Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

LABDARÚGÁS — Megyei bajnokság Könnyedén nyert idegenben a BSE és az Öblösüveggyár Fölényes Volán-győzelmek — Döntetlen Kazáron és Somoskő- újfaluban — Küzdelmes síküveggyári és ZlM-mérközés — 31 gól A megyei labdarúgó-baj- T., Kocza, Tóth A. Felkészítő: múlva Csikós fejese kerülte nokság tavaszi 4. (XIX.) for- Kovács Mihály. Az I. félidő- el a kaput. Pár perc múlva dulóját felszabadulásunk 30. ben a széllel támogatott ven- Babjak, Balázs Z. és Csikós évfordulóján és következő dégek kezdeményeztek többet, összefutott, s a középhátvéd napján bonyolították le. Az A hazaiák egy kapusbiibáiból. s megsérült. A 30. percben Sé- ünnepnapon játszották a tarjá- egy tizenegyesből lőttek gólt. bér szögletrúgása után Kovács ni rangadót — amelyen, a Szünet után a Volán, nagyobb a hálóba fejelte a hazaiak ki- Síküveggyár csapata csak arányban is nyerhetett volna, egyenlítő gólját, 1:1. Szünet nagy küzdelem árán győzött Gólszerzők: Mátyás, Bállá (2 után a vendégeik több helyze- egy góllal a lelkes bányagép- —2), Hutyán (11-esből), Gál, tét teremtettek. Az eredmény gyáriak ellen —, valamint Bérezi, ill.: Ma tiszta vics< Tóth a hazaiaknak hízelgőbb. Jó: a Dejtárom a BSE elleni mérkő- A. Jó: Hodásai, Mihály, Má- hátvédsor, Csikós., Tóth, ill.: zást, amelyet könnyedén nyer- tyás. ill.: Szabó F., Matiszlo- Szabó A., Szabó O., Csikóra t.ek a bajnok jelöltek. A követ- vies, Balogh T. N. kező napon aratta a forduló második idegenbeli győzelmét az öblö&üveggyári együttes Hugyag ellenében. A pályavá­lasztóik közül fölényesen győ­zött a két Volán-csapat. A gyarmatiak Palotást, a tarjá­St. Síküveggyár—St. Bányagép. 1:0 (0:0) St. ZIM—Pásztó 2:1 (1:1) Salgótarján, Csizimadia-te- „ . ,, leP- 200 néző, v.: Pénzes. St. Salgótarján, Sugar ut, 1000 ziM: Baár — Pál, Váradi, Há- néző, v.: Juhász Lajos. Sík- ram j — Újházi, Póczos — „ *ve*P?r: B,udai “ ■ Surd£yi Oravecz (Gál), Balázs, Tőre, n:ak Szugyot vertek meg. Ke- S., Verbovszki, Ma-rti — To- Bandúr Gy. Oláh Z (Három serves hajrával szerezte visz- »»ér. Mátrai (Huszár) — Csó- Qy.) Edző: ’ Bandúr Mihály sza .,a veszett fejsze nyelét” ri, Isdinszki. Ungvári, Kriva- pásztó: Kodak _ Vass Sán­P ásztótól a ZIM. Két döntet- nek (UUmann), Godó. Edző: do.r Kelemen _ Alrnási' Hor l en volt: mindkettőn a ven- Kollár Gyula, St. Bányagép: vatk F _ Veres G Székely" d égek lőtték a vezető gólt. Szegedi — Bozó (Zagyi), Pál- Kovács A (Gilián) Győr Ta- Karan.cslapujtő csapata Kazá- falvai, Schwarcz — Ferencz, ri j (gaeies.) Edző: Ponyi ron, Mátranovák pedig So- Takács J. — Mosó, Rigó (Ta- László. A 7 perc-ben Pál ha- moskőújfaluban állt közelebb kacs P.), Jenei, Molnár, Put- zaactatt labdája Baár feje fe a győzelemhez. Két kiállítás nők. Edző: Kriskő Lajos. A lett vágódott a felső sarokba ejtett csorbát a sportszerűbe- végig izgalmas mérkőzésén je- 0-l A vezető gól meghozta a gén, két szügyi játékos. Ja- lesre vizsgázott a lelkesen, jól pásztóiak játékkedvét s töb- vult a helyzetkihasználás: védekező bányagépgyári ^ veszélyeztettek A hazai harmincegyszer sípolhattak együttes. A síküveggyáriak csapat kapkodott, s csak az gólért a játékvezetők. Karancslupujtő—Kazár 1:1 (1:0) sok gólhelyzetet elkünnyel- utolsó negyedórában egyerúí- musködtek. A soradonto golt tett ki Bandúr Gy. góljával, a 68. percben közelről tömő- Szünet után kiegyenlített já- rülesből Krivanek lőtte. Az ték íolyt A győztes időnként kemény játékban us>-ancsak Bandúr Gy. Miinlui§ turistaság Nyolcvan évvel ezelőtt fogó természetbarát gondolat viselte a munkásturizmusi. Ä 1895. március 23-án az oszt- jelentőségét csak jóval ké- hazai és a külföldi munkás­rák munkásság napilapjában, sőbb/*.egy évtized múlva is- turistaság fejlődését először az az ..Arbeiter Zeitungéban merték fel. Főleg azok voltak első világháború kitörése, egy 'szerény felhívás jelent apostolai. akik Ausztriában majd az azt követő politikai meg: „Turistacsoport alakitá- ismerkedtek meg a kezdemé- és gazdasági válságok törték sához természetbarátokat hí- nyezés helyességéről. Döntően meg. de az üldöztetések elle- vunk. Címünket a lap kiadó- a nyomdászság soraiból ke- nére a húszas években ismét jában Természet jeligére kér- rültek ki az alapítók. Svájc- magára talált a természetba- jülc. Az apróhirdetéssel a ban. egy Zürichben dolgozó rác gondolat megtestesítése, kezdeményezők nemcsak egy magyar betűszedő, Bednarz A nemzetközi természetbarát alakuló munkásturista szerve- Nándor keltette életre az első mozgalom újból fejlődésnek zethez kerestek társakat, ha- külföldi helyi csoportot. Akti- indult. A német fasizmus elő- nem egy új, addig ismeretlen vitására jellemző, hogy még retörése, majd a második fogalommal ismertették meg tizenhárom svájci csoport ala- világháború befejezése úján a a világot. A „természetbarát” látásában működött közre, nemzetközi természetbarát­szó fogalmával. Az elhintett Ugyanebben az évben alakult mozgalom, a munkásturizmus mag csakhamar termékeny meg Németországban az első újra rendezte sorait. Ma ti- talajra talált az .osztrák mun- természetbarát csoport. Ma- zennégy országban működik kásság körében, az elnyomott gyarországon 1910-ben alakult ilyen munkásturista szervezet, osztály tagjai között. Az ap- meg a csak turisztikával fog- A nyolcvan évvel ezelőtt róhirdetésre egymás után je- lalkozó turista szervezet, a Ausztriában útjára indított lentkeztek az érdeklődők, je. Természetbarátok Turista gondolat szélesedik, szolgálja lentették be részvételi szándé- Egyesülete. Előzőleg ugyan a a munkásturizmus együttmű- kukat. Nem egy egész hónap Vorwärts német munkásképző ködését. egymás népeinek múlva. 1895. április 14-én egylet tagjai közös kirándu- megismertetésével pedig a bé. hatvanketten vettek részt az lásokra jártak már, majd az ke táborának híveit kapcsol- első Becs körnvéki kirándu- 1903-ban alapított különböző ja össze. láson. Ezt követően pedig sportszakosztályokat magába Mik voUak M alapítók ceL minden vasarnap es ünnepnap tomorito Munkás Testedző , . együtt járt a nehéz fizikai Egyesület is 1908-ban létre- kitűzéséi, mi erlelte meg a munkát végző kétkezi dolgo- hozta turista szakosztályát, de természetbarát gondolat meg­zó, az egész héten íróasztala csak és elsődlegesen a TTE valósítását, létrehozásét? A fölé görnyedő hivatalnok a célkitűzései között szerepelt a gondolat elindítóit az vezette, naphosszat álló kereskedelmi szervezett munkásturizmus. A hogy felébressze tagjaiban a elárusító és a soraikhoz csjvt- Természetbarátok Turista természet iránti szeretetek al­lakozó. főleg egyetemi hall- Egyesületének hazai életrehí- kaimat nyújtson a természet gatókb'ól álló fiatalság. Fél év vói is a külföldet megjárt nyújtotta szépségek megisme- múlva. ‘ 1895. szeptember 16- nyomdászok voltak: többek résére, kulturális és szépér. án. a bécsi. „Arany hiúz”-ról között Redlinger Adolf, aki- zéküket fejlessze, a termé- elnevezett vendéglőben meg- nek Conti (ma Tolnai Lajos szettudományok ismeretét tér. alakították az osztrák ,Ter- utca) kávémérésében 1910. jessze Ugyanakkor politikai mészetbarátok” Turista Egye- február 8-án alakították meg éretté nevelj? őket, útmuta- sületét. Ezt követően a kerü- az egyesületet. Király Albert, tást adjon a jobb jövendő leli. majd később a nagyobb aki tíz éven át volt a TTE el- kialakításához, a munkások és vidéki városokban is létrehoz- nőké a Tanácsköztársaság haladó gondolkodású dolgo- ták a helyi csoportokat. Kül- alatt működő Testnevelési zók egymásra találásához, földön, a munkásságot össze- Ügyek Direktóriumában kép- együttműködéséhez. Futóverseny a Felszabadulási Kupáért Pásztó« 12 iskola részvéte- Zsidai Tünde (Jobbágyi). 3. márciusi forduló után: Kazár, 300 néző, Gábor. K.-lapujtö v.: Juhász Barta — Bozó és Krivanek szenvedett sérülést. Jó: Verbovseiki, Is- egyesből. Jó: Baár, Váradi gólt sze­rezte a 60. percben — tiaen­u-apor. dinszki. Krivanek, Surányi S., BaJndúr Gv ill - AI Gordos. Bodor, Lantosi. — Urtevári ill- Szegedi L öa*1®Uir' Gy ül.. Al­Telek S., Oravecz - Osgyáni, PáÍÍlfvaL = maw> Veres G” Gy0n Horváth (Lipták R.), Juhász L„ Tóth S., Lavaj A. Edző: Lantos Ede. Kazár: Bódi — Tőzsér G., Molnár B., Sarka- di — Nagy G., Kovács B. — Totoai F., Kovács V., Lisz- kóczi, Géczi, Kovács L. Cs.: Telegdi. Edző: Pál József. A Schwarcz, Pálfalvai, J., Molnár K. BSE—Dcjtár 3:0 (1:0) Dejtár, 300 néző, v.: Fodor. BSE: Treso — Barta, ‘ Hor- nyák, Lajkó — Hugyecz (Vá­radi), Reiter — Pribék, Eissen A bajnokság állása 1. Bgy. RE 19 16 2 1 94- 7 »4 2. M.-nov-ák 19 IS 5 2 31-13 2« 3. St. ZIM 19 IS 3 4 91-19 28 4. St. Dblösüveg. 19 12 3 4 46-14 27 5. Bgy. Volán 19 12 2 S 41-23 28 6. Kazár 19 10 4 5 30-19 24 7. St. Volán 19 9 5 5 32-33 23 8. Pásztó 19 9 4 6 38-17 22 változatos mérkőzés 30, per /rimT-irmc-—p'W 1 TT-iiibiín Erdélvi ^ St. Süguvejj: 19 9 2 8 2'i-Uf 20-5»SSSr&T&Ä ftSW" Slli33S •/.épre a- labda t, s azt ihm ... Dejtár: Mezei — Sárosi, 12. Palotás is 351121-88 11 közeliről a hálóba fejelte. Sau- Mackó Farkas I (Farkas II) Bányagép. 19 2 s 12 18-41 9 net után hazaiak .nagyobb len- _ Ba^a Fábián (Seaiai) — ^ oj&r * Í9 3 2 í! ítls ? lg XX '19 1 1 17 9-8« 1 pontelvoinással büntetve. összeállította: Andó Miklós dülettel többet támadtak. A j>anicz, Csókási, Zsigái, Krem- 1«. Hugyag xx 70. pereiben Biarta kivédett n!csaa Sztaníkó. Felkészítő: egy vitatott tizenegyest, tíz Mackó Mihály. A mindvégig perccel1 később azunoan egy nagy i,ramú, sportszerű mér- kezeze&ert megkéri bun te loból változatos játékban Liszkoezi — a jobb also sa- rokba lőve a labdát — ki lével megrendezték a Felsza- Jancsó Ilona (Jobbágyi). Csa- badulási Kupa autó pontver- pal: (3 fős). 1. Jobbágyi 11. Jobbágyi 130. 2. Csecse 178. 3. Pásztó Kun Béla 288. 4. Mát* seny első fordulóját. Összesen 2. Csecse 27. 3. Pásztó Dózsa raszőllös 333. 5. Káiló 346. 6. 244 induló ért sikeresen a 40 pont. Palotás 418, 7. Pásztó Dózsa célba. A teljesítményt egyé­Fiúk. 1600 méter: 1 Kovács 427. 8. Szirák 432, 9. Tar 452, 10. Erdőkürt 474. 11. Héhalom 486. 12. Szurdokpüspöki 566 pont. A pontszámokat az iskolák legjobb helyezéseket elért nemként, három fő? csapat- Tibor (Szirák), 2. Váradi Át­szűrtén és 18 fős iskolai szín- tila (Jobbágyi). 3. Jaikub Sán­tán. értékelték. dór (Szirák). Csapat: 1. Job­Eredmények. 1965—66-os bágyi 16, 2. Szárak 30. 3. Pász­korosztály. Egyéni, Lányok: tó* Dózsa 36 pont. 1000 méter: 1. Hényel Ilona 1961—62-es korosztály, versenyzőinek befutási sor (Csecse), 2. Kelemen Zsuzsa Egyéni. Lányok. 1600 méter: számösszege adja meg. A ver ÍCsérw»)' 3 Szabó Éva fpáxr- Verbói Valéria (Jobbágyi), seny azt tükörzi. hasrv a fel tói Kun’Béla) Csapat: (3 fős). 2- Glozik Erika (Jobágyi), 3. készültségi 1. Pásztó, Kun Béla 16, 2. Varga Rozália (Csecse). Csa- Csecsén Csecse 19 3. Palotás 26 pont. ^ fős). 1. Jobbágyi 7. Béla Általános Iskolában ki­., ' 2. Csecse 25. 3. Szirák 42 magasló. A legközelebbi for­Fiuk, 1000 méter: 1. Bátka pont. diuilók időpontjai: április 16.,' Zoltán (Pásztó Kun Béla), 2. Fiúk. 2400 méter: 1. Németh május 8. A Felszabadulási szint Jobbágyin, és a pásztói Kun Kupát a három fordulóban Batófc Gábor (Jobbágyi). 3. Ottó (Mátraszőllős). 2. Patai Hídvégi Ferenc (csecse). Csa- László (Jobbágyi), 3. Nagy legjobb helyezést elérő isko- pat: 1. Jobbágyi 16. 2. Tar 22. Tibor (Mátraszőllős). Csapat: iá végleg elnyeri. A márciusi 3. Csecse 28 pont. 1. Mátraszőllős 13. 2. Jobbá­1963—64 es korosztály, gyi 13. 3. Gsécse 39 pont. versenyt követő időszakban Jobbágyi őrzi a küpát az áp­Egyéní. Lányok. 1200 méter: Az iskoláik közötti 18 fős rilási fordulóig. 1. Maczonkai Mária (Tar), 2. pontverseny eredményei a — adorján­egyenlített. Jó: Barta. Bodor, Lantos. Telek S.. Gordos, ill.-: Tolnai, Kovács L., Géczi. St. Volán—Szügy 5:1 (2:1) biztosan nyerte a helyzeteit biztosan kihasználó gyarmat: együttes. Góilövő: Hornyák (ll-esbői), Trubin,, Szedlák. Jó: Hornyák, Lajkó, Trubin, Szedlák, ill.: Mackó, Fábián, Kremnicsán. A magyar sportmozgalom harminc éve (III.) Demokrat!ku§ erők az újjáalakulásért (1944-1918) Salgótarján, Petőfi út, 200 néző, v.: Dóra László. St. Vo­lán: Kormos G. — Szőcs, Fus- nik, Lovasi — Péter, IványiJ. — Borbély (Bogár), Gabora (Molnár I.;, Iványí G., Deme­ter, Muzsik. Edző: Patkó Jó­zsef. Szügy: Tuosek — Dudás I„ Laczkó J. (Jónás M.), Nyi- raty — Osztrozics J., Krnetti (Meszjár) — Laczkó F., Kár­pát}^, Haskó, Csordás, Osztro­zics P. Felkészítő: Unbán Pál. A vendégek szerezték meg a vezetést, s csak a II. félidő­ben vált ellenállhatatlanná a hazai támadássorozat. A 70. percben Gabora - térdsérülést szenvedett. A 80. percben, a Volán ötödik góljánál Laczkó F. mérgében sípszó után ^el­rúgta a labdát s a kiállítás sorsára jutott. Öt perc múlva Csordás T. késlekedve mag- rúgta cselezgető, ellenfelét, s őt is kiállította az első me­gyei mérkőzésén közreműkö­dő játékvezető. Góilövő: De­meter (2), Muzsik (3, egyet 11- esbőd), ill.: Kárpáty. Jó: Irá­nyi J., Borbély, Demeter, ill.: Krnetti, Osztrozics P. Bgy. Volán—Palotás 7:2 (2:0) Balassagyarmat, 300 néző, v.: Horváth I, Bgy. Volán: Naszály — Hodászi Hutyán, Dr, Halász — Loksa, Mihály — Gál. Mátyás, Hegedűs, Bérezi, Faliszek. Cs.: Balta, Dudás. Edző: Fábián István. Palotás: Pete — Zsiga. Kéri, Szabó F. — Molnár. M-atiszlo- v:es — Szabó M., Illés, Balogh St. Öblösüveggyár—Hugyag 5:0 (4:0) Hugyag, 200 néző, v.: Harth. Öblösüveggyár: Simon P. — Varga, Kakuk, Simon J„ Márton — Horváth Gy. — Král (Tátrai), Fehérvári, Nagy K., Gáspár, Ptlinyi (Pálmai). Edző: Simon Imre. Hugyag: Győri G. — Győri S., Járja I., Antal S. — Ferencz G., Járja II. — Sándor, Hoff­mann, Csernyik, Horváth, Varai. Cs.: Fankas T. Edző: Vidomusz Jakab. A mérkőzés az ifjúsági csapat késése mi­att negyedórával később kez­dődött. A hazai együttes alig fejtett ki ellenállást. Góilövő: Fehérvári (4), Nagy K, Jó: Fehérvári (a mezőny legjobb­ja), Simon, Márton, Pilinyi, ill.: Antal, Hoffmann, Cser­nyik. Mátranovák—Somoskőújfalu 1:1 (1:1) Somoskőújfalu, 300 néző, v.: Nagy Imre. M—novak: Szoó — Márkus, Gecse, Kovács, Kil- czir — Mészáros (Veres). Si­mon (Juhász) — Lakatos, Cstarba, Csikós, Tóth. Edző: Gáspár Mihály. Somos: Ba­lázs Z. — Szabó A., Babjak (Szabó O.), Angyal — Séber. Kovács L. — Mag, Szabó O. (Balogh T.), Balázs J., Balázs E., Czikora N. Edző: Tóth István, A 13. percben Balázs rosszul futott ki kapujából, s Tóth. mellette be talpai'.a. a labdát a hálóba. 1:0. öt perc A Független Kisgazda Párt (KGP) a kialakult politikai helyzetben nem mulasztotta el, hogy elsőként csatlakozzon az MKP programjához 1947. december 14-én. 1947. decem­ber 21-én tette közzé csatla­kozó sportprogramját a Nem­zeti Paraszt Párt, (NPP). Leg­később az SzDP hozta a nyil­vánosságra sportprogramját, amelyben külön nem jelentet­te be csatlakozását az MKP fenti programjához. Rövidesen azonban az SzDP is kény­telen volt részt venni a koa­líciós pártok sportszakembe­reinek programegyeztető mun­kájában. így az MKP 1947- ben kiadott sportprogramja alapján — a baloldali szo­ciáldemokratákkal és a polgá­ri pártok baloldalával közö­sen — megalkották a Nép­front egységes sportprogram­ját. Helyesnek bizonyult te­hát, hogy az MKP közvetle­nül a felszabadulás után kez­deményezte a népi sportbizott­ságok létrehozását is. Az NSB a koalíciós pártok demokrati­kus képviselőiből állt. A test­nevelés és sport területén a néphatalmat, a nemzeti össze­fogás eszméjét képviselte a népellenes erőkkel szemben, melyeknek nem egyszer mentsvára a VKM közműve­lődési, majd a külön testne­velési ügyosztálya volt. Az NSB nélkül nem lehetett vol­na sikeresen harcolni a reak­ciós sportíunkcionánusokkal szemben. A demokratikus koalíció tehát a testkultúra területén is bevált, bár egyes koalíciós partnerek helytelen szemlé­lete - pl. az aggáiyoskodás, a régihez való ragaszkodás, az újban való kételkedés — nagy visszahúzó erő volt. Az ország életében döntő változás ak­kor következett be, amikor a néptömegek támogatásával és részvételével sikerült a de­mokratikus forradalmat vég­rehajtani, a proletárdiktatúrát létrehozni. Hozzá lehetett kezdeni a szocializmus alap­jainak széles körű lerakásá­hoz, a kulturális forradalom teljes kibontakozásához, s ennek keretén belül testkultú­ránk közkinccsé tételéhez. 1948. februárjában összeült az MKP országos sportkonferen­ciája. Itt deklarálták a ma­gyar testkultúra demokratikus erőinek győzelmét. Elemezték a testnevelés és sport fejlődé­sét felszabadulástól a prole­tárdiktatúra megteremtéséig. Megállapították, hogy a de­mokratikus erők a felszabadu­lás után olyan állami szerve­zettel találták szembe magu­kat, amely nem óhajtotta az ország testkultúrájának de; mokratizálását, a reakció ér­dekeit szolgálta. Ezért vált szükségessé az önálló népi sportvezető szerv, az NSB lét­rehozása, amely független volt az akkori rcíakciós állami ve­zetéstől és felkarolta a népi testkultúra ügyét. Az állam­hatalom meghódítása a mun­kásosztály által, megváltoztat­ta a helyzetet. A vezetés a proietáráJlam kezébe került, amely feladatának tekintette többek között a testkultúra fejlesztését is és elősegítette abban az állampolgárok rész­vételét. az egyenjogúság elve alapján. A kialakult helyzet és a konferencia állásfoglalá­sa alapján az MKP javasla­tait tett, hogy a kormány a demokratikus irányban meg­változott VKM keretén belül hozza létre az Országos Sport- hivatalt (OSH). E szerv létre­jötte után maradéktalanul va­lósítsa meg az MNFF pártjai­nak közös sportprogramját. 1948 első felében létrejött a népi állam új sportvezető szerve, (az NSB és VKM ügy­osztálya helyett) az OSH. Ez­zel lezárult a magyar sport- mozgalom felszabadulás utá­ni fejlődésének első időszaka. Megkezdődött a második sza­kasz, amely a szocialista fej­lődés alapjainak lerakását volt hivatva elősegíteni. Megállapítható tehát, hogy a hatalomért folytatott harc közben alakult, formálódott az MKP sportprogramja. Eb­ben az időszakban a népi de­mokrácia fontos népegészség­ügyi kérdésként kezelte a testkultúrát, követelte, m,ajd megvalósította állami támo­gatását. Röviddel a háború után. már a romok között pagy aktivitással megindult a sportélet. Ez önmagában is bizonyította ifjúságunk fel- szabadulását. az új Magyaror­szághoz való ragaszkodását. Mindezek ellenére a munkás testkultúra mégsem érte el az optimális szintet. A pa­rasztság sportja még ettől is elmaradt. Oka volt a reakció ellenállása, a koalíciós pár­tok közötti hatalmi harc és az ország nehéz gazdasági hély- zete. A demokratikus koalí­ció bevált a testkultúra terü­letén is. A koalíciós partne­rek jó néhány képviselőjének helytelen szemlélete — ami­ről már korábban írtunk — azonban nagy visszahúzó erő volt. 1948-ban még erős volt a testkultúra területén a bur- zsoá erkölcs. Bizonyos pozíciókban reak­ciós, vagy olyan személyek voltak, akik a munkásosztály- lyal együtt végigjárták a d"e-, mokratikus forradalmat, de a szocialista utat nem vállalták. A felszabadulás után bekövet­kezett változások mégis döntő jelentőségűek voltak. Bizo­nyítja ezt az, hogy a töme­gek megnyerésével sikerült a demokratikus forradalom fel­adatait elvégezni, a proletár- diktatúrát viszonylag békés úton létrehozni. Megtörtént a kulturális forradalom kibon­takoztatása, a testkultúra közkinccsé válása akadályai döntő többségének felszámolá­sa. NÖGRÁD - 1975. április 9„ szerda 7 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom