Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-23 / 119. szám

Törvény a biztonságos életért (IV.) Családvédelem, baleseti ellátás Tolmács! gondozó Ismeri név szerint A családi ipótlék folyósítá­sánál érvényesített változtatá­sok nem közvetlenül javítják az ellátás színvonalát, hanem közvetve segítik, hogy a gyer­mek érdekei fokozottabban érvényesüljenek a szabályo­zásnál. Ezért nagyjelentőségű a törvénynek az a szabálya, hogy a gyermeket saját ház­tartásában eltartó szülőnek, illetve személynek kell folyó­sítani a juttatást. Eddig a szülő kapta ákkor is a családi pótlékot, ha gyermekét nem maga nevelte, hanem valaki másnak a háztartásában he­lyezte el, feltéve, hogy a csa­ládi pótlókkal legalább azo­nos, értékű tartásdíjat fizetett. F-z módot adott rá. hogy az illető szülő a családi pótlékot utalja át az eltartónak tar­tásdíj fejében, tehát lényegé­ben az államtól kapott jutta­tással tegyen eleget tartási kö­telezettségének. Az új szabály azzal, hogy ezt kizárja, biz­tosítja a gyermek jobb ellátá­sát, hiszen eltartására a tar­tásdíj és családi pótlék együttes összege a korábbinál jobb lehetőséget ad. Ugyancsak ez a humánus, igazságos, gyermekközpontú szemlélet érvényes abban sP szabályban, amely kimondja, hogy ha a gyermek olyan szülő háztartásában van, aki nem jogosult családi pótlókra, a másik, szülő jogán kell ré­szére családi pótlékot megál­lapítani és folyósítani. A családi pótlékra jogosító gyermekek életkoránál is sok családot érintő kedvezmény érvényesül az új szabályozás­ban. Eddig a 16 évesnél fia­talabb gyermekek után járt családi pótlék, kivéve az el­ső- és másodéves szakmun­kástanulókat, akik 18 éves ko­rukon felül is családi pótlék­ra jogosítottak, E kedvezmény most kiterjed azokra az alsó­vagy középfokú oktatásban nappali tagozaton tanuló gyermekekre, akik még nem töltötték be 19. évűiket. A betegségi és anyasági el­látással kapcsolatos szabályo­kat a törvény lényegében változatlanul hagyja. E sza­bályok azon ban csupán a penzbeni ellátást írják már elő, mivel az egyéb, gyógyító, megelőző ellátás körébe tar­tozó szolgáltatások — orvosi kezelés, kórházi ápolás, gyógy­szer, mentőszolgálat — az, egészségügyi törvény 25. pa­ragrafusának 1975. július 1-1 hatálybaléoésével kikerülnek a társadalombiztosítás köré­ből, állampolgári jogon — te­hát független attól, hogy ma­ga vagy hozzátartozója mun- kaviszcnvhan áll-e —vehetők igénybe. A közelmúltban élet­belépett népesedésoolitikai határozat az anyák és gyer­mekek védelmében jelentős fejlesztést tartalmazott, amit a társadalombiztosítási tör­vény megerősít. Lényegében változatlan színvonalon tartja a törvény a baleseti ellátással kapcso­latos szabályokat is, de egy­séges keretbe, külön fejezetbe foglalja össze azokat a ren­delkezéseket. amelyek eddig a betegségi ellátás és a nyug­ellátás keretében intézkedtek az üzemi ba'eset, vagy foglal­kozási megbetegedés esetén járó szolgáltatásról. Ezt az in­dokolja, hogy a baleseti ellá­tásnak nem a szolgálati idő az alapja, hanem az elszenve­dett baleset, vagy foglalkozá­si megbetegedés, a juttatás ezen a címen jár. Az egysé­ges, összefoglaló szabálybzás megkönnyíti a baleseti ellátás formáinak, juttatásainak át­tekintését, kifejezésre juttatja azt a fokozott gondoskodást, amit a törvény alapelveként lefektet. A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál a törvény kedvezményeket biz­tosít. Lehetővé teszi, hogy a balesetet megelőző egyévi keresetet vegyék alapul a nyugdijösszeg kiszámításánál. Ha azonban az öregségi nyug­díjra vonatkozó szabály al­kalmazása kedvezőbb a sé­rültnek, kérheti ennek alap­ján a nyugdíj megállapítását. A balesetet szenvedett dolgo­zó özvegyének ellátásáról is fokozott mértékben gondosko­dik az új szabályozás. Eddig az özvegy korára, egészségi állapotára, és gyermekei szá­mára tekintet nélkül csak akkor kaphatott állandó öz­vegyi nyugdíjat, ha férje a munkahelyén szenvedett ha­lálos baleset. Az új szabály szerint bárhol bekövetkezett halálos üzemi baleset, sőt a foglalkozási megbetegedés következtében bekövetkezett halál is jogosítja az özvegyet erre az ellátásra. Állandó özvegyi nyugdij jár az özvegynek akkor is, ha baleseti rokkantsági nyugdi- jas férje nem az üzemi bal­eset következtében halt meg. A régi szabály szerint ebben az esetben az özvegy 55. évé­nek betöltésekor jogosult a juttatásra, a tsz-tag özvegye csak 60, évtől szerzi meg a jo­gosultságot. Az új szabály e különbséget megszünteti, s egységesen az 55. év betölté­sétől teszi függővé az özvegyi nyugdij folyósítását. Só tér Edit (Vége) A tehenészeti teleo utolsó istállójáig eljutni felér egv akadály versennyel. Trágya­hordó kocsik, szekerek, a be- avatatlan számára úav tűnik: mindez rendetlenség, pedig csak a késő délutáni munka velejárója. Osztott műszak­ban dolgoznak a gondozók. Hajnal fél háromkor , már tal­pon vannak, ellátják az éhes jószágokat, fejnek, s aztán a nap második felében minden kezdődik elölről. Nap mint nap, ünnepeken, vasárnap, kivéve a szabadnapokat. Drajkó Pál öt éve került a to Írná esi termelőszövetkezet tehenészetébe, negyvenöt éves korában. Az építőipari. ké­sőbb az erdészeti munkát vál­totta fel a gondozói teendők­kel. — Az elnök. Vass József hívott. Nem kellett kétszer mondania — jegyzi meg. míg szemével a fejőgépet figyeli. A szerkezetben szuszog a/vá- kuum. néhány Dere alatt ki­szippantja a tehénből a friss, meleg tejet. Az állat béké­sen tűri gondozója közellé- tét az istállóban kialakult szokás szerint, mert az istál­lónak is megvan a maga „há­zirendje”. Négy standra osz­tották, a gondozók száma egy gyei több. a pihenőnapok mi­att. Drajkó Pál keze alá 27 tehéri került. A jó tehenész­hez illően, szinte valameny nyit ismeri név szerint: Ra­gacs, Fodor. Édes, s a többi­ek „hálásak” az ellátásért. — Az esti tejmennyiség 200 liter felett lesz — mondia a gondozó, s hozzáteszi: — Kö­zepes teljesítmény... Neki sem mindegy, hosrv a kannákba mennyi tei kerül, hiszen anyagilag érdekelt a tej termelésében, ígv nem csoda, ha minden cseppre odafigyel a kollégáival együtt. Igaz, az elszámolás külön- külön történik, de a brigád tagjai nagyon is egymásra utaltak. Főként a takarmá­nyozásban kell a másik se­gítő keze. Nehéz tolni a ko­csit. — Nem mondom, jól meg­fizetnek. Átlagosan kijövök havi négyezer forintra is. Persze, ebben minden benne van. Egy pillanat — mondja, s féltérdre ereszkedik, hogy a fejőgépet a következő tehén­re kapcsolja. — Étkes. Teeee... — mor­dul a jószágra,. hogy vissz­hangzanak az istálló fehérre meszelt falai. — Az a baj. hogv majd­nem mindnyájan ötven éven felüliek vagvunk. Kellene a friss erő, de nem mondható, hogv a fiatalok túlzottan von­zódnának a gondozói munká­hoz — folytatja,, A már nyugdíjas Furák bácsi esetét hozza példának, aki négy év­tizedet töltött az állatok kö­zött. Amikor a fiatalabbak­nak mesélt erről, volt bizony olyan is, aki megjegyezte: — Már miért ne dicseked­ne? — kérdezi Drajkó Pál. — Legalább olvan fontos és tisz­tességes munka ez. mint bár­milyen más. És sokkal köny- nyebb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Arra céloz: szakosított a te* lep. javultak a munkakörül­mények. Elég csak ránézni.1 Kék munkaköpeny. fehér csizma. Az istállók szomszéd­ságában közvetlenül a lege­lők. Üde. zöld gyepek, ahová kihajthatják az állatokat.' Nem kilométerekre, közvet­lenül az istállók mellé. —! Mi végezzük a legelte­tést is. Felváltva. Mit le­gyünk, ha nincs gulyás? A tavaszi esti enyhe idő. no meg a fáradságos munka izzadságeseppeket csal hom­lokára. Karjával ösztönösen törli le. Hiába az állandó jó­kedv, a pirospozsgás arc. a szervezet nem olyan már, mint húsz évvel ezelőtt volt. Sajog a derék, ropognak a csontok. Jólesik otthon a műszak letelte után a nihe­— Ne nagyon dicsekedjen nes. ezzel! Sz. Gy. Helyesbítés Lapunk 1975, április 19-i számában „Beszélünk a szer­vezésről (2)”, „Más bőrére” szerveznek címmel Kuti Ist­ván tollából megjelent cikk té­vedés folytán több olvan meg­állapítást tartalmazott, amely a Nemzetközi Számítástechni­kai Oktató Központot kedve­zőtlen színben tüntette fel. A cikk borítékcímzésre, vonat­érkezéstől függő lanfolvam- kezdés hiányára vonatkozó tényközlései a valóságnak megfelelnek. A beiratko­zásra vonatkozóan a cikkíró információja téves, mert nem félévenként, hanem évenként kell beiratkozni. A ténvek is­mertetése után a cikkíró egyéni feltételezéseket, meg­állapításokat tett. Kérjük ol­vasóinkat, hogv a következ­tetéseket ne tegyék maguké­vá és a SZÁMOK számítás- technika oktatás területén ki­fejezett eredményes munkáját ne cikkünkből ítéljék meg. A cikksorozat indításakor ki­hangsúlyoztuk. hogv fonák esetekről, példákról lesz szó. így nem vállalkozhattunk a cikk keretében a SZÁMOK tevékenységének teljes be­mutatására. 1 BNV 1975. ISáinffCBgcipgyartölc ca banyaBc műszaki színvonalúnak növeleseerf AZ ORSZÁGOS Bányagép­gyártó Vállalat dolgozói év­ről évre mindig felvonultat­ják a Budapesti Nemzetközi Vásáron azokat az új termé­keiket, amelyeket kifejlesztet­tek, hogy megkönnyítsék a bá­nyák korszerűsítését. Felada­tuk a szénbányák műszaki színvonalának gyorsabb üte­mű fejlesztése időszakában megsokszorozódott. Rajtuk is múlik, és igen nagymérték­ben, hogy a fejlesztésre for­dítható anyagi lehetőségeket, milyen gyorsan tudják haszno­sítani. A vállalat négy gyár­egységgel rendelkezik. Ezek közül az egyik a Salgótarjáni Bányagépgyár. A Salgótarjáni Bányagép­gyárban elsősorban gumiheve- deres szállító berendezéseket és ezek tartozékait, a szalag- görgőket gyártják, igen nagy mennyiségben. Eddig általá­ban három típusú BSZ szalag­berendezéseket szállítottak a megrendelőknek. Az OBV mű­szaki fejlesztési főmérnökség tervei alapján azonban elké­szült már a BSZ—IV. típusjel­zéssel egy új, korszerű szállí­tóberendezés. Igen jelentős to­vábbfejlesztése ez a gumihe­vederes szállítószalagoknak mégpedig oly módon, hogy messzemenően figyelembe vet­ték a föld alatti bányászat mostoha körülményeit. A BSZ­IV. típusú szállítószalagok je­lenleg 800 és 1000 milliméte­res hevedenszélességgel ké­szülnek. A megnövekedett szállítási teljesítményeknek, szállítási távolságoknak meg­felelően a modern tervezési elvek szerirft kialakított hajtó­fejekkel látták el az új be­rendezést. Annak ellenére, hogv teljesítményük jóval na- gvobb a hasonló berendezé­sekénél, kis férőhelvsBÜ’kségle- tiik folytán igen előnyösen al­kalmazhatók szárny- és gyüj­tővágatokban, ezenkívül ki­hordó szalagként lejtaknák- ban. Alkalmazhatók egyedileg, de szalagrendszerben telepít­ve is. Egyébként nemcsak a föld alatt, hanem felszíni szál­lítási feladatok megoldására, nyílt és fedett térségekben, szalaghidakba beépítve és kü­lönféle termékek továbbításá­ra kiválóan alkalmasak. A szállítószalagok felépíté­si elve azonos. Szerelési egy­ségeik nagymértékben tipizál­tak, ez megkönnyíti a karban­tartást, a tartalék alkatrész­ellátást. A berendezések egyébként személy és anyag- szállításra egyaránt alkalma­sak. Ahogy Félegyházi Pál. a Salgótarjáni Bányagépgyár műszaki fejlesztési osztályá­nak a vezetője elmondotta, a berendezés hajtófeje teljesen új megoldású. A szállítási igé­nyeknek megfelelően egy, vagy két hajtódobbal 1—4 hajtő- egységgel kerül beépítésre. A hajtóegységre kívánság sze­rint szerelhető még elektro­mágneses lazitású kéfcpofás fék, a lejtősen telepített sza­lagnál a heveder visszacsú- szását megakadályozó görgős visszafutásgátló, vagy szükség esetén mindkettő . együttesen. Ezenkívül még több újdonság van a korábbiakhoz viszo­nyítva a BSZ—IV típusú gu­mihevederes szállítószalagon. Üj dolog a hevederfeszítés megoldása is. Ez közvetlen a haj-tódob mögött, a hajtódob­ról lefutó heveder által törté­nik. A szalagvázban kocsizó feszítődobot, a föld alatti bá­nyászatban fesaítősúly moz­gatja acélsodronykötelek se­gítségével. Külszíni beépítés esetén a helyi adottságoknak megfelelően kialakított súly- fes/.itás alkalmazható. Márki- fejlesztés alatt áll egy heve- ö el tároló -berendezés is. amely 100 méter hevederkiv1'«Mást is lehetővé tesz, ennek feszítésé­re pedig egy programozón csórlősfe6za tőmű. AZ ORSZÁGOS Bányagép- gyártó Vállalat vásári bemu­tatóján bizonyára az új típusú szállítószalag berendezés lesz az egyik sláger. Már az első napon sok bányászati szak­ember kereste fel és érdeklő­dött igen részletesen a beren­dezésről. A jövő szállítógépe lesz ez, hiszen még csak az első széria gyártásánál tarta­nak. A Salgótarjáni Bánya­gépgyárban már arról értesül­tünk, hogy a jövő évre mint­egy 80 darab ilyen berende­zést kell legyártaniuk. Á ke­reslet magyarázata az, hogy tökéletesebb, jobb konstrukció a korábbiaknál. Jobban alkal­mazkodik a magyar bányavi­szonyokhoz. A szalag közben­ső vázszerkezete is készülhet három változatban. Kívánság szerint lehet függesztett kötél- váz, talpas merev váz és le­het vegyesen alkalmazott váz- szerkezet is. Könnyen szerel­hetők ezek a berendezések. A Salgótarjáni Bányagép • gyár fő feladata továbbra is a szállító berendezések gyártása lesz. A befejezés előtt álló gyárrekpnstrukció is ezt a célt szolgálja és feltétéit biz­tosít a megnövekedett igényes kielégítésére. A szállító beren­dezések igen fontos és a leg­nagyobb számban előforduló alkatrészei a szalaggörgők. Evek óta igen nagy gondot fordítottak a korszerű típusok kialakítására a vállalatna,. így sikerült biztosítani, hogy ma már magas technikai szin­ten tudják biztosítani elsősor­ban a belföldi igények mara­déktalan kielégítését. Nemart néhány szóval megemlékezni arról, hogy az elmúlt tíz év­ben igen nagy gondot íordí­Az új BSZ—IV típusú szállítószalag-berendezés az Országos Bányagépgyártó Vállalat ki­állításán, a BNV-n tottak a vállalatnál a fejlesz­tési kapacitás koncentrálása- val egy szalaggörgő-típus Ki- fejlesztésére, amelynek szer­kezete könnyű, középnehéz es nehéz kivitelezésnél azonos felépítésű. Hosszan tarló kísér­letezés után alakult ki a SZi-t típusú szállítószaJag-görgó, ami jelenleg a salgótarjáni gyár fő görgőprofilja. A viszonylag egyszerű felépítése, az egységes szerkezeti elemek lehetővé lel­ték az alkatrészek nagy soro­zatú tömeggyártását, az auto­matikus ellenőrzést, a szere­lés gépesítését. A görgők csa­págyait is korszerű méretezési elvek, fárasztási kísérletezés alapján választották meg. így egyaránt alkalmasak a fiúd alatti és külszíni bányászati igények kielégítésére. A vállalat fejlesztési appa­rátusa a megrendelők kíván­ságait és az üzemeltetés so­rán szerzett tapasztalatokat fi­gyelembe véve jelenleg is igen intenzíven foglalkozik a sza­laggörgő fejlesztésével. A ie:- 1 észt esi törekvés három terü­letre összpontosul. A könnyu- típusú görgőknél például a jelenleg alkalmazott kovácsolt agyak helyett a nagyobb ter­melékenységgel, kevesebb munkával előállítható lemez­ből húzott csapágyházat, kit- vannak alkalmazni. Az axiális labirinttárcsák beépítésével a jelenlegi tömítési rendszer ha­tékonyságát kívánják javítani. NÓGRÁD - 1975 Foglalkoznak továbbá a nagy teljesítményű és nagv szalagsebességű külszíni szál- iitószalagok füzásrgörgő típusa­inak fejlesztésével, kialakítá­sával. Középtávú komplex gyártásfejlesztési program ké­szült a növekvő hazai görgő- igény teljes kielégítésére. A VÁSÁRON bemutatott szállítószala g-berendezés külo* nősen sokat elárult a bányá* szók számára. Ehhez kíván­tunk mi is segítséget nyújtani a figyelemfelkeltéssel. Bizonyí­tani azt, hogy az élet nem áll meg, mind korszerűbb beren­dezések készülnek és ebben a bányagépgvártók is úttörő munkát végeznek. ' X jus 2^ , péntek 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom