Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-20 / 116. szám
Uűnszövetkezet Jobbágyiban (HL) Bemutatkozás XX-es gépkocsival PÄSZTÖKA, bemutiatko- léseket. Annak ellenére, hogy lója az elismerés. És sorol- z.ásra várták a jövő emberét, törvénysértő módon a szövet- hatnánk tovább a törvényte- Rápolti Lőrincet, akit Dré- kezetnél havi négy szabad lenül kifizetett összegeket, geiypaiánkról „áthelyeztek”, szombatot vezettek be, gépko- A daru bevétele külön feBudapestről jött a leendő el- csikat szombatra, vasárnapra jezetet érdemei. A hídépítő nők XX-es gépkocsin. A é® munkaszüneti napra is bé- vállalattól bérelték kétszer tárgyalás után mág haza&zál- relték. 31 órára, óránként 600 forirtlíttatta a tarjára főnököket, ^ tos bérleti díjért, amelyben aztán visszahajtott a fővá- A , , ríj*pbenne volt a darukeaelők bérosba. Az elnökké választást BANKRÓL történő átjövetel re is_ Eddig rendben is lett követően számtalan esetben idején Wurm Sándorral tár- volna, ha nem emel vétót a jogtalanul meg nem enge- S>'alt Rápolti, aki rendelikezé- gépészeti csoportvezető, aki dett célra használta a szövet- &®,re bocsátotta Trabantja*' Cssk úgy fogadta el a szövetkezet szemé'ygépkocsiját. Rápolti ígérte: ha elnök lesz, zet megrendelését, ha a daru* ugyanakkor bérelt, vagy vá" kilométerenként két forintos kezelőinek és neki is órán- sáriás útján másoknak is in- térítést fizet. Állta a szavát, ként külön 50 forintot fiaet- dokolat’anul jogtalan gépkocsi- Wuim 5990 forintot kapott nek. A szövetkezet megfizet - használatot biztosított. Téri- gepkocsihasználati díj címen, (e az óránkénti bérleti díjat tett is. Másnak is, magának helyesebben csak 5000-et, mert és a kérésnek megfelelően is. A kár több mint 210 ezer a, többit üzemanyagköltség három ember részére több forintot tesz ki. címén visszaadta elnökének. mint 12 ezer forint állomáRápolti budapesti lakos Az más kérdés, hogy amikor nyom kívüli bért. Csak kérni volt. Jobbágyiban még csak az igénybevétel történt, a kellett és minden kérés meg- ideiglenesen lakott, és állan- Trabantnak nem volt CAS- heVgatásra talált, dó lakására naponta hazatért. CO-ía. _ de nem volt átírva Munkásszállás céljára bé- Persze ezeket a hazatéréseket sern és Rápolti,^ de Wurm reltek lakásokat, fizették a a hivatalos utakkal is össze- sern V0W a jobbágyi szövet- bérleti díjat, de az adót nem. kapcsolta. A szövetkezet gép- keaet tagja, vagy alkalma- Amikor kifogásolta a járási kocsiját az első perctől kezd- zottja. NEB, egyszerűen formailag ve maga vezette, és, azzal Két kézzel szórták a pénzt fe’mondták, a bérleti szerző- menetlevél nélkül 1973, ja-* Jobbágyiban, azt a pénzt, dés a szóbeli megállapodás mtár 1-től az 1974, október amit árdrágítással szereztek, továbbra is fennmaradt. A 51-ig. letartóztatásáig 105 499 ki- „Rakodás” címén kapott hamis okiratokkal leleplezett lométert tett meg! Hogy kor- pénzt a volt iskolatárs, hol- bérleti díjak után a szövetke- mányrendelet szabályozza a ott munkát sem végzett és zet 94 ezer forint összegű eáokocsi'haszoálatot, mit ér- „gépi rakodásért” a targonca adókötelezettséget mulasztott dekelte ez Rápoltit. Nemcsak kezelője. Máskor „hökezelési el. ő szeretett autózni, Simon munka” címén számfejtettek Ezek után nem lehet cso- Csaba. aki a budapesti ke- és utalványoztak bért soha dálkozni azon sem, hogy csak menoés részleg vezetője volt el nem végzett munkáért vagy vezetőségi ülésen tárgyalták és jórészt a fővárosiban vég- „hegesztési munka” címén meg és hagyták jóvá a sebzett munkát, szinte állandóan számfejtettek állományon vetkezet igen magas reore- bérelt Audin vagy 128-as Fia- kívüli bért olyan ember ne- zen tárté* keretét, fühnilve a ton ment egyik munkahelj'rpl vére. akL nem hogy a szövet- rendeletekre, az OKiSZ-el- a másikra. Menetlevelet sem kezeinél nem dolgozott, de a nöksés iránvélveire. A rer>- vezetett — senki nem kérte hegesztéshez sem értejt. A rezentáciös keretet nemhogy tőle. A büntetőeljárás alatt nagybétonyi FŰTÖBER két csökkentették volna, hanem Rápolti utasítására — emlé*. anyagbeszerzője is kapott az előző évekhez visraonvítva kezeiből állította ki az általa „jutalmat” mégpedig „az igen magas összegben állan"- használt gépkocsik menetle- anyagbeszerzésben nyújtott tották meg és azt a közgyű- veleit, K igv száznál is több segítségük elismeréséért”. lés elé nem tenjésztétték. hamis okiratot készített. Csak az a kérdési, hogy tulajMegkárosította ö is a tár- Honképpen kinek szerezték az ÖSSZEFOGLALVA: a R^- sadalmi tulajdont, és azok anvagot? Az AFIT szerelő ^Iti Lőrinc által okozott kár is sorban, akiknek Ráoolti és ..rakodás”-ért kapott többször összegen több mint 2 millió Homolyáné — közgyűlési ha- borravalót, a cukorgyár ad- ezer forintot tesz ki. A tározat nélkül — gépkocsi- mtnisztrátora pedig a gázpa- többi vádlott is több tízezer használatot engedélyezett, lack cserékkel kapcsolatos forinttal ka rontotta meg a később pedig a közgyűlés ál- adminisztrációkért! Sor önki- társadalmi tuteidont. tál megszabott mértéken felül vilii javítás a* AFIT-nál — SwW« László is utalványozott ilyen kifize- Rápolti 600 forintos borrava- • (Folytatjuk) Befalazott zászlócskára bukkantak Pécsett Á pécsi Leőwey Kiéra Gimnáziumban nyolcvan évvel ezelőtt befalazott nemzetiszínű zászlócskára bukkantak. A központi fűtés szereié" se köziben az alagsor fala egy helyen kongó hangot adott. Miután a kőművesek kibontották a falat, egy kis szoba tárult eléjük, amelynek se ajtaja, se ablaka nem volt, létezéséről sem tudtak addig. Benne egy papírzászlót találtak. olyat, amilyet a felvonulásokon szoktak vinni a gyerekek. A zászlón kézírásos szöveg áll, az egyik oldalán: „Éljen a magyar!”, a másik oldalán: „Káljics Vendel tötte oda ezt a zászlót”. Napvilágra kerülve, a zászló színei elhalványultak, kifakultak, de az írás most is jól olvasható. A székesegyházzal szemközt emelkedő patinás középiskola 1892—1895. között épült, a zászlócska tehát az időiben kerülhetett a rejtekhelyre. A gimnázium diákjai megkísérlik kideríteni, hogy ki volt Káliics Vendel, aki ilyen különös módon üzent az utókornak és étnek-e még hozzátartozói. leszármazottai a Mecsék-jaljai városban. Ami a kis zászló befalazásának körülményeit illeti, feltehetően összefüggésben van a pécsi munkásmozgalommal. Már a múlt században nagy erőt képviseltek a szervezett munkások. több sztrájk és tüntetés zajlott le az iparvárosban. Elképzelhető, hogy valamelyik pécsi mumikásmegmoz- dulás emlékét őrzi - kifakult zászlócska, amely most méltó helyre került: a Leőwev Klóra Gimnázium iskolatörténeti múzeumában helvezték el. Dr. Iglói Zoltán A Tervező- és Építőipari Szövetkezet a kivitelezőié a Nógrád megyei Textilipari Vállalat új salgótarjáni telephelyének. A munkák jól haladnak, s az építők azt ígérik, hogy a kitűzött határidő előtt egy hónappal átadják az új üzemet. — bábéi felv. — Vj vezetőséget választottak a vadászok Nógrád megyében jelenleg 28 vadásztársaság működik, közel ezren hódolnak a vadászatnak, amely sport, szórakozás, de népgazdasági és társadalmi szerepe is jelentős. Nagy érdeklődés előzte meg a május 17-re összehívott megyei vezetőségválasztó küldöttközgyűlést A MAVOSZ Nógrád megyei intéző bizottsága nevében Hoffer István, a megyei tanács elnöke üdvözölte a küldöttközgyűlés résztvevőit köztük Devcsics Miklóst, a megyei pártbizottság titkárát, dr, Dániel Istvánt, a MAVOSZ osztályvezetőjét és dr. Fekete Győr Lászlót, a MAVOSZ intéző bizottságának tagját. Mátrai István, a megyei intéző, ellenőrző és fegyelmi bizottság nevében szóbeli kiegészítésit mondott az előzőén írásban megküldött jelentéshez. Mindebből a küldöttek és általuk a vadász- társaságok részletes és a valóságnak megfelelő képet kaptak az elmúlt három év vadászati tevékenységéről, a vadgazdálkodás, az egyesületi élet kérdéseiről és a vadászati fegyelemről. A felszólaló küldöttek gyakorlati példákkal és újabb érvekkel erősítették a beszámoló legfontosabb megállapításait. Az egyesületi élet szervezettsége és tervszerűsége fejlődött. Megyénk vadásztársaságainak többségében érvényesül a demokratizmus, a vadászok bekapcsolódnak saját problémáik intézésébe. A mostani vezetőségválasztás során több jól képzett fiatal került az intéző bizottságokba, akik megfelelő politikai, közéleti és vadászati tapasztalattal rendelkeznek és sokat segíthetnek, hogy a vadászati fegyelem erősödjék és eredményesebb legyen a vadgazdálkodás. Devcsics Miklós és dr. Fekete Győr László felszólalása során felhívta a figyelmet, hogy a rend, a fegyelem, a balesetek megelőzésére ed-- dig is történtek intézkedések, de az eredmény még nem kielégítő, további céltudatos munkára van szükség. Nógrád megye vadászai megfelelő hagyományokkal rendelkeznek és a jövőben, főleg a kommunista vadászok példa- mutatására, emberformáló nevelő munkájára számítanak. A küldöttközgyűlés jóváhagyta a balesetek megelőzésére, a fegyelem szilárdítására vonatkozó határozati javaslatot. Megbízták a megyei intéző bizottságot, hogy a megye sajátosságainak és adottságainak legjobban megfelelő háziszabályzat mintát dolgozzon ki. azt bocsássa a vadásztársaságok rendelkezésére és kötelezővé nyilvánítsa. Annak érdekében, hogy a vadászati és vízgazdálkodási fegyelem tovább szilárduljon, az eddiginél következetesebben kell alkalmazni a tegyél'-' mezés eszközeit, elsősorban nevelési céllal. Határozatként elfogadták a szarvas- és az őzállomány mennyiségi, de főleg minőségi növelését, a nyúl kilövését differenciáltan korlátozzák. A íácántenyésztés lehetőségeivel a vadásztársaságok alig egyharmada élt. Ezért a küldöttközgyűlés megfelelő határozatot hozott a fácánnevelésre, illetve ahol indokolt, a vadászati idény korlátozására. Alics János tett javaslatot a megyei tisztségviselőkre és az országos küldöttekre, akiket egyhangúlag, ellenvetés nélkül megválasztottak. A megyei intéző bizottság elnöke: Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság titkára. Az ib, titkára: Albunovics János rendőr ezredes. Vadászmester: Mátrai István nyugdíjas. Gazdaságvezető: Szalai László, a 2. sz. Volán V. főmérnöke. Propagandafelelős: Juhász Tibor, a síküveggyár munkása. A fegyelmi bizottság elnöke: dr. László István, tagjai: Csincsik István, Kovács István, Kovács János, Híves Mátyás. Az ellenőrző bizottság elnöke: Kovács István, tagjai: Siket Béla, Garam János, dr. Dósa Ferenc. Bollók Béla. Hét küldöttet választottak a MAVOSZ küldöttközgyűlésére. A MAVOSZ megyei fővadásza továbbra ás Bárdos László. ;,A Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, betegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk. A Magyar Népköztársaság az anyagi ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás keretében és a szociális intézmények rendszerével biztosítja.” Alkotmányunk fent idézett 58. paragrafusának végrehajtására új törvényt fogadott el az országgyűlés legutóbbi ülésszaka. A társadalombiztosítási törvény egységes elvek alapján szabályozza azokat az ellátási tormákat, juttatásokat, amelyek a dolgozókat és családtagjaikat megilletik. E törvény garantálja, hogy mindazok, akik munkájukkal hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez, a társadalom gondoskodásában részesüljenek, amikor erre koruk, egészségi állapotuk, munkaképtelenségük miatt rászorulnak. A törvény összegezi a társadalombiztosítós 30 év alatt végbement fejlődését. A kapitalizmustól olyan társadalombiztosítási rendszert vettünk ót, amely a lakosság 31 százalékára terjedt ki. A munkásoknak és alkalmazottaknak csak egy kisebb hámvada részesült valamilyen ellátásban, a mezőgazdasági dolgozók ki voltak rekeszt ve a társa daTörvény a biztonságos életért (I.) Egységes elvek, egyszerűsített lombiztosításból. Ma a lakosság 99 százaléka, gyakorlatilag minden dolgozó és hozzátartozója számíthat a társadalom gondoskodására. 19ő0-hez képest a biztosítottak száma több mint kétszerese, a társadalombiztosítási kiadások hússzorosra nőttek, jelenleg a kiadások meghaladják az évi 50 milliárd fórin- tot. A kiadások ilyen nagyarányú növekedését — a biztosítottak köréinek bővülésén kívül — a szolgáltatások és juttatások fejlődése indokolja. A gondoskodás fokozatos kiterjesztése, a biztosítottak körének bővülése, a szolgáltatások fejlesztése megkívánta a rendezések gyakori módosítását, kiegészítését és ez óhatatlanul mind bonyolultabbá tette a szabályok alkalmazását. Az 1958-as nyugdíjrende- letet például több, mint 50 jogszabály módosította. A szabályozás biztosítási ágazatonként — vagyis betegségi, anyasági, nyugdíj- és családi pótlék ellátásra tagozódott, a munkások és alkalmazottak, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, és a kisipari szövetkezeti tagok ellátása különböző szabályokra épült. Ilymódon létrejött paragrafus dzsungel azok számára is áttekinthetetlenné vált, akik megalkották. Ezen kellett alapos, körültekintő munkával változtatni. Az új társadalombiztosítási törvény egységes elvek alapján, egységes szerkezetbe foglalja a társadalombiztosítás alapvető elveit és szabályait, egyszerűsíti az eljárásokat, módot ad rá, hogy az ellátásra jogosultak tisztában legyenek jogaikkal, megtalálják a választ problémáikra. Az új joganyag terjedelmét tekintve a réginek alig 20 százalékát, teszi ki. áttekinthető, közérthető. könnyen kezelhető. Az egységesítésen és egyszerűsítésem túlmenően azonban a törvény több ólvan úi szabályt, reformintézkedést alkalmaz, amelyek tovább fejlesztik a juttatásokat, kedvezőbb ellátásban részesítik a dolgozók jelentős rétegeit. A törvényben lefektetett alapelv: a társadalombiztosítás állami feladat. E feladat végrehajtása során az állam a népgazdaság fejlődésével összhangban rendszeresen és terv szerűen fejleszti az ellátások színvonalát. E-zt példázzák az egységesítés és egyszerűsítés során végrehajtott reformintézkedések, ez valósul meg abban a rendelkezésben is, amely 1975. július elsejével, a törvény hatálybalépésével egyidejűleg emeli az alacsony nyugdíjakat, javítja több, mint egymillió ember anyagi ellátását. A tervszerű fejlesztés céljából a társadalombiztosítás bevételeit és kiadásait az állami költségvetés irányozza elő. Mivel a kiadások számottevően meghaladják a bevételeket (a munkáltatók, azaz az állami vállalatok és szövetkezetek által fizetett társadaeljárás lombiztosítási járulék és a dolgozók által fizetett, a kereset 3—10 százalékát kitevő nyugidíjjárulék együttes összegét), a különbözeiét az állam fedezi. Ez szavatolja a biztosítottak igényeinek zavartalan kielégítését. A társadalombiztosítás ellátásban együttesen, egymást kiegészítve érvényesül a munka szerinti elosztás elve és a szociális biztonság követelménye. A munka szerinti elosztás elvéből következik, hogy a nehéz és egészségre ártalmas munkát végző dolgozók, az üzemi baleset következtében sérültek és munkaképtelenek, valamint a hozzátartozóik fokozott gondoskodásban részesülnek. Ez megfelel a társadalom igazságérzetének. A szociális biztonság követelménye pedig azzal érvényesül, hogy az állam megszabja a nyugellátás és egyéb juttatások minimumát, kiemelten gondoskodik a sokgyermekes családokról, a nők és a fiatalok védelméről. A törvény értelmében részt vesznek a társadalombiztosítás igazgatásában a szakszervezetek és közreműködnek a szövetkezeti érdekvédelmi szervek is. Minden olyan átfogó társadalombiztosítási intézkedést, amelyek a biztosítottak jogait vagy kötelezettségeit érintik az érdekvédelmi, érdekképviseleti szervek bevonásával lehet megtenni. A társadalombiztosítóst ellátó szervek kötelesek pontosan tájékoztatni a hozzájuk forduló biztosítottakat és messzemenő segítséget nyújtani az igényjogosultaknak, hogy zavartalanul hozzájussanak a különböző szolgáltatásokhoz. Az igénylő és a folyósító szervek közti vitás ügyekben a törvény biztosítja a megfelelő jogorvoslat lehetőségét, meghatározott esetekben a bírósági eljárást is. Sőtér Edit Következik: A nyugdíjrendszer fejlesztése 5 NÓGRÁD — 1975. május 20., kedd
