Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)

1975-05-17 / 114. szám

Bűnszövetkezet Jobbágyiban (I.) Amikor egy üzlet beindul... JOBBÁGYIBAN, az Építő* ipari Szövetkezet úgynevezett hagvományos ktsz volt. Dol­gozói a családi házak épité* eénél segédkeztek, tatarozást vállaltak. Szolgáltatásuk nem hozott különösebb hasznot, de nem is volt deficit, egy­szóval minden a legnagyobb “nőben ment. Az elnök szi­gorúan ragaszkodott a szabá­lyokhoz — betartotta a törve* nvességet Jó, jó. de nyereség nélkül éveken át? Már az 1971-es évet is úgy zárták a k,tsz-nél. hogy Saigótariónban a KlSZÖV-niél bizony élesen feltették a kérdést: meddig naehet ez így tovább? Segí­teni kell a szövetkezeten, mert ha ráfizetés lesz. ha be­jön a veszteséges év. akkor lőttek — fel kell számolná. A „segítség” 1972 nyarán Drégel.ypalánkiról jött. Itt. a Szondy Ktsz-nél volt műsza­ki vezető és elnökhelyettes Kapói ti Lőrinc, akinek hely* zete személyi ellentétek miatt tarthatatlanná vált. A K.I- SZÖV-nek egyenesen kapóra jött Rápolti, akit szaktanács- adóként áthelyeztek Jobbá­gyiba. Nyílt titok volt. hagy e.öbb'utóbb elnök lesz a ta" nácsadóból. Igen ám. de ott volt a régi elnök, aki fino­man szólva nem akart hall* gatni az idők szavára és nem kívánt még nyugdíjba men­ni. Mindenre van megoldás — az ajánlat elfogadtatott és Rápolti Lőrinc, egv hónap sem telt el, elnök lett Jobbá­gyiban, megkezdte .áldásos” tevékenységét. Már a Drégely palánkról történt elmenetele is nagy port kavart, mer nem egve* dűl érkezett Jobbágyiba, ha* nem félszázad magával. Egyik napról a másikra ötven munkás szedte a sátorfáját, köszönt le a Szondvtól és ment a főnök után. „Ezek a Rápolti emberei!” — mond­tak és a palánki ktsz*nál hiába verték az asztalt, Íny ba követeltek fegyelmit, 'az intézkedést tudomásul kellett venni. Az ügyet szépen „le­rendezték”. s miután, a dré* gelypalánki szövetkezet volt a nagyobb, az ötven ember csak átmenetileg okozott gon* dot. Az elnök másik tényke­dése névváltozást hozott. A Jobbágyiban működő szövet­kezet nevét Építő- és Szerelő- ipari Szövetkezetre változtat­ták és ettől kezdve i órészt cukorgyárakban vállaltak fel* újítási, karbantartási és sze­relési munkákat. MIÉRT MENT ötven em­ber Rápolti után? Többet kaptak? Jobb lehetőséget lát­tak a megye másik végén? Az órabérük kezdetben ugyanannyi volt mint Dré- gelypalánkon, később azon* ban Rápolti előnyöket bizto* sított „jó embereinek” és a régli szövetkezeti tagok foko­zatosan háttérbe szorultak. Bakonyi Józsefné. a szövet­kezet főkönyvelője szót emelt az elszámolási hiányosságok, a- nagyvonalúan történt kifi­zetések miatt és az év végi mérleg realitását is kétségbe vonta. Vesztére, mert 1973. februárjában az elnök, Rá­polti Lőrinc mérlegkészítés közben Bakonyinét felmon­dással eltávolította a szövet* kezettoől és a főkönyvelői teendőket a teljesen gyakor­latlan Homodya Dezsőnére bízta, akinek első ténykedé­se az volt. hogy a vitáira okot adó mérleget aláírásával szentesítette. A NEB — munkaterv sze­rint — a szolgáltatások hely­zetét vizsgálta, s ennek so* rán eljutottak a népi ellen* őrök Jobbá,gviba is. Szétnéz­tek az Építő- és Szerelőipari Szövetkezetnél, de szolgálta­tást nagyítóval sem találtak. Legalább egyetlen házat épí­tettek volna! Szó sem volt itt már családiház-építésről. tatarozásról. ellenben igen sok minden szemet szúrt a népi ellenőröknek. A gépko* csihasználat, az- utalványozás. a reprezentáció mind-mind gyanús dolgokra hivta fel a figyelmet, úgy hogy a fel­ügyeleti szerv is értesült a vizsgálatokról. „Nem biztos, hogy jó a NEB-anyag” — ké­telkedtek a KISZÖV-nél. véd­ték a ktsz-t, hogy aztán nyo* matékot is adjanak a „tiszta­ságnak” a felügyeleti intéz­kedést pántról pontra cáfol­ták. az általuk kiadott kör­levélben. Hiába, mert „jel­zés” érkezett, hogy az árak­kal is baj van, és amikor megjelent Jobbágyiban a ktsz-nél egy eseti kárszakértő, elképesztő dolgokat- észlelt. Véleményét nem rejtette vé­ka alá, és megállapította, hogy a szövetkezet minden tevékenysége árdrágító tévé* kenység! A szövetkezet árpo* Etikával nem rendelkezik és semmi tendencia nincs arra. hogy valaha is rendelkezni fog. Kifogásolta, a szakértő a tárgyi és személyi feltétele* két. Leírta: nem értik a szak­májukat!/Nincs egyetlen em­ber, aki az árakkal tisztában lenbe. A ktsz a nagyvállala­tok testére szabott költségek szerint végzi a munkát. Így készül a költségvetés, maga­sabbak az átlagbérek, kétsze­res a felszámítás — százalé­kos, tételes is. HOGYAN DOLGOZTAK a ktsz-nél? Rápolti Lőrinc ró­zsaszín jövendőt ígért és be­indította az üzletet. Ügy kezdte a „vándorlás és név­változás” után, hogy az 1972* es mérlegben már több olyan tételt számolt el árbevétel­ként — ezzel a nem valósá­gos nyereséget is növelte —, mely ellentétben állt. a ren­delkezésekkel. Segítőtársa vott a botcsinálta könyvelő, Homolya Dezsőné, Besenyei Sándor, a szövetkezet műsza­ki vezetője és Pusztai Tibor is, aki az asztalosrészleget vezette. (Folytatjuk) Szokács László Megjelent a Szpuinyik májusi száma Az olvasóközönség körében egyre nagyobb érdeklődést keltő Szputnyik most megje­lent májusi száma több írást közöl a fasizmus felett ara­tott győzelem 30. évfordulójá­ra emlékezve. A cikkek kü­lönböző oldalról világítják meg ezt a világtörténelmi ese­ményt. , Az olvasó tömör, tényszerű Ismertetőben kapja kézhez: milyen erőfeszítéseket, embe­ri, anyagi áldozatokat hozott a szovjet nép és hadigazda­ság a Nagy Honvédő Háború­ban a győzelemért. Történel­mi tényeken alapuló vissza­emlékezést közöl a folyóirat Gsujkov marsall tollából, a Harmádik Birodalom buká­sáról, Berlin elfoglalásáról, majd a „Führer-bunker pa­rancsnoka” címmel olvasha­tunk egy beszámolót: hogyan folytak a náci vezérkar főnö­A folyóirat gazdag anyagá­ból kiemelkedik a szabad idő felhasználásának kérdéscso­portja, a szovjet energetika problémaköre és arra is vá­laszt kaphatunk: vajon való­ban elnéptelenedik-e a falu? A Szputnyik májusi számát a továbbiakban igen érdeket publicisztikai, művészeti és kulturális cikkek, valamint a ke és a szovjet parancsnokság sport köréből vett írások egé- közötti tárgyalások. szítik ki. „Akkor jöttem először az ELZETT-be, amikor a termelőszövetkezet a téli hónapokra idő szervezett munkát. Még azon a télen megkedveltem a gyárat, s nemsokára felvételemet is kértem az üzembe” — vall ja a vállalathoz fűződő kapcsolatairól Bulikat Istvánná Szécsényben, az ELZETT Zár* és Lakatgyár telepen. Negyedik esztendeje végzi itt szorgalmas, becsületes munkáját, azóta megalakították szocialista brigádjukat is, mely* nek vezetőjévé választották. Buttkai Istvánná április 4-én átvehette a megtisztelő Kivá­ló Dolgozó kitüntetést, mellyel nemcsak öt, hanem kollektívájának munkáját is elis­merték. . — kulcsár — Beszélünk a szervezésről (9.) Kereskedelemszervezés Azt hiszem, sokan emlékez- lítani.) Az üzlet állandóan kozik a NÉKV-boltok egy ré­tiek még a Csemege ABC- töltve van sörös- boros- és szőre is (tanács mellett, Fa­áruház megnyitása utáni idő- üditőiatalos-ládákkal. Kólák- tyolat mellett stb.) re. Ha akkor önkiszolgáló* bői talán egy hónaira való is üzlet jelzőjét érdemelte ki, b,e van tárolva az üzletbe, ma az önkiszolgáló raktár fo- fűtőtestek, állványok mellé, galma illik rá. Hadd bukdácsoljon a kedves Kérdezik, hogy miért? vevő, ha már vállalkozott az Egyszerű a valász. Akkor önkiszolgálásra, két vásárló el tudta mellőzni Tervszerű torlódást okoz a egymást a bevásárlókosárral kenyérpultnál és a húsáru- az állványsorok között, ma pultnál keletkező sorban állás, szombatok helyes kihasználá- viszont aki erre vállalkozik, Kosárral kikerülni a sort, sát, és bizonyíthatják a bol- könnyen kárt tehet a kirakott szinte lehetetlen. Sorba kell tok a túlzsúfoltságot, hiszen áruban. állni ha akar vásárolni az egy sorbaállás helyett, három­Mi az oka a . változásnak? ember, ha nem. szór jelentkezik a vevő. Ez-is Vagy kicsi a raktár, vagy Jó lenne megvizsgálni köz. mutatja, hogy milyen kedves, ritkán szállítanak árut, vagy egészségügyi ég kereskedelmi napjában többször akarják munkaszervezési okokból az felügyelői vonalon, hogy így látni. Ne unatkozzék ótthon. autóról egy fogással akarják engedélyezték-e az üzemelte- Persze, ilyenkor kedves* a vásárlóhoz továbbítani az test, ahogy most van. Ha szép gondolatok torlódnak a Ha már az élelmiszerüzle­teknél tartunk, szükséges megemlítenünk a tej- és ke­nyérszállítások ütemezését. Nem ritka, hogy szombaton 8—9 óra között még nincs tej, elfogyott a kenyér. így szervezzük meg a szabad árut (így nem kell a raktár- igen, akkor legalább a cég- ban letenni és egy úiabb fo- táblát Írják át „Csemege gással egy másik dolgozónak ABC-áruház „raktári’-ra. Per- az üb.et fel töltésekor beszál- sze, ez a megállapítás vonat­✓ K özel hat hónap telt el az MSZMP KB 1974. december 5-i határo­zatának közzététele óta. Vi­szonylag nem nagy idő, de ha megpróbálnánk analizálni a hatására a gazdasági élet kü­lönböző területein végbement poztív változásokat, megál­lapíthatnánk: e rövid fél év alatt sokkal intenzívebben ha­tottak azok a tényezők, ame­lyek az üzem- és munkaszer­vezésre, a hatékonyabb mun­kavégzésre, az anyag- és energiatakarékosságra vonat­koznak, mint valaha. Hiszen nem új feladatok ezek. Em­lékezzünk csak vissza: be­széltünk mi már róluk, az öt­venes-hatvanas években is, csak akkor még hiányzott a napjainkra egyre inkább jel­lemző tervszerűen, szisztema­tikusan, politikusán végzett munka. Ezt — a politikumot, a ha­tározat kellő megértetéséből fakadó jó hozzáállást hangsú­lyozna Szoó Béla, a Volán 2. számú Vállalatának igazgató­ja azon a beszélgetésen, ame­lyen a vállalat intézkedési tervének végrehajtásáról, a párthatározat szellemében végzett munkáról váltottunk szót. — Mert ez a legfontosabb — hangsúlyozta ismételten — hogy mindenkiben, legyen a/ felső-, középszintű vezető Vagy munkás, tudatosodjon egyértelmű megértésre talál­jon: mit is kell csinálni, miért és hogyan kell végrehajtani. Az emberi tudatban 6zük eegszerüen végbemenő azem­,,Első az ember, s csak aztán az eszköz, az energia,,* 99 léletváltozásról, mint a haté­konyabb, megfontoltabb, ki­egyensúlyozottabb gazdálko­dás alapeleméről beszélt. Mert, mint mondotta, első az ember, s csak aztán az eszköz, az anyag, az energia. — Ezért is fordítunk meg­különböztetett figyelmet a megjelenése után, hanem már azt megelőzően is, kerestük azokat a politikai, gazdaság- politikai tényezőket, amelyek segítségével alkalmazni tud­juk a gazdaságirányításban a tervezői, szervezői, piackutató, üzem- és munkaszervezési, valamint az ezekhez kapcso­szakmai és politikai képzés lódó politikai, szakmai, neve­színvonalának további eme­lésére, ami különösen a veze­tőkkel szemben támaszt egyre nagyobb követelményeket. Hiszen rajtuk, főleg a közép­szintű vezetőkön, a termelés irányításában közvetlen részt­lési intézkedéseket. Az eddig eltelt időszak alapján meg­állapítható: jól terveztünk, mert gazdálkodásunk ki­egyensúlyozottabb, hatéko­nyabban dolgozunk és ez az év még hátralévő időszaká­vevőkön állnak, vagy buknak ban és a későbbiekben is vár- az elképzelések jó, vagy ke- ható. vésbé pozitívan történő meg­valósulásai. És mi ezt kulcs­kérdésnek tartjuk. Logikus következtetés, hi­szen a láncolat valamiképpen így alakul: jól kidolgozott terv — jól megértett és meg­értetett terv — jó végrehajtás. Természetesen, mindehhez nélkülözhetetlen a termelés pártellenőrzése, a párttagok személyes példamutatása, kezdeményezőkészsége és a ■ól értelmezett üzemi, mun­kahelyi demokrácia. Mindezek előrebocsátásával "olytattuk a beszélgetést, s ért rá a Volán igazgatója az intézkedési terv végrehajtásá­nak eddigi tapasztalataira. Ennek alapján vizsgálták, s a közelmúltban lezajlott vál­lalati párt-vb-ülésen meg is vitatták az intézkedési terv­ben foglaltak végrehajtását. Megállapították: a Volán 2. számú Vállalat 1975 első ne­gyedévében a szervezési, ta­karékossági részfeladatok — igen, csak azok, mert a haté­konyabb gazdálkodásra tö­rekvés nem ér véget egy-két alaphiba megszüntetésével — megoldása eredményeként, a programhoz képest több mint hatmillió forinttal nagyobb bevételhez jutott. Ebben azon­ban benne foglaltatnak a fel­ső szervek által juttatott do­tációk és az árbevételt emelő Nemcsak a párthatározat díjszintválozás, ám még ezek kiszűrésével is, egymillió fo­rintra tehető a többletered­mény. Mivel is érték ezt el? A megtett intézkedések részletezése, nélkül: munka- és folyamatszervezéssel, a munkaidőalap jobb kihaszná­lásával, a kongresszusi rtiun- kaverseny lendítőerejével, a takarékossággal és a még na­gyobb követelmények támasz­tásával. Ennyiben sommázta kérdésünket az igazgató, s magyarázta ek^ppen az utol­sóként elhangzottakat: — Az élét kényszerít rá a még nagyobb követelmények támasztására. Mert hiszen — csak egy-két példát említenék — a termelői árrendezés ha­tására ebben az évben hajtó­anyagra tizenhárommillióval, gumira hárommal, új buszok beszerzésére darabonként 500 ezerrel vagyunk kénytelenek többet fordítani és közel 8 millió forinttal növekedtek az új eszközök üzemeltetési költségei is. Mindemellett 4,5 százalékos jövedelemfejlesz­tést is terveztünk, ami csak akkor valósítható meg, ha az 1974-ben elért 24 milliós nye­reséget ebben az évben hu­szonhatra növeljük. Ez pedig hatékonyabb munka nélkül nem érhető el. Így válik — mert kell, hogy azzá, hatéko- nyobbá váljon — a gazdálko­E* dásunk idén, jövőre és az el­következendőkben. De térjünk Vissza néhány mondat erejéig — tényleg nem részletezve — az ered­ményekre! Csupán két adat: a Volánnál egyetlen negyedév alatt, az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásaként, több mint 75 ezer liter üzem­anyagot takarítottak meg, a gumifelhasználásnál pedig 1,1 milliós megtakarítást értek el. s még egy tény: a kong­resszusi munkaver­seny második szaka­szának eddig eltelt ideje alatt a száznegyven szocialista bri­gád 850 ezer forintot takarí­tott meg és a brigádtagok ál­tal benyújtót 23 újítás haszna több mint 40 ezer forint. — Eredményeink biztatóak, de a XI. kongresszus határo­zatait is figyelembe véve, to­vábbi feladatok megoldása vár ránk. Feszültség ■ várható a létszám- és bérgazdálkodás­ban, s néhány téves nézetet is a helyére kell még tenni. Hi­szen, ha kategorikusan fogal­mazunk, nem a párthatároza­tokat, az állami-gazdasági in­tézkedéseket kell igazítani a ma már nem elfogadható ve­zetési és gazdálkodási gyakor­lathoz, módszerekhez, hanem lépést kell tartani a fejlődés­sel. nem félve az újtól. Ami egyébként nem is új, hiszen beszéltünk mi már erről az ötvenes-hatvanas években is... Karácsony György vásárolni szándékozó ember agyában. Messze van a ke­nyérgyár, vagy a kenyérgyár­hoz a malom, az üzlettől a tejipari vállalat, vagy' attól az a bizonyos tehén. Persze, a rakodó-, szállítómunkások, a gépkocsit karbantartó mun­kások minőségi munkája, munkafegyelme is egyiknék- másiknak eszébe jut. Legújabb ékessége Salgó­tarjánnak a garzonház alatt épült minibolt. Állítólag, ki­zárólag a garzonház lakóinak készült, csak valahogy nem tudták a bejáratot belülre nyitni. így aztán ha kívülről egy vásárló betéved, és mer egy kiló kenyeret kérni, azcl- árusító udvariasan, lebeszéli, hogy „ugye elég tesz egy fél­kiló is, mert kicsi a raktá­runk”. Üj bolt és miár kicsi a raktára. Az sincs viszont előírva, hogy minden üzletben min­dent kell árulni. Ha kicsi a raktár, az a'miniüzlet ne élelmiszerbolt legyen, hanem speciális ínyencbolt (Delika­tesse). Üzletpolitikánk jellemzé­seként érdemes felfigyelni ar­ra, hogy a Tanácsköztársaság téren két könyvüalet, két könyvárusító pavilon vön. De ha egy kicsit bővítjük a kört, akkor a Pécskő utcában további könyvüzlet, a piacon és a Kossuth Lajos utca sar­kán. valamint az OTP előtt további könyvárusltó pavilo., nők találhatók. Túl töményen van itt együtt a kultúra és művelt­ség tárháza. Nem kellene a „város peremét” is megcéloz­ni egv-egy könyvpavilonnai a szeszkimérések mellé? Kúti István NÓGRAD - 1973. május 17„ siombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom