Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-12 / 85. szám
OfCSÓ gyémánt X kaliforniai esve temen úi eljárást dolgoztak ki és szabadalmaztattak ti/táinikairbid előállítására. A titánfca/rbicl ugranáikkor kemény ETAOIH ugyanolyan kemény, miaut a gyémánt. de vagy ezerszer olcsóbb. így helyettesítheti az iparban a evémántot a különféle csiszolási és vágási műveletekben. ÍJ| szovjet színes Tudomány - technika Kozmikas részecskeszámlálás Ráduga-Szivárvány — né- Nem titok, hogy a technd- állítva őket két napon át 35 ven színes televíziót gvárta- kai forradalom előbb-utóbb Celsius fokos környezeti hónak Lenin,grádban. A felhőt- a fekete-fehér készülékek mérséklet mellett- ellenőrizzen kék ég megfelelő élőké- kiszorulásához vezet. bár- zük működésüket. Ezen kí- '-"zités a színes televíziók után mennyire is erősnek lábsza- vül egyes, találomra kivá- érdeldődő vendég számára, nak pozícióik napjainkban. lasztott készüléket 750 órán A futószalagokon lassan, al- a szovjet színestelevízió- ®t bekapcsolva tartanak, ami katrászekben egyre gazdagod- gyártás története elszakítha- közönsiéges használat esetén va kúsznak a leendő televí- tatlanul összefonódik a le- féléves időtartamnak felel ziós készülékek paneljei, míg nimgrádi gyáméval: itt- készül- Nem történhet tehát a gyártósor végén a mecha- tek az első szovjet színes te- ha a vásárló színházba nikus karok minden negye- levíziók mintapéldán vaá. A sietve bekapcsolva felejti ké- dik percben leemelnek egy vállalat nagy kutatóbázissal, szülékét — jegyzi meg tréfá- kesz Szivárványt. Ha a szin- jelentős számítóközponttal és ®*an a tervező, tén a Kozickij gyárban össze- saját üzemi felsőoktatási in- . , szerelt első. apróképemyős tézménnyel rendelkezik. Az ,A sz^'es toep valamennyi készüléket a B—2-est — idé- üzem mellett működő speciá- hmveto paraméterét — a zi emlékezetébe az ember, lizált szakiskola fenmállásá- s“n. fényességét. komtrasztos- kitárul előtte az út. amely mák 52 éve alaitt több mint “•* “ geometriáját - egy sok éves műszalu alkotótevé- 200 ezer rádióipari szafcmun- :'r>ecial-1s eiektroneeneráci- kenység eredményeképpen a kást képzett. A vállalat jele- 9s ^rblazat segítségével ellenrégi gyár legújabb tetszetős ne a Ráduga _701. óraik. jelentős mértékben é s a világszínvonalnak is „..„„j, . ■ ,_megkönnyítve ezzel a beállím egfelelő termékéig vezetett, heti ük ST-ivórví nv ^ eevik laboratóriumhetjuk. hogy a Szivárvány ban HÍRADÁSTECHNIKA országos meretu kooperáció feliratú _ felhasználóik szegy umolcse. hiszen a Koaxcki] rim m bevált - műszerek- nevet viselő egyesülés bo- kel is találkoctuTri,. A 6K)V. yolult es modern szerelő- jet ter-vek alapján, Magyar or komplexum. A képcsövek Moszkváiból, és Lvovból érkeznek. az eltérítő rendszeKülönleges gázszcintillációs összeütközik, fényfelvillaná- detektort _ készítettek angol sok észlelhetők. Jelen esetben tudósok, amellyel a magas lég. ez a „bizonyos anyag” _ az árkénben az elsődleges/kozmi- gon és a nitrogén gázkeve- kus sugárzásban előforduló rék. A gyenge felvillanásokat nehéz elemek gyakoriságát a beépített fénysokszorozók kívánják mérni. A kép elő- közbeiktatásával nyert villaterében látható mintegy 3 mé- mos jelek segítségével teszik tér átmérőjű detektorváz a mérhetővé regisztrálhatóvá. háttérben álló alumínium A jeleket egy földi állomás- gömbbe kerül, amelyet argon hoz továbbítja a detektor es nitrogén gázok elegyével adóberendezése. A belső töltenek ki. Az összeszerelt gömbbe öt. a külsőben tíz detektort olyan léggömbbel fénysokszorozót helyeznek el. repítik fel kb. 40 kilométer A mérésekből meghatározható magasságba, amelybe 300 lesz a vizsgált részecskék töl- ezer köbméter héliumot sűrű tése és atomszáma. ami tenek. sokat mond a kutatóknak. A A szcimtűUáció a nukleáris tudósok érdeklődése jelen fizika régóta ismert jelensége, esetben a 30 atomszámnál na- Amikor egy nagy energiájú ré- gyobb, vagyis a cinknél nehe- szecske bizonyos anyagokkal zebb elemekre irányul. Hiánycikk lesz-e a papír? Világszerte egyre fokozódik a papirhiány. Az ENSZ egyik t mulmányából az tűnik ki. hogy 1978-ra kb. 16 millió tonnára, a jelenleginek több mint tízszeres/re nö\Tekszik a hiányzó papírmennyiség a világon. Mindez annak a következménye, hoar a7. ioar nem tud lépést tartani az igények nagymértékű növeke- d isével. különösen a íei’ődő ore:ágok szükséglét tekintetében. ahol ma még 5—7 kilogramm az egv főre eső papírfotgvafiztás (ugyanakkor * fejlett ioari országokban mintegy 150 kilogramm). Különösen a könyv- és újsáig- nyomtatá.'ira szánt, valamint a csomagolástechnikai célokat szolgáló papírban nagy a hiány. A szocialista országok kívül esnek a „hiány-övezeten”, mivel számíthatnak a Szovjetunió hatalmas nyersanyagbázissal rendelkező celluilóz- és papíriparának egyre fokozódó termelésére. Egyre újelbto kombinátok épülnek, a gyártás nagy vízigénye miatt mindig bővizű foívók mellé telepítve, a végtelen erdőkkel borított területeken. A képen látható, az Amúr partján, megépített kombinát évi 130—150 ezer tonna Cellulózzal járul hozzá az igények kielégítéséhez. szagon készült központi televíziós jelgenerátor például nagymértékben növeli a rek a Baltikumból, a tranzisz- munkatermelékenységet es torok Novgorodból es Dhyep- javit a minőségében ropetrovszkból. Ez a kooperációs rendszer szükséges és igen. hasznos, de bizonyos f elAz exportra készülő Rádutételeket is diktált — a le- ga tiszta nagy méretű és op- endő televíziós készülék min- timális színösszetételű képet den egységét szigorú ellenőr- ad. Mindezt automata szabá- zósnek kell alávetni, hiszen lyazza. védve egyben a ké- a kiindulási blokkok minősé- szüléket a veszélyes tűlterhé- gétől függ a képé is. léstől is. A képernyő autoElső találkozásunk a Rá- matikusam elvezeti mágnessé- dugával első látásra rendkí- gát. különféle za.jeiháritó meg- vül furcsia körülmények kö- oldást is alkalmaztak, hogy zött zajlott le! A futószalag- csak néhányat említsünk a ról éppen leemelt csillogó készülék előnyös tulajdonsá- kész televíziós készüléket egy gai közül, mechanikus hidraulikus acél- , kar csápjai ragadták meg. A Mai^arorszaigra szálli- Ezután bekapcsolták a készü- tend°Jsikeresen léket, melynek képernyőjén ötvöződtek az ertekes faanva- egy színtáblázat jelent meg Sok, műanyagok. így a Radu- - és az egészet 2 perces rá- ^ kA beülesakedik barmi- zóterhelésnek vetették alá. l vf^ lakas' >lui\ vagy intez- Minden. Magyarország- berendeZesenek stílusara küldött televíziót így is a' ellenőrzünk — magyarázta Hamarosan magyar szak- Mihail Alekszin. a televíziós embercsoport érkezik Lenin- osztály vezetője — a gyártás- grádba a GELKÁ-tól. hogy folyamat sorén kétszer. így megismerkedjék az importá- a legapróbb hibák is kimutat- lan dó késcsülékek gyártás- hatók és tójavíthaitók. Másik technoiógiájávaíl, és a szökném kevésbé fontos vizsga- séges karbantartási tevékeny- lat a hőáiUóeág meaállapítá- seggel, sa. A készüléket túlfeszültségre kapcsolják, majd szí- Oleg Kulcs nes és fekete-fehér vételre APN A telefon jövője A földkerekségen mintegy 340 millió telefonkészülék van üzemben. A növekedés az elmúlt évtized során csaknem 100 százalékos volt. Nyolc országban van tízmilliónál több telefonkészülék: az USA-ban, Japánban, Nagy-Britanniában, az NSZK-bam, a Szovjetunióban, Olaszországban, Kanada, ban és Franciaországban. Jóllehet a fejlesztők már megoldották a nyomógombbal való számválasztást. továbbra is a „jó öreg” forgótárcsa az egyeduralkodó a telefonkészülékeken. Kisebb jelentőségű újítások gyakran megjelennek a telefontechnikában. Ilyen például a japán Hitachi cég újfajta telefonkészüléke, amelyen a kagyló felemelése nélkül is lehet beszélni, amit a készülékhez csatlakozó mikrofon és hangszóró tesz lehetővé. Kétségtelen előny, hogy a beszélőnek nem kell tartania a kagylót, mindkét keze szabadon marad. A távolbalátó telefon — a képtelefon — nagyarányú elterjedésére a következő évtizedekben aligha lehet számítani. A rendszer nagy távolságokat is áthidaló kiépítése ugyanis rendkívül költséges, ami nincs arányban azzal az előnnyel, hogy a beszélők láthatják is egymást. A vezetékes összeköttetést helyettesítő, rádióhullámokkal működő átviteli rendszerek kiépítése sokkal hasznosabbnak bizonyulna. Áz űrkutatás „öszvére gr S Mivel repül tovább az űr* ■ sikló? A kisebb méretű, de nagy teljesítményű rakétahajtóművekkel. Ezek a rakétahajtóművek, — az edMa már úgyszólván napon- lyel kiszöknek a Föld légkö- A tervezők ehhez az igen digi tervek szerint —. folyéta olvashatunk, vagy hallha- réből — mind pedig a nagy- nagy energiát igénylő művelet- kony üzemanyaggal működtünk az űrkutatás újabb és teljesítményű szállítógépek te- hez több megoldást is ja- nek. Ezekkel éri el, — már újabb eredményeiről. A saj- herhordó tulajdonságait. vasoltak. Először is elvetették az űrben, — a 28 000 (huszontó, rádió és a televízió jóvol- Az űpáitíb valósítaná meg 02 úgynevezett függőleges nyolcezer) km/ó sebességet és tá-ból értesülünk a két nagy űrkutató hatalom az Egye- f_Í^^Í.e.c’es a energiaigénye igen nagy. Az gasságot. Ekkor teljesítheti az sült Államok és a Szovjetunió ^ J/S-a anyagép. szabályos vízszintes űrsikló a kettős funkcióját, tudományos kísérleteiről, F°“ kozott. Lényégében az ur start induma, természete- ugyanis feladata nemcsak az ír, irírroi; isi- siklóval szemben megkövetelt l ____ ............ ,1^1,—^ i ndítást, amelynek fajlagos mintegy 100 kilométeres maamelyek a Földön kívüli lét vr. sen a nagy teherre való te- űrállomások irányába, és az megismerése felé irányulnak- ^ kin tettel ezt a startot megfe- onnan való szállítás, hanem A világűrben, szám szerint nm„lv , t-rn,innií,i;i,J lelő méretű és számú segéd- a teherszállítás a Föld legtá. ÍS gyarapO'dliak a2áOik. a, léte- * & mkMáxml ■ í.c crvriríiítanák A7. X7m1 oKKi rvrurt.fioiina i« rakétával is gyorsítanák. Az volabbi pontjaira is. sítmények, amelyek fedélze- szerepf1’ mint: űrin.gazó; anyagdpen a fő hajtóművek------ —’----- urezallito t én asztronauták végeznek “íomp> űrbus^ rakéta-hajtóművek, de ugyan- Az űrsikó a világűrből a napokig, sőt hetekig, esetleg . akkor, a földi légrétegekben szó legszorosabb értelmében hónapokig tartó kísérleteket, A kezdet _ kezdetén ezt az történő repüléshez sugárhajtá- siklórepüléssel éri el földi — kellenek tehát speciális szál- összeházasítást úgy képzeltek Sl}, úgynevezett segédhajtó- célját és a megfelelően kiala- lítóeszközök. amelyekkel gon- eh ..TBiinf szállításira tervezett művek is besegítenének. Mind kított repülőtérre, — mint doskodni lehet az ellátásuk- közönséges rakétát, amelynek az anya., mind a fiagép haj- szállító repülőgép szállna le. ról és leváltásukról. Nem be- utolsó fokozata a teherszállí- tóművei igen nagy teljesítmészélve az űrállomások gyak- W fejrészt vinné magával, nyű úgynevezett hiperszóni- Az űrszállítás viszonylatáén előforduló szerviz- és ebben volna a szállított esz- kus sebességi tarbomátíy ban, jelentősége talán még energiautánpótlásáról. ember és anyag. Az első elérésére alkalmasak. Mit is nagyobb, hiszen például a Ez a gond a szakemberek- néhány konstrukciós próbálko. jelent ebben a konkrét eset- szovjet űrállomásprogram nek is régi problémája. Már zás nem hozta meg a kívánt ben ez a hiperszónikus se- második fázisa 1981-ben kez- az űrkutatás gyakorlati évti- eredményt, ezert a tervezők bességi tartomány. Például dődik és az erre a célra fél- zedénék kezdetén, a hatvanas úgy dötöttek, hogy egy igen az-k hogy a repülés első fá- bocsátott űrállomás nem ke- évek elején felvetődött ilyen nagy teljesítmenyu repüloge- zisajl>an, a után a 2éopár vesebb, mint tíz évig kerin- Cöld—világűr száLlítóiármű Pet •_ házasítanak össze egy eidr; a 200 m/mp sebességet, gene a Föld körül. Elképzelhe- terve, amely ezeket a fenti szállátórakétávaíl vagy, a „há- A második fázisban amikor tő. hogy a fedélzeten tartóz- célokat maradéktalanul kié- tan, vagy a „hasan horda- feljut a 30 kilométeres magas- kodé két. tucatnyi űrkutató légit éné.. A_ szakemberek eze- na az ursiklot. Az anyageip, sagra, ez a sebeség már el- leváltása, élelemmel, kutatási két, az űrkutatásban _oly e'1 >r ebben a változatban sgj. meghaladja a jelen- eszközökkel stb. való ellátánelkülözhetetlen járműve- a „fiahordo elnevezést kap- ie,gj legkorszerűbb vadászgé- sa milyen nagy gondot jelent, két elnevezték aeroballiszti- la mint indító gép szere pck csúcssebességét és mint- amit az eddigiek alapján csak kug hordozórendszernek. Mi pelne. egy 8000 km/ó-t tenne ki. a megvalósulás folyamatában maradjunk egy — azóta sok- Mind az űrsikló mind, az levő szovjet —, illetve amerikai közkeletűbb névnél — az anyagép lapos formájú lenne, Tulajdonképpen ebben a kai űrs klók. — a világűr sok űrsiklónál. Mit is jelent ez a delta szárnyakkal szárny alat- magasságban kapcsolják be az hasznos tulajdonsággal . bíró szó a gyakorlatban? Az űrsik. ti hajtóművekkel. Az anyagép űrs'kló hajtóműveit. A mecha- „űröszvérei” — tudnak csak ló lényegében egv ráké- „hátán” a „fiával” startolna a nikus lekapcsolódás után az megoldani. Mert egy űrösz- ta és egv repülőgép földi repülőtérről. Egyre nö- űrsikló tovább repül, az vért — szemben a rakétával, összeházasításából szüle- vekvő sebességgel repülne a anyagép pedig siklórepülés- — nem egyszerre, de leaa'ább tett. Olyan nagy teljesítmé- sztratoszféra határáig, ahol sei visszatérne a földi repü- százszor! repülésre lehet felnyű rakéta-repülőgépet jelent, az űrsikló lekapcsolna és ki- lőtérre. használni! amely szerencsésen egyesíti repülne a világűrbe. A szétvámind a rakéták evorsasá- lás. mintegy harminc kilomé- f ‘ ~—* gát, — képességüket, amely teres magasságban történne. I NOGRAD - 1975. április 12., szombat il
