Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

Gyermek k u 1 í usz u n k árnyoldalai Amikor először vittem er­dei kirándulásra a kislányai­mat, megdöbbentem bélovasá- guktól, apró kis félelmeiktől, a zizzenő falevéltől is meg­torpanó bizonytalan lépteik­től. Aztán valahogy mégis belefeledkeztünk az erdőbe. Egy játékos kedvű mó'kus megfuttatott bennünket, kö­vettük árkon.bokron át, alig tudtunk betelni a villámtor­na val, amit tiszteletünkre a fá.k ágai közt rendezett. Em­lékszem, úgy értünk haza az előre megfőzött vasárnapi ebédhez, mint akiket kiese, réltek. Annyi addig ismeret­len szépséget találtunk és annyi új örömet éltünk át egyetlen délelőttön... Miért elevenítem fel ezt?! Mert úgy tűnik, sokat, han­goztatott gyermekkultu­szunkból egyre inkább kiszo­rul a dolog érzelmi része, va­gyis az, hogy gyermekünket úgy kell szeretni, hogy igazi örömöket adjunk számukra, mi is velük örüljünk. Mivel magyarázható, hogy nem min­dig tudjuk okosan és jól sze­retni gyermekünket? Talán azzal, hogy mi, mai szülők, összehasonlíthatatlanul rosz- szabb anyagi viszonyok között nőttünk fel, mint gyermeke­ink, s ezért elsősorban arra törekszünk, hogy jobb körül­ményeket teremtsünk szá­mukra. Ez alatt a végletes öltöztetést, a dús étkezést és a szinte pazarló ajándékozást értjük. Nem sajnálunk tőlük semmit, hogy ily módon a ,,tökéletes” szülő képében tet­szeleghessünk. Fáradozásun­kért és áldozatunkért azonban a számlát is benyújtjuk: en­gedelmes. moccanatlan, a té­vé előtt órákig csendben elül' dögélő gyermeket „kívánunk cserébe”. Holott a gyermek életeleme a mozgás, a játék. Ö is társas lény. Vagy boldog egy gyermek és estére pisz­kos, vagy boldogtalan és más­nap is felveheti az előző na­pi ruhácskáját.. . Erről fe­ledkezünk meg újfajta gyer- mekikultuszunkban. holott sa­ját gyerekkorunkból emlékez­nünk kellene folyton felseb­zett térdünkre, anyánk esti csutakolásaira. De nemcsak családi, társa­dalmi-értelemben is vannak adósságaink gyermekeinkkel szemben. Ünnepnapokon, ott­hon ül a sok apróság, mert kulturális intézményeinknek, a moziknak, színházaknak, a művelődési házaknak csak el­enyésző része tárja ki kapuit a gyermeknép előtt. A dél­előtti matinék, a gyermekelő­adások, a sportversenyek ki­csiknek és nagyoknak ritka­ságszámba mennek. Pedig szeretnénk. ha felnőttként nem húzódnának otthonukba gyermekeink, ha nem válná­nak társtalanná, ha gyakori igényük lenne a színházba já­rás s a kellemes baráti összejöveteleken való részvé­tel. Csakhogy amit gyer­mekkorban nem szoknak meg, az felnőttként sem válik igé­nyükké. .. De soroljuk csak tovább „gyermekkultuszunk” valós adósságait. Apróság, hogy az úttervezők kihagyják a gyer­mekkocsit a számításaikból, s az útpadkák magasak. Apró­ság, hogy az éttermekben nincs gyermekmenü és gyer­mek-kanál, pedig talán töb­ben járnak gyermekes csalá­dok is étterembe ebédelni, vacsorázni. A fodrászüzletek nem vállalnak szombaton gyermekhajvágást, hogy a gyermekzsivaj ne zavarja a vendégeket, pedig az édes. anyák szabad szombatjukon együtt ülnének a búra alatt a gyermekükkel. És az új üz­letek és áruházak gondo.nak. e a gyermekkocsival érkező szülőkre ?! Nem gondolnak. Esőben, hóban, a kipányvá­zott kutyák mellett, az üzlet előtt van a gyermekkocsik he­lye is. Városaink új lakótele­pein is hamarabb épül fel p garázssor. mint a hinta, s a falvakban is előbb telepíte­nek pompázó virágágyásokat mint mászókát, vagy elkerí-' tett homokozót. Azt mondjuk, s úgy is érez­zük, hogy a gyermek a szülők és egyben társadalmunk szemefénye. Utódainkkal szemben egyre nagyobbak a követelményeink is, de mint­ha elfelejtenénk, hogy nekik' is akadhatnak — ha úgy tet­szik — jogos követeléseik. A szüleiktől nemcsak anyagi biztonságot, hanem sok széip kirándulást; több játszóteret, több gyermekfilmet. „Hahó öcsit”, és „Tenkes kapitá­nyát” — és például a. szom­bati gyermekhajvágást is jog­gal elvárják. Kocsis Éva Kötött mel MÁJ — GOMBÁVAL t Hozzávalók: 30 dkg sertés-, vagy marhamáj, 30 dkg gom­ba, 2 db vöröshagyma, 2 fa- kanálnyi zsír, só, majoránna, bors. petrezselyem zöldié. El­készítésé : az apróra vágott hagymát a zsíron megpirítjuk, majd beletesszük a vékony szeletekre vágott gombát. Néhány percig pároliuk, az­tán hozzáadjuk a hosszú, kes­keny szeletekre vágott májat puhára pároljuk, végül ízlés szerint fűszerezzük majorán­nával, borssal, sóval, petre­zselyem zöldjével. Burgonya­pürével és salátával tálaljuk. GOMBAFASIROZOTT Hozzávalók: fél kg gomba, 1 fej vöröshagyma, 1 zsemle, 2 nagyobb, főtt burgonya, só, 2 tojás, bors, zöldpetrezse­lyem, zsemlemorzsa, zsír. A gombát megtisztítjuk, meg­mossuk és az apróra vagdalt hagymán a zöldpetrezselyem­mel és sóval kissé megpárol­juk. A zsemlét tejben áztat­juk, a főtt burgonyát mégha mozzuk, majd az összes anya­git húsdarálón megdaráljuk. A masszába l; "’"'ük a tojá­sokat bor.-oh \ : k:s pjgú­csákat forrná unk belőle. Zsemlemorzsában m ofórgat- juk és forró zsíra . tarban ki­sütjük. Meleg-n és hidegen egyformán kitüixk Ha mele­gen tálaljak vaja* burgonyát és salátát adjunk boezá. hi­degen mustárral, vagy retek­kel kínáljuk. RECEPTEK zöldjével. Kifőtt tésztával, vagy burgonyapürével tálal­juk. KRÉMPALA CSINTA 2 tojással, liszttel, 5 dkg cukorral, tejjel, vagy szóda­vízzel, egy csipetnyi sóval pa­lacsintatésztát készítünk. Pa­lacsintasütőben, zsíron, vagy olajon, vékony palacsintákat sütünk belőle, amelyeket a következő krémmel töltünk meg: 2 tojás sárgáját, 10 dkg cukorral, egy vaníliás-cukor­ral, 10 dkg liszttel, 1 dl. hi­deg tejjel péppé keverünk, majd fél liter vaníliás forró tejbe — folytonosan keverget- ve — belefőzzük. A tojás fe­hérjéből felvert kemény ha­bot is hozzákeverjük és meg­töltjük vele a palacsintákat. LA SANDRA Hozzávalók: 1 palack jó mi­nőségű vörös bor, 1 üveg szó­davíz, citromlé, 1 szeletekre vágott citrom, 4 kanál cukor, egy kevés szerecsendió. A mixerbe először a bort öntjük bele, azután beletesszük a fel­szeletelt citromot és a citrom­levet, s rövid ideig mixeljük. Utána átszűrjük, beletesszük a cukrot, szerecsendiót és né­hány szelet citromkarikát. Legalább egy óra hosszat hűt­jük á hűtőszekrényben. Ma­gas koktélpoharakban kínál­juk. TŰRÖS RIBIZLI Egy doboz mirelit ribizlit összekeverünk 25 dkg tehén­túróval és ízlés szerint cukor­ral. Vitamin- és fehérjedús csemege. Anyaga 150 (100) g szürke és 100—100 g világoskék gyap­jú fonal, 3 és 3 feles tűkkel kötve. Az alapminta, 3 feles tűkkel, szintén sima és bal oldalon fordított. Csíkozása 16 sor világoskék és 4 sor szür­ke, ezt ismételtjük. Háta: 109 (83) szemmel, a szürkével. 3-as tűvel 12 cm-t kötünk egy sima egy fordítot­tal. Az utolsó soron, mindkét szélén, 10—10 szemet befeje­zünk, marad 89 (63) szemünk. A fenti csíkozással kötünk a nyakkivágásig kb. 26 (19) cm magasságig. Itt a középső 59 (43) szemet segédtűre vesz- szük és a két oldalt most már külön-külön kötjük. A megfe­lelő magasságnál a maradék szemeket három részre osztva, befejezzük a váltakat. Eleje a hátával azonos módon készül. Kidolgozás: A vállak össze- varrása után a nyakkivágás körülkötését öt tűvel végez­zük, egy sima, egy fordított kötéssel a sarkokon 2—2 sze­met összekötünk. A 8. sorban befejezzük, simát simán, for­dítottat fordítottan. Két olda­lán szintén felszedjük a sze­meket, nyitva kötünk két tű­vel, egy sima, egy fordítottal és a 8. sorban befejezzük. A patentrészt összevarrjuk és az oldalpántot hozzávarrjuk. (Szegedync) Beszélgetés az orvossal a változás koráról Kérdés: — Hány éves kor­tól jelentkezhetnek a válto­záskon panaszok? Felelet: — Erre pontos vá­laszt senki sem adhat, mert a változás korának (klimax) kezdete és tünetei egyénileg változók; de minden nő éle­tében egyformán egészség- ügyi és lelki problémát jelent. A klimax természetes életta­ni folyamat. Ha különösebb panasszal nem jár, orvosi kezelés nem szükséges. GOMBÁS HÁLFILÉ Hozzávalók: 60 dkg halfilé, 6 dkg vaj, hagyma, 1 kávés­kanál pirospaprika, 2 dl tej­föl, 2 dikg sima liszt, 1 csomó petrezselyem zöldje, 10—20 dkg gomba. A fiiét még fa­gyasztott állapotban felszele­teljük, megsózzuk és zsíros serpenyőbe tesszük. A felol­vasztott vajon megpároljuk a karikára vágott hagymát, hoz­záadjuk a vékony szeletekre vágott gombát, pirospaprikát és együtt puhára pároljuk. Időnként kevés vizet öntünk alá. hogy oda ne égjen. A tejfölben elhabarjuk a lisztet, ráöntjük a gombára és fel­forraljuk. A kész mártást rá­öntjük a fi lére, sütőbe tesz- szük és puhára sütjük, ha a sütőből kivettük, meghintjük apróra vágott petrezselyem liz már a nyár divatja; kockás minden mennyiségben Kérdés: — Általában mi­lyen egészségügyi panaszokat okozhat a változás kora? Felelet: — Első helyen áll a magas vérnyomás és az ez­zel kapcsolatos szív- és ér­rendszeri panaszok, érgör csők. idegrendszeri zavarok, elhízás, vagy gyors lesoványo- dás. álmatlanság, erős fejfá­jás, szívdobogás, hőhullá­mok stb. A panaszok többsé­ge a klimax lezajlása után elmúlik, de addig orvosi ke­zelés szükséges. A gyógyszer megkönnyíti a nehéz időszak elviselését, de csakis orvos által rendelt gyógyszert szedjünk! Kérdés: — Milyen tanácsot adhat az orvos az elhízás el­len? Felelet: — Komoly lelki problémát jelent a változás korában az elhízás. Még job­ban csökkentheti az önbizal­mat. Tudnunk kell, hogy idő­sebb korban az élettani folya­matok lelassulnak, így a szervezetben végbemenő égési folyamatok is. Keve­sebb táplálékra van szüksége a szervezetnek. Tehát nem szabad olyan bőségesen ét­kezni. mint fiatalabb kor ban. Könnyen emészthető, vitamindús, zsírtalan ételeket fogyasszunk. Főzzünk olajjal, vagy RÁMA margarinnal. A növényi eredetű zsiradék egészségesebb a szervezetnek. Együnk sol$ tejet, tejtermé­ket, főzelékfélét. salátákat, gyümölcsöt- tojást, halat. Na­gyon hasznos, ha egy héten egyszer gyümölcs-, vagy tej­napot tartunk. Kérdés: — Milyen általános tanácsot adhat, amelyet mindenki egyformán haszno­síthat, aki ebben a korban van? Felelet: — Mozgás és sok friss levegő! A mai kor em­bere keveset mozog — ez ál­talános világjelenség. Pedig a mozgás az élet. Minden le­hetőséget használjunk ki, hogy naponta rendszeresen megmozgassuk izmainkat. 'Nagyon jó a séta, a kocogás, a természetjárás, torna ott­hon, a szobában. A testmoz­gás elősegíti a vérkeringést, frissé, fiatalossá tesz, jó al­vást biztosít, kedvezően hat lelkiállapotunkra és még számtalan előnyös hatása van a szervezetre. Még az elhízást is meggátolja. Mindenki egyéni adottságai szerint állítson össze magának néhány per­ces reggelitornát. Sétáljunk sokat a délelőtti, vagy délu­táni napfényben. Ne alud­junk rossz levegőjű szobá­ban, lefekvés előtt alaposan szellőztessünk ki. Kérdés: — Hogyan segít­hetnek a családtagok a vál­tozáskori problémákban? Felelet: — A családtagok, (különösen a férj), a kör­nyezet, a munkatársak maga­tartása nagymértékben dön­tő, hogyan vészeli át a válto­zás korában levő nő ezt a mindenképpen nehéz idősza­kot. Több szeretetre. megér­tésre és tapintatra van szük­sége. így segíthetünk. I’ási Katalin NÓGRÁD - 1975. május 31., szombat 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom