Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-01 / 101. szám
Bizonyítani akarnak Mai lévéajánlaíunk 211.00: Önök kérik — mi teljesítjük. A televízió hasonlóan a tavalyi május elsejei esti műsorhoz — jó háromórás kívánságul űsorral szórak ózta tj a a nézőket. De eltérően a korábbi Önök kérték műsoroktól — ez alkalommal nem archív, a tévében mát- sugárzott anyagokat .láthatunk. Élő adásból a stúdióban jelentkező művészek és két fővárosi színházba kapcsolással oldják meg a kérések teljesítését. Kabaré, tánezene, magyar nóta, operett, sanzon a választék. S a Fővárosi Operett Színház Cirkusz hercegnő és a Vidám Színpad Mesebeszed című műsorába kapcsolódik be időnként a televízió. Vidám, bizonyára szórakoztató estének nézünk elébe. Hogy mennyire — ebben Önök ;s részesek lehetnek. Hiszen az adás napján telefonon közölhetik a szerkesztőkkel kívánságaikat. 22.00: Magyar tudósok. Marx György akadémikus. A sorozat ezúttal a neves fizikushoz, gondolkodóhoz látogat. Mark professzortói arra kémek választ a műsor szerkesztői, hogy mit értünk ma a fizika fogalmán. Bonyolult világunkban, amikor a tudományok szerepe, hatása egyre jelentősebb a társadalom életében, amikor az egyes tudományágak áthatják egymást — hol a helye a fizika tudományának. Marx György beszél arról is, hygy a fiatalok romantikus „fette- öezésvágyát”, vonzódását a természettudományos kutatás iránt hogyan lehet kielégíteni. A tudós kifejti saját nevelési,' oktatási elveit is, melyek szerint úgy kell tanítani a diákokat, hogy felfedezve, tanulva ismerjék meg a társadalom és a természet jelenségeit, s ne „jó tanulóvá", de alkotó személyiséggé váljanak. A múlt század végén, pontosabban 1892-ben néhány bányász, bányai iparog össze állt és megalakította a salgótarjáni bányász fúvózene kart. önmaguk és a környék munkásainak, lakóinak szórakoztatására. A Bányász Művelődési Ház — s minden bizonnyal a megye — legrégibb ma is működő öntevé kény művészeti csoportja a fúvózenekar. A nehéz idők, a negyedszázados fasiszta elnyomás sem tudta megtörni a bányász fúvósok lelkesedését. Rendszeresen összejártak a próbákra, részt vettek a he lyi ünnepségeken, zenei találkozókon. S mint a legtöbb munkás művészegyüttes, a bányász fúvószenekar tevékenysége is többet jelentett egyszerű, a lehetőségekhez mérten színes és igényes szórakozásnál, illetve szórakoztatásnál ; politikai tartalmat hordozott, az együvé tartozás érzését erősítette, növelte az osztálytudatot. Grósz József bányai nyugdíjas kerek 50 esztendeje tagja az együttesnek. — Afféle mindenes vagyok itt — mondja hamiskásan mosolyogva a barázdáltarcú. ősz hajú férfi, akinek a kultúrában kifejtett odaadó tevékenységéért többízben is kijutott az országos elismerésből. — Leltáros, szertáros, kottatáros vagyok. Mindig szívesen dolgoztam az együttesért. A zene szeretete és a társaság tartott ilyen hosszú ideig a zenekarban. Mert nagyon lelkes, megbízható ez a társaság. Amikor valami megmozdulásunk van. egy emberként. szívveHélekkel zokszó nélkül dolgozunk. A bányász fúvósok jelenleg — új vezetővel — a szolnoki minősítő versenyre készülnek, melyet június második felében rendeznek meg a fennállásának 900. évfordulóját ünneplő alföldi nagyvárosban. A két korábbi minő\ sítőn a legmagasabb fokozatot sikerült elérniük: „aranylant diplomával”. — Ma egy fúvózenekarnak már nemcsak indulókat kell tudnia jól játszani — vélekedik Torják Vilmos zeneiskolai tanár, a fúvósok új művészeti vezetője —, hanem igényesebb zenekari műveket is. Mint karnagynak az a célom, mert szeretek távlatokban gondolkodni, hogy a zenei színvonal további fokozatos emelésével olyan együttest alakítsunk ki. amely néhány év múlva hangversenyképes zenekarrá fejlődik. Ennek, úgy érzem, mindenféle szempontból megvan a reális lehetősége. A szolnoki minősítő ver senyre három kötelező és három szabadon választott művel készülnek. A kötelező művek között találjuk Berlioz Rákóczi indulóját, amely már önmagában jelzi a zenekarokkal szemben támasztott követelmények magas színvonalát. Az igényesség egyben a zenekar belső mércéje is. Már régebbtől nemcsak menetdalokat játszanak, hanem a hozzáértést, a tudást próbára tevő. színvonalas zeneműveket. népdalfeldolgozásokat. Ezt példázza Balázs Árpád Musica picoláia. Vavrinecz Béla Marosszéki népdalokba, melyeket Szolnokon is bemutatnak. A bányászokat és gyárt munkásokat tömörítő zenekar három alkalommal nyerte el a Kiváló Együttes címet, 1956-ban a Szocialista Kultúráért kitüntetést. A csoport több alkalommal képviselte a magyar munkás zenekultúrát külföldön is. Jártak Franciaországban, Csehszlovákiában. Mintegy 40 tagból áll a gárda. Az átlagos életkor — noha több más * együttesnél jobb — meglehetősen magas: 42—45 év. — Néhány amatőr művész- együttesnél, például a férfikarnál — mondja Balogh Emil. a fenntartó szerv, a Bányász Művelődési Ház igazgatója — valóban a fiatalítás. az utánpótlás biztosítása a legnagyobb gondunk. Tavaly kezdtük el szisztematikusan a frissítést. A Bartók Béla úti általános iskolával, amellyel rendszeresen együttműködünk, kibővítettük a kapcsolatainkat erre a területre is. A nagy zenekar próbája előtt egy-két idősebb, tapasztalt jó zenész foglalkozik a fúvószenét kedvelő fiatalokkal. Megtanítják velük a hangszerkezelést, a hangszertechnikát például. Körülbelül 28—30 gyerek jár el ezekre a foglalkozásokra. Közülük bizonyára jó néhá- nyan lesznek majd hasznos felnőtt tagjai zenekarunknak. — Beszélgetésünk során szót ejtettünk a közelebbi és távolabbi célkitűzésekről. Mint a zenekar régi ismerője, mit vár a szolnoki minősítő versenytől ? — 1972-ben sikerült megvédeni a legmagasabb minősítést. Bízom abban, hogy ezúttal is megvédj ük. A bányász fúvósok hetenként két alkalommal négy érában gyakorolnak. A szereplés előtt sűrítik a próbákat. Akarásban és szorgalomban nincs hiány. Tehetséggel is rendelkeznek. így minden lehetőség adott a bizonyításra, arra, hogy újból a legmagasabb minősítéssel térjenek haza. Sulyok László Tavaszi készülődés Balassagyarmaton „Az űj tavasz rügyet sodort az ághegyen, 6 most lágyan enyhe tszél fújja, hogy szétnyíljék és lomb legyen...” irta a költő. Április 4-én Lju- bimov eilvtárs és a veteránok áltel elültetett harminc platánfán a jubileumi parkban már fakadnak a rügyek. De költői kép tárul az ember szeme elé bármerre is jár a kedves, hangulatos városkában. akár a kórház felül indul el. akár a belvárosban sétál. vagy a Palóc-ligetben, a_ Madách-pihenőparkban néz kórül. — ősszel kiültettünk több ezer több színű árvácskát, tulipánt — mondja Tóth Katalin kertészmérnök, miközben a Köztársaság téri virágtelepítést vigyázza. Ezek a virágok nyílnak most városszerte és mellettük a seneciók. hor- tensiák is a Rákóczi úton és a kővirágtartókban és kőkagylókban a szép coieusok. A belterjesen kezelt parkjainkban és az utak menten is egyre több zöld felületei látni, ami ugyancsak ^zem- nyugtató látvány. Az utak korszerűsítésével, a járdaépítéssel a zöldsáv is nagyobbodik — magyarázza tovább a lelkes szakember. A sövény mellé talajtakaró zöldet telepítünk, például a Bajcsy úton, és megkezdjük rövidesen egy új kis park építését is a Rákóczi út egy szám alatt lebontott ház helyén. Az év másik felében még egy új kis park tervezése vár ránk a határátkelő helyhez vezető úton, a Thurzó-ház helyén. Ha így folytatódik, Balassagyarmat nemcsak a virágok, fák, hanem a pihenőparkok városa is le6z. Tízezer forint értékű virágot vásárolt most a tanács. De a parkosítófera is gondolnak a kertészetben. A hónap második felében a lakosság részére térítésmentesen osztanak ki egynyári palántákat. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban működő Palóc kertbarát kör 16 mozgósítja tagjait a virágos Balassagyarmatért akcióra, ezért olyan rendezettek, virágosak a mellékutcák, a magánházak előkertjei, és a város külső területei is, ahol ugyancsak az új tavaszra készül mindenki, szorgos munkával építik, szépítik a várost. Elekes Éva ŐSZ FERENC: (Kisregény) 11. Nyilas karszalaggal, gépii t- tollyal csörtet, de látszik rajta, hogy úgy cseppent bele az egészbe, mint Pilátus a Krédóba. Egy gondja van csak: Krisztina. Rózsi elmosolyodott. Nem is lennének csúnya pár. Mind a ^kettő sápadt, egyszálbelű, de azért olyan finomak. Szép hosszú kezük van, vékony bőrükön átsejlik az erek kékje. .. Haszontalan fajta, de talán nem kártékony. .. Nehéz dolguk lesz itt Simóék- rnak ... Csak megérjék... Istenem add, hogy megérjék. Rózsi elmosolyodott, amikor észrevette, hogy imádkozik. Majd adna neki Simó ha megtudná... Egy kéz simogatta végig a hátát. Rózsi megfordult. — Maga az, méltÓ6ágos úr? — mondta, de ezúttal nem volt a hangjában harag. — Ne legyél ilyen velem, Rózsi! — Már megint kezdi? Mikor nő be a feje lágya? — mondta, mintha egy kamaszhoz beszélne. — Figyelj, ide! Ha egyszer vége lesz ennek a borzalomnak, magammal viszlek. Nem cselédnek. Úrasszonynak. A feleségem leszel... — Most már tényleg meg- hibwant — fordult meg Rózsi. — Ezek után már csak az hiányzik, hogy megígérje: a méltóságos asszonyt meg odavisszük cselédnek.., — Ne viccelj most velem... Nekem elegem volt az egészből, a nemes kék vérből. Borzadok, ha rágondotok. De szerencsére nem lesz vele gondom. Valamelyik éjjel, amikor Köpetzy nála volt, hallottam, hogy azt suttogták; magával viszi a kitöréskor. Ezt pedig úgysem ússzak meg élve. A nagv hadfi azt hiszi, hogy az oroszok nem számolnak azzal, hogy ki szeretnék menteni az irhájukat a gyűrűből. Tudod, milyen lesz az urak nagy kitörése. Mint az a hajtóvadászat, amit Köpetzy úr annyira szeretett. Csakhogy most ő lesz a nyúl... Ég őnagysága pedig a nyúlná... — Azért így nem beszélhet a feleségéről... — Nem? Hát tudod miért könyörögtem neked, hogy éjszakánkéit kijöhessek hozzád beszélgetni? Már nem olrtam elviselni, hogy a bárónő őnagysága a szomszéd ágyban hempereg a szeretőjével és tudja, hogy a férje, és lánya mindent hall. Napok óta altatót keverek Kriszti teájába, hogy legalább ő ne halljon, tudjon semmiről... Rózsi észrevette, hogy Eötvös sír... — Jól van no, — mondta és önkéntelenül megsimpeatta a férfi fejét. — Nem Roll azért bőgni. Maga mégis csak férfi,.. — Csak te voltál jó hozzám egész életemben. .. — nyöszörgött és csókolni kezdte a kezét. — Mert azért fizettek. Nem ingyért voltam én jó. hallja- e?! Maguk egymás között gonoszak. de tartanak ilyen magamfajta áüatokat is. hogy azok jók legyenek magukkal. .. — Minden másképp lesz ezután. Gazdaggá teszlek... — És ha mindenét elveszik? A házát, a földjét? Akkor mi lesz? Tud maga pénz nélkül is jó lenni? — Maid meglátod... — Na, akkor már most kezdje a bizonyítást. Lopjon el két üveg rumot a sajátjából. Jó lenne a teába. Eötvös e&y Pare alatt megjött a rummal. Három üveggel hozott. — E sok lesz — mondta Rózsika és e,gy üveget a pár- nája alá rejtett. — Még da- nolni kezdenek és hátha olyan dalra zendítenak, amit a tovarisok nem szeretnek. Na, fogja, meg az egyik fülét. .. — szólt a némán bámuló férfira. — En? Ja... persze... Tudod szokatlan még ., — mondta és megfogta a fazék fülét. Nagyot szisszent. A forró vas égette a kezét. A ház lakói el hűl tok a csodálkozástól. A háziúr és a cselédlánya kettesben cipelték nekik a teát. Ügy látszik, felborult itt minden. — Csak egy bögrét hoztak? — csipogta Melanie. — Remélem, nem képzeli, hogy úgy vedelünk, mint maguknál otthon. 1 — Nem köll inni — rántotta meg a vállát a lány — Rumszagot érzek — kapta fel a fejét Kocsis az árokban. — Jól is érzi, mert az is van benne — mondta Rózsi. — Maradjanak a helyükön — parancsolta a nyilas. — Maguk meg vigyék oda mindenkinek! Eötvös engedelmesen fogta a faáák fülét. Rózsi meg osztotta a forró italt. Amikor Méláméhoz értek, Rózsi tovább akart menni. — Hát én? — sipította dühösen a nő. (Folytaljuk) NOGRAD - 1975. május 1., csütörtök MÁJUSI FILMBEMUTATÓK OLSEN TERVEZ, A BANDA VÉGEZ Színes dón filmvígjáték Salgótarján: V. 1—4. Balassagyarmat: V. 5—7. AZ ÖREG Gáli István díjnyertes kisregényének magyar filmváltozata Salgótarján: V. 5—7. A NAGY ÉRZELMEKTŐL JÓKAT LEHET ZABÁLNI Színes francia filruvígjáték Salgótarján: V. 8—11. Balassagyarmat: V. 12—14. AZ ASSZONY ÉS AZ ELÍTÉLT Színes francia filmdráma Balassagyarmat: V. 15—16. Salgótarján: V. 19—21. SZEMBESÍTÉS Magyar dokumentumfilm az elmúlt 30 év történetéből Balassagyarmat: V. 26—27. MI VAN DOKI? Színes USA filmvígjáték Salgótarján: V. 29—VI, 1. Balassagyarmat: VI. 2—4.
