Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-26 / 97. szám

Kongresszusi okEeucIcI nyerlek Sikerrel vették az akadályokat Előtte a Romhányi Építési és Kerámiagyár különböző műhelyeiben dolgoztak. Eb­ben a brigádban csak 1973 óta vannak együtt. Alakulásuk Később, jelenlevő társai: adtam a fejem. Aki csak te- Varga Imre, Rusó Jánosné és heti. ne szalassza el az alkal­Balázs János is megerősíti szavainak igazságát. Balázs János még hozzáfűzi: — Jól egybeesik a gyár újjászületé- érzem itt magam, megértjük sével. Ekkor indult be a hosz- egymást, mert mindenki tud- szú távon biztos jövőt garan- ja kötelességét. A keresettel táló termékszerkezet meg- is elégedett vagyok. Kár, változtatásához szükséges hogy elszaladt felettem az idő. fritteüzem. A kollektíva Pe- ötvennégy éves vagyok és 22 az olvasómozgalomba. A tá­rnát. mert érdemes, mert meg­éri, minden segítséget meg­adnak hozzá. Talán ez a felismerés ösz­tönözte a brigádot arra a dön­tésre, hogy az új könyvtár át­adása után bekapcsolódjanak tőfi Sándor nevét vette fel. Az első akadályokat sikerrel vették, amit bizonyít, hogy a rákövetkező évben már szo­cialista brigádként szerepel­tek a versenyzők listáján. A kongresszusi és felszabadulá­si versenyben tavalyi eredmé. nyeik alapján pedig az helyre kerültek. éve dolgozom itt. Egyikük sem hitte volna, hogy ilyen hamar egymásra találnak, ilyen tiszteletre mél­tó sikerekkel hívják fel ma­gukra a figyelmet. Szolid, szerény, munkájuknak élő emberek mindannyian. Toldi Sándor, a brigádvezetó, aki ottjártamkor pihenőn volt, néhány évvel ezelőtt még for­mázta az agyagot. Bauer Ist­ván és Molnár Ferenc ugyan­csak a formázóknál tisztító­ként dolgoztak. Varga Imre kemencés volt. Balázs János pedig a vagonkirakóktól jött nulás Hatása érződik a vetél­kedő szellem növekedésében A munkahelycsere előnye is. Kaliczka István, a brigád nemcsak a keresetben jelent- tagja nemrég részt vett a biz- kezik. Erről Balázs János így tonságtechnikai vetélkedőn, vall: — Nekem itt jobb, mert könnyebb a munka, mint a A változás lemérhető még vagonkirakodásnál. Ott fizikai a brigádtagok felelősségerzeté- c]sa erővel dolgoztam, itt meg jó- nek növekedésében. Balázs részt a gépek dolgoznak he- István szerint — amit meg- lyettem. A 24 éves Varga lm- erősítenek társai — itt na- re, aki 1968 óta tagja a gyári gyobb felelősséggel kell dol- kollektívának, az összeszokott- gozni. Ez viszont nagyobb ságot, a megértést, a jó kol- szakmai tudást is követel, lektív szellemet, az összhangot Amilyen felelősségteljesen áll— jelöli meg sikereik titkának, nak helyt a terrnelőmumká- gyümölcsöző együttműködé­sük fundamentumának. Rusó Jánosné pedig a következők­kel egészíti ki: — Könnyebb és tisztább ez a munka, mint a korábbi volt. Ott sokat kel­lett emelgetni. A kereset is nagyobb, igaz, hogy három műszakba járunk. ban, olyan lelkiismeretesen vesznek részt a társadalmi munkaakciókban. — Távolmaradó nincs a brigádban — állítja a brigád- vezető-helyettes. — Tudják már, hogy a bri­gád elnyerte a megyei párt- bizottság kongresszusi okleve­lét? Történt-e egyéb más válto­zás a brigád életében? Igen. öten elvégezték a ide. Rusó Jánosné az öntőgé- másfél évre tervezett égető pékét cserélte fel jelenlegi tanfolyamot. Nem volt köny- munkahelyével, A brigádveze- nyű, mert húsz évvel ezelőtt tő-helyettes, Imre Sándor pe- kerültek ki az iskola padjai­dig kézzel formázta az agya- bői. Sok segítséget kaptak ®ot- művezetőjüktől, Kollár — Gyorsan összekovácsoló- zsefnétőL dott a brigád. Talán azért, — Az igazgató eivtárs már közölte7 velem. örülünk-e? — ismétli a kérdést, majd így folytatja: — Nincs olyan em­ber, akinek ne esne jól az el­ismerés valamilyen formája. Bevallom, azért ilyen magas kitüntetésre nem számítot­tunk. Mindannyian örülünk ennek, nagyon jólesett — j0- mondja búcsúzóul Imre Sán­dor. mert egy kivételével annyian a törzsgárdához tar­tozunk. Tíz évnél hosszabb . , — Neki köszönhetjük, hogy olyan fogalmakkal is megis­ko­merkedtünk, amelyekről , , , . rábban nem hallottunk, ame. gyárban. ]yek néikülözhetetlenek mun­Idekerülésünk előtt beszélt ve­lünk a gyár igazgatója, el­mondta az új követelménye­ket, önként vállalkoztunk a feladat végrehajtására, mégis volt bennünk egy kis szórón­kánk során — állítja határo­zottan a brigád vezető-helyet­tes. Siet, mert csapolni kell. Ma is szeretnék megtermelni az előírt 75 mázsa frittét, a máz őszre újabb égető tanfo- legfontosabb alapanyagát, lyam indul, amelyen én is gás. Nem a munkától, attól részt veszek — egészíti ki az mi nem félünk, hanem a sok előbbi gondolatsort Varga ismeretlentől. Egyikünk sem Imre. látott ilyen üzemrészt, nem ismertük a technológiai fo- Egyébként a tanulás más lyamatokat, a követelménye- területein is léptek előre. Czel- ket. Ennek ellenére mindany- leng János most végzi az ál- nyian bizonyítani akartunk, talános iskola hetedik, nyol­Ügy látszik, sikerült kedik Imre Sándor. — Ezek szerint nem bánták meg a cserét? — Nem! véle- cadik osztályát. Ennek kap­csán a brigádvezető-helyettes azt mondja — nem vagyok mai gyerek, s most végeztem el az égető tanfolyamot. Jól cselekedtem, amikor tanulásra aminek előállítása három év­vel ezelőtt még nagy kérdő­jel, ismeretlen volt számukra. Bátorságuk, vállalkozókedvük, új iránti fogékonyságuk és munkás öntudatuk ismét győ­zedelmeskedett- Mlér! sok az üzemi baleset ? gyáripar automatizá- adatok összehasonlítása alap- mi, balesetelhárítási ofc+atá­lasának, a mezőgazda- ján mégis ast kell megálla- sána'k elmulasztása szintért ság iparszerű termeié- pítani, hogy a balesetek, és az okok között szerepel.. A sének fejlődésével egyre ha- ezzel együtt a kiesett mun" dolgozok a 'közvetlen mumika- tékonyabb a dolgozók egész.- kanapok száma emelkedett! helyre vonatkozó munkavé- ségvédelme, a,balesetek meg- A statisztikai adatok tüikré- delmi előírásokat sem isme­előzése. Természetesen, ez 'ben igen fontos annak ér- rik sokszor, máról holnapra sem valósít- zékeltetése, hogy milyen je- A balesetek vizsgálata so- ható meg kielégítő módon, lentősége van a mumkavédel" rán gyakori az a megállapí- kiváltképpen azokban azüze- mi szabályok betartasanak, tás: a felelős vezetőik hallga- mekbem, ahol még elavult a munkakultúra megfelelő tólagosan tudomásul veszik a technikai eszközökkel törté- szántén tartásának és az em- szabálytalanságokat, a köz- nik a termelés. Ezekben az bér társunk iránti felelősség vet lem veszélyhelyzetre uta- üzemekben is hatékonyabbá ébrentartásának. ló jelenségeket, ezeket kő­váltak a munakvédelem fel- A halálos balesetek száma zömbösen szemlélik, és nem tételei, de alapvető változást az alábbiak szerint alakult: tesznek azonnali imtezkedé- csak egy rekonstrukció hoz- 1970-ben 4, 1971-ben 8, 1972- seket a veszélyhelyzet elhá- hat. Valamennyi termelési ben 15. 1973-ban 12, 1974-ben rításara. ágazatban még sokat kell fen- 16, összesen 55. A számok ön- Az ellenőrzések felszínesek ni a minden igényt kielégí- magukért beszélnek! Erköl- és eltűrik, hogy alkoholos tő balesetelhárító. egészség- csileg azokat vádolják, akik befolyásoltság alatt levődol- védő feltételek megteremté- kellő gondossággal, körülte- gozó munkába álljon, vagy se érdekében. kintéssel megelőzhették, munka közben italozást foly­A technikai feltételek mel- vagy legalább csökkenthették tasson. A halálos üzemi bál­iéit nagy szerepet kell tulaj- volna a halálos balesetek eseteknél 70—80 százalékban, donítani a dolgozók munka- számát. Termelési ágak sze- jelenleg is az. alkoholos be­kül túrájának, a balesetelhárí" rint értékelve legtöbb bal- folyásoltság játszott közre, tó oktatásoknak, a termelés eset az építőiparban fordul Most is él az a helytelen folyamatához szükséges mun- elő, ezt követi a mezőgazda- közfelfogás, hogy a „kis mér- kahelyi légkör megteremté- ság és a gyári,par. összessé- tékben fogyasztott alkohol- sének. Mindenekelőtt leg- gében 1973-ban 3049, 1974-ben nak, bizonyos előnyös, hideg fontosabb feladat a rendelke- 3086 baleset történt. A bal- ellen védő. serkentő munka- zésre álló lehetőségek fel- esettel járó kiesett munkana- teljesítést fokozó hatása van”, használásával a balesetek pok száma 71861, illetve Ez a felfogás, téves és vészé­in egieilőzétse! ' 73 943, ami 2 082 kiesett nap- Íves! Az alkohol hatásaként Ezen a téren nagy feladat pal emelkedett. jelentkező átmeneti kedvező, hárul a szocialista brigádok- A balesetek okait vizsgál" jó közérzet csak látszatje- ra, az üzem, a vállalat és va megállapítható, hogy ezek lenség. A legkevesebb alko- szakszervezet vezetőire a biz- megszüntetését leginkább a holfogyasztás kedvezőtlen tonságtechnikai megbízottak" technikai eszközök fejlesz- irányba terelj az emberi ra, a rendészeti előadókra tése okozta. Alapvető okiként akaratot, cselekvést, korlá- és nem utolsósorban vala- jelenleg is megtalálhatók: a tozza a figyelmet, a kellő mennyi munkatársát tisztelő közvetlen veszélyt jelentő kö- gondosságot, dolgozóra. Senki sem lehet rülménvek feltárásénak, Éppen ezért helyes volna közömbös, hogy hanyagság- megismerésének, megszűnte- valamennyi termelési ágban bői. kényelemből, vagy egyéb tésének hiányosságai. Az a munkába állás előtt szí go- oknál fogva, életet, testi ép- egymás iránti figyelmetlen- rúbban és munka közben séget veszélyeztető baleseti ség, a gondosság elmulasztó- pedig gyakrabban alkalmazni veszélyhelyzet jöjjön létre. sa. A baleseti veszélyt magá- az alkoholszondát, E így az Sajnálatos, hogy még jelenleg val hordozó technikai hibák ellenőrzést, is sok a csonkulásos, a hala- megszüntetésének elhanya­los balesetek száma. Ezek golása, a munka-kulturáltság mj® mellett rejtetten ^ fon- •gyógyíthatatlan sebeket hiányossága', a biztonségteoh- JCf| azoknak a hiányos-' hagynak a szülőkben, gyér- mi kai megbízottak, munkavé- Ságoknak megszüntetés mekekben, és hosszú ideig delm: felügyelők, brigádveze- amelyek okozóba balese- tartó áthidalhatatlan erköl- tők balesetvédelmi feladatok leknek. Sokkal többet kell! esi megrázkódtatást okoznak, elmulasztása. Az alkoholos fenni ^ a balesetveszélyek Megállapítható, hogy a bal- befolyásoltság alatt lévő dől- megszüntetéséért, megelőze* esetek száma hat év statiszti- gozók munkába állítása mun- seert, kai adatait figyelembe véve kak őzben, ay alkohol fogy asz- Benedek József csökkent. Az 1973—1974. évi tás, a dolgozók munkiavédel- rendőr alezredes Tanácskozik a KIOSZ országos választmánya Az országban jelenleg több történik elsősorban a szolgál- olyan fontos kérdésekéi la, mint hatvanezer főfoglalkozá­sú. valamint csaknem 27 000 munkaviszony, illetve nyugdíj mellett dolgozó kisiparos te­vékenykedik. A létszám még mindig csökkenő irányt mu­tat, hoha számos intézkedés taté kisiparosok munkájának mint például az anyag-, alkat­elősegítésére Minderről a KIOSZ országos választmá­nyának péntek reggel, a Sör­ház utcai székházban kezdő­dött értekezletén adtak szá­mot, amelyen megvitattak rész-, gép- és szerszámelláiá.s az adózás és az árak alakulá­sának problémái, a szakmai utánpótlás gondjai, valamint a kisiparosság részvétele a közéletben. Világgazdasági kislexikon v. K. A\\\\\\\\\\\\\\\V\V\\\\\\\\\\V\\\X\\\\\\\\\W Üzemi demokrácia = hatékonyabb munkavégzés ? sail az üzemi demokrácia adta jogok és lehetőségek gyakorlásával kapcsolatban, a legtöbbször valóban erről szóltak munkás-beszélgető partnereim. tik Begnagyolsb Bcesliffezmén^ eBcf© A legnagyobb kedvezmény szerinti elbánásra vonatkozó kikötés a külkereskedelmi kapcsolatokban azt jelenti, hogy egy országot sem része­sítenek jobb elbánásban, mint azt az országot, amellyel a legnagyobb kedvezvényes el­bánásra szerződtek. Innen szár­mazik a kikötés neve is, mert arra a legnagyobb kedvez­ményre ad jogot, amelyet a másik szerződő fél bárkinek megad, vagy a jövőben meg fog adni. Ezt az elbánást általában kölcsönösen kötik ki, tehát az az ország, amely ezt a mási k szerződő féltől, vagy felektől kapja, ugyanezt az elbánást adni is köteles nekik. A leg­nagyobb kedvezményes elbá­nás feltétel nélküli, tehát bár­mely más országnak megadott kedvezményre a szerződő fe­lek azonnal és minden felté­tel nélkül jogosultak. Ez az elv biztosítja az egyenlőséget a kereskedelem­ben. Minden olyan intézke­dést, amely bármely más or- szágnak adott előnyből egy szerződő országot kizár, az elv megsértése és hátrányos meg­különböztetésnek vagy idegen szóval diszkriminációnak szá­mít, amit a nemzetközi keres­kedelempolitika általában el­fogadott szabályai tiltanak. Ny. J. Munkaszervezési bemutató és tanácskozás A fennállásának 75. évfor­dulóját ünneplő mechanikai mérőműszerek gyárában péntekén mimtaszervezési be­mutatót rendeztek. A bemuta­tón és az azt megelőző ta­nácskozáson tíz olyan KGM- válialat vezetői vettek részt, amelyek részt vesznek a kü­lönböző mintaszerű munka­szervezési módszerek kialakí­tásában. A mechanikai mérő­műszerek gyárában például már eredményesen alkalmaz­zák az úgynevezett MTM (mozdul a tel emzéses) szerve­zést. A bemutatót és a megbe­szélést Gácsi Miklós, kohó- és gépipari államtitkár nyitotta meg. ÉRDEKES tapasztalatokra lesz szert, vizsgálódásai során a gyárakba, üzemeltbe láto­gató. Mert adott a téma: az üzemi demokrácia, s ugyan­csak adottak a beszélgető partnerek: a munkások, a közép- és a felsőszintű veze­tők. S bár igaz. saiát munka­helyén mindegyik egyazon céltól vezéreltetve dolgozik, hogy mind jobban, eredmé­ny esőbben vallanak valóra a gyár, a gyáregység, vagv a tcjlep tervekben megfogalma­zóit elképzelései, mégis e té­ma kapcsán eltérés mutatko­zik közöttük. Mármint az üzemi demok­rácia megközelítésében,. Más-más oldalról kezd be­szélni róla a munkás, a mű­vezető. az igazgató. Maradiunk a fentebb emlí­tett kategóriáknál! Mit is hangsúlyoznak a fel­sőszintű vezetők? Igen: a munkások fokozottabb bevo­nását a vállalati élet irányí­tásába. a tervek, fontosabb döntések előkészítésébe és a beleszólást. A menet közbeni hasznos észrevételek közlését, a felvetődött gondok általuk bizonyított, iobb megoldását. Rosszul értelmezve, amolyan „no, szóljanak csak bele bát­ran. elvtársak” — mozgalom­ként is hallottam már róla bőszéin i. Pedig nem az': Csak az üzemi demokrácia múltja, s tapasztalatai adnak neki ilyen színezetet is. — Szokni kell ezt is, mint minden újat — fejtegette egvik nagyüzemünk szakszer­vezeti titkára. — Néhány év múlva természetes lesz. s be­bizonyosodik, amiben most gyakran kételkednek: hogy nem néhány hónapig, vagv évig szólhatnak csak bele a fontos ügyakibe, hanem így lesz ez már mindig. Nem egyedi esetként. hanem fo­lyamatként kell vizsgálni! MŰVEZETŐ ismerősöm te­óriába: — A felsőszintű vezetők az elvekhez ragaszkodnak, s he­lyezik azokat még fokozot­tabban előtérbe. A közép- szintűek szükségesnek tart­ják ugyan ezeket is. de fél szemmel már a jobb. szerve­zettebb munka — minlT az üzemi demokrácia eavik ered­ménye — ^fe'.é kacsintgatnak. A munkások pedig kifejezet­ten, a munkakörülmények ja­vulását várják, no. meg a hafékonvabb munkavégzés minden feltételének biztosí­tását. Mintha a demokratiz­mus valamiféle szervezési in­tézkedések láncolata lenne. Figyelemre érdemes meg­állapítás. S lehet, nem is tel­jesen hely iái,ló, mégis, érde­mes rajta — főleg az utol­sóként elhangzottakon — egy kicsit meditálni. Mert. sajnos, vagy szeren­csére. van benne némi igaz­ság. Vagy kifejezetten e té­ma kapcsán, vagy egv csak adódó rákérdezés lehetőségé­vel élve. miről is kezd be­szélni elsőként a dolgozó? íme, a Vólán egyik raktá­rosa: — Miben is látom az üze­mi demokrácia lényegét? Hát abban, hogy itt, a mi sajá­tos munkaterületünkön, meg­beszélünk egy-egy munkafo­lyamatot. Ügy, hogy ez ne­künk. de a vállalatnak is jobb legyen. Meg abban, hogy gondjainkat, amit tudunk, azt mi magunk gyorsan el­intézünk, 'amit nem. azt to­vábbítjuk az illetékeseknek. Például, felvetettük: kint. a szabadág alatt raktározzuk a fékdobókat. vasanvagokat, gumikat, alkatrészeket, mon­dani sem kell. mennvi kárt tesz bennük az időjárás. Kö­zösségi érdek, hogy ne legyen így? Persze, Azután meg úgy ütemezzük, szervezzük a munkát, hogy keveset állja­nak bent a kocsik, ne leaven sok kiesés a közlekedésből. Mi az ami periodikusan is­métlődik? A szervezettebb, iobb mun­ka. Példák hosszú során lehet­ne bizonygatni: a beleszólás­És tényleg szöget itt az ember fejébe: az alulnézet­ből értelmezett üzemi demok­rácia egyenlő lenne a haté­konyabb munkavégzéssel? Kétségtelen, van ilyen, munka centrikus szemlélet is, ami talán — kérdésként is megfogalmazódhatna — be­tudható a gazdálkodó egysé­gek jelenlegi szervezettségi, vagy szervezetlenséffi foká­nak. Mert mit is mondogat­nak? — Tegyünk először rendet mi magunk körül, a műhe­lyekben, a raktáraikban, s csak aztán szóljunk bele a minket csak közvetve érintő dolgokba! Ebből kiindulva, reilik né­mi igazság a címben is fel­vetett kérdésiben. De az 'üze­mi demokrácia több ennél, nem lehet erre az egyetlen célra leszűkíteni. ÉS EZT KELL szem előtt tartani. miként arra az MSZMP XI. kongresszusának egyik megállapítása is kész­tet. „Az üzemi demokrácia hatékonysága nem felel meg a követelményeknek. ezért mind tartalmában, mind mód­szereiben tovább kell fejlesz­teni”. , Karácsony György NÓGRÁD - 1975. április 26., szombat 3 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom