Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

Színház* eiíék á ioniiaiitás veszélyei A •társadalmi méretű munkásművelődés cél­kitűzése lényegében egyidős felszabadulásunkkal. A munkásosztálynak meg kell hódítania a kultúra erő­dítéseit — volt a (jelszó az országépítés első éveiben. Az igény ma Is ugyanaz. Sőt, a tudás, a műveltség, az embe­rek fejében levő világ válto­zásának az igénye a korábbi­nál markánsabban, jelentke­zik. 'Az MSZMP KB közmű­velődési határozata ezért hangsúlyozza — „Politikai- ide>10giai, gazdasági-techni­kai érdekek egyaránt sürgetik a munkásművelődés követke­ze1 es fejlesztését. A társada­lom kulturális felemelkedése szorosan összefügg a munkás- osztály műveltségi helyzeté­vel : a munkás.művelődés ügyét ezért alapvető fontossá­gúnak kell tekinteni”. A ha­tározat mindenekelőtt a szo­cialista brigádok, az aktív művelődési igényekkel rendel­kező munkásközösségek erő­teljes segítését szorgalmazza. Ehhez keressük a célravezető módszereket, a jó ötleteket, a közösségi művelődés forrása­it. A brigádokban ma már több mint egymillió ember tevékenykedik. Hatásuk túlnő az üzemi környezeten, élesz­tőjévé. példa,mutató erejévé válnak a közösségi művelő­désnek országosan is. Meg­kapták a szocialista jelzőt, s ennek vitathatatlanul előz­ményei vannak. Elfogadták a hármas célkitűzést: szocialis­ta módon élni, dolgozni, és tanulni! A brigádok tagjai a mun- kahe’vükön már bizonyítot­tak Most a tanulásuk, műve­lődésük kerül előtérbe. Ezó a célt szolgálják a kul­turális Vállalások is. Kérdéses azonban, hogy mennyire érté­kelik mindezt. A szocialista brigádoknál végzett vizsgáló­dások azt bizonyítják. hogy elég sok a formális, jelenték­telen. vállalkozás. Gyakran kísért a vállalások értékelé­sében a formalitás, a szám­szerűség. Az elolvasandó öt könyv, a megtekintendő kéh vagy három színházi bemuta­tó, vagy még inkább mozi és más tételes fogadalmak. A rövid távra szóló, összegszerű vállalkozások többnyire fe­lületeseik. Magukon viselik a kampányjelleg jegyeit. Pedig a célkitűzés ennél sokkal töb­bet ígér. Ebben a megfogal­mazásban azonban sokat ve­szít értékeiből. Mj hát a teendő? Elsősor­ban az, hogy neim szabad en­gedni a sablonos, formális vállalásoknak. Tudatos, hosz- szú le'áratú kulturális tervek kellenek. Olyan tervek, ame­lyek reálig lehetőségeket kí­nálnak; igazi műveltséget és tudást. A kultúra befogadá­sát nem tekinthetjük kam­pányjellegű, alkalmi feladat­nak. Csakis tartalmas, mé- lyenszántó vállalkozásnak. A jelenlegi gyakorlatban meg­lévő pontozási rendszert is azért kell elvetni, mert a számok világában, a sablanos értékelésekben éopen a lé­nyeg, a kultúra vész el. Pon­tozás helyett inkább minősí­teni kellene a brigádokat. Néhány nagyüzemben már ezt teszik. A célhoz vezető utak per-, sze sokfélék lehetnek. Oros­házán például a városi műve­lődd: központ mellett mun­ká'művelődési tanács ala­kult. Ebben valamennyi gvár és kisüzem dolgozói, szocialis­ta brigádjai képviseltetik magukat. A tanács tagjai a kultúra legjobb propagandis­tái saját munkahelyükön. Él­ményeikre támaszkodva mondják el munkatársaiknak, mit látlak, mit olvastak. Már az első hónapok azt bizonyít­ják, hogy az érdeklődés, a fi­gyelem keltésének ez a mód­szere bevált, jó- eszköze a munkásművelődós elősegíté­sének, Hasonló jellegű mun­kásképviseletek már több helyütt alakultak az ország­ban. Az eddigi tapasztalatok alapján célszerű lenne, ha mindenütt működnének kultu­rális bizottságok, amelyek el­sődleges feladatuknak tekin­tenék a munkásművelődés segítését, irányítását. Ehhez persze arra is szük­ség van, hogy mindenki meg- érlse: a termelés nem helyet­tesítheti a kulturálódási. Két különböző terület ez. amelyek szükségszerűen kiegészítik egymást. A nagyüzemek szo- , cialista brigádjainak egy része már a magáénak iekin*i ezt a nézetet. A Láng Gépgyár eevik szocialista, brigádja így vallott erről: „A munkánkat mindenképpen elvégezzük, — mondták —. a kultúra, a mű­vészet az valami egészen más dolog. Keressük a velük való találkozásit”. Az üzemek és a gyárak gazdasági, műszaki veze ői a termelést, érthetően döntő fontosságúnak tekintik, de mindinkább tekintettel kell lenniük a művelődés kérdé­seire is. Hiszen éppen ők azok, akik ösztönözhetnék, hatékonyan, irányíthatnák, a munkásművelődésért vívott harcot. De ennek elengedhe­tetlen feltétele, hogy ők ma­guk is igényeljék, értékeljék és hirdessék' a kul'úra fontos­ságát. Tarthatatlan az a né­zet — amely még ma is sok helyütt uralkodik az üze­mekben —, miszerint a kul­túra a népművelők dolga. El­lenkezőleg! A munkahelyi ve­zetőknek k",1'r'crr'.erepük van a munkásművelőd-’s szervezé­sében és segítésében. A formalitás veszélyeit jt\ sokoldalúan kell kivé­deni a brigádok kultu­rális vállalásaiban. Müveit munkásokat akarunk, de nem rossz eszközökkel. Olyan mű­velt munkás okra van szüksé­günk, akik a szocializmus mai és holnapi fejlődésének meg­felelő kulturális színvonalon élnek és gondolkodnak. Ez ma talán fontosabb minden másnál, hiszen a tudás, az érdeklődés, a kulturálódás, lényegében a jövőnk megala­pozását jelenti. Szémann Béla Mai tévéajánlatunk 20.00; Goriot apó. Francia film. Balzac. aki korának leg­nagyobb realista írói a volt. a Goriot apó megalkotásával elérte művészete csúcsát. E mű írása közben érleli meg az összefüggő korraiz meg­alkotásának tervét —, amely az Emberi Színjáték hatalmas regényciklusában elevenedik meg. A csaknem száz regény­ből álló ciklusban tükrözi korának lázas, ellentmondá­sokkal teli életét, szereplői­nek tündöklésién és bukásán keresztül. A Goriot apó amolyan 19. századi Lear király. Vagyo­nát, pénzét, lányainak adta. s ő maga egyre mélyebbre jut. Egyre olcsóbb szobákba költözik. Vanquemé szegé­nyes penziójába. Lányai csak azért látogatják, hogv úiabb adományokat csikarjanak ki tőle. hogy utolsó értéktárgya­it is elcsalják. Ugyanebben a penzióban él Rastignac. a kor ifjúságának tipikus kép­viselője. aki a ..meg fogunk mérkőzni egymással” hetvke jelszóval indul hódító útiára. a nők segítségével a pénz és a hírnév, az érvényesülés fe­lé. A film a regényhez híven ábrázolja a pénz szédítő kör­forgását. — amelv Balzac életét is sokszor megkeserí­tette. Hóbort vagy igényesség? Magam ls jól emlékszem még azokra az időkre, ami­kor a fényezett hálószoba­bútor a lakások fő ékességé­nek számított. Praktikus, tet­szetős berendezésnek találták az emberek. Mindenki keres­te — ez volt a divat. A fa­lusi házak „tisztaszobáiban” szinte mindenütt szembe­találkoztunk az egymás mellé tolt ágyakkal, éjjeliszekré­nyekkel. no meg a kétajtó­sokkal, amikbe szinte min­dent be lehetett zsúfolni. Aztán változott az életmód, változtak az igények. A fa­lusi családok a nyári kony­hákból lassan beköltöztek a nagyházba és a „tisztaszobák” ■ajtajai sem csupán a vendé­gek ellőtt nyílitaik meg, de kedvelt tartózkodási helyévé váltak a család tagjainak is. A nehézkes hálószobabútoro­kat pedig kezdték felváltani a modern, kényelmes garni­túrák. lakószobák, amelyek sokkal kellemesebb környeze­tet biztosítanak a családi és társas élethez. ★ — Hogy micsoda hóbort! Egyszer sötét bútor, aztán ) világos, először alacsony szekrény, aztán meg a plafont verdesi. Pedig a bútor nagy pénz ám. Mi is úgy jártunk a lánnyal, hogy még a hat évét se érte el, már bevásá­roltunk neki. Vettünk szép, politúros kombinált szek­rényt, hálószobát. Egy évti­zeden keresztül őrizgettük, takargattuk. A lány is fel­nőtt. és férjhez menés előtt azt mondta; neki ugyan nem kell ez a vacak! Vacak, te?! Egy karcolás sincs rajta, vadonat­új. Azt mondja erre; az nem számít, de már nem ez a di­vat. Mit gondol, hol sütöttük el? Beadtuk a bizományiba potom pénzen. A lánynak meg vettünk világos szek­rénysort. tele polcokkal — a néni szorosabbra fogja a kendőt a fején, nem zavarja, hogy a fél autóbusz őt figye­li., Társát oldalba bökve nagy hangom felnevet; — Hallja-e, ragadós egy hóbort ez! A ré­gi háló helyén ma már ne­kem is új bútorom van. Olyan forgószékes. Az öre­gem majd minden este abban pihenteti a_ — Amikor én hat évvel ez­előtt idekerültem, a fényezett hálószobát, meg a festett konyhabútort vagonszámra hordták az emberek. Nem győztünk rendelni belőle. Ma már a hálószobaigény annyira lecsökkent. hogy a termelő­üzemek le is álltak a gyár­tásáról. A hagyományos, fes­tett konyhabútorok iránt sincs oyan kereslet, mint ré­gen. Persze. az érthető. A falusi ember is fejlődik; so­kat lát, sokat tanul felépíti a nagy házat, már lakni is meri. Szóval: Igényessé vált. — tájékoztat Bozsó István, a szécsényi bútorbolt vezetője. ár A változások nem történnek egyik napról a másikra. Hosszan tartó folyamat ered­ménye az is, hogy a falusi emberek rájöttek; a kemény munkával megszerzett va­gyon, a szép. új ház nem cél. hanem eszköz. Olyan eszköz, amely az ő kényel­müket. jobb életeiket szolgál­ja. 'ér Állítsátok meg Arturo Uit! „Jaj! Emberek! Segítség! Pestis! Állítsátok meg Arturo Uit!...” — süvít a nézőtéren a férjét vesztett asszony fáj­dalmas kiáltása. S a csontig vág a husiba ez a vei őtrázó kiáltás Bertolt Brecht, akinek Happy end című komédiáját 1973 febfruárjában láthattuk, ugyancsak a szolnoki Szigli­geti Színház művészeinek elő­adásában. Állítsátok meg Arturo Uit! című drámáját 1941-ben. amerikai emigráció­ja idején írta A mű születé­sekor a német fasizmus már megkezdte szörnyű világhódí­tó háborúját, amely lángba borította Európát. De Brecht az. emberiséget fenyegető ve­szedelemre jóval korábban figyelmeztetett. Már korai műveiben — az 1928-as szü­letésű Koldusoperában. a Mahagonny város tündöklése és bukása címűekben is — az emberi lélek és társada­lom torzulásait tűzi szatirikus tolla hegyére. Nem véletlen hát, hogy Hiiler hatalomra jutása után 1933-ban az elsők között kellett emigrálnia Né­metországból. Az „Arturo Ui” a fasizmus uralomra kerülésének pontos társadalomrajza. Brecht az első az irodalomban, aki vi­lágosan fogalmazza meg a nemzeti burzsoázia és a kis­polgárság felelősségét a tör­téntekért. s bebizonyítja, hogy a fasizmus a monopolkapita- Mzmus szükségszerű követ­kezménye. Brecht intellektuális, szatirikus ábrázolásmódjá­val — Chaplin Dik­tátorához hasonlóan — nevet­ségessé teszi a hatalmat ki­erőszakoló, hátborzongató emberi aljasságot. S azzal, hogy kinevetteti a nagy po­litikai bűnök elkövetőit, egy­ben sugalmazza is — ez a hatalom csak át meneti lehet, mert céljai és módszerei alapvetően ellenkeznek az ember természetével. A színház jól választott, amikor a fasizmus felett ara­tott győzelem 30. évforduló­ján műsorra tűzte az Arturo nit”, A választás helyességét napi aktualitások is indokol­ják. Hiszen a világ egyes ’•észeí’i még ma is él a fasiz­mus az emberi szabadjogok semmibe vétele, a terror. Amikor a darab végén fel­hangzik a megkínzott özvegy- asszony segítséget kérő jaj­szava: .Állítsátok meg Ar­turo Uit!” — a múlttal egyi- dőben akaratlanul is a jelen­re gondolunk, a Pinochet- és a Franco-félékre. akiknek hírhedt uralmát nekünk kell „megállítanunk”. Horváth Jenő rendező, aki a Happy endnek is színpad­ra állítója volt, otthonosan érzi magát Brecht sajátos drámaírói világában. A mű­nek különösen a komikus, szatirikus oldalát bontja ki alapos pontossággal, a darab nyomasztó, félelmetes légkö­rét azonban csak ritka eset­ben tudja éreztetni. De ez — érzésünk szerint — inkább színészi, minisem rendezői probléma lehet. A brechti elidegenítő effektusokkal — narrátor, jelenettechnikás cselekmény épít és, dalbetétek, kiszólások stb. — nagy hoz­záértéssel és hatásosan bánik. Arturo Ui (Hiüer)\ gengszter- vezért Piróth Gyula alakítja. Néhány nagyszerűen eltalált pillanata van a színpadon. Például a Hindsborough előtti alázatosan fondorkodó. majd erőszakossá mérgesedő hatal­mi követelődzés. a színésztől vett tanóra groteszk, nevetsé­ges pillanatai. Jól építi fel Ui hataloméhes. semmiféle eszköztől vissza nem riadó, elvetemült, ravasz egyénisé­gét. de alakítása lágyabbra sikerült a szükségesnél. Nem érezzük eléggé a figura fé- lelmességét, ordító ellenszen­ves draszt ük urnát. Huszár László Roma sze- trepében, Peczkay Endre Göriként megbízható alakítást nyújt, de mindkettőjük játé­kából ugyanaz a „fűszer” hi- ánvaik, mint Piróth Uiéiából. Pedig ezek az alakok is épp annyira visszataszítóak és félelmetesek, mint amennyire nevetségesek. Szakácsi Sán­dor tesz a legteljesebben eleget szerepe követelményé­nek. Kisebbségi érzésektől is tüzelt, sima modorú, hideg­fejű, gyilkos Gobbolát for­mál; nemcsak • nevetséges, hanem veszélyes alakot, mint amilyenek a valóságos nácivezérek voltak. Polgár Géza. az öreg Hindsborough-t játsza színesen és hitelesen. A népes szereplőgárdából Falvay Klári Sarlai Imre, Hollósi Frigyes, Czibulás Pé­ter, Simon Péter, valamint Szennyai Mária nevét em, lítjük. Székely László díszle­te, Vágó Nelly jelmezei tét. szettek. Összegezve észrevételeinket végül is azt mondhatjuk; Brechtet láttunk ugyan ezen a színházi estén, de „félkész” állapotban. Sulyok László Záborszky Viola kiállítása A Képcsarnok Vállalat áp­rilis 17-én nyitja meg a pé- csi kiállítóterembsn Zá­borszky Viola festőművész kiállítását. A fiatal képzőmű­vésznek a budiaipesti, miskol­ci tárlatok után ez a harma­dik önálló kiállítása. Művészete a ma problémáit kutatja szenvedélyesen. „Szá­zadunk technikai, tudományos információinak áradatában sokasodnak élményeim” — vallja a meghívó előszavá­ban. A tárlatot, amelv máius 1-ig tekinthető meg. D. Fe­hér Zsuzsa művészettörté­nész nyitja meg. tán megvásárolták, „mert a szomszédnak is ilyen van, mi sem akarunk lemaradni” jelszóval. Égy idő elteltével pedig már azért vitték a modern lakószobát, mert azok a legkényelmesebbek, leg­szebbek. Ma a 6zínes búto­rokkal vagyunk úgy, mint annak idején a világos szí­nűvel. A piros, kék, fehér aj­tós szekrények egyelőre ide gennek számítanak a vidék' vásárlók körében. Ám üzlet' tapasztalataim alapján biztos vagyok benne, hogy ezeket is megkedvelik — mondja Bo­zsó István. •& A változások nem történnél: egyik napról a másikra. Mint ahogyan a fentiekből kiala­kult kép sem tekinthető ál­talánosnak. Mert akadnak még ellenpéldák is. Egy sal­gótarjáni építésvezető mesélte a következőket. Felhúzták a sokemeletes szövetkezeti há­zat, már álltak a falak, kije­lölték az ajtók helyét is. A lakásvárományosok — egy vidéki család — megszemlél­ték leendő otthonukat. Min­dent helyénvalónak találtak, az asszonykának csupán egy kérése volt; nem lehetne nagyobbra csinálni az ajtót? — hogy beférjen rajta a két Irodalmár diákok országos találkozója Sárvárott rendezték meg a ben több mint 500 pálvázó középiskolás diákköltők és vett részt. A Nógrád megyei- diákírók országos találkozó- ek előkelő helyet vívtak ki ját. amelyen Nógrád megyét maguknak a népes mezőny- a pásztói Mikszáth Kálmán ben. Novelláikat ugyanis a Gimnázium két tanulója, szigorú zsűri a legsikerül* Kecstkés Gabriella és Tóth tebb tizenöt pályamű között László képviselte. A verseny- említette. Gárdonyi-levelekre bukkantak Gárdonyi Géza hagyatéka- elkészült műveiről ír bon­ból 1127 levelet őriznek az nük. Krúdy Gyulának írt le­velei mind 1919-es keltezé­sűek. Érdekesek a Jászai Marinak szőlő Gárdonyi-leve­lek is. A protekcióért hozzá fordulókat rendszerint azzal utasította visza. hogy az iga­zán tehetséges magyar önál­lóan is ki tudja bontakoztatni képességeit. A 86 levél az egri múze­um évkönyvének következő, tizenharmadik kötetében lát maid napvilágot, a bajai ku­tató feldolgozásában „Gárdo­nyi Géza levelei az Országos Széchenyi Könyvtárban” cím­levele életrajzi értékű, vagy mel. író egri emlékmúzeumában. Ezek közül csak huszonegv- néhányat írt Gárdonyi, a töb­bit neki címezték. Ezért kü­lönösen értékes, az író leve­leinek más forrásokból va­ló összegyűjtése és publiká­lása. Erre vállalkozott Kőhe­gyi Mihály, a bajai Türr Ist­ván Múezum tudományos fő­munkatársa. A kutató 86 Gárdonvi-leve- let talált az Országos Szé­chenyi Könyvtárban: Olya­nokat is. amelyek eddig is­meretlenek voltak az iroda­lomtörténet számára. Több 4 NÓGRÁD - 1975. április 17., csütörtök — Eleinte idegenkedtek a világos színű bútoroktól. Az­nagyagy. — vkm — Jelenet a „Goriot apó” cím í francia filmből. (Televízió április 17. — Csütörtök — 20.00 h.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom