követ juttatnak el uszályokon az egyik legszámottevőbb beruházás, a paksi atomerőmű építéséhez, valamint útépítési, célokra, Jugoszláviába. És így nemcsak a szállítások folyamat osságát tudják biztosítani, hanem nagyban tehermentesítik a szállítókapacitásiban meglehetősen szí - köliködő MÁV-ot is. Egyszóval, dupla haszon. Érdekes tovább kísérni a december 5-i határozat alapján kialakult, a még nagyobb eredményre törekvő, a vállal- kozószellemet is elősegítő intézkedési tervet. Jó példa erre a sóskúti üzem esete. Nagyon sokáig nem tudtak mit kezdeni a termelés során ott felgyülemlett mészporral, ami ugyan értékes, de jóformán senkinek sem kellett. Igaz, a mezőgazdaságnak, talaj javítási célra már a múlt évben is szállítottak belőle — nem nagy mennyiséget, mindössze hét ég fél ezer tonnányit —, de a gondokon segítő intézkedés csak az idén született meg. Versenytárgyaláson. vettek részt még az év elején, amelyet meg is nyertek, s így a mészpor hasznosíthatósága — ami jelentős, bevételihez juttatja a vállalatot — zöld utat kapott. Csupán az első négy h ónap alatt közel h uszonkét- ezer tonnányit szállítottak a mezőgazdaságnak belőle és még további, jelentős igények kielégítése is biztosítottnak látszik. Az év elején úgy tűnt, gond lesz az energiatakarékossággal, hiszen az 1975-re igényelt üzemanyagnak csak mindösz- sze 76 százalékát kapta mega vállalat. Rákényszerültek, hogy ebből gazdálkodjanak úgy, mintha a hiányzó 24 százaléknyi mennyiség is meglenne. Ebből nem jut még a takarékosságra is — mondogatták először, de, a jól kidolgozott tervek, a minden apró részletre kiterjedő vizsgálatok az ellenkezőjét bizonyítják. Az első négy hónap eredményei 15—20 százalékos felhasználási csökkenést mutatna«, ami az egy tonnára jutó benzin/fcüogramm hányadosában, még a 25 százalékot is elérik. Mert amíg 1974 hasonló időszakában még ez a szám 0,22 volt, addig ez az idén már 0,169-re csökkent. DE ÍGY VAN EZ AZ elektromos energiánál is. Minden üzem az egy tonna termék előállítására ráfordítható, előre megállapított érték alatt van. Ezt nagyiban elősegítette a szervezés, amellyel szinte nullára redukálták az üresen üzemelő gépek számát és sikerült a legalacsonyabb szintre csökkenteni az állásidőt. Néhány mozzanatot rakad- tunk csak ki a kőbányák intézkedési tea*véböl. Az eredmények az elképzelések megvalósulását, a jó szervezést és — következményeként — a hatékonyabb munkavégzést bizonyítják. S talán zárjuk mondanivalónkat a vállalat főkönyvelőjének szavaival: — Nálunk a tervek nemcsak papíron léteznek: valóra válásukról az életben győződhetünk meg... ■ Karácsony György Egy kis számolással... Szegedi PáLné, Kotroczó Béla, Papp Imre, Szabó István és a többiek nap mint nap vizsgálják az öntvényeket, a különböző késztermékeket. A minőség, a vállalati hírnév őrei, ahogy általában mondják róluk: meósok. A Lampart ZIM salgótarjáni gyárában töltik be ezt a fontos és nagy lelkiismeretességet, pontosságot követelő munkakört. A minőségi ellenőrzési osztályhoz — ahogy Zsivera Gyula osztályvezetőtől értesültünk — 75 fős csoport tartozik. Műszakiak adminisztrátorok, vizsgálók. Jelentős erő ez, de a feladatok is nagyok. A gyárban három-, négyezerféle anyag érkezik, amelyek közül kevesebb a műbizony- latos. A beérkező anyagok egy részét is meózzák. Ezt a munkát jól felkészült technikusok végzik. A munka zömét a késztermékek minőségi vizsgálata ellenőrzése adja. A gázkészülékeket és az öntöttvas gyármányokat műbizonylattal szállítják a megrendelőknek. Még a szilárd tüzelési berendezéseket is minőségi tanúsítvánnyal látják el. Az ellenőrző aláírása tehát vállalati garanciát jelent. — Milyen eszközök, feltételek mellett végzik a minőségi ellenőrzést? — Általában a hagyományos mérőeszközökkel dolgozunk, kevés az úgynevezett mérőműszer. — Ez, gondolom, még inkább megköveteli a jó felkészültséget. hozzáértést és felelősséget? — így van. Bár esetenként, ha szükséges a laboratóriummal is végeztetünk vizsgálatokat. Egyébként nagyon sok a tapasztalati elem a munkánkban — mondja Zsivera Gyula. Kétségtelen, a megfelelő műszeres vizsgálatoknál kevesebb a tévedés lehetősége. A meózás hatékonyságát viszont jó lehet érzékelni számokkal is. A reklamációk mérhetőek. Vajon mi a tapasztalat az elmúlt időszakról? A kérdésre kimutatások kerülnek az asztalra és csak utána kapom a választ. — Tavaly a megrendelőktől, illetve a nagykereskede- delemtől 184 reklamációt kaptunk, ami minőségi kifogás volt, illetve gyártáshiba. — Ez elég nagy szám. — Mi is úgy tartjuk: kevesebb is lehetett volna, bár az igazsághoz tartozik, hogy ha gyártmányainik nagy számához viszonyítunk, akkor ez csak ezrelékekben kifejezhető kifogáé. Ennek sokszorosa a sérülési reklamáció. Tavaly például 2641 ilyen kifogás volt. Csomagolási és szállítási, vasúti tplatási hibák miatt sérült a készáru. Valahogy jobban oda kellene figyelni szállításnál is a munkára, hogy kevesebb készáru sérüljön. Ezenkívül még egy mutatót számon tartunk, mégpedig a felmerült garanciális költséget. Tavaly ez sem érte el a fél százalékot, összesen tehát nem sok. Viszont, ha azt veszem, hogy ez 2 millió 700 ezer forint, akkor már többnek tűnik. Már csak azért is érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert a garanciális költségek nagy része gyártási hibára vezethető vissza. — Mit tesznek a hibák csökkentéséért? — A meó munkája egyre inkább a késztermék minőségi átvételére összpontosul. A szereldékben jól kiépített szervezet dolgozik. Itt a gyártásközi ellenőrzést maguk a munkások végzik. Az idősebb dolgozók ezt nagyon lelkiismeretesen meg is teszik. Sajnos, a fluktuáció, a létszám- mozgás itt is kedvezőtlenül hat. Az öntödében a gyár tás csíkoz ellenőrzését j s meósok végzik. Itt és az előző helyen is a munkásolt érdekeltek a minőségben, a selejt alakulásában. Bért csak a meó által átvett termékekért fizetnek, a selejtért nem. — Hogy alakult az öntöde sei ejt je? — Az elmúlt időszakban 7,94 százalék volt az összes selejt. Rosszabb az arány az 1973, évinél. Igaz, hogy növekedett a kényesebb gáztűzhelyöntvényeit aványa. Enneit ellenére van m<»g bőven tennivaló a selejtcsökkentés érdekében. — A gyárban fokozatosan megvalósul a DH-mozgalom. Mi erről a véleménye? — A kezdetnél tartunk. A szerszám műhelyben már megvan. Még rövid idő telt el a bevezetés óta, és így egyértelmű véleményt mondani korai lenne. Biztos jó lesz, eredményekhiez vezet. Az öntödében is előkészületek folynak a mozgalom kiterjesztésére, a feltételek megteremtésére, — Gyártók és meósok. A közös érdeken belül vannak-e közöttük érdekellentétek? — Látszólag igen, mert pillanatnyi érdekellentétek, úgy gondolom, mindig lesznek. Ha van is esetenként nézeteltérés. vita, azért a hibákat kijavítják. Fontos, hogy a me- ós bebizonyítsa igazát, és akkor nem lehet vita. — Tavaly a gyárban az úgynevezett belső selejt a termelési érték másfél százaléka volt. Ebben az anyag- és munkasélejt is szerepel. ígv nem sok, de ha azt vesszük, hogy ez csaknem 12 milliót jelent, akkor kiderül: van még mit lefaragnunk ebből az összegből. Ebben is jelentős a tartalék — mondotta a meó osztályvezetőié. n. J. Eperszüret A látvány, amely az ipoly vécéi határban fogadott, lenyűgöző a szemnek, s ingerlő a szájnak. Ameddig csak ellát az ember, mindenütt eperföldek piroslanak. A szüretelők első csoportjával a Szögeki-dűlőben találkoztunk. — Reggel kilenckor kezdtük meg az eper szüretet. Ez a korán érő fajta — mi gorillának nevezzük — már szedhető. Szép a termés, jó volt rá az idő. Esőt is kapott, meg napsütés is érte — mondja Petrezse Istvánná. — Beszéljünk az eper útjáról, természetesen• ha nem a szájba vezet! — Nem Iahet ebből sokat enni. Egy-kettöre eltelik tőle az ember. Meg aztán a fizetség is aszerint van, hogy mennyi tácsika telik meg egy nap alatt. A tácsika. vagyis a félkilós műanyag doboz praktikus, sága abban rejlik, hogy nem kell külön méricskélni a leszedett mennyiséget, segítségével könnyen kiszámítható, hogy ki mennyit dolgozott egy nap alatt. A kedvelt gyümölcsből sokat exportálnak, de a belföldi piacokra is jut belőle. Az eperszedés nem könnyű művelet. Megvannak a fortélyai; vigyázni kel, hogy o hatalmas szemek össze ne törjenek, s már a szedés közben külön kell szortírozni a nagyobb és az apróbb szemeket. — Próbálják meg maguk is! — biztatnak az asszonyok, s tráfásan hozzáteszik: — De közben kötelező ám fütyülni! — vkm — Vizsgálat Pasztán és Szukákon Rádiósok versenye Salgótarjánban Az MHSZ Nógrád megyei vezetősége és a megyei szak- szövetség Salgótarjániban a tóstrand környékén rendezte meg a körzeti iránymérőbajnokságot öt megye rádiósainak részvételével. A 103 induló négy korcsoportban versenyzett. Eredmények. Nők: 1. Magyar Ilona (Nógrád), 2. Magyar Mária (Nógrádi. 3. Bartha Ilona (Borsod.) Férfiak. Úttörők: 1. Koródi Olivér. Kecskés Éva, Szalai Béla, (valamennyi Borsod.) Ifjúságiak 1. Szabó József (Nógrád), 2. Nagy László (Nógrád), 3. Fillér István (Heves), Felnőttek: 1. Maksai István (Borsod), 2. Nagy Géza (Szabolcs), 3. Szabó Jenő (Hajdú). A következő állomás Eger les.:, ahol június 21—22. között II. osztályú minősítő versei.yí rendeznek. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — az ÁFÉSZ-ek — keretében működő különböző szakcsoportok tevékenységét, gazdálkodását a közelmúltban népi ellenőrök vizsgálták Pásztón és Szirákon. Arra voltak kíváncsiak, hogy a zöldségtermesztő, nyúltenyésztő és méhész szakcsoportok működése megfelel-e a jogszabályoknak, az önkormányzati szervek miként tartják be az alapszabályban foglaltakat, az ÁFÉSZ-ek milyen segítséget adnak és felügyeletet gyakorolnak. A szakcsoportok legfontosabb feladata, hogy a lakossági igények kielégítésére termelést folytassanak, javítsák az ellátás színvonalát. A .szakcsoportok tagjai zömmel kedvtelésből foglalkoznak zöldségtermesztéssel, nyúl- tenyésztéssel. méhészkedéssel, de tevékenységük pénzt is hoz a konyhára. Kisebb és nagyobb közösség egyaránt jól jár. A XI. párt- kongresszus határozatában is mégfogalmazódott, hogy pártunk támogatja: a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek 'rendeltetésüknek megfelelően járuljanak hozzá a gazdasági és társadalmi feladatok megoldásához. Milyen megállapításokra jutottak Pásztón és Szirákon a népi ellenőrök? A szakcsoportoknak Pásztón 586 tagja van, míg Szirákon 594 tagot tömörítenék. Különösen jelentős a sziráki zöldségtermesztő szakcsoport, amely uborkát, és vegyes zöldséget termeszt. A pásztói szakcsoport, háromezer négyzetméter alapterületű fóliával rendelkezik, primőr vegyes zöldséget termesztenek, hozzájárulva a lakosság kora tavaszi friss zöldséggel történő ellátásához. Az igények nagyobbak, mint a lehetőségek. ezért a következő években mindenképpen fejleszteni szükséges a két szakcsoportban a zöldségtermesztést. A kisállattenyésztő- és zöldségtermesztő-tevékenység fejlődést mutat, viszont a termelés mennyisége,' termékösszetétele, színvonala nem éri el a kívánt szintet. Különösen sok a fogyatékosság a szakcsoportok adminisztrációs munkájában. Annak következtében, hogy erre a tevékenységre a felügyeletet ellátó ÁFÉSZ-ek sem fordítanak kellő figyelmet! Megállapítható, hogy a szakcsoportok a jóváhagyott alapszabály szerint működnek, de hiányosságok jelentkeznek. Jobbágyiban a méhész szakcsoport elnöke — ki tudja milyen megfontolásból — nem tagja az intéző bizottságnak. A pásztói zöldségtermesztő szakcsoportnál. a jobbágyi méhészeknél összeférhetetlenséget állapítottak meg. A szakcsoportok nem készítenek munkaprogramot, tagnyilvántartásuk hiányos és áttekinthetetlen, tagfelvételi munkájuk nem mrr'e'elő. Egyes szakcsoportokban nem fizetnek rendszeresen tagdíjat, másutt egyáltalán nem fizetnek^ További fogyatékosság, hogy nem vednek pénztárkönyvet, álló- és forgóeszközeikről leltár, iletve nyilvántartás nincsen. A fogyatékosságok egyúttal a tennivalóra is rái" 'nyitják a figyelmet. A feltárt hiányosságok viszonylag köny- nven kikiiszbölhetők. Ehhez az szükséges, hogy a szakcsoportok betartsák a kömény 1972 szeptomb—.-bon hozott rende’etét. A zö'dsér a hús. a méz iránt növekv ’< kereslet mutatkozik, ezért a szakcsoportok termelői tevékenységét fejleszteni szekeres. Üdvös lenne, ha mielőbb megszűntetnék a személyi és munkaköri összeférhetetlenséget. a tisztség- viselők a működési szabályzat szerint dolgoznának. • az intéző bizottságok tervszerűbben tevékenykednének, a felügyelő bizottságok nemcsak papíron léteznének. A bizonylati fegyelem erősítésében szintén sok a tennivaló. A népi ellenőri vizsgálat áldásos hatása remélhetően mielőbb megmutatkozik. r. I. NÓGRÁD — 1975. június 3., kedd
