Nógrád. 1975. május (31. évfolyam. 101-126. szám)
1975-05-17 / 114. szám
„Zengjük a dalt... Az ének-zenei nevelésről Ütemesen, vidáman csendülő énekszóra meneteltünk valamikor, mint lelkes diákiok, e dal ritmusára. Evek teltek el azóta. De a dal most is zeng, száll a gyermekek ajkáról. Vajon máért szeret énekelni a kisgyermekek. az iskolás é 6 serdülő ifjúság egyaránt? Tanítási óra végét jelzi a esengőszó. Vidáman sorakoznak a kis elsősök is, és pár perc múlva már az iskola udvarán, körben állva, énekelve, tapsolva, önfeledten játszanak. „Nyuszi ül a fűben. ..” „Ég a gyertya ég...” „A gazda rétre megy...” — és sorolhatnám még tovább a kedves, énekes, körben játszadozó játékaikat. Dalolá- su'knak a szünet végét jelző sorakozó vet véget. Szellemileg, fizikailag felfrissülve mennek vissza a tantereimbe, a rájuk váró komoly munka, a tanulás folytatására. Mikor és hogyan kezdjük el gyermekeink ének-zenei nevelését? Lelkiismeretes szülők, pedagógusok gondjaként vetődik fel ez a kérdés. Már pici kisgyermek korban, hiszen sokszor dallal ringatja, altatja el kisdedét az édesanya. A kicsi abba hagyja a sírást, álomba merül. Az óvodás korú kisgyermek igen kedves időtöltése lesz a mondóka-, a vers- és énektanulás. Később a körben. párban játszható dalos, tapsoló vagv mozgásokkal kísért játékokba is bekapcsolódik szívesen. Az iskolába lépő kisgyermek dallal vonulhat már at az óvodából a® «új otthonába”, szeptemberben a tanévnyitó ünnepélyre. A tanítónők, énetetanárok tudatosan, szakértelemmel oktatják, nevelik az ének és zene szeretedére, ismereteire. Haladhat tovább a ..zene birodalmában.”. Énekkarban i6 részt vehet Sok szép népdalt, kfánon- és kórusművet, mozgalmi indulót tanulhat meg énekórán, hangversenyen, szabadtéri és színházi rendezvényeken egyianát Salgótarjánban, — de a megye több más helységében is — gondosan folyik az ének-zene oktatás. (Zeneiskolai keretben is.) Tapasztaltam, hogy igen lelkiismeretesen, fáradságot nem ismerve tanítják a gyerekeket a pedagógusok. Aki hangszer tanulására vállalkozik, sok-sok szorgalommal, igen szépen haladhat, és eljuthat a zenei pályán akár köz-, vagy felsőfokú intézményekbe is. Ha más pályát hivatást választ akkor sincs baj, mert már „beoltották” az ének-zene saeretetével. Általános műveltségéhez, szabad idejének hasznos, kulturált eltöltéséhez igen nemes alapot kapott. Az a szülő, aki volt már gyermekével hangversenyen, azt tapasztalhatta, hogy gyermekeink értik, szeretik a zenét, ha erre neveljük őket. Ezen a téren is sokat jelent a család, a szülői ház példa- mutatása. Ha énekkarba jár a gyermek, akkor a próbák, a fellépések a zenei nevelés mellett a közösségi nevelés terén is előbbre viszik, fejlesztik egyéniségét. A jellemformálás igen hatékony eszköze lesz így énekkari tagsága. Gondoljunk csak a Magyar Rádió és Televízió gyermek- kórusénak számp6 külföldi szereplésére: ekkor mennyi hasznos ismeretet, tapasztalatot szereznek a fiúk. lányok. Ezek igen mélyen rögződnek meg bennük, és földrajza, történelmi tudásukat egészítik ki egy életre szólóan. Vagy nem kell olyan meez- szire tekintenünk, hiszen megyénk területén is számtalan gyermek- és felnóttkórus, zenekar működik. Sajnos, a hangversenyeik — bár igen, színvonalasak — még elég kevéssé látogatottak. Sziabad időnkből, ha kevés is, vegyünk el, szánjuk arra, hogy gyermekeinkkel elmenjünk hangversenyre, vagy egy-egy szép opera meghallgatására. KiJkí ismeri gyermeke egyéniségét, képességét, tehetségét, Ezért nem lehet általános receptet adni arra, hogy az ének-zenei nevelés sok formája, módja, lehetősége közül mi az egyén számára a legjobb, a leghasznosabb. De biztos: dallal, zenével, muzsikával vidámabb az élet, tartalmasabbak, színe, sebbek az* ünnepnapok és a hétköznapok egyaránt.- Ha erre neveljük gyermekeinket — szülők, pedagógusok és zenetanárok együttesen — akkor elérhetjük nagy mesterünk, Kodály Zoltán álmát, megvalósul az énekelő ország. Kocsis József né pedagógus Oko6 ke/dleményezéa Irodalmi színpadok topasztolatoseréje Balassagyarmaton Miskolcon, a Szóljatok szép szavak harmadik fordulójának idején történt. Négy fiatal es lelkes amatőr színjátszórendező: Molnámé Menczel Erzsébet Balassagyarmatról, Nagy Péterné Budapestről, Varga Béla Dunaújvárosból és Wimmer István Székesfehérvárról elhatározta, hogy másodszor is találkoznak és csoportjaikat is összeismertetik egymással, hiszen mindegyik irodalmi színpad más és más rendezői stílust, művészi magatartást képvisel. Sokat tudnának egymástól tanulni, szakmailag elsősorban, de emberileg is eredményes lehet a kapcsolatteremtés. összeállítottak egy programtervezetet, amelyben egymás meglátogatása, eredményeinek, sikereinek figyelemmel kísérése, értékelése, egymás műsorain való részvétel, szakmai viták rendezése szerepel. Az első találkozóra a minap került sor a Pest megyei Ercsiben és Székesfehérvárott A két kultúrházban a székesfehérvári színpad Napraforgó címen szerkesztett irodalmi műsört, a dunaújvárosi, Jobbágy Károly: Ártatlanok vére című művét oratorikus feldolgozásban mutatta be. A budapesti határőrség színjátszó együttese Békét a világnak dalo6-verses összeállítással jelentkezett a balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad pedig a már ismert Kegyetlen anya című ballad aműsorával és égy új vidám hangvételű produkcióval, Bums: Vidám koldusok című művének színpadra alkalmazásával aratott valóban szép szakmai és közönségsikert. Ezek az előadások nem egyszerűen fellépéseket, újabb sikerélményeket jelentettek, hanem valami ünnepélyességet is. Talán annak a nagy családi együttlétnek az örömét, amelyben ez a négy irodalmi színpad egymást figyelve dolgozott és dolgozik. — Május 17-én és 18-án újra találkozunk — újságolja Molnárné. — Szombaton Budapesten, a második kerületi Petőfi Művelődési Házban lépünk fel mindannyian, majd a közel félszáz színjátszót vasárnap vendégül látjuk Balassagyarmaton. Megismertetjük velük a várost és környékét, szűkebb hazánk irodalmi, műemléki, néprajzi és turisztikai neyezetessé- geit , E. É. Jubileumi ünnepség a leánykollégiumban A balassagyarmati Geisller Eta leánykollégium . közössége ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A tanárok, diákok nagy izgalommal és gondossággal készültek a méltó ünneplésre. A kollégium művészeti csoportjai heteken keresztül próbálták az ünnepségen előadásra kerülő műveket, hogy minden a legjobban, az előzetes tervek szerint sikerüljön. A műsorban fellép az énekkar, a versbaráti kör és a Blockflőte együttes. Lisovszki Márta, második osztályos tanuló verssel szerepel. Szűcs Fe- rencné, a kollégium' igazgatójának köszónitője után dr. Gordos János, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője mond ünnepi beszédet. A negyed- százados jubileumi ünnepségen részt vesznek Geisler Etának, a mártírhalált halt munkáslánynak hozzátartozói, is. ■ Nemzetiségi találkozók Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a májusi békehónap alkalmából — a Szlovák Demokratikus Szövetség támogatásával — nemzetiségi találkozót rendeztek Terényben és a csehszlovákiai Tárnákon. Először a tárnakiak szerepeltek Te- rényben, majd néhány nappal később a terénydek Tárnákon. A műsoros esteken fellépett a két község Röpülj páva köre, az ifjúsági szervezetek irodalmi csoportja. De a házigazdák alkalmat találtak arra is, hogy községük harmincéves fejlődését bemutassák a vendégeknek. Szakcsoportok gazdálkodása A pásztói Járási Népi Ellenőrzési Bizottság e hónapban megvizsgálja a szövetkezetek, ÁFÉSZ-ek keretében működő szakcsoportok tevékenységét, gazdálkodását. A népi ellenőrök a vizsgálat során többek között arra a kérdésre keresnek választ: a szakcsoportok működése megfelel-e az érvényben levő jogszabályoknak? Emellett megnézik azt i6, hogy az önkormányzati szervek miként tartják be az alapszabályban foglaltakat, s a szakcsoportok mennyiben járulnak hozzá a munkáslakta települések jobb áruellátásához. (Kisregény) 24. Harmink esztendő telt el.' lA ház, amelyről e történetben szó volt, ma is ott áll' a budai Duna-par ton. A háború sebeit már régen begyógyították rajta. Lakód részben kicserélődtek, meghaltak, megöregedtek. Emlékeik megfakultak, bár ezekben a napokban sok szó esetit arról a. borzalmas két hónapról. Magasan az újjáéipített vár felett, hatalmas utasszállító gén úszott a tavaszi égien. 1 Ezalatt jölölfözött emberek sétálgattak a Duna-par- ton. Egy maga« házra mutatva egy apa így mesélt a fiának: — Itt valaha egy másik ház állt. Az ostrom alatt robbant fed. A németek ide tola- taik egy lőszerekkel megrakott vagont. Számomra külö- nesen izgalmas, hogy eiz a szerelvény előtte napókig a mi házunk előtt állt. — És . miért nem mondta-i tok meg nekik, hogy vigyék1 lakatlan területre? -— kér-i dezte a fiú. Az apa lemondóan legyintett: — Soha nem fogod megérteni azokat az éveket... Ezalatt Keller Györgynél született Kocsis Erzsébet éppen a- lányának kevert le egy hatalma« pofont: > — Majd adok én neked házibulit. Itthon maradsz ésl tanulsz, örülj, hogy te már tanulhatsz. Ha én a te hely-1 zenedben lettem volna... ! A csinos tizenhét éves] hosszú hajú lány közbevágott: — Nem ónod még ezt aj szöveget?... Hát mit gon-i dőlsz te rólunk? ‘Azt hi6zedi még mindig az a , világ van. mint a te idődben, hogy egy lányt szita alatt kell tartani? Ezalatt dr. Fábry Elemér érdemes orvos, most mád nyugdíjasként tudtományos szakdolgozatot írt a kóros elhízás megakadályozásáról. — Egyre több lehetőségünk van az emberi élet meghosz- szabbítására — magyarázta feleségének. És erre mit tesz-i nek az emberek ? Betegre! eszik maigukat, teletömik a bendójüket nehéz zsíros été-1 lekkel, szinte zabáinak. „ j Bocsánat a durva Mfejezé-1 sért... i — Mit mondtál szivem? —i emelte fel a fejét az asz-! 6Ziony... — Semmit — hajolt kéz-j iratai fölé az orvos. Ezalatt Tószegi Kálmánj aki 1957-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg nevét, oldalkocsis motorkerékpárját 6ze reite. 1952-ig fogságban volt, aztán Sztálin- városban dolgozott. Itt tanul-i fa ki a gépkocsiszerelést és -vezetést. 1957 óta teherautó- sofőrként dolgozott a fővá-l rosban. Megnősült, van egy1 kislánya, akit Krisztinának) nevetett el. Két év múlva! megy nyugdíjba, Krisztina pedig az idén érettségizik.! Azt ígérte neki, hogv érettségi után elviszi a jugoszláv tengerpartra. Hát ezért kell! a motor.., i Akikről nem esett szó, az evek során elköltöztek vala-í melyik csendes temetőbe. I ' Weívodia úr még 1945. vé-' gén meghalt. Túl sokat vállalt pártjában, szive pedig1 nem bírta a megerőltetést.1 Kocsis Erzsi aipja is átitta magát a másvilágra. Csokonai Melánie a kitelepítések1 idején rendkívül szégyelte, hogy.nem vették fel a listára. Bement a rendőrségre ésl feljelentette magát, hogy ő is anisztrokrata és követeli.! hogy telepítsék ki. A rendőr-) tiszt gyengéden kátuszkolta:1 — Menjen csak haza ma-) ma'... Melánie hazament és ma-l gára nyitotta a gázit. Halálhírére megjelent a házban! egy kopott kis öregember.! Tőle tudták meg, hogy see-! gény Melánie apja váltóőr! volt egy szabolcsi kis állo-l máson. Melániet apácának adta, ott is nevelkedett a1 lány, aztán mégis meggon-l dolta magát ési Pestre költő-* zott. Itt költötte magának) meséjét, először csak azért, hogy mint zongoratanárnő jobb tanítványokra tehessen szert. Később maga is elhitte nemesi származását. Család« jával minden kapcsolatot megszakított. Amikor testvére — a kopott kis öregember — apjuk halála után egy67.er meglátogatta, magázta és kiküldte .a lakásból... fFolytatjuk) 4 NÖGRÁD — 1975. május 17., szombat Pályázati felhívás A Nógrád megyei Tanács VB. művelődésügyi osztálya a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére művészeti pályázatokat hirdet a megyében élő alkotók részére. A képzőművészeti (festmény, szobor, grafika), zenei (kórusmű), irodalmi (vers, novella, szociográfia) pályamunkák fejezzék ki, tükrözzék azt az áldozatos tevékenységet, melyet a tanácsok az elmúlt negyedszázad alatt a politikai élet, a gazdaság, a kultúra területén végeztek a megye lakossága érdekében. A képzőművészeti pályázatok díjazására 30 000, a zenei, szépirodalmi pályázatok díjazására 15.15 ezer forintot fordítunk. A pályázatok jeligések: a pályázatok mellett zárt borítékban kell elhelyezni nevet, lakcímet. A pályamunkákat 1975. július 1-ig lehet beküldeni a Nógrád megyei Tanács VB. művelődésügyi osztályára. A díjakat a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója al. kaiméból rendezett ünnepi tanácsülésen, 1975 augusztusában adják át. Mai tévéajánlatunk 17.45: Tájak, városok, emberek. Dien Bien Phu. A Dien Bien Phu-i nagy csata huszonegyedik évfordulójának napján a francia ex- pedíciós csapatok vereségére emlékezik a film. S a dátum csaknem egybeesik egy másik nagyhatalom, az amerikaiak valamint bábjaik legyőzésével és távozásával Vietnam földjéről. E két győzelmet idézi fel a műsor, amely eredeti dokumentumokat, korabeli felvételeket/ sorakoztat fel. Látjuk a francia légiósokat, a vietnami történelmi személyiségeket, Ho Si Minh-t, és a vietnami hadsereg megalapítóit. A filtn segítségével szemtanúi lehetünk az amerikaiak lassú beszivárgásának, — amint elfoglalják a franciák helyét, A bemutatott epizódok révén megismerhetjük a vietnami néo akaratereiét, hősies helytállását — amellyel végül is kiűzték földjükről az idegen hatalmakat. Az angol dokumentumfilmhez Chrudinák Algjos fűz kommentárt. Fémből „horgolt” csipkekapu — kulcsár felv. —
