Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-04 / 103. szám
Színházi esfék Képzeli riport eqy amerikai popfesztiválról A cím senkit se tévesszen meg! Mert aki csak könnyed kikapcsolódást, felületes szórakozást keres, aki a gondtalan fiatalok táborának vidám fesztiválját Várja — annak csalódnia kell, A riport ugyanis nem csupán egy pop- fesztivál szimpla regisztrálása. Ellenkezőleg. Az esemény, a több százezres tömeget mozgósító montanai fesztivál csak alkalom arra, hogy megismertessen bennünket egy modern alvilág el-tévelyedett, romlásra kárhozott alakjaival. Az író, Déry Tibor — aki 1971-ben, 77 éves korában irta meg ezt a kisregényt —aggódó szeretettel mutatja be az elérhetetlent hajszoló fiatalokat, akik építeni szeretnének és mégis lerombolnak mindent maguk körül, s bár háromszázezren vannak, még.s valamennyien magányosak, elhagyatottak. A regény óriási sikerén felbuzdulva állította színpadra — négy évvel ezelőtt — a Vígszínház a „Képzelt riportot”. S a ké^észes, műfaját tekintve tragikus musical — Presser Gábor zenéjével és Adamis Anna szövegével —, ha lehet, még nagyobb népszerűségre tett szert, mint a regény. Elsősorban a fiatalabb generáció körében. Mert a beatzene, a darab dalai — azon túl, hogy egy csapásra felkerültek a slágerlistákra — nagyon jól illeszkednek a regény hangulatához, segítik, alátámasztják a mondanivaJelenet a darabból lót. Eljuttatják az író, Déry Tibor üzenetét a tizenéveseK- hez, azokhoz is, akik esetleg nem olvasták a kisregényt. A salgótarjáni közönség a héten a szolnoki Szigligeti Színház előadásában láthatta a „Képzelt riportot”, amely a színház fiatal társulatát nem kis erőpróba elé állította. A műfaj ugyanis a jó színészi alakítás mellett a biztos énektudást is megköveteli. (S azt hiszem, nyugodtan leírhatjuk. hogy igazi musical- színészekkel országos viszonylatban sem nagyon bővelkedünk.) A szolnoki társulat ifjú művészei ismét bebizonyították, hogy képesek összetett színészi feladatok mególdásá- ra, magas színvonalú teljesít-, menyre. Még a közbejött nehézségek ellenére is. Csomós Mari (a főhős, Eszter alakítója) sajnálatos módon nem vehetett részt a salgótarjáni bemutatón. A beugrásra vállalkozó Baranyai Ibi — aki szintén régi jó ismerősünk — könnyödén, bravúrosan személyesítette meg az utol nem érhetőt, szépséget és titokzatosságot .magába foglaló Eszter alakját. A jó hanganyaggal rendelkező, elhitető erővel játszó fiatal színésznő a darab egyik erőssége volt. Partnere, Szakácsi Sándor, a darab Józsefe, szintén jó teljesítményt nyújtott, kitűnően énekelt, játékában azonban nem éreztük azt a mérhetetlen erőt, energiát, amelyet az — bábéi felv. — író. mint a cselekmény „biztos pontjára” ruházott. A fesztivál többi résztvevője közül említésire méltó Bókái Mária (Beverley, Eszter barátnője), Huszár László (Manuel), Pap Zoltán (René) alakítása, biztos játéka. A darab rendezője, Bor József kiváló rendezői eszközökkel segítette a darab gondolatainak kifejezését, a koreográfus, Somoss Zsuzsa segítségével. Végezetül szóljunk azokról, akik a popfesztiválhoz a zenét szolgáltatták. A Fantom együttes kiváló össz- játékkal, biztos technikával szolgáltatott zenei aláfestést és teremtett a színpadon igazi „fesziválhangulatot”. — vkm — Százötven éves Akadémiánk Széchenyi István. Arany János. Eötvös jóqsef, Eötvösi Lóránd, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Érdet Ferenc... talán- a legnagyobbak a nagyok kö-* zül, akiknek neve a Magyar Tudományos Akadémia 150 éves múltjával összekapcso-1 lódott. Hazánkban a polgári forradalmat és átalakulást érlelő reformkor teremtette meg az Akadémiát. A nyelvművelő, a nemzeti irodalmat felkaroló tudományos területre már a •felvilágosodás korában szükség lett volna, ' tényleges megalakulása idején azonban már társadalmi igény1849 után azonban terjedt a felismerés, hogy az ország léte nemcsak nyelvének birtoklásától függ, hanem attól, is, hogy be tud-e kapcsolódni a 18. század tudományos esi technikai folyamatába. A nemzeti célok szolgálatába állított tudomány háttérbe szorította a humán és reál élet és a történelem alakítá- tudoroányok közötti választási Sábán. századiban egyre jobban érvényesült az a szándék, hogy a tudományos kutató- és a - kotómunka a szocializrm s felépítésének, az ember új létének és tudatának formálójává váljék. Más szóval, hogy a tudomány cselekvőén vegyen részt a mindenn-aDi dilemmáját. Akadémiánk harmadik korszakát Eötvös Lóránd neve fémjelzi.. A századfordulóm tudományokra bontakozott ki a természeti megállapításai és műszaki tudományok valódi szerepe. Eötvös Lóránd/ Bánki Donét, König Gyula életműve már a majdani szóként jelentkezett a tudomány cia.u&ta ko,reizak termésizetmuvelese, a természeti « ,udományos szemléleténél műszak, tudomány fejleszte- előhírnöke. E korszak jellem se is. A problémának ez a kettőssége azután 1849-ig meg is maradt, döntés nem. születhetett. Az Akadémia kezdetben a nyelvművelésre. majd a nyelvtudományra, a régészedre. műerrűékvédelemre. a kritikai tevékenységre és a dramaturgiai alkotómunkára fordította figyelmét, és érdeklődési köréből kiestek a természeti és műszaki tudományok, holott azok ugyanolyan lendülettel fejlődtek, mint az irodalom. Széchenyinek még 1842-ben is az volt a véleménye, hogy csak a nyelv fennmaradása és ki- művelfsége mentheti meg a nemzetet. Az Akadémiai 135. közgyűlésére iránymutatást jelentenek a XI. kongresszusnak a vonatkozó Feladta fként jelölte meg a kongresszusi, hogy hatékonyabbá kell tenni a kutatási eredmények! gyakorlati hasznosításét, és növelni kell a szocialista fej- szemléletének. ledérünkkel közvetlenül ösh- szefüggő kutatások arányát. Nagy figyelmet kell fordítani a műszaki és természettudományok fejlesztésére, a társ sydalomtudományioknák pedig segíteniük kell a párt- és döntések megalázó törekvése: a tudományos! műhelyek kialakítása. A két világháború közötti, •korsizakban a konzervatív szemlélet és a szakmai kö- rénózierűség a jellemző az államközi akadémiai tagok többségére. pOZását. Ebből a szürkeségből emelkedtek ki a korszak nagy természet- és társadalomtudósai, művészei. És ha egy- egy kiváló tudósunk félreérthetetlenül fellépett a fasizmus megnyilvánulásai ellen, állásfoglalása történelmi, sú- 3'vű lett még akkor is. ha t'öb- bé-kevésbé elszigetelt maradt. A felszabadulás utáni gyökeres átalakulás az Akadémián csak 1949-ben bontakozott ki. Az elmúlt negyedAz Akadémia közgyűlése részben visszapillant, összegezi az elmúlt időszak eredményeit, részben azonban előretekint, kidolgozza a jövő feladatait. Az idei közgyűlés minden bizonnyal felméri a kongresszus határozataiból az Akadémiára — mint a magyar tudomány központjára — háruló konkrét feladatokat. » H. J. Vizsgálódás a kohászati nagyüzemekben Szélesedett a nagyüzemi munkásság megváltozott életmódját feltáró reprezentatív felmérő tevékenység, a szociológusok a Dunai Vasműben megkezdett vizsgálódásaikat az Ózdi Kohászati Üzemekre Mai tévéajánlatunk 17.00: Északi szomszédainknál. I. rész. Kétrészes riportfilm-sorozatot készített Csehszlovákiáról Schmidt Péter szerkesztő- rendező és Forray Tibor operatőr. — A filmben részben az elmúlt harminc év eredményeire, eseményeire pillantunk vissza, készben a magyar—csehszlovák kapcsolatok nyomában indultunk el — mondja Schmidt Péter. — Kétezer kilométeres utunkon felkutattuk mindazt, ami országainkban közös, akár gazdasági, akár kulturális, akár 13. — Szervusz! — Behívnálak. de négyszemközt szeretnék veled beszélni. — Hát akkor csak itt lehet a folyásén... — Te most biztosan azt hiszed, hogy a megváltozott körülmények miatt beszélek veled így... Tulajdoniképpen ennek nincs jelentősége... Nekem már minden mindegy. Én tudom, hogy meghalok, és nem is akarok élni... — Butaság. Egy tizenhét éves lány, nem beszélhet így.. — Már elmúltam tizennyolc. .. És hidd el, hogy többet éltem át. mint mások száz év alatt. Először a szüléimben hittem, azfón isten- ben, most már semmiben... Mielőtt meghalok, csak egyet szeretnék... , De olvan nehéz ezt. elmondani..» Itt van ez a levél, elolvashatod. Sőt, kérlek. hogy olvasd el, és ha nagyon nagv hülyeség, akkor tépd él. H© pedig nem, akkor nagyon gyorsan juttasd’ el Tószeghy zászlósnak... — Tudtam én — mosolygott Rózsi. — Láttam, hogy szereted... — Talán nem is szeretem, csak nagyon egymáshoz valók vagyunk — mondta F'-isztina és elindult a oincé- 5ük felé. őz aitóból vissza' fordult: — És köszönöm... is kiterjesztették; kérdőíves módszerrel ötszáz fizikai dolgozót és mintegy száz, a termelés irányításában közvetlenül résztvevő gyáregységvezetőt kérdeztek ki. A nehézipari munkásság körében végzett vizsgálódásnak kettős a célja: egyrészt olyan konkrét adatok gyűjtése, amelyek lehetővé teszik az üzemi demokráciát erősítő és akadályozó tényezők tanulmányozását; másrészt segítségnyújtás 'olyan „érzékenyebb” iparpolitika kialakításához, amely a nagyipari foglalkoztatottak körülményeivel körültekintőbben számol. Kutatásaikat — Dunaújváros után — Ozdon folytatják tovább, mert a hosszú múltra visszatekintő kohászfellegvár és legfiatalabb „testvére” adatainak egybevetése igen hasznosnak ígérkezik. Elsőként a két nagyüzem dolgozóinak legjellemzőbb személyi adottságait tekintették át: származásukat, családi hátterüket stb. Egyebek közt kiderült, Rogy Ozdon kétszer annyi olyan munkás van, gától megtagadni azt, amiről akinek már szülei is munkáemberi szempontból. Jártunk a Csorba-tónál, a Magas-Tátrában, Kassán, Pozsonyban. Gazdasági-kulturális kapcsolatainkról, a turizmus helyzetéi ói, neves személyiségek adtak interjút. Véleményt kértünk a pozsonyi Bratislava Szálló magyar építőiről, a komaromi hajógyárba átjáró magyar munkásokról. Jártunk sörgyárban, a Kohinor ceruzagyárban, a Lenin Kohászati Művek testvérüzemében, a pozsonyi magyar iskolában. A sorozat második részét május 8-án, kedden 17.55 órakor vetíti a televízió maga úgy érzi, hogy ebben a sivárságban is boldoggá tudná tenni. Íme, az ajánlatom: jöjjön és amikor akarja, a magáé leszek. Sírnom kelle6ök voltak, mint a Dunai Vasműben, ugyanakkor többen laknak közülük ma is falun. A közoktatási statisztika (Kisregény) Mire Rózsi a pincébe ért, ellenkezőleg mindenki aludt. Télikabátok- Ezt nekem kai, szőnyegekkel takaróztak és a kikészített mosdóvíz tisztán csillogott a lavórban. Rózsi a petróleumlámpát a vacka mellé vitte, a leragasz- tatlan borítékból kivette a levelet és minden lelkiisme' gyávaság kell. elhiheti. Én gyáva vagyok úgy élni tovább, hogy korültöttem mindenki látja a rámfröccsent szeny- nyet. Anyám egy gyilkos szeretője: önző, lelketlen nőstény. Maga megérti, hogy min mentem keresztül, amíg Versenyben a Balassi Bálint Gimnázium Fiatalok vetélkedője a Szovjetunióról retfurdalás nélkül, mint egy odai§ eljutottam, hogy mindanya, olvasni kezdte: „Kázmér kedves! Azt mondom: igen. Azt nem mondom, hogy szeretem. Kedvelem magát, mert gyen. géd és udvarias. És főként igazat adok masának. Ebben a világban már egyetlen szabály vagy törvény 6em érvényes Megértem én, hogy milyen rettenetes érzés lehet magának úgy élni, hogy azt teszii, amit gyűlöl, és mégsem mer és nem tud ellene fellázadni. Az ember nyomában ott settenkedik a halál és ha netán kikerüli. majdan azért kel] bűnhődnie, amit maga is elítélt. Azt mondia. hogv öngyilkossághoz sincsen bátertága. Kedves Kázmér. ehhez nem bátorság, éppen NÓGRÁD — 1975. május 4., vasárnap ezt le merem írni az anyámról. És azt is le merem írni, hogy irigylem ezt a nyomorult. gyáva, jellemtelen apámat. aki legalább lopott magának egy kis tisztaságot, aki ha későn is, de legalább megtanult szeretni. És erre egy cselédlány tanította meg. ahogyan mi mondjuk: egy műveletlen paraszt. És ez a paraszt, akit én tanítottam meg huszonöt éves korában olvasni, mindannyiunk fölé emelkedett. De térjünk vissza a mi dolgunkra, kedves Kázmér. Hetek óta ostromol. Elhiszem hogy szeret, talán jól is esik De e'határozásomhoz mégsem ez vezetett, harem egy racionális ok: leheb hogv maga. lehet, hogy én, vagy talán mind a kelten hamarosan meghalunk. Nincs jogom mane, de nevetek. Hányfélekép- mindkét ipari centrumban pen" megálmodtam én ezt az figyelmeztető adatokkal szoleseményt és most talán egy pincerekeszben... Ugye nem kell folytatnom? Lehet, hogy csodálkozik, de bízom benne, hogy megért. Megért, mert szseret és mert egy a sorsunk. A viszontlátásig, a maga Krisztinája. Utóirat: Drágám, bevallom, hogy én még csak nem is csó- kolóztam soha... Kriszti”. Rózsi hangosan sírt. — Egy magamfajta soha nem tudna ilyen szép levelet írni — mondta magában. Aztán felállt, magára borította a kendőjét es kiment az utcára, A kapu előtt a sváb parancsnok ácsorgott. — Megmondtam, hogy nem kilépsz az utcára! — Egy fontos üzenetet kell vinnem a várba Köpetzy ezredes úrnak... — Csak menj! Ügysem érsz életben oda... 'f— Azt csak bízd rám, kamerád! — mond'a Rózsi és eltűnt a hajnali szürkületben. 0<ak annvlt tudott, hogy Tó- szevhv Köpetzyvel együtt a Prónay különítmény főhadiszállására ment. eált: a munkások 90 százaléka a „nem tanulók” kategóriájába tartozik. Pedig például a megkérdezettek fe,e Ozdon úgy nyilatkozott, hogy „érdemes lenne tanulni”. Az eníiez hiányzó előfeltételek fele-fele arányban saját magukban rejlő — életkor, kitartás hiánya — és külső körülményekben (jobb lakás, több idő, üzemi támogalá* stb.) jelölték meg. — Mit tartanak munkájukban a legjobbnak, legkellemesebbnek és mit a legkellemetlenebbnek? — hangzott az egyik kérdés. Mindkét üzemben legtöbben a sajá't munkájukkal való elégedettséget jelölték meg „legjobbként”. Legkellemetlenebbnek viszont ítt is, ott is a rossiz munkakörülményeket minősítették. Mivel lehetne a termelésben leginkább javulást elérni? — kérdezték a szociológusok. A dolgozók kétharmada szerint az anyagi ösztönzés fokozásával. Milyen változtatást vezetnének be a bérezésben, ha rajuk lenne bízva? — szólt a következő kérdés. A válaszolók 16 százaléka jobban differenciálna a végzett munkateljesítmény, ugyanennyien a fizikai megterhelés alapján: 20 százalék szerint a törzs- gardatagokat, 9 százalék szerint az idősebbeket kellene jobban megfizetni. {Folytatjuk) Még a múlt év november 7-én — hazán« felszabadulásának 30. évfordulója és az MSZMP XI. kongresszusának tiszteletére — országos vetélkedőt hirdetett a.z Oktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a KISZ központi bizottsága és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége, a Lapkiadó Validat közreműködésével, a középfokú tanintézetek részére „ICi tud többet a Szovjetunióból a Szovjetunióról” címmel. A vetélkedő nagy érdeklődést keltett. A versenyben 250 középiskola, 14 ezer diákja vett részt, s a szurkolókkal együtt mintegy százezer fiatalt érintett a vetélkedő. Az országos versengésben igen nagy szerepet vállaltak magukra az orosz, a történelem, u magyar, valamint a földrajz szakos tanárok. A pedagógusok fontos politikai feladatuknak tekintették a tanulók felkészítését az iskolái es a területi versenyekre. Az országos döntőbe — 44, egyenként négytagú csapat jutott be. Közülük öt csapat Budapestről, 39 pedig vidékről került ki. A döntő lebonyolítására május 4-én érkezne« Budapestre a középiskolások, az ország valamennyi megyéjéből. A televízió nézői május 6-án este 21.25 perces kezdettel láthatják a fiatalok vetélkedőjét. Az időközoen .kiesett” csapatok tagjai, nézőként szurkolják végig a versengést, a Szpvjet Kultúra és Tudomány Házának színházterméből. A vetélkedő • fő dija egy Latvija típusú mikrobusz. Emellett a Szovjetunióba és a szocialista országokba szóló utazásokat és értékes tárgyjutalmakat kapnak a résztvevők. A vetélkedőn balassagyarmati lint Gimnázium viseli. megyénket a Balassi ' Bá- csaoata kép*
