Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

Ilalaasagyarmati járás Erősödött a munkás-paraszt szövetség, emelkedett az életszínvonal Sok viz lefolyt a Galga-pa- takon az 1971. április 25-i or­szággyűlési és tanácsvála&ztá- sok óta. A balassagyarmati já­rásra az aprófalvas települes- szerkezet, a termelésben pedig a mezőgazdaság a jellemző. Olyan kitűnően gazdálkodó termelőszövetkezetek találha­tók a járásban, mint az érsek­vadkerti, az őrhalmi, a dré- geiypalánki és a dejtári. Az iparosodás elsősorban Bérce­ién és Érsekvadkerten szem­mel látható tendenciaként je­lentkezik, ezzel párhuzamosan emelkedik az ipari munkások száma. A választási ciklusban el* ért eredményekről Hrapan Mi­hály, a járási hivatal elnókh-- iyeitese a közelmúltban, mon­dotta : — összességében a járás te­lepülései 1971 óta dinamikusan fejlődtek. Egyes területeken a tervezettnél gyosabb ütemű az előrelépés, másutt mérsé­keltebb tapasztalható. Erősödő szocialista vonások A gazdasági életben végbe­ment változások, közös erőfe­szítések gyümölcseként erő­södtek a szocialista társadalmi viszonyok. Négy év alatt a termelő üzemekben, és a kis­kereskedelemben 527 millió forintot fordítottak beruházá­sokra. Az ipari beruházási összegek 63 százalékát korsze­rű gépek vásárlására, 25 szá­zalékát építésre használták fel. A termelőszövetkezetek közös vagyona 25 százalékkal, tiszta vagyona 31 százalékkal növekedett. Az állóaLapok 40 százalékkal lettek nagyobbak. Manapság a termelőszövetke­zetek használatában levő föld­terület 42 százaléka már- kö­zös, szocialista tulajdonban van. Az osztályszerkezet módosu­lása nemcsak országosan, de egy járásban is lemérhető. Az aktív keresők között 5,6 szá­zalékkal emelkedett az ipar­ban, 14 százalékkal a kereske­delemben foglalkoztatottak száma. A kibontakozóban levő tudományos-technikai forrada­lom előszele, hogy a járásban az értelmiségiek száma négy esztendő alatt 11 százalékkal emelkedett. A hagyományosan mezőgazdasági jellegű járás­ban, az ember erejét egyre in­kább a gépek pótolják, keve­sebb munkáskézre van szük­ség. E tendenciát érzékelteti, hogy a mezőgazdaságban dol­gozók száma — a termelés erőteljes fejlődése mellett — közel 10 százalékkal csökkent. A munkásosztály körébe tartozók mintegy 2200-an dol­goznak a járásban. Négy év alatt 47 százalékkal növeke­dett a számuk. Legjelentősebb fejlődés az Ipari Műszergyár berceli gyáregységében tapasz­talható. A gyárban jelenleg mintegy 350 fiatal és nő kere­si megélhetését. A munkások közéleti akti­vitása fokozódott. A párt. a szakszervezet, a KlSZ-vezető- ségek tagjai zömmel fizikai munkások. A tanácstagok 30 százaléka munkás. A gazdasá­gi építőmunkából, a szocializ­mus építéséből, lakóhelyük szépítéséből példamutatóan ki­veszik részüket. Anyagi, szo- ■ ciális, kulturális helyzetük ja vált. Havi átlagkeresetük négy év alatt 37 százalékkal emel­kedett. A Magyarnándori Ál­latni Gazdaságban lakasfej- lesziési alapot hoztak létre, segítik a munkások csaiádala- pítási gondjainak megoldását. A munkásokon belül külön réteget képviselnek az ingá­zók, a kijárók. A járásban la­kó. de kijáró munkások az összkeresők 45 százalékát je­lentik. örvendetes, hogy a 6000 ingázóból mintegy 2200 Balassagyarmaton dolgozik. A fővárosban, és más megyékben dolgozók csak hét végén jár­nak haza, így a közéletbe tör­ténő bevonásuk az objektív körülmények miatt, nehézsé­gekbe ütközik. A járás termelőszövetkeze­teiben 6884 tag és alkalmazott dolgozik. A tagság közel 50 százaléka nyugdíjas és jára­dékos. Harminc év alatti fia­tal mintegy 400 keresi kenye­rét a közös gazdaságokban. Zömmel a gépesítési és mel­léküzemi ágazatban. A szövet­kezetek gazdasági erősödése jelentős hatást gyakorolt a szövetkezeti parasztság gon­dolkodásába. Szocialista tuda" ta, politikai egysége, szövet­sége a munkásosztállyal egy­aránt erősödött. Megkedvelték a szövetkezeti gazdálkodási formát, élet- és munkakörül­ményeik javultak. Elsősorban a növénytermesztési főágazat­ban számottevő a fejlődés. A korszerű termelési rendszerek meghonosítása nyomán ugrás­szerűen emelkedtek a termés­hozamok. A szövetkezeti de­mokrácia fejlődésével párhu­zamosan olyan közösségek alakultak ki, ahol az új utat tör a gazdálkodásban és a gondolkodásban. A járásban tovább erősö­dött az állami élet, fejlődött a szocialista demokrácia, növe­kedett a lakosság társadalmi aktivitása. Egyre inkább érvé­nyesül a szocialista demokrá­cia alapelve, az állampolgári jogok és kötelességek harmo­nikus összhangja. A lakosság társadalmi aktivitásának fo­kozódását érzékelteti, hogy négy év alatt a települések fejlesztésében 6 millió 800 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Üzemi és szövetkezeti dolgozók részt vettek közművelődési, és gyer­mekintézmények fejlesztésé­ben. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigaz­gatási tevékenysége erősödött. A tanácsok többsége jól élt a megnövekedett önállósággal. A demokratikus vonások erősöd­tek. A testületi munka terv­szerűbbé vált, színvonala emelkedett. Javult a tanácsok tervező, gazdaságszervező munkája. A társszervekkel harmonikus együttműködésre törekedtek. Az államigazgatási munka szakszerűbb, az ügyin­tézés gyorsabb lett. Az általá­nos fejlődés mellett megálla­pítható, hogy az egyes taná­csok tevékenységében még számottevő a színvonalbeli kü­lönbség. A társadalompolitikai feladatokkal való foglalkozás­ban, a székhely és társközsé­gek közötti érdekazonosság erősítésében még sok a kiak­názatlan lehetőség. Soha jobban nem éltek Ami országosan elmondható, az leszűrhető a balassagyar­mati járásban is: soha jobban nem éltek az emberek, éler- színvonoluk töretlenül. íoko- zatosan emelkedett! A munká­sok és termelőszövetkezeti pa­rasztok jövedelmi viszonyai kiegyenlítődtek, a társadalmi juttatásokban megközelítették egymást. Az anyagi javak ter­melésének növekedésével te­hát emelkedett az életszínvo­nal, nőtt a foglalkoztatottság, fejlődtek az élet- és munka- körülmények, új létesítmé­nyekkel gazdagodtak a tele­pülések és a gazdálkodó egy­ségek. A járás heterogén összetételű iparában az exten- zív fejlődési tényezők mellett jelentkeznek az intenzív vo­nások. Az üzemekben növeke­dett a nyereség. A termék- szerkezetben végbement válto­zások, a készletekkel való ta­karékos gazdálkodás kedvező hatást gyakorolt a vállalati nyereség, a dolgozók reáljöve­delmének alakulására. A bel­ső tartalékok feltárásában. a szervezési tennivalók megvaló­sításában viszont lassú ütemű a javulás. A mezőgazdaságban dolgo­zik az aktív keresők 66 száza­léka. Négy év alatt a közös gazdaságok 388 millió forintot költöttek beruházásokra. Ke­vesebb munkaerővel, kisebb területen növelték a terme­lést, a termelékenységet. Be­bizonyosodott, hogy az üze­mek zöme jól alkalmazkodott a megváltozott gazdasági kör­nyezethez, élni tudtak a sza­bályozó rendszer nyújtotta le­hetőségekkel. A növényter­mesztési főágazatban bekövet­kezett óriási hozamnövekedés magyarázata: nagyhozamú faj­tákat terjesztettek el, növeke­dett a szakértelem, terjedt a termesztési rendszer, anyagi és szellemi koncenrációt haj­tottak végre, a termelési szer­kezetet 'a termőhelyi adottsá­gokhoz igazították, az ésszerű földhasznosítás párosult a termelési szerkezet további egyszerűsí tésével. Az állattenyésztési főágazat­ban bekövetkezett változások alapot biztosítanak ahhoz, hogy megkezdődjön az inten­zív, szakosított, nagyüzemi jellegű- tenyésztési, tartási, hizlalási tevékenység. A szarvasmarha-program a já­rásban kedvezően éreztette hatását. Az állomány létszá­ma 11 százalékkal emelkedett, ezen belül a tehénállomány létszáma 27 százalékkal növe­kedett. A hasznosítás irányát a közös gazdaságok már ki­alakították. Koncentrálódott a sertéshizlalás: társulásos ala­pon hizlalnak sertést Dimit- rov-pusztán, korszerű teleppel rendelkezik a Magyarnándori Állami Gazdaság. Megfelelő ütemben növekedett a juhállo­mány, biztosítva a jövőbeni koncentrálás lehetőségét. Terület fejlesztési tapasztalatok A tanácsok egyre önállóbb, tervszerűbb irányító tevékeny­sége hatására jelentősen fej­lődtek a járás települései. A terveilklusbam megfogal' mázott tanácsi célkitűzések ál­talában időarányosan megva losultak. A lakosság által fel­vetett javaslatok, észrevételek realizálódtak, javították a te­lepülések ellátottsági színvo­nalát. A járásban négy év alatt 649 magánlakás épült fel. A körzeti központokban külö­nösen gyors volt az építés üteme. Az új lakások több mint egyharmada háromszo­bás. Megfelelő mértékű volt az infrastruktúra kiépítése. Utak épültek, villanyhálózatot bőví­tettek. Az óvodai helyek 125. el, az iskolai tantermek öttel nagyobbak voltak a tervezett hez viszonyítva. Terven felül három ifjúsági klub is fel­épült. Lemaradás a törpevizmű építésben, a vezetékes vízellá­tásban keletkezett. Ezt a fel­adatot a következő ötéves terv ben valósítják meg. Rozgonyi István DOLGOZNI CSAK... A Sirály szocialista brigád ebédelni készül Elgondolkodik az ember: tényleg, milyen, fura dolgok­ra is képesek vagyunk,.. Mert Balassagyarmaton, ott abban a házban, ahol min­den idők egyiik legnagyobbi­ka, Petőfi Sándor kétszer is járt — ma, 1975-ben, meg még előtte is, szocialista bri­gádok dolgoznak. És erre fi­gyelve, hajlamos lenne az ember bizonyos fejtegeté­sekre; hogy párhuzamot von­jon a forradalmiság — az akkori — és a jelenkor mun­kássága, — a hétköznapok forradalmiságának alapele­me — között. De hát, marad­na-e hely akkor a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét elnyert ifjúsági bri­gádról írni...? Mert ők .3 ,.tárna”, nyolcán,. Nyolc fiatal lány és asz- szony. S bár tudom, Kaposi Lászlómé, a brigád vezetője, tiltakozna e korra utaló jel­ző ellen., mert tizennyolcadik éve dolgozik már a Nógrád rrtegyei Iparcikk-kiskeres­kedelmi Vállalatnál, mégsem lenne igaza. Hiszen olyan fiatalos, jó kedvű, mint a többi huszonegy néhány, meg még annyi sem levő társa. De hát ifjúsági, birgád ez, a Sirály Áruházban, és — mint mondják — nem is olyan különleges. Bébi- és bakfis kötöttárukat adnak el, évről évre többet, mind nagyobb összegben. Pedig ez sok munkát — s azonkí­vül hozzáértést, kedvessége*', szakma; tudnivalókat — kö­vetel, mert a Nógrád megyei Iparéi kik-kiskeresikedelmi Vállalat immár évek óta a maximált fogyasztói ár alatt is forgalomba hozza a kisem­berek, már mint a legifjab­bak, ruházati cikkeit. Hogyan érik hát el a jó eredményeket ? Gondolkodik a kérdésen Kapóst Lászlóné, látszik raj­ta ; formálgatja magában a gondolatokat, de a vége még­sem sikerül kerek egészre. — Így: figyelmesen, udva­riasan, egyetlen bosszús: hang nélkül. Mert ez nálunk alapkövetelmény, máskép­pen nem, lehetne dolgozni. No, meg amit nem mon­dott el: ekkora árubőséggel, szakmai tapasztalatokkal. Mert ő is már 1967jben meg­kapta, a Vállalat Kiváló Dol­gozója, harmadik éve pedig a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést, aztán Kiváló dolgozó még Beke Józsefné, és két éve már Si­ket Tamásné is. — Persze. jól dolgozni, csak jó vállalatnál lehet még jobban. Ahol nincs hiá­nya a szervezésnek, a kollek­tív munkának, a szocialista brigádok összetartó erejé­nek — céloz a brigádvezető­nő arra, hogy vállalatuk az idén hetedszer nyerte el a Kiváló Vállalat megtisztelő címet, s még nyolc miniszte­ri dicsérő oklevél is van a tarsolyukban. Valóban, nagv erőt képvi­selnek a szocialista brigádok s közöttük az övék, az 1967- ben alakult is. amelyek a kongresszusi, felszabadulási- munkaversenyben nyújtott Kulcsár fely. kimagasló eredményeiért néhány nappal ezelőtt kapta meg a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét — Bár én úigy érzem, ré­gebben végzett munkánk megbecsülése is benne foglal­tatik az elismerésben — sza­badkozik a brigádvezetönő. — Mert elgondolkodom; ké­pesek vagyunk, voltunk-e ilyen rövid időszak alatt ek­kora megtiszteltetésre...? Szerénység!? Nem? Néhány számadatot közölt róluk előzetes beszélgeté­sünkkor Holecz Ferenc, a vállalat igazgatója. 1970-ben valamivel <több, mint kilenc- és fél millió forintos forgal­mat bonyolítottak le, rá há< rom évre már, közel tizenkét­milliót. 1974-ben pedig már tizenhárom és fél milliónál .is többet. Hangsúlyozva, hogy a legalacsonyabb és ál­landóan csökkenő, úgynevezett stop-áras termékeket adnak el, S még egy — általa is jellemző — adatot közölt ró. luk: kis idővel ezelőtt a vál­lalati szintű havi termelé­kenység 112 ezer forint volt, az ifjúsági brigádé pedig 169 ezer. Ékes bizonyíték a jól vég­zett munkára. Amit bizony, meglehetősen zsúfolt körülmények között végeznek. Mert nem áruház­nak épült, ez a Petőfi idejé­ben is ki, tudja hány éves ház. De csak kívülről öreges. Bent fiatalok dolgoznak, s ott őrzik már a konc”'e'«7usi oklevelet... K. Gy. Összehangolt munkával, tervszerűbben Műszaki tanácskozás a Szénbáuváknál Salgótarjánban szombaton tartották a Nógrádi Szénbá­nyák második negyedévi mű­szaki tanácskozását. Ezen részt vettek az üzemek gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetői, valamint a vállalat osztályve­zetői. Ezúttal is meghívtak több élenjáró szocialista bri­gádvezetőt, hogy észrevéte­leikkel segítsék a tanácskozás sikeres munkáját. A beszámo­lójelentést, előre írásiban megkapták a résztvevők, majd ehhez fűzött szóbeli kiegé­szítőt Sült Tibor műszaki igazgató-helyettes. Arról is szólt, hogy külön feladati részt most nem készítenek a beszámolóhoz, hiszen a vál­lalati komplex intézkedési terv igen részletesen tartal­mazza azokat a tennivalókat, amelyeket valóra kell válta­ni. Elemezte Sült Tibor a haté­konysági mutató alakulását, az anyagtakarékosság helyze­tét, a negyedévi beruházási tevékenységet. Hibaként em­sa, ezenkívül még mindig sok szélt. Hangsúlyozta, hogy a gond, hiba tapasztalható a rendelkezésre álló gépekkel, műszakgazdálkodásban. eszközökkel még jobban, cél­Takács Vilmos, a kistere- szerűbben kell gazdálkodni, nyei építési üzem vezetője a Fülöp László viszont a komp­faipari részlegnél előfordult lex intézkedési tervben fog­gondokról tájékoztatta az ér- lalt anyagtakarékosság ered- tekezlet résztvevőit, majd ar- ményeit elemezte. Több sül­ről szólt, hogy a krónikussá gős tennivalóra figyelmezte- vált anyaghiány, veszélyezteti tett. Moskát László a beruhá- az építészeti részleg munkáját, zási osztály erőfeszítéseiről, a Sürgős segítséget kért a vál- gépbeszerzések programjáról, lalat illetékeseitől. a rendelkezésre álló keret fel­A négy hónapi szénterme- használásáról adott tájékozta­lés eredményeit Nagy Gyula jellemezte. Az első negyedév­ben mindössze Ménkes ma­radt el a tervétől, de április­ban már több mint 3 százalé­kos a vállalati elmaradás. Mint mondotta, májusban több helyen frontátszerelésekre kerül sor, és ez még inkább indokolja a munka jobb meg­szervezését, a nagyobb erőfe­szítéseket. Beszélt ezután a minőségi követelményekről, a fűtőérték és árbevételi terv teljesítésének fontosságáról is. Ezzel kapcsolatban ugyancsak tót. Cserháti József a bér- színvonal alakulásáról, a bér- politikai intézkedésekről tá­jékoztatta a tanácskozás részt­vevőit. lítette meg, hogy kedvezőtle- intézkedéseket sürgetett az ak- nül alakult az acéltám, acél- naüzemeknél. sümeggerenda veszteség, a Bocsi Ottó a műszaki fej­korszerű eszközök kihasználd- lesztési eredményekről be­Szomszéd István, a gépüzem verseny tovább­folytatásáról adott számot. Kérte, hogy jobban érvénye­süljön a jövőben a komplex intézkedések végrehajtásában az üzemek között az egymást segítő szellem. Kocsis József a tiribesi meg­növekedett feladatokról szólt, majd elmondotta, hogy az ak­na kollektívája a verseny to­vábbfolytatásával megfelel a nagyobb feladatoknak. Laj- guth Jenő a ménkesi akna­üzem gondjairól beszélt, ame­lyek kedvezőtlenül befolyásol­ták az üzem eredményeit. Mint mondotta, a szénvagyon megkutatottság-hiánya egyre nagyobb gondot, okoz számuk­ra. Verpeléti Elemér, a szo­rospatakiak eredményjavulá­sáról adott számot, ugyanak­kor bővebben foglalkozott gondjaikkal, amelyek a balese­ti mutatók alakulását kedve­zőtlenül befolyásolták. Zsuffa Miklós, vállalati igazgató elismeréssel szólt az első negyedévi eredményekről, de mint mondotta, megelége­dettségre nincs ok. A jövőben még jobban összehangol munkára van szükség. Hiá­nyolta, hogy ezzel a felszóla­lók alig foglalkoztak. Sok te­rületen sikerült előbbre len­ni, de még nagyobb összefo­gásra, következetesebb, előre­látó szervezésre, a jó mód­szerek alkalmazására kell tö­rekedni. Ezután Sült Tibor válaszolt a felmerült kérdé­sekre, majd Csincsik István, a vállalat szb-tifkára hívta fel a figyelmet az ütemes tervtel­jesítésre. NÓGRÁD - 1975. május 7., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom