Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám

Pásztói járás: a jelleg mezőgazdasági Községből, szocialista falu Az elmúlt négy esztendőben a ná sztói iárás tcrmclőszövetkez'’tei elsősorban a növénytermesztést gépesítették. A takarmánynövény ek betakarítása ma már elképzelhetetlen a korszerű berendezések nélkül. Hol íáriunk a munka- és ümemszerveséshen ? Z. Figyelemre méltó eredmények Az elmúlt négy esztendő alatt a pásztói járás társadal­mi és gazdasági szerkezetében jelentős változások mentek végbe. A számok önmagukért beszélnek: a járás ipari ter­melővállalatainak alapja 32, az állami gazdaságoké 190, a szövetkezeteké 52 százalékkal növekedett. Az adatok is bi­zonyítják, hogy a társadalmi viszonyok szocialista jellegét nagyobb tudatossággal alakí­tották. — Nagyon gazdag négy év áll mögöttünk — mondja dr. Ispán Károly, a Nógrád me­gyei Tanács pásztói járási hi­vatalának elnöke. — Számot­tevően fejlődött a járás ipará­nak és mezőgazdaságának ter­melése, az üzemekben meg­gyorsult a dolgozók munkássá válásának folyamata. Fejlődött falcainkban a kommunális el­látottság. Egy példa, ami szemlélteti: négy évvel ezelőtt a járási székhely tanácsi ke­zelési útjainak mindössze 15 százaléka volt portalanított. Ma az arány 10 százalékkal magasabb... Ennél persze több kellene, de az anyagi lehetőségek be­határoltak. Van azonban arra is példa, hogy amikor kevés a pénz, segít a társadalmi ösz- szefogás. Pásztón így jött lét­re egy 100 férőhelyes óvoda többek között. Nemcsak léte­sítményekkel gyarapodtak te­hát, sokat változott az em­berek gondolkodása is. De vegyük csak sorjában. IGAZODVA AZ ADOTTSÁGOKHOZ Az ipar négyéves fejlődésére a termelés egyre dinamiku­sabb növekedése volt a jel­lemző: az 1970. évi 274 mil­lió forinttal szemben az el­múlt esztendőben 480 millió forint értékű termék került ki a járás ipari üzemeiből. Zömmel úgy érték ezt el, hogy javítottak a munka ter­melékenységét és hatékonysá­gát. fgy a nyereség négy év alatt 15 millió forintról 40 millióra emelkedett. Az ipari beruházás ennek négyszerese, az üzemek a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően elsősorban a korszerű techni­kai és technológiai eljárások fejlesztésére, gyakorlati al­kalmazására fordítottak sokat. A pásztói járás jellege azon­ban mezőgazdasági. Nógrád megyében a járás termelőszö­vetkezetei a legjobb földterü­letekkel rendelkeznek. A mezőgazdasági termelés ha­gyományai mellett mind na­gyobb szerepet kapott és kap­nak azok a tényezők, amelyek a szocialista nagyüzemekre jellemzőek. Ennek újabb lehe* tőségét különösen az elmúlt évben lezajlott termelőszövet­kezeti egyesülések jelentik, amikor is a 17 tsz-ből 7 közös gazdaság jött létre. Az anyagi erők és a szellemi tőke kon­centrálásában élen járnak megyénkben a pásztói járás­ban. Meggyorsult a mezőgaz­daság fejlesztése, az üzemek gazdálkodásában komoly vál­tozások következtek be. Terv­szerűbbé vált a termelésfej­lesztés. a tsz-ek termelési szer­kezetüket jobban az adottsá- raikhoz igazították, s ez által kiegyensúlyozottabbá vált gazdasági és pénzügyi helyze­tük. Nézzük csak újra a számo­kat. Javultak a termelés technikai, műszaki feltételei a mezőgazdasági üzemekben: a termelőeszközök értéke négy év alatt 480 millió forintról 650 millió forintra emelkedett. A halmozott termelési érték 1970-ben 381 millió forint volt, s a múlt esztendőben már 561 millió. Az évi növekedési üte­met hat százalékra tervezték, s a tsz-ek a duplájára teljesí­tették. A közös gazdaságok árutermelése 40 százalékkal nőtt, míg az árbevétel meg­haladta a 426 millió forintot. A mezőgazdasági üzemek: Pásztó, Szurdokpüspöki, Palo­tás, Ecseg, Alsótold, Kálló, Buják — ma már gyorsabb felsorolni, s rövidebb, épp az egyesülések miatt — egysze­rűsítették a növénytermesztés szerkezetét. Ma már termé­szetes a korszerű technológia, a nagy hozamú fajták alkal­mazása, s senki sem csodál­kozik azon, hogy égyidőben két repülőgép szórja a műtrá­gyát, a vegyszert a földekre. Jól szemlélteti a fejlődést a hatóanyagok felhasználása is: míg 1970-ben egy hektárra 60 kilogramm jutott, addig ta­valy több mint a háromszoro­sát juttatták ki. Mindez együttesen eredményezte a főbb növények hozamainak olyan mérvű emelkedését, amely négy év átlagában fe­lette van a megyei és orszá­gos átlagnak egyaránt. Külön örvendetes, hogy a helyi ellátás javítását is szem előtt tartják a szövetkezetek, főleg a járás déli részén nö­velik a zöldségfélék vetéste­rületét, s emellett a palotási. szurdokpüspöki, pásztói tsz-ek a megye legnagyobb cukorré­pa-termesztői közé tartoznak. EMELKV.DF.TT A VEZETÉS SZÍNVONALA Nagyobb termelőszövetkeze­tek — nagyobb lehetőségek. Szinte könyv nélkül fújják já- rásszerte a tsz-tagok az érve­ket, ami az egyesülések mel­lett szólt, hiszen a kis terüle­tű, gyakran még kedvezőtlen adottságú tsz-ek fejlődésének, maguk is felismerték, renge­teg gátja volt. Ma már azon fáradoznak, hogy a közösen elhatározott terveket minél eredményesebben valósítsák meg. A négy év alatt megépültek a tervezett szakosított szarvas­marha-telepek, megvalósultak a rekonstrukciós beruházások. A tsz-ek között mind több az együttműködés, különböző tár­sulások tagjai. Csupa olyan dolog, ami azt igazolja: a pásztói járás termelőszövetke­zetei a legjobb úton haladnak. A kiváló eredményeknek az anyagi, technikai feltételek teljesítésén és kihasználásán túl egyéb eredői is vannak. Ilyen például a vezetés. Nos elmondható, s ez elhangzott legutóbb a járási pártértekez­leten is, hogy az elmúlt négy év alatt jelentősen fejlődött a vezetés színvonala, korszerű­södött az üzemszervezés. A legtöbb termelőszövetkezet­ben az önálló elszámolási ága­zati rendszer kereteiben gaz­dálkodnak. A szó legszoro­sabb értelmében vett gazdál­kodás ez. Nemcsak a termelőszövetke­zetek fejlődtek, s a mezőgaz­dasági termelés élén, a pász­tói Mátraaljai Állami Gazda­ság, hanem maga a falu is, s az emberek is. A tsz-tagok, mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményei fokoza­tosan közelednek a munkáso­kéhoz, a nagyobb termésered­mények lehetővé teszik, hogy a gazdaságok olyan terveket forgassanak a fejükben, ame­lyek megvalósítása az egész tagság szociális érdekeit, sőt a faluét is szolgálja. A kultúr- házak, óvodák, iskolák patro- nálása velejárója a fejlődés­nek. A szocialista brigádok felajánlásai, azok teljesítése a termelés mellett, jelentősen hozzájárultak, s hozzájárulnak a szocialista falu kialakulásá­hoz. Folyamat ez, amely tart napjainkban is. Konkrét megnyilvánulása ennék a községi tanácsok és a termelőszövetkezetek közötti jó kapcsolat. A tanácsok fej­lesztési alapja az elmúlt négy év alatt meghaladta az 55 millió forintot. A falvakban,, az esetek többségében azonban a termelőszövetkezetek is jelen­tősen támogatták a község fej­lesztését szolgáló tervek való­ra váltását. Társadalmi mun­kával, anyaggal, pénzzel. A FALU TARTOZÉKAI Ma már a pásztói járásban mind kevesebb a különbség a községek között. A legtöbb he­lyen gyermekintézmények, korszerű kereskedelmi egysé­gek, művelődési otthonok, szolgáltató létesítmények könnyítik a dolgozók helyze­tét. Természetesek, a falu tar­tozékai. Járdák épültek, uta­kat javítottak, korszerűsítet­tek. — Az ötödik ötéves tervben folytatjuk tovább. Azt szeret­nénk, ha az egyesült termelő- szövetkezetek megerősödnének. A kommunális jellegű beru­házások szaporodásával ma még a lakók jogos felvetéseit orvosoljuk. Itt van például az ivóvízellátás. A következő tervciklusban a járás hat köz- zége kap törpe vízmüvet, s ezzel a lakosság 60 százaléka jut majd vezetékes vízhez — mondja dr. Ispán Károly ízelí­tőnek a közeljövő terveiből. Tény, a pásztói járás a me­gye legdinamikusabban fejlő­dő területei közé tartozik. E fejlődéssel magasabbra szök­nek az igények is, amelyek kielégítése évről évre, a lehe­tőségekhez mérten történik. Azért, hogy jobb legyen mun­kásoknak, parasztoknak, a dol­gozóknak... a falvakban élők­nek. Az Exnressz Ifiiisáfri és Diák Utazási Iroda Nógrád megvei ki- rendeltségének szervezésében iú- niusban több csoportban utaznak fiatalok a baráti szocialista or­szágokba. Az tfiúmunkásév so­rán kiemelkedő teliesítménvt el­ért fiatalok egy 33 fős csoDort- ja június 2—7. között az NDK-ba Több mint három év telt el azóta, hogy megjelent az MSZMP Központi Bizottság határozata az üzem- és mun­kaszervezési tevékenység korszerűsítésére. A számvetés időszerűségét indokolja, hogy a következő ötéves terv szer­vezésfejlesztési feladatai­nak kialakításához is sokat segíthet a tapasztalatok elemzése, értékelése. Növelték a követelményeket Ennek során választ kap­hatunk arra a kérdésre is: hol tartunk a szervezésben, milyen eredményeket értünk el, milyen nehézségek mu­tatkoznak, mit kell tenni a gyorsabb, eredményesebb végrehajtás érdekében. E fontos határozat végre­hajtásában kezdeményező szerepet vállaltak a pártszer­vezetek. Széles körű felvilá­gosító munkájukkal segítetr ték annak a szemléletnek a kialakítását, melynek során a munkások, vezetők, alkotó- készsége jobban kibontako­zik. Az üzemi szervezésfej­lesztési tervek és programok többsége jól tükrözi a sajá­tos feladatokat a munka­helyek kihasználatlan tarta­lékait. Az elképzelések meg­valósítása során növelték a követelményeket a vezetők­kel és beosztottakkal szem­ben. Alapfeltételként szab­ták meg az egységes értel­mezést és cselekvést. A dol­gozók többsége támogatja a gazdálkodás hatékonyságát elősegítő konkrét szervezési intézkedések bevezetését. Néhány esetben a rossz elő­készítés miatt a munkások nem értettek egyet a terve­zett elképzelésekkel. Az üzemek, , , szövetkezetek munkájának tervszerűségét fokozta, hogy a középtávú szervezési tervek alapján vé­gezték tevékenységüket, me­lyek többsége tartalmazza a megvalósítandó tennivaló­kat, megjelöli a határidőket, és azt, hogy egy-egy téma, fejezet végrehajtásáért ki a felelős. A vállalatra ható tényezők alapján a fokozódó követel­Megtakarítás újításokból A Nógrádi Szénbányáknál az .elmúlt évi jó eredmények után: az idén. a kongresszus és a felszabadulási munka- verseny hatására tovább fo­kozódott az újítémozgajlom. Különösen nagy érdemük van ebbenj a vállalatnál dol­gozó szocialista, brigádoknak. Negyedév alatt 70« újítást vezetitek be a naplóikba, amelyek közül 125 a haszno­sításra elfogadott. A javasla­tok közül 15-re előkalkulá­ciót is végeztek, és ennek tanulsága szerint több mint egymillió 360 ezer forint évi gazdasági eredmény várható. Az újítók részére negyedév alatt 70 ezer forint újítási díjat fizettek. Az üzemek között tovább folyik atz újítási verseny, amelyben a nagyfoátonyi gépüzem halad az élen. Itt 80 javaslatból 50-et elfogad­tak. Közel azonos éredmény- nyiel; 25—25 benyújtott ja­vaslattal szerepel az értéke­lésben! Szorospatak, Tirib'es. Kányás, és a kisterenyei üzem. Jól s,iikérült a márci­usban megszervezett ifjúsági újítási hónaip: megszaporod­tak a benyújtott javaslatok. utazik, ahol Weimarba és Er­furtba is ellátogat. Egy 30 fős csoport június 13-án a jugoszláv tengerpartra Korculába utazik 11 napra. Bulgáriában nemzetközi ifjúsági táborban 8 napot tölt 30 fiatal megyénkből. Romániában ugyancsak a tengerparton Efóri- ában 30-an töltenek cl 8 napot június 16-tól, menyeknek megfelelően több helyen módosították a szervezeti felépítést. mely jobban alkalmazkodik a ter­melés mai igényeihez. Ez azért szükséges, mert a gaz­dálkodóegységek állandóan fejlődnek, megváltozik, ko­rábbi tevékenységi körük, il­letve az évek során növeke­dik és változik a termelés összetétele, mennyisége. Sze­münk láttára alakulnak át a kisüzemek, középüzemekké, más esetben pedig megterem­tődik a nagyüzem kialakulá­sának feltétele. Az új körül­mények viszont parancsolóan Írják elő az irányítás szerve­zetének . korszerűsítését, a döntési szintek számának csökkentését. Komplex módon A szervezésfejlesztési ter­vek és az éves programok végrehajtásával a vállalatok célul tűzték a munka ha­tékonyságának javítását. Csak ennek révén javulhat a szervezettség színvonala bő­víthetők a vállalati alapok. Mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy a belső tartalé­kok feltárása és hasznosítá­sa megkívánja a korszerűbb üzem- és munkaszervezést. Mindezeket figyelembe véve gyáraink közül többen figye­lemre méltó eredményeket ér­tek el. A Nógrád megyei Textili­pari Vállalatnál, a ZIM sal­gótarjáni gyárában, az erdő- gazdaságnál és másutt, a munkaszervezés előkészítése céljából nem a munkafolya­matok egyes részelemeit vizsgálják, hanem egyre in­kább a komplex jellegű szer­vezéseket helyezik előtérbe. Növekvő szerepet adnak a tudományos intézeteknek. Bevonják őket a hosszú távú feladatok kialakításába. Me­gyénkben jelenleg 12 üzem­nek van együttműködési szerződése. A szervezési programok megvalósítása már eddig is jelentősen hozzájárult a vál­lalati eredményesség javítá­sához. Hatása tükröződik a felszabadulási és kongresz- szusi munkaverseny-mozga- lomban elért eredményekben. Az iparban az elmúlt évben a dolgozók versenykedvét jobban kiszolgáló munka- és üzemszervezés 140 millió fo­rint többletnyereséget hozott. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az előbb említett módon 33 millió forinttal nö­velték a jövedelmezőséget. Ebben az évben is arra tö­rekednek a vállalatok, hogy a legfontosabb területen to­vább javítsák a szervezettsé­get, felszámolják a lazaságot, a fegyelmezetlenséget. A ZIM-ben a Dolgozz hi­bátlanul munkarendszer to­vábbfejlesztésével, a gépek kapacitásának kihasználá­sát 20 százalékkal emelik. A síküveggyárban mérséklik a vasúti kocsik állásidejét, ugyanakor a termelési fela­datokhoz igazítják a tmk szervezetét. A Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnál intézkedéseket tesz­nek a veszteségidők csökken­tésére. Az öblösüveggyárban a munkaidő-kihasználás ala­posabb elemzését oldják meg. A 2. számú Volánnál jutal­mazzák a DH-munkarend- szerben legjobb eredményt elérőket < Néhány helyen már felis­merték az ésszerű munkaerő­gazdálkodás jelentőségét is. Ennek megfelelően az impro­duktív létszám egy részét a termelőterületekre csoporto­sítják át. Ezt tették a Nóa- rádkövesdi Kőbánya Válla­latnál. a Romhányi Építési és Kerámiagyárban, a Nóg­rád megyei Textilipari Vál­lalatnál stb. Több helyen jó gyakorlat van kialakulóban. A párt', szakszervezeti szervek és a gazdasági vezetés rendszere­sen visszatér a szervezési ter­vek, programok időarányos teljesítésének értékelésére. Ennek a tevékenységnek az a szépséghibája, hogy az érintett vezetők nem mindig elég következetesek a szá­monkérésnél. többször elné­zik a felelőtlenséget, elfo­gadják a feladatok nem telje­sítésének magyarázatát. Velük és értük Az ügyet segíti elő, hogy egyre több üzemben a dolgo­zókkal folytatott tanácsko­zások alkalmával gyakran kerül szóba a szervezés. A tökéletesítéshez kérik és igény­lik a vezetők, a dolgozók ja­vaslatait, észrevételeit. A megye tíz legnagyobb üze­mében a múlt évben elfoga­dott 1500 újításból csaknem 50 százaléka szervezési jelle­gű volt. Az újítások megva­lósítása révén 20 millió fo­rinttal csökkentették a ter­melés költségeit. E munkából példamutatóan vették ki ré­szüket a szocialista brigádok. A mozgalmi szervek pedig azon fáradoznak, hogy a gaz­dasági eredmények javulásá­val egyidőben kulturáltabb legyen a dolgozók munka- és életkörülménye, hogy ily • módon, közvetlenül is érez­zék a szervezésfejlesztés­ben elért eredmények kedve­ző hatását. (Folytatjuk) S. I. Világgazdasági kislexikon D ü in p i ii g Azt, ha egy vállalat külföldön rendszeresen és nagy tömegben olcsóbban adja el áruját, mint a hazai piacon, dömpingnek nevezik. Az ilyen eljárást nemzetközi egyez­mények tiltják és egyes országok törvényei büntetik. A dömping kedvelt eszköze azoknak a nagy tőkés vállalatoknak, amelyeknek elég erejük van ahhoz, hogy átmeneti veszteségeket is elviselve, olcsó áraikkal kiszo­rítsák konkurrenseiket a piacról. A fent említett rendsza­bályokat az e fajta gyakorlat megszüntetése érdekében hozták. A szocialista országok exportjai ellen elsősorban po­litikai propagandacélból hangoztatják az úgynevezett dömpingvádat. Ennek a vádnak nincs alapja. Alátá­masztására általában azt szokták felhozni, hogy a szocia­lista országok árrendszere különbözik a tőkésországok árrendszerétől. Az úgynevezett szocialista dömpingről keltett, mester­ségesen ébren tartott félelemre hivatkoznak akkor is egyes nyugati országok, amikor a szocialista országok exportja elé, hátrányos megkülönböztető akadályokat gördítenek. Ezen a politikán ütött rést csatlakozásunk az Általá­nos Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez, a GATT-hoz, amelynek során kimondották, hogy a magyar árrendszer különbözőségének puszta ténye nem jogosít fel senkit sem a magyar export korlátozására. Minthogy a dömping­váddal, mint láttuk, akadályozni lehet egy-egy ország ex­portját, nemzetközi egyezményt is kötöttek az úgyneve­zett Anti-dömping Kódexet, hogy az ilyen esetben meg­engedhető eljárásokat szabályozzák. Azért, hogy önké­nyes rendszabályoktól megvédjük exportunkat, csatlakoz­tunk ehhez az egyezményhez is. NÓGRÁD — 1975. május 14., szerda 3 SzüiAó Gyula Nógrádi fiatalok külföldön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom