Nógrád. 1975. június (31. évfolyam. 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! HOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVF., 127. SZÁM ARA: 80 FILLER 1975. JÚNIUS 1., VASÁRNAP 4z Országos Választási Elnökség elfogadta Képviselőjelöltjeink A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára az Országos Vá­lasztási Elnökség elfogadta az 1915. június 15'i képviselőválasztás jelöltjeit. A Nógrád megyei országgyűlési képviselőjelöltek a következők: Salgótarján Szécsény BRUTYÓ JÁNOS munkás, az MSZMP RAD1CS GYÖZÖNÉ tanár, a Szécsényi Ál- Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. talános Iskola igazgatója. SIPOS JÓZSEF munkás, a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége előrajzoló.ia. Nagybátony SZOMSZÉD GY. ISTVÁN mérnök, a nagy- bátonyi gépüzem üzemigazgatója. Pásztó DANCSÁK LÁSZLÓNÉ munkás, a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének ter­melésirányítója. Balassagyarmat GÉCZI JÁNOS tanár, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára. GAJDOS JÁNOS földműves, a-Balassagyar- mat és Vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának el­nöke. Rétság VASS JÓZSEF földműves, a Lókosvölgye Tsz elnöke. tolmácsi ÜNNEPI KÖNYVHÉT Megyei megnyitó a ZIM-ben ÉLET ÉS ISKOLA A tintahalról írta valami­kor egy zoológus, hogy ha va­laki úgy érzi tengeri fürdőzés közben, átöleli a tintahal, eí- mogasoa meg az állatot, s az — érzékeny lévén — elenge­dj őt. E hal körül néha olyan a víz, mint a tinta. Pár évvel ezelőtt egy idős, pedagógustól kérdeztem, vajon működésé­nek sok-sok évtizede alatt hány dolgozatot javított ki. s mennyi tintát használt íel erre. Azt válaszolta: — Egy kis tengert. Mekkora Is az iskola lég­iére? — kérdezték valamikor az egyik néptanítót. ,,Az egész falu” — hangzott a válasz. önkéntelenül, — s bizo­nyára kissé önkényesen is — jutottak eszembe ezek a dől. gok a tegnapi salgótarjáni fogadáson, amelyen pedagó­gusokat tüntettek ki, a peda- gógusnap alkalmából. Köszöntjük mi is a kitün- tetteket. Köszöntjük Nógrád megye valamennyi (pedagógu­sát. Köszön tjük őket minde­nütt, az általános és közép­fokú intézményekben, az in­tézetekben, a főiskolán. Sok­szor leírtuk már, mégsem árt ismételni szocialista építésiünk jelenlegi szakaszában: kezük­ben van a jövő nemzedéke, óik nevelik formálják, tanít­ják a jövő emberét, a s-zo- cialista embertípus eszményé­nek megfelelően. Nagy a fele­lősségük, hiszen a jövő nem­zedéke olyan lesz majd, ami­lyenre a szülői házon, a tár­sadalmon túl, ők formálják. Valóban, óriási felelősség, ugyanakkor felemelő hivatás az övék. Ma több mindin történik egy év alatt, mint korábban évszázadok során. Azt is többször leírtuk már, a költő szavaival élve: oly korban élünk e földön, ami­kor a tudományos-technikai forraoalom - hallatlanul ki­élezte a jó és a rossz dilem­máját. Ne csak a gépekkel törődjünk, de azzal, hogy mi­re jók a gépek. Olyan gon­dolkodó embereket nevelni, akikben a gondolat felelőség­gel, a szocialista közösség iránti hűséggel párosul, a szocialista szellemiséggel rendelkező pedagógus leg­szebb feladata. Ennek — töb­bi között — elengedhetetlen feltétele, hogy a fiatal szeres­se szülőföldjét, szocialista ha­záját és a dolgozó népet, be­csülje a szocialista haza gya­rapodó értékeit, ápolja hala­dó és forradalmi hagyomá­nyainkat, becsülje az egész haladó emberiséget, érezze az együvétartozást mindazok­kal, akik ezen a földön az igazságos társadalmi feltéte­lek megteremtéséért küzde­nek. Ünnepien hangzó nagyszerű teendő ez. A mindennapok munkája. Vitathatatlan, hogy iskolai oktató-nevelő mun­kánk színvonala, világnézeti hatékonysága ma magasabb, jobb. mint korábban. Termé­szetesen, nem múlik el egy- egy tanév sem gond nélkül, de tény, hogy ifjúságunk túl­nyomó többsége értékes munkát végez az iskolában. Mindez társadalmi rendünk­ből, politikai életünkből kö­vetkezve, elsősorban az ifjú­ság neveléséért felelősséget érző, az oktatáspolitikai ha­tározat szellemében tevékeny­kedő hivatástudattal dolgozó Pedagógusaink munkájának eredménye. A társadalom, a tanulók szüleinek nagv "ászé ugyancsak értékes nevelő tár­sa az iskolának. Mekkora is hát az iskola légtere? Igen, az egész falu, az egész város. S tágabb értelemben az egész tgrseóalom, amelv most kö­szönti a nedqgógnsokat. Kosz­tolányi Novak tanár úrára, Móricz Fáklyájára. Bródy Sándor Tóth Flórájára, Gár­donyi Lámpására, s a ma is­koláiban tevékenykedő neve­lőkre gondolunk. Azokra a mai pedagógusokra, akik azo­kat az ifjakat nevelik, akik majd megvalósítják az embe­riség álmát, a szocializmust. t. e. Ünnepi hangulat uralkodott a Lampart ZIM salgótarjáni gyárának ebédlőjében tegnap délelőtt. Itt került sor az idei könyvhét megyei meg­nyitójára, amelyen szép számban vettek részt a gyár könyvbarát, olvasó munkásai is. Az egybegyűitekef Molnár István, az üzemi szakszerve' zeti bizottság tagja üdvözölte meleg szavakkal. A megnyitó beszédet Kojnok Nándor, a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya köz- művelődési csoportjának ve­zetője tartotta. A mai napon — kezdte beszédét — egész hazánkban a könyv ünnepi hetének gazdag rendezvénysorozata kezdődik meg. Majdnem fél . évszázados hagyományt foly­tatunk ezzel, de hangsúlyoz­nunk kell, hogy az ünnepi könyvhét hazánk felszabadu­lása után, 30 éve vált igazán az olvasók és az alkotók a könyvtárosok és könyvter­jesztők egymáshoz tartozásá­nak nemes jelképévé. Az eltel három évtized alatt rendkívüli mértékben növekedett az olvasók szá­ma. Ugyanakkor, amikor erről beszélünk, figyelembe kell vennünk azt is, hogy még egyre több embert kell megnyernünk a könyv, az írott betű szeretetének. A párt közművelődés-politikai határozata ezért tűzte ki célul nemcsak a meglevő igények kielégítésének szükségességét, hanem a lakosság újabb millióinak bevonását az ol­vasásba. S éppen politikai céljaink, a fejlett szocializ- mus építésének követelményei azok, amelyek feladatunkká teszik a könyvek, az olvasás megszerettetését. Mert a jó, a nemes és hasznos tartalmú könyv semmi mással nem pótolható; egyaránt szolgálja a tudás növekedését, az em­beri jellem gazdagodását, a tudatos látásmódot és maga­tartást, az emberi kapcsola­tok szocialistává ,és humá­nussá formálását. Mi az olvasást — mondotta az ünnepi megnyitó szónoka — nem tartjuk öncélú do­lognak. Olyan eszköz, amely gondolkodás lehetőségét , te­remti meg, a közösségért való cselekvés megvalósulá­sát. Az 1972-ben megtartott nemzetközi könyvév jelszava volt: Könyvet mindenki ke­zébe. Ez a jelszó ma is ér­vényes. Könyvet mindenki kezébe, mindenki hasznára és örömére. Az ünnepi könyvhetek méltó, szocialista művelődéspolitikánk egységet alkotó feladata ez. A megyei könyvhét meg­nyitójának kedves vendége Kántor Zsuzsa író volt. Pe- dagógiai munkássága avatta az iskolásélet, a gyermeklélek alapos ismerőjévé. Művei a gyermekek valódi világát hozzák elénk, s megírásuk­nak módja a felnőtt olvasót is vonzza. Felszólalásában az irodalom, az írók és az olvasók egymásrautaltságát, kölcsönös kapcsolatát hang­súlyozta, s örömmel állapítot. ta meg, hogy a könyv ma már nemcsak ünnepi alkal­makkor kerül az emberek kezébe, hanem szerves része a mindennapoknak, a művelt ember természetes igénye. Az ünnepi könyvhét megnyitójának résztvevői a helyszínen is igen sok könyvet vásá­roltak. Pedagógusok fogadása Salgótarjánban A pedagógusnap alkalmából miniszteri dicséretben részé' sült Kapás Józsefné, a salgótarjáni Bolyai János Gimná' zium igazgatóhelyettese. A kitüntetést dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettese adta át. Tegnap Salgótarjánban, az SZMT székhazában fogadást adtak a pedagógusok tiszte­letére, s kitüntetéseket ad­tak át. Az ünnepi köszöntőt dr Bo­ros Sándor, az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottságának tit­kára mondott. Mi ad sajá­tos tartalmat az idei peda­gógusnapnak? Dr. Boros Sán­dor utalt arra, hogy ez a tanév gazdag volt a múltra emlékeztető évfordulókban és a jövőbetekintésre serkentő elhatározásokban. Emlékez­tünk felszabadulásunk 30. évfordulójára, s pártunk XI. kongresszusa eredményeire építve határozta meg fejlő­désünk irányát, s tűzte ki egész népünk elé a nagy célt: a fejlett szocialista tár­sadalom felépítését. S az el­múlt tanév tovább érlelte azon törekvéseket, amelyek három éve a párt kezdemé­nyezésére indultak az isko­lákban • Az iskola, az oktatás és nevelés részese annak a ha­talmas átalakulásnak, amely országunkban végbemegy. Valóban csak történelmi mércével lehet mérni azt a fejlődését, amely 30 év alatt az ifjúság oktatásában és ne­velésében megyénkben is be­következett. A tanulás lehe­tősége megnyílt a munkások és parasztok gyermekei előtt is, s egyre növekvő számban élnek ezzel a lehetőséggel. Ezután dr. Boros Sándor arról szólott; jóleső érzéssel láthatjuk, hogy az oktatás­nevelés fejlődése töretlenül fejlődött a IV. ötéves terv során is. Hol tartunk az ok­tatáspolitikai határozat meg­valósításában? Ügy ítélhet­jük meg- hogy eredményesen kezdődött el és folytatódik a feladatok végrehajtása. Többi között, ez tükröződik abban, hogy erősödött tár­sadalmunkban a tudás meg­becsülésének szemlélete, bő­vültek az iskolák társadalmi kapcsolatai,. tovább javultak az oktatás, nevelés feltételei. Ez a tanév már nem a szer­vezeti változások, hanem a tartalmi munka fejlődésének kibontakozását eredményez­te. S az elmúlt évekről szól­va külön figyelmet érdemel a szakmunkásképzés fejlődé­se. Ezután került sor a kitün­tetések átadására. Dr. Hor­váth István, a Nógrád me­gyei Tanács elnökhelyettese nyújtotta át a kitüntetéseket. Az Oktatásügy Kiváló Dolgo­zója kitüntetést kapta Buty- tyán Sándor igazgató (Salgó­tarján. Gagarin iskola). De­ák Béláné óvónő (Felsöpe- tény, óvoda és nevelőotthon), Dudok Istvánné tanító (Hu­I gyag), Gerley Andorné veze­tő szakfelügyelő (Salgótar­ján, Bartók Béla úti iskola), Kovács Gábor középiskolai tanár (Balassagyarmat, Ba­lassi Gimnázium), dr. Kun Andrásné tanár (Salgótarján, Gagarin iskola). Molnár La­jos szakfelügyelő (Salgótar­ján, Gagarin iskola), Pál Károlyné középiskolai tanár (Salgótarján, dolgozók gim­náziuma), Szabó Istvánné ta­nár (Salgótarján- II. Rákóczi Ferenc úti iska). Szabó Fe- rencné iskolaigazgató (Nenr ti), Szarvas Anna vezető szakfelügyelő (Salgótarján, Mártírok úti iskola), Szliv­ka Jánosné főelőadó (Salgó­tarján, megyei tanács műve­lődési osztálya), Szomszéd Józsefné vezető óvónő (Rá- kóczi-bányatelepi óvoda). Rá" kóczi István tanár (Salgótar­ján, Malinovszkij úti iskola), Romhányi Flóriánné főelőadó (Salgótarján, megyei tanács művelődési osztálya). A Munkaügy Kiváló Dol­gozója kitüntetésben része­sült Kojnok József igazgató- helyettes (Salgótarján, ipari szakmunkásképző intézet). Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Ágasváry Lajosné élel­mezésvezető (Pásztó, Dózsa György iskola), Bischof Ilo­na élelmezésvezető (Felsőpe- tény- óvoda és nevelőotthon), Cservenák Erzsébet főzőnő (Nógrádszakál, óvoda), Ke­nyeres Ferencné főzőnő (Nőtincs, óvoda), Koza Sán- dorné dajka (Salgótarjáni IV. sz. óvoda). Kurucz Ká­rolyné kisegítő (Salgótarján, Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola), Nagy Jo­lán takarítónő (Salgótarján, Mártírok úti iskola). Nagy Sándorné dajka (Nagybáto- I. sz. óvoda). Pálmai Béláné gazdasági előadó (Jobbágyi, óvoda), Révai -Oszkárné hi­vatalsegéd (Salgótarján, Mali­novszkij úti iskola), Schmidt Gézáné' élelmezésvezető (Sal­gótarján, Malinovszkij úti is­kola)- Száj bért Jánosné fő­zőnő (Borsosberény, óvoda), Szlobodnyik Lászlóné mosónő (Nagybátony, ipari szakmun­kásképző intézet), Varga Dé- nesné főzőnő (Nagybátony— szorospataki óvoda), Veres Andrásné dajka (Kisterenye, népkerti óvoda), Verebélyi Istvánné főzőnő (Mátravere- bély. óvoda). Zatykó Sándor­né dajka (Salgótarján XVI.' sz. óvoda). Miniszteri dicséretben ré­szesültek huszonötén. A szo­cialista szakmunkásképzés­zésben végzett 25 éves ered­ményes tevékenységükért a munkaügyi minisztertől he­ten kaptak dicséretet. Üttö- rővezető Érdemérmet kap­tak heten.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom