Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-28 / 123. szám
2ATH HORPACSO A sírok szótlanok. A kövek beszélnek: „itt nyugszik Mikszáth Jánoska, apa kedvence, a legédesebb fiú”. Jánoska nem egészen négyéves volt. amikor meghalt. Elvesztése annyira bántotta az apát. hogy nyolc hónapig egy sort som írt. A „beavatottak” már az írói pálya befejezéséről kezdtek beszélni, amikoi Mikszáth — maga elé rakva a meghalt kisgyermek kedvenc játékait — megírta A ló. a barányka és a nyúl című csodálatos elbeszélését. Jánoska mellett, a horpy- esi régi temetőben nyugszik a Mikszáth család néhánv tagja még. Kisfia mellett talált nyughelyét az anya, Mauks Ilona 1926-ban bekö* .vetkezett halálakor. Az idő' sebb fiú. Kálmán 1950-ben halt meg. A horpácsi Mik" száth-kúria az ő tervei alapján épült 1906-ban. Emlékét felejthetetlen sorok, idézik a sir kövön: „Elmentél. itt hagytál sötét bánatommal, mindent, ami szép volt, elvittél magaddal, de ha nemes Az emlékház egyik szobájának részlete avattak a kúriában, öt évvel később emlékházzá bővítették. Hol vannak, élnek-e még a múlt idők tanúi? Akik látták. ismerték az írót. nagyon megfogyatkoztak az évek során. Az öregség elvitte őket is. Akik közvetlen kancsolatA Mlkszáth-küria bejárata a gyerekekkel szíved meg is szűnt dobbgni, lelked velem marad, s nem szúnök rád gondolni.” Mikszáth Kálmán. vagy ahogyan az utókor olv evak" ran és szeretettel emlegeti: a nagy palóc — 1904-ben vásárolt Horpácson birtokot. A skvarka című karcolatban £gv ir erről: „Egész életemben vágytam ilyen zugra, elreltett fészekre ... Nyaranta a fürdőbeli coursalanok verandájáról merengtem a fölcicomá- zott természeten, amelyből egyetlen fűszál sem volt az enyém, feltűnt emlékembe." édes apám, amikor kiült pipázni az ámbitusra ... Amint közeledik az idő. hogy apáimhoz kell mennem, úgy nő bennem a vágy életmódiukal is fölvenni. Ebben a vágyódásban szemeltem ki magamnak a horpácsi kúriát.” Horpács őrzi hajdani nagy embere. híressége emlékét. 1934. május 1‘én emlékszobái ban álltak. Mikszáthtal. már valamennyien meghaltak. A 82 éves Macska Menyhért bácsi még látta, ismerte az írót. Mosolygós, kövér ember volt — mondja. Ennyi maradt meg benne a XIX. század egyik legnagyobb magyar írójáról. Suttyó legényke volt még, amikor 1910-ben meghalt Mikszáth. Inkább a családtagokra, a rokonságra emlékezik. — A felesége nagyon 1ó asszony volt — szól tiszta, csengő hangon. Meg sem látszik rajta a magas kor. Ha nem mondta volna, hatvanévesnek nézném. — Mindenki szerette. Nem volt abban egy csepp büszkeség sem. Barátságosan. elbeszélgetett az emberekkel. Mauks Ilona, aki — a mostoha társadalmi viszonyok, a kényszerítő körülmények miatt — kétszer ment feleségül Miszáthoz, 1913-ban költözött véglegesen Horpácsra a fővárosból. — Tizenhárom éves voltam, amikor meghalt — mondja Vitéz Veronika, a horpácsi emlékház gondnoka. — De iól emlékszem rá. Nagvon szép asszony volt. és nénsze- rű. Mindenki szerette a faluban mert olyan közvetlen volt. Az emlékház berendezései a régi hangulatot idézik. Kerényi Ferenc irodalomtörténész. a horpácsi múzeumi kalauz szerzője Írja: „Az első szoba mintha hajdani lakóját várná vissza: Mikszáth ágya, fényképeiről jól ismert támlásszéke, velencei tükre maradtak meg itt — többek között — az egykori berendezésből. A fekvő bárány szobra no vei la hang u 1 a tot idéz- Az író személyesebb emléktárgyai közül az éjjeliszekrényen állott gyertyatartó és híres pipája vonja magára figyelmünket, ez utóbbi a fényképek és festmények egész soráról ismerős. Mik- száthot nélküle szinte el sem képzelhetjük. A falakon festmények, közöttük Szinvei Merse Pál Virágzó almafák cimü alkotása.” i Érdemes megtekinteni a házat, amely egy részében állami gondozott gyermekeknek ad otthont. Nemcsak a szűkebb környékről, hanem a távoli megyékből, a Kunságból, Baranyából, is jönnek ide az érdeklődők. Vitéz Veronika az íróról mesél, elmondja azt is. amit az édesapjától hallott. — Mikszáth Kálmán vicces ember volt. Az édesapám a Pöstényi Antalnál, a kovácsnál, ahol a szerszámokat élesíttette, találkozott vele. Egyszer felfogadta édesapámat bükkönyt kaszálni. A munka után aztán adott neki két koronát, vagy két pengőt — már nem is tudom, hogy milyen pénz volt akkor — és azt mondta: látod, többet keresel, mint a miniszter. A mai ember számára Mikszáth Kálmán és művészete az általános műveltség része, az iskolákban kötelező tananyag. Az író és művei mégis többet jelentenek mindenkinek száraz adathalmaznál. Mikszáthot olvasni csodálatos élmény, gondűző szórakozás, mindamellett amit ír, hiteles krónikája az eltűnt időknek, a Noszty Fe- ri-féléknek, Tóth Mariknak, vagy a jó palócoknak és a tót atyafiaknak. Suha Pisti, a gyermekotthon negyedikes lakója — pedig Mikszálhról még nem tanultak — már olvasta A beszélő köntöst és a Tavaszi rügyeket. Szereti Mikszáthot, s tud is beszélni róla. Elmondja a horpácsi birtok megvásárlásának történetét, beszél Mauks Ilonáról, arról, hogy mi látható az emlékházban. A többiek is besegítenek a mondókába. Számukra Mikszáth természetes, mindennapi ismerős. A házában élnek, azok alatt a fák alatt futkároznak nap, mint nap, amelyek alatt sétálgatott, vagy üldögélt pípafüstjé- be burkolózva. Mikszáth korának, a századvégnek és a -fordulónak sikeres szerzője volt. Ma is rendkívül népszerű. Jókai mellett az egyik legtöbbet olvasott író. Joggal. Azzá teszi szabadon áradó mesélőkedve, fordulatos cselekményszövése, ízes, szép tiszta hangja. Halálának 65. évfordulójára emlékezünk ma, május 28-án. | —ok— Festészet, műemlékek, népművészet... A Corvioa az ünuepi könyvhetén A Corvina Kiadó fennállásának 20. évében rangos kiadványokkal jelentkezik az ünnepi könyhétre. Két ú.i kötettel gazdagodik a Szovjetunió népeinek mű" vészeti emlékeit bemutató sorozat. Rácz Endre fotóművész 8 színes, és 131 feketefehér felvételével és Berecz- ki Gábor nyelvészprofesszor tanulmányával első ízben jelenik meg magyar nyelven az észt művelődéstörténetet és az észt kultúrát összefoglaló munka. Az Észtország című kötet áttekinti a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó nép történetét. építészetét, ioar- és népművészetét, foglalkozik továbbá az irodalom és a tudomány alakulásával. Ugyancsak Ráo* Endre művészi képsorain elevenedik meg Leningrád és környéke. „Észak Velencéjé”-ben az orosz barokk és klasszicizmus páratlan szén alkotásai maradtak fenn. 16 színes és '28 fekete-fehér fotón sorakoznak fel ezek a kiemelkedő művészi emlékek. A Magyar Grafikusok sorozatban az ünnepi könyvhéten kerül az olvasóközönséghez a Bortnyik Sándor munkásságát ismertető mappa. Körner Éva művészettörténész tanulmányát a művész alkotásainak 12 színes reorodukciója követi. Űi átdolgozott kiadásban jelenik meg a Magyar festészet a XX. században című reprezentatív album D. 'Fehér Zsuzsa bevezető tanulmánya és a Pogány ö. Gábor által válogatott és színes kéntábla átfogó képet ad a XX. század főbb művészeti irányzatairól, iskoláiról és lee ielentősebb mestereiről. Korniss Péter fotóalbuma — Elindultam világ útján címmel — a még ma is élő magyar népszokásokat örökíti meg: a húsvétot. gyermekíá- tékokat. leánvöltöztetést. fehérgyászt. busójárást, szüretet. temetést. betlehemezést, lakodalmat, tánchézbell mulatságokat. A kötethez Csoó"i Sándor írt előszót. A remek felvételeket Novak Ferenc nénraiztudós^ jegyzetei egészítik ki. A Magvar Rádió tervei A munkásművelödés lehetőségeiről szervez havonta ke- rekasztal-megbeszélást a Magyar Rádió a következő időszakban. Az ingázók helyzetének javításáról szintén rendszeresen sugároz műsort. Jövőre a „Szocialista brigádok akadémiája” címmel új adást indít és beka(pcsolódik a felnőttoktatásba. A Hogyan éljünk? — témáról megszervezi a szocialista brigádok országos vetélkedőjét. A rádió távlati tervében számos más. az aktív közösségi művelődést elősegítő műsor szerepel. A többi közt a falvak népének szól a Falurádió új sorozata, amely szakmai ismereteket közöl, s a paraszti művelődés helyi feltételeit elemzi majd. Az Iskolarádió ez év, illetve a jövő év szeptemberében induló műsorsorozatában az általános iskolai és a gimnáziumi tanulók tananyagát összegezi. Diákkönyvtár magnószalagon címmel rendszeresen sugározza a kötelező és az ajánlott olvasmányok rádiósfeldolgozásait. 1976 januárjától irodalmi kívánságműsort szer. veznek az általános iskolák felső osztályai számára. Ezenkívül a tanárokat és a szülőket rendszeresen tájékoztatják a közoktatás-politikai kérdésekről. A zenei, irodalmi, művészeti ismeretterjesztő adások a jövőben az eddiginél Is 'hatékonyabban szolgálják a hallgatók művelődését. Kipróbálunk olyan ismeretterjesztő műsort, amelv közérthetően tárgyalja a főbb zenei fogalmakat, műfajokat. A kimagasló alkotókat ég előadókat nortréműsorokban ismertetik. Mai tévéajánlatunk 18.05: BNV ’75 szakosított Közvetítés vásárról. Második éve rendeznek szakosított vásárokat Budapesten. S a tavaszi BNV, a beruházási javak vására sok látnivalót kínál. Olyat, amely a szakembereket érdekli, de bőven altad a nagyközönség ér- leklódésére számottartó termék Is.. Bán János szerkesztő-riporter kalauzolásával megismerkedünk a vásárdíjas hazai termékekkel, a legnagyobb résztvevő, a Szovjetunió megannyi újdonságával, a szocialista és kapitalista országok ajánlatai, val. Ott lesznek a televízió kamerái a legizgalmasabb üzletkötéseknél, tárgyalásoknál. S mivel a szakosított vásáron a kiállítók témakörök szerint kínálják áruikat —• könnyű az összehasonlítás, választék mérlegelése — a nézőknek, s az üzletembereknek is. Honismereji nyári egyet-em A Szabolcs-Szatmár me- S'vi Tanács támogatásával honámareti nyári egyetem indul Nyíregyházán, augusztus 4—15. között. A csaknem kéthetes esemény ^keretében, — amelyen nógrádi szakemberek •s részt vesznek —. többek kt>- ' , i szí lesz a hon'smere'' lat ín-inka ak^'ál's o:"o'o' ' - r.il és további feladatairól. Megyei filmbemutatók Az úi filmhét mindhárom jev számos filmje közül kibemutatója megkülönbözte- emelkedik a Berlin eleste, a tett figyelmet érdemel. Naj- Maximka és a Zsurbin csdád. gyonov Vagyusin gyermekei Ludmilla Gurcsenko a Karne- című drámáját a magyar te- váli éjszaka és A balti égbolt levíziós változat után most a című filmekben nyújtott ern- fílmvásznon láthatjuk újra lékeze les alakítást, szovjet művészek jóvoltából. Peter Bogdanovichnak a Az amerikai Peter Bogdano- vígjáték területén tett kirán- vich nevét Az utolsó mozielő- dulá&a jól sikerült. A Mi. van adás című művének hazai be- doki? című filmjéről a Va- mutatójakor jegyeztük meg. riety című lap így áradozik: Ingmar Bergman, svéd rende- „Remek vígjáték, visszatérés ző pedig már nagyon régi, tó a harmincas évek ragyogó bo- hírű ismerősünk. hózati stílusához. Kitűnő a A Vanyusin gyermekei cse. forgatókönyv és a szereplő^iqyeletHPe méltó hét hovi hangulatú tablót ad az almáit századvégi orosz kisgárda, felvonásokon át nevelünk tiszta szívből. A mai várbs polgári-vezető rétegé- nernzedék meg nein láthatott ről é.s a szétesőben levő ennyire verbo komédiát.' A ..nasyc-aládtoól”. A dráma te'vete;e..iet a magyar szar- filmváltozatát Jevgenyij Tas- László Kovács ke kov írta és rendezte. A főbb re-enck-t Borisz Andve'ev és '.•tőm'lla Gurcs-enkó játssza kiemelkedően. Borisz Andre NÖGRAD - 1975. május 23., szerda szítette, aki a Szelíd motorosokká! és az öt könnyű darabbal rriíita,k°zott be a hazai rnozfátogstóknak. A film egi’é telmű s. tárja a Fnnnv Girl é5 Há'lo, Dolly! csodálatos főhőse, Barbra Strei. sand. Évek óta tudjuk, hogy Ingmar Bergman korunk egyik legkiválóbb rendezője, akinek számos filmjét játszották hazánkban is. A Suttogások, sikolyok című filmjét az egész világon nagy elismeréssel fogadták, s a kritikusok Bergman legjelentősebb alkotásának nevezték. A film Londonban elnyerte az 1973-as év legjobb külföldi filmjének járó díjat; Sven Nykvist operatőr pedig 1974 tavaszán vette át az Oscar-díjat Hollywoodban a fényképezésért. Berg- mannak ezúttal sikerült szélesebb közönséghez szólnia Bán Róbert írja a filmről: ,,A lélektani megfigyelések sohr. nem látott gazdagsága, az emberi kapcsolatok vizsgálatának mélysége, tökéletes képi megvalósítás, szépség és tisztaság jellemzi Bergman utolsó filmjét, mellyel vitathatatlanul pályája tetőpontjára érkezett,” Barbra Streisand és Ryan O’ Neil a filmben Mi van doki? című filmek ismert hősnői. Itjgríd lettük nyújt kiemelkedő telje- Thuli.n, Harriet Andersson és sítményt a dajka szerepében A főszerepeket a Bergman- Liv Ullman alakítják — mel- Kari Sylvan,
