Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-11 / 84. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRÁD M*E G Y E I BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVF., 84. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. ÁPRILIS 11.. PÉNTEK Az élet küszöbén (4 olda) 1 Helytállás (5 oldal 1 Eredmények —táblázatok (7. oldal) ü£i@§fiiipit az orsza§§fples fawaszí ülésszaka NAPIRENDEN: A társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat o A legfőbb ügyész beszámolója o A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója o Az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat Csütörtökön délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen reszt vettek: Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Lázár György, Németh Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Ragó Antal képviselőről, a párt és a munkásmozgalom régi harcosáról. Személyében a nép és a szocializmus ügyének szerény, fáradhatatlan munkását, pártunk hüs.éges harcosát vesztettük el — mondotta. Az országgyűlés néma felállással adózott Ragó Antal emlékének, amelyet jegyzőkönyvben is megörökített. Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Minisztertanács a társadalombiztosításról, az Elnöki Tanács az Alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításáról törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek. A két törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra az illetékes állandó bizottságoknak kiadták, és az ország- gyűlés tagjai között; szétosztották. Ezután a napirend szerint megkezdődött a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőként Karakas László munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. Karakas Lászlö: Fejlett társadalombiztosítási intézményrendszert Tisztelt országgyűlés! Országgyűlésünk jelen ülésszakának napirendjén szereplő társadalombiztosítási törvénytervezet, a fel- szabadulásunk 30. évfordulóját ünneplő államunk eddig elért politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének szemlélteid bizonyítéka. Olyan szociálpolitikai intézkedés. amely — miként a törvénytervezet 1. paragrafusa is kiemeli — a társadalom munkájában résztvevő dolgozókról és hozzátartozóikról való sokirányú társadalmi gondoskodás eddigi eredményeinek összegzését és a népgazdaság lehetőségeihez igazodó továbbfejlesztését tartalmazza. Ez a párt XI. kongresszusán elfogadott azon határozaton alapul, amely szerint: „Tovább kell egységesíteni nyugdíjrendszerünket, csökkenteni a korábbról megmaradt különbségeket... Fokozatosan meg kell szüntetni a társadalombiztosításban még fennálló eltéréseket.” A társadalombiztosítás mai funkciója jóval szélesebb körű, mint volt 30, vagy akár csak 10 évvél ezelőtt is. Életszínvonal-politikai céljaink ugyanis nem valósíthatók meg fejlett társadalombiztosítási intézményrendszer hiányában. De a gazdaságpolitika oldaláról sem nélkülözhetők azok a társadalombiztosítási intézkedések. amelyek végső soron a gazdaságépítés, a társadalmi-gazdasági haladás fontos előfeltételét jelentik. A társadalombiztosítás a ga/zdasáei éo dómunk a szociális hátterét, a szociális biztonságot teremti meg a maga eszközeivel arra az esetre, amikor a dolgozók. — akár ideiglenesen, akár véglegesen — kiesnek a termelőmunkából. Ilvkéooen. a feladat- az. hogy gondoskodjon, a társadalom munkájában résztvevő dolgozók és hozzátartozóik ellátásáról — betegség, munka- képtelenség és öregség esetén, s javítson a gyermekes családok jövedelmi helyzetén. Bár az egyre bővülő gondoskodás forintban mérhető kiadást jelent az állam költségvetése számára, hatása azonban — a dolog természeténél fogva — pénzügyi mutatókkal önmagában nem jellemezhető. Az is nyilvánvaló, hogy a korszerű társadalombiztosítási rendszer a hatékony termelés, a népgazdaság növekedése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hiszen a termelés emberi oldaláról van szó. A termelőberendezések működtetéséhez szükséges munkaerő biztosításához, a dolgozó emberek élet- és munka- körülményeinek rendszeres javításához járul hozzá. A szociálpolitika súlypontját alkotó társadalombiztosítás így — a gyakran hallott hibás felfogással ellentétben — nem a gazdasági élettől elkülönülő, valamiféle „jóléti” intézmény, hanem a jövedelem-elosztás rendszerébe épülve, szerves része a szocialista társadalompolitika egészének. Igazolja ezt az, hogy jelenleg a lakossági jövedelmek mintegy 30 százalékát a pénzben! és természetbeni társadalmi juttatások alkotják. Ezen belül a legnagyobb tételt a társadalombiztosítási ellátások jelenítik — mutatott rá a miniszter, majd a társadalombiztosítási rendszer felszabadulás óta elért fejlődéséről beszélt, s hangsúlyozta: Míg 1938-ban és 1946-ban a lakosságnak csupán egyhar- mada részesült valamilyen társadalombiztosítási ellátásban, addig ma gyakorlatilag mindenki részese a juttatásoknak, aki munkaviszonyban állt vagy áll. A fejlődés muiitíói A fejlődés mutatója az is, hogy a társadalombiztosításunk kiadásai az elmúlt 15 évben megnégyszereződtek; ma már évi 42 milliárd lórin- tot, a nemzeti jövedelem több mint 8 és fél százalékát teszik ki. Ennek az összegnek több mint a felét az 1 millió 700 ezer nyugdíjasnak folyósítják, ezt. követően a családi pótlék és láppénz jelenti a legnagyobb tételt a pén-zbeni juttatások között. A népesedéspolitikai célja- ink elérését szolgálja ez anyasági, a terhességi és gyermekágyi segély, valamint a gyermekgondozási segélynek a világon szinte egvedülá'lő intézménye. Jellemző például hogy e juttatásban a bevezetés évente 34 ezer, ielenleg pedig már mintegy 230 ezer édesanya részesül. A társadalombiztosítási juttatások differenciált rendszere a nem kívánatos életszínvonalbeli egvenlőt'ens égeket is igyekszik mérs*'-e’ni. Ezzel a munka ezerinti jövedelemelosztás szocialista elvének érvényesülését segíti elő. Tisztelt országgyűlés! Népköztársaságunk alkotmánya kiemeli az öregség, betegség és munkaképtelenség esetére szóló anyagi ellátáshoz való jogot. Ezt a Magyar Népköztársaság, állama a társadalombiztosítás keretében biztosítja, a mindenki által tapasztalható tervszerű arányos feilesztés útján. Az alapvető jogszabályok megalkotására az 1955—1970. évek közötti különböző időpontokban került sor. Ezek alkalmával a szolgáltatások egységes rendszerének fokozatos kialakítása és a magasabb színvonalú ellátás elérése volt a cél. A fokozatos fejlesztés a jövőben is jellemezni fogia a társadalombiztosítást. de annak rendszere m- m"’- hosszú távra szólóan szilárdnak tekinthető Alapvetően ez a körűim-' v indokolta a kodif’tá’ásl: az\ hogy sor kerülhet egységes társadalombiztosítási törvény megalkotására, azaz lényegében az intézmény átfogó újraszabályozására és továbbfejlesztésére. Karakas László a továbbiakban kitért arra, hogv a sok jogszabály az ellátások terén az egységességre törekedett. maga a szabályrendszer azonban mégsem volt egységes. Biztosítási ágazatonként tagozódott. és az egyes ellátási formákat az egymást követő változásoknak megfelelően, a különböző szintű jogszabályok többszörösen is szabályozták. Mindezek mellett a különböző területeken és időpontokban alkotott több száz szabály szinte áttekinthetetlenné vált. Mindenképpen szükséges az eddigiek helyett egy összefoglalt, könnyen, kezelhető törvény, amelyben nemcsak a szakemberek, hanem mindenki kiismerheti magát. Az érintettek köny- nven tudomást szerezhetnek az ókét megillető jogokról és az azok érvényesítésével kapcsolatos kötelezettségeikről. Rámutatott, hogy a tör- vónyszerkesztési munka szempontjából meghatározóak voltak a felsőszintű párt- és állami határozatok. Magát a fejlesztést, a további fejlődés irányát pántunk kongresszusa határozza meg. a társadalmi gondoskodás fokozásának, a szociálpolitikai ellátások javításának, és a társadalombiztosításban. meglevő különbsé•sének igényével. A munkaügyi miniszter ezután szólt a törvénytervezet néhány konkrét rendelkezéséről is. Nyugdíj rendszerünk egységessé válik. A . jelenlegi három különböző nvugdíiskála helyett sikerült olyan mér- tékszabályt kialakítani, amely senkiméi sem jár szerzett iog megsértésével. Majdnem mindenkinél a maival aizonos vagy kedvezőbb mértékek alapján állapítja meg a nyugdíjat. Jelenleg a munkásak és alkalmazottak öregségi nyugdíja 10 évi szolgálati idő esetén az átlagkereset 22 százaléka; 25 évi szolgálati idővel eléri a kereset 62,5 százalékait. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok esetében 10 évi szolgálati időnél az átlagiö- vedelem 33 százaléka. 25 évi szolgálati idővel pedig 63 százaléka. Az új, egységes skála és mértókszabály szerint munkás-. alkalmazott, termelőszövetkezeti tag öregségi nyugdíja 10 évi szolgálati idő esetén egységesen a keleset, illetve jövedelem 33 százaléka. Ez a 25 év megszerzéséig évenként 2 százalékkal. 26— 32 év után 1—1 százalékkal, 33—42 évek után 0.5 százalékkal emelkedik. Egységes nyugdíj rendszer A nyugdíj maximuma a kereset 75 százaléka, ami 42 évi szolgálati idővel érhető el. E szabályok révén a mainál kedvezőbb helyzetbe kerülnek az alacsony szolgálati idővel rendelkező munkások és alkalmazottak. valamint a hosszú, általában 35 évnél magasabb szolgálati idejű biztosítottak. Megemlítem, hogy nyugdíj- rendszerünknek továbbra is szerves része a korhatáron túliak munkában maradására ösztönző njmgdíipótlék. Ez a fizikai; munkásoknál 3—4 évi korhatáron túli munkával az átlagkereset 95 százalékán, ak megfelelő nyugdíj elérését teszi lehetővé, ami gyakorlatilag azonos vagy magasabb a nyugdíiazáskori keresetnél. A nyugdíjskála .és mérték- szabálv egységesítése mellett — a XI. pántokongresszus határozatának végrehajtásaként — egységes lesz a nyugdíjra jogosító korhatár is. A törvényjavaslat a mező- gazdasági dolgozók nyugdíjkorhatárát 1976. január 1-től kezdődően évente 1—1 évvel leszállítja, s a korhatár 1980. január 1-vel azonossá válik a bérből és fizetésből élő dolgozók nyu gd íi korhatáré val, azaz nőknél az 55 — férfiaknál a 60. életévvel. Ezzel összhangban természetesen módosul a mezőgaz- dasági szövetkezeti tagok özvegyeinek állandó özvegyi nyugdíjra jogosító korhatára is. Pártunk és államunk következetesen arra törekszik, hogy a munkában elfáradt idős e’mberek anyagi biztonságban éljenek, és a társadalom hasznos. megbecsült tagjainak érezzék magukat. Ismeretes, hogy a már megállapított és folyósított nyugellátásokat eddig is több esetben emeltük. A nyugdíjak vásárló értékének megóvása mellett, továbbra is fontos célkitűzés a régi és új nyugdíjak szintjének közelítése, és az egyéb szociális ellátásra jogosultak jövedelmi körülményeinek javítása. Ezért az 1971. előtt megállapított alacsony összegű nyugellátásokat és egyes szociális ellátásokat — mint például a hadirokkantak, hadiözvegyek- és hadiárvák járadékát. valamint a rendszeres tanácsi szociális segélyeket, az átmeneti segélyeket, a rendszeres szociális járadékokat — 1975. július i-től ismét emeljük. Ez a lakosság 10 százalékát, a nyugdíjasok, járadékosok kétharmadát közvetlenül érinti. Az elmúlt évek intézkedéseiben érezhetővé ' vált, hogy mind nagyobb megbecsülés övezi a dolgozó nőket. az édesanyákat, és a társadalomnak azokat a tagjait, akik gyermekeket nevelnek. A törvénytervezet biztosítja, hogy a jövőben a családi pótlékot valóban az kapja mea. aki a gyermeket ténylegesen gondozza,, eltartja. Ez kizárja majd azt a visz- szásságot. hogy a szülő tartási kötelezettségének — ha gyermeke ellátásáról más gondoskodik — az államtól, a társadalomtól kapott családi pótlékkal tegyen eleget. Más szóval: a családi pótlékot ezen túl a gyermeket gondozó — a tartásdíjon leiül kapja! Változást jelent még. hogv: — az árvaellátás korhatára 19-ről 25 évre emelkedik, ha az árva felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, — a korhatáron felüli özvegy, házasságkötés esetén is megtartja özvegyi nyugdíját, — a nevelőszülő is jogosult lehet szülői nyugdíjra. A miniszter ezután a törvényjavaslat előkészítő munkálatairól beszélt, s megállapította : A tervezet egészében is, egyes kérdéseket részleteiben is. az illetékes állami és társadalmi szervek. valamint szervezetek megvitatták, értékelték ég egyetértettek vele. Tisztelt országgyűlés! A teljességre törekvés nélkül kívántam általános képet adni az eredményekről, a végzett munkáról, a lehetőségekről, amelyet a törvény ja. vaslat fejez ki. Felhívom a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat keretei nem fogják át — de nem is foghatják át a teljes szociális ellátás körét. Néhányról már említést tettem. Ezek sorát még folytathatnám a gyermekintézmények. az étkeztetési, utazási kedvezmények. az egészségügyi ellátás,' illette az azokhoz nyújtott állami hozzájárulások, — a tanulók, a fiatal házasok segítésének említésével. A társadalombiztosítás és az azon túlmenően nyújtott ellátás rendszerét egészíti ki a vállalati, munkahelyi, illetőleg tanácsi gondoskodás. Ezek közül is kiemelkedőek a többgyermekes családokról, a csökkent munkaképességú- ekről és a nyugdíjas dolgozókról való gondoskodás. Államunk e téren eddig is sokat tett, és a jövőben is mindent megtesz. Emellett azonban nem nélkülözhető — sőt elvárt —, hogy a társadalom egyes tagjai a családok, ban és a különböző kollektívákban is megtegyék kötelezettségüket. E téren ugyanis meghatározott felelőssége és kötelezettsége van a gyermekeknek a szüleik, nagyszüleik, nevelőik iránt, és megfordítva, a szülőknek, nevelőknek a gyermekek tekintetében. Végül, valamennyiünknek — szocialista hazánk vonatkozásában. Lehetséges, hogy a gondoskodás adott esetben vagy körülmények között nehézséget jelent. Mégis megtisztelő és jogosan elvárt emberi kötelezettség ezek teljesítése. Ügy gondolom, valameny- nyiünk örömére szolgál az, hogy á mi szocialista társadalmunk tagjainak többségére ez az emberiesség a jellem, ző, amelynek anyagi feltétel- 1 rendszerét államunk mindenT. ki számára biztosítja. (Folytatás a 2. oldalon)
