Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-15 / 112. szám
Salgótarjáni járó» Korszerűsödő iparszerkezet, Jelentősek a kihasználatlan tartalékok növekvő munkáslétszám A SALGÓTARJÁNI járás gazdasági életére hosszú évtizedeken keresztül a nehéz ipar, a szénbányászat volt az egyedül jellemző. Az utóbbi időben jelentősen megváltozott gazdasági szerkezete. A szénbányászat részaránya csökkent, új, dinamikusan fejlődő iparágak honosodtak meg. Ez az átalakulási folyamat különösen meggyorsult az elmúlt választás óta eltelt időben. A járási pártértekezleten joggal' állapíthattuk meg, hogy eddig még soha nem ért el olyan fejlődést ez a munkáslakta járás, mint ebben az időszakban. Gyakorlatilag befejeződött két vasipari üzem és három könnyűipari üzem létesítése. A járás munkáslétszáma 11 százalékkal növekedett, annak ellenére, hogy a bányászatban foglalkoztatottak száma 2300-zal tovább csökkent. Az új munkahelyek létesítésével tovább növekedett a foglalkoztatottság aránya, és az elsősorban a nők számára volt jelentős. Köztudott, hogy korábban éppen a nehézipar, a szénbányászat túlsúlya miatt erre kevés lehetőség volt. Az új üzemek létrehozásával, fejlesztésével a fiatal munkások aránya is megnövekedett. A munkássá válás folyamatának segítése is tervszerűbbé vált. A fizikai munkások beiskolázása, a társadalmi közéleti tevékenységre való felkészítésük meggyorsult. A járás területén kétségtelen még ma Í6 a legtöbb embert, több mint hatezret a Nógrádi Szénbányák foglalkoztat. Négy aknaüzemben termelik a szenet. Az elmúlt időszakban már megszűnt a létbizonytalanság, a termelési tervek hosszabb távra szólnak. Ez alapfeltétele annak is, hogy a technikai, technológiai fejlődést meggyorsítsák. Évről évre többet fordítanak új, modem nagy teljesítményű gépekre, korszerű berendezésekre, amelyek csökkentik a bányászok fizikai igénybevételét, ugyanakkor nagyobb hozzáértést, szakképzettséget követelnek tőlük. Szaktanfolyamok adnak erre lehetőséget. A szénbányászat mellett kialakított melléktevékenység is igen jelentős. Kezdetben a foglalkoztatási gondok megoldását segítették, ma viszont az eddig végrehajtott szelekció hatására egyre eredményesebb a tevékenységük. Mindinkább törekednek a korszerűbb, nagyobb szériákban, termelékenyebben, gazdaságosabban előállítható termékek gyártására. Javító, szolgáltató tevékenységük, készárutermelésük fontos népgazdasági és egyre nagyobb arányban iparági igényeket elégít ki. Az elmúlt négy évben csökkent a járás területén a kitermelő ipar részaránya és növekedett a feldolgozó iparé. Gyorsult a műszaki fejlődés. Ez alatt az időszak alatt csaknem egymilliárd forint értékű beruházás valósult meg, és ez is bizonyítja, hogy a járás történetében a legnagyobb arányú iparfejlesztés történt. A negyedik ötéves terv időszaka alatt az új üzemek határidőre elkészültek. A termelés nagyságát és a létszámot tekintve is igen jelentős üzemmé vált a FŰ- TÖBER nagybátonyi gyára, a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége, a Női Fehérneműgyár jánosaknai üzeme és a kazári kötöttüzem. Nemrég avatták a Budapesti Harisnyagyár új, modern nagybátonyi üzemét. AZ ŰJ ÜZEMEKRE jellemző néhány számot is érdemes megemlíteni. Az __ elmúlt négy év alatt a FŰTÖ- BER-nél és a Ganz-MÁVAG mátranováki gyárában 370— 380 százalékkal növekedett a termelés. A jánosaknai fe- hérneműüzemben megháromszorozódott, a harisnyagyárban megkétszereződött. Az új technika, a korszerű gépek alkalmazásában is számottevőek az eredmények. A könnyűiparban csaknem az egész géppark kicserélődött. A régieket modernebbek váltották fel. Jánosaknán részben már a kisegítő folyamatokat is gépesítették. Ez az üzem ma már évi termelésben megközelíti a 160 millió forintot. Nemcsak fehérneműt gyárt, hanem felsőruházati cikkeket, gyermekrujjá- kat. Itt különösen megfigyelhető a munkássá válás folyamata. A 840 fős létszámból 820 a női dolgozó és közülük talán csak 100-nak volt előzőleg munkahelye. A többi a háztartásból, vagy egyenesen az iskolából első munkahelyre került az üzembe. Már itt képeztek ki 70 nőiszabó-szakmunkástt Bétán í t ófcanfolya m on. szinte valamennyien részt vettek. A kellő gyakorlat megszerzése után rövidesen 40 felnőtt tesz szakmunkásvizsgát és újabb 40 kezdi meg a munka mellett a szakmásító tanfolyamot. A Ganz-MÁVAG is teljesen új iparág meghonosítását jelentette Mátranovákon. A vasszerkezetek, daruk, hidak gyártására fel kellett készülni. Budapesten egy-három hónapos betanítótanfolyamokon 247 dolgozó vett részt, itt helyben viszont 650-en végeztek különböző tanfolyamokon. A betanított munkások közül az idén 29 már szakmunkás-bizonyítványt szerzett. A MŰM szakmunkásképző intézet keretében eddig 65 fiatal szerzett szakmát és 70 tanul. A járás ipari struktúrája tehát lényegesen megváltozott. Meghatározó ma is az ipar, de a mezőgazdaságban is lényeges a fejlődés. Kialakulóban vannak itt is a korszerű nagyüzemek. A technika fejlődésével, a kemizálás hatására egyre inkább az iparszerű termelés megvalósításának útján haladnak. Bár mintegy 1000 fővel csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az elmúlt négy év alatt, de a gazdálkodás hatékonysága fokozódott és évente átlagosan 12 százalékkal növekedett a termelés. A járás mező- gazdasága ezer- szállal kapcsolódik az iparhoz. Választások előtt általában számvetés készül a megtett útról, arról, hogy mi valósult meg a tervekből, elképzelésekből. Az iparszerkezet egészséges változása mellett a kereskedelem, a közeke- dés, a szolgáltatások fejlődése is állja a kritikát. Gond, megoldásra váró feladat persze bőven akad még. A szociális, kommunális ellátottság is sokat javult. A tanácsok 95 millió forintot fordítottak beruházási célokra. Csak Nagybátonyban 227 állami lakás épült fel és újabbak készülnek. Előrelépés történt az OTP-s lakás- építkezésben. A tanácsok, telkek biztosításával segítik a családiház-építést. Négy év alatt 770 családi ház épült fel a járás területén. Több helyen, Kazáron, Homoktere- nyén, Kisterenyén épült, bö-t vült a vízhálózat. Több a* óvodai férőhely, az iskolai tanterem, javult az egészséa- ügyi ellátás. Mindez hozzájárult a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez. A szénbányáknál az elmúlt négy év alatt 26,4 százalékos a bérfejlesztés és hasonló ia többi üzemeknél is. A bérszínvonal — bár jelentősen növekedett a könnyűipari létszám — mégis meghaladja a megyei átlagot. Az egy dolgozóra jutó részesedés csaknem 24 százalékkal növekedett az elmúlt négy évben. KÉTSÉGTELEN, a fejlődés sok-sok gonddal, küzdelemmel jár együtt. Tennivaló is több lesz az elkövetkezendő időben. Ezeket a feladatokat részletesen is összefoglalta a korábban megtartott járási pártértekezlet. Az MSZMP Központi Bizottságának üzem- és munka- szervezéssel kapcsolatos határozata azt jelölte meg feladatként, hogy a termelésber) és a szolgáltatásban nagyfokú aktivitás bontakozzon ki, melynek célja a vállalati üzem- és munkaszervezésben levő tartalékok folyamatos feltárása. Napjainkban mind- annyiunk előtt lejátszódó folyamat, hogy a gyorsuló technikai fejlődéssel egyidő- ben mind nagyobb számban cserélődnek ki a gyártmár nyok. Ezzel egyidőben a korábbi helyes szervezési elvek is elavulnak, új módszerek alkalmazását követeli meg az élet. Több helyütt reszort- és kampányfeladat Az eltelt csaknem három és fél év alatt még nem sikerült több szemléletbeli problémát előnyösen megváltoztatni. Az üzemek közül többnél megtalálható az új eljárásokkal szembeni idegenkedés. Nem egy vezető még ma is reszort-, illetve kampányfeladatnak tekinti a szervezési tevékenységet. Sajnos e munkának nincs elég rangja, nem sikerült összekapcsolni a műszaki, gazdasági feladatok elvégzésével. A beruházási tervekhez sokszor nem készítenek szervezési elképzeléseket, nem szorgalmazzák az új technikához kapcsolódó fejlettebb munkamódszerek bevezetését. Kevés üzerftre jellemző, hogy a gyártási licencek vásárlásával együtt megszerezze a hozzátartozó korszerű eljárások leírásait. A felvilágosító munka gyengeségeire utal, hogy néhány helyen, nem magyarázzák eléggé közérthetően az egyes intézkedések várható hatásait, ezáltal nem nyerik meg a végrehajtók támogatását, miáltal a kívánt siker is elmarad. Hátráltatja az előrehaladást az a körülmény is, hogy a technikai, technológiai fejlődést nem kíséri megfelelően a dolgozó nagyobb arányú átképzése, az új szakemberek nevelése. Egyes üzemekben az is gondot okoz, hogy a szervezési teendőket sokszor az elavult gépekre, berendezésekre alakítják ki, s azok cseréje után is minden marad a régiben. Szóvá kell tenni, hogy a veszteségidők mértéke még mindig elég magas, egyes vállalatoknál eléri a 15—20 százalékot. Ez azért van, mert nem tesznek elég hathatós intézkedéseket, az üzemen belüli és kívüli kieső idő csökkentéséeére. A statisztikai adatok szerint naponta négy-ötezer ember munkája megy veszendőbe az előbb említett mulasztás miatt. Ez is bizonyítja, hogy ezen az úton haladva lényegesen javítani lehetne a vállalati eredményeket. Tpbb munkahelyen nem javult kellően a szervezés színvonala, emiatt gyakori a kapkodás, nem megfelelő az irányítás, hiányos a kooperáció. Nem tesznek időben intézkedéseket a hanyagság felszámolására. Ez is közreját-. szik abban, hogy a vállalatok egy része nem teljesíti tervét, a lemaradások kedvezőtlenül érintik a népgazdaságot és a kollektívát. . . ?F: Erélyesebben, következetesebben Rontja a szervezési tevékenység hatásfokát, hogy a munkahelyi kollektívák részére nincsenek megfelelően lebontva a tennivalók. Az általános ismertetésen túl nem kapnak elegendő tájékoztatást a konkrét feladatokról. Ahol a vezetők, a szervezési tennivalók kialakításába nem vonták be a kívánt mértékben a dolgozókat, ott nem is sikerült kialakítani a reális feladatokat, ott akadozik a tervteljesítés, s ez bizony rontja a vezetés tekintélyét is. Zavarja az eredményesebb munkát, hogy számos területen nincsenek egyértelműen tisztázva a jog- és a hatáskörök, emiatt gyakori a vita a különböző szintű vezetők között. Ennek következtében elmosódik a felelősség, aminek a kollektíva vallja a kárát. Egyértelműen világos, hogy a vezetők felelőssége megnövekedett. Többségük ennek megfelelően jobban reagál a változó követelményekre. Ugyanakkor még nem lépnek fel kellő eréllyel a fegyelem megszilárdításáért, nem számolják fel következetesen azokat a veszteségforrásokat, melyek előidézik a szervezetlenséget, szülik a rossz munkaidő-kihasználást. Mindössze néhány üzemnél, így az öblösüveggyárban. a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben tapasztalható olyan törekvés, hogy reálisan szembenézzenek a hatékonyságot rontó tényezőkkel. Az előbbieken kívül a vezetők munkájában nem kap kellő figyelmet az adminisztratív munkaterületek szervezettségének javítása, holott ezeken a munkahelyeken is van teendő a hatékonyabb munka érdekében. Az MSZMP Központi Bizottsága üzem- és munka- szervezésről szóló határozatából adódó feladatok helyes értelmezése továbbra is megkívánja a felvilágosító és nevelő munka folyamatosságát. Szükség van rá, mert több helyütt leszűkítik a tennivalókat, s a szervezés alatt csak munkaszervezést, illetve ügyvitelszervezést értenek, nem magyarázzák meg ennek komplex jellegét, nem érzékeltetik eléggé, hogy a szervezésnek elsősorban a tervekben megjelölt célok hatékonyabb elérést kell bizonyítani, a munkaerő- és a vállalati erőforrások ésszerűbb felhasználásával. Segítenek a dolgozók A szervezés korszerűsítésében az üzemek kezdeti eredményeket értek el, ezért korántsem állíthatjuk, hogy az előbb említett tevékenység a napi munka szerves részévé vált volna, úgy tekintenek erre. mint a hatékonyság növelésének fontos eszközére. Pedig a jelentkező hibák, hiányosságok kiküszöböléséhez, üzemeink rendelkeznek a legfontosabb tényezővel, a dolgozók segítségével. A munkások többsége felajánlotta aktív közreműködését és eddig számtalanszor bebizonyította, hogy támogatja a helyesen kidolgozott, reális szervezési feladatok végrehajtását. (folytatjuk) S. I. Hunkástanácstagok tana csk ozása A salgótarjáni’ járás községi tanácsai munkástanácstagjai részére tanácskozást szerveztünk a járás területén. A tanácskozásokat hat körzetben tartottuk meg. Ezeken részt vett 222 munkás- tanácstag és véleményt nyilvánított közülük 71. A tanácskozás során szó esett eddigi — aktív — tevékenységükről, a testületek munkájáról, majd a soron következő feladatokról, melyek megoldásához segítségüket kértük. Olyan véleménynek adtak hangot, hogy ezeket a tanácskozásokat helyes és időszerű volt megszervezni. Ebből látják, hogy a felsőbb vezetők elismerik tevékenységüket és bizalommal fordulnak hozzájuk. Széles körű tájékoztatást kaptak a járás területén végzett munkákról, az eredményekről, hibákról és a jövő terveiről. Felszólalásaik során első helyen foglalkoztak a párt XI. kongresszusának határozatával. Ügy nyilatkoztak, hogy a határozat jó, megfelel a munkásosztály és az egész nép érdekeinek, végrehajtását azonnal meg kell kezdeni. Értékelték saját testületük munkáját, ezen belül saját tevékénységüket. Lényegében elismerően nyilatkoztak a tanácsok munkájáról, azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a lakosság érdekében tesznek. Nagy helyet kapott felszólalásaikban a lakosság kommunális igényeinek kielégítése, a tervek végrehajtásához társadalmi segítség nyújtása, de szó esett a községek kulturális életének fejlesztéséről, az egészségügyi helyzetről és sok más témakörről is. Jelentőségének megfelelően, teljes egyetértésüket fejezték ki abban, hogy aktívan vesznek részt a képviselőválasztás politikai előkészítésében. Lényegében a tanácskozás elérte célját. Bátran, őszintén modták el véleményüket. Felszólalásaik kritikusak, önkritikusak voltak — a reális valóságnak megfelelően.. Molnár Pál járási hiv. elnökh. Kizárható-e a részesedésből? A legtöbbet vitatott kérdés jogosuljanak-e, és milyen a részesedés kifizetése után, feltételek mellett, illetőleg hogy aki nem dolgozott a milyen arányban év végi ré- kifizetéskor a vállalatnál, azt 6zesedésre. kizárják-e? Sérelmük ezek- E rendelkezések egybeveté- nek a dolgozóknak az, hogy séből következik — mondja az egész évet ledolgozták, a a Legfelsőbb Bíróság határo- vállalatfi eredményben az ő zata —, hogy az olyan dol- munkájuk is beírni van, és gozót, aki a vállalatnál — amikor kötetlen felmondási az adott esetben költségvetési lehetőségük biztosított, akkor üzemnél — egész évben mun- miért sújtják azzal, hogy kaviszonyban állt, vagy nem megvonják az év végi része- állt ugyan egész évben mun- sedésüket? _ _ kaviszonyban, de a munkaA korábbi állásfoglalások viszonya áthelyezéssel szűnt kétségtelen lehetővé tették meg, az év végi részesedés az említett feltétel előírását, megilleti, és az iránti jogo- A múlt év őszén azonban sultságát nem zárhatják ki. megjelent egy legfelsőbb Az említett bírósági döntés- bírósági határozat, amely bői — amely megegyezik a kivonatosan az alábbiakat dolgozók elvárásával — kö- mondja ki. vetkezik, hogy azt aki az A munkaügyi miniszter egész évet ledolgozza a vál- módosíott 7/1967. (X. 28.) lalatnál, és egyébként a kiMÜM. sz. rendeletének 26. fizetés feltételei fennállnak, paragrafusa (a harmadik nem érheti kár az év végi bekezdés) szerint a kollektív részesedés kifizetésénél pusz- szerződés határozza meg, tán azért, mert a részesedés hogy azok a dolgozók, akik kifizetésekor már nem dőlném állnak egész évben a gozott a vállalatnál, vállalatnál munkaviszonyban, (molnár) NÓGRÁD - 1975. május 15., csütörtök 3
