Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-09 / 82. szám
A kuruzslástól a modern tudományig II. Áz állatkórházban A tanácsi vállalatok elmúlt évi munkaügyi tevékenysége Az állategészségügyi állomás udvarán nagy a forgalom. Beteg átlátok várnak vizsgálatra, illetve felvételre. Nézem az elles előtt álló tehenet — furcsa érzés, hogy az állat is éppen, úgy, mint az emiber, lehet súlyos beteg! Dr. Fábián Ferenc, a kórház megbízott vezetője számára ez miinidtennapos, megszokott látvány. Van úgy, hotgy egy napon egymás után, két császár- metszéses ellést is levezet. Ehhez pedig a szakmai tudáson túl, jelentős 'fizikai erő is szükséges. — Korszerű körülmények között dolgozunk, összetartó a kis kollektívánk. Minden beteg állatot egyformán kedvelünk és sajnálunk. De az állatok — főleg a kutyák, macskák — is megismernek minket. ragaszkodnak hozzánk. ★ A kisállatok „kórtermében” most nincs nagy zsúfoltság. A ketrecekben egy fekete puli. egy fü^nyírásra váró boxer, meg egy balesetet szenvedett macska szomonkodik. Láthatóan ismerősként üdvösük az állatorvost — a maguk módján. — Volt már beteg papagájunk, aranyhörcsögünk, sőt őzikéink is. Mi magunk neveltük fel, cumis üvegből tápláltuk. Aztán megnőtt, agancso- sqdott; jelenleg az állatkertben van,. — Melyek a leggyakoribb orvosi esetek? — A szülészeti problémák gyakori afc a szarvasmarháknál. Előfordul galandférges- ség, bélgyulladás, tüdőgyulladás. A kedvtelésből tartott állatok közül természetesen a kutyák vannak túlsúlyban. És itt álljunk meg egy pillanatra! Városunkban, s a megyében is nagy divat a kutya. Ez még rendiben is lenne, ha az emberek az állat iránt érzett szeretetükör) túl többet gondolnának az egészségügyi követelmények, szabályok betartására is. Már tárgyalnak róla és nemsokára kötelező lesz a kutyák évenkénti ellenőrzése, amely magát az állatot, de a környezetét is sok fertőzéstől óvja meg. Különösen vonatkozik ez a bérházakban tartott kutyákra. Nézegetjük a be tegnapiét. Februárban a következőképpen alakult a forgalom: kórházi betegként kezeltek 32 nagyállatot és tíz kisállatot. A „bejáró betegek” száma 33 volt. Százszorszép Brigitta, a kis fekete uszkár a gazda szerint Vöröskeresztesek találkozója Moszkvában április 8-tól 12-i.g tartják a szocialista országokban, tevékenykedő Vöröskereszt szervezetek vezetőinek első konzultatív találkozóját. Nagyezsda Troian, a Szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szövetsége Végrehajtó Bizottságának elnöke az ebből az alkalomból rendezett sajtóértekezleten kijelentette: céljaink és feladataink közösek és egységesek. El akarjuk érni. hogy soha többé ne legyenek háborúik, sem kis. sem nagy háborúk. A Szovjet Vöröskereszt — mondotta Nagyezsda Trojan — 72 orsizág Vöröskereszt társaságaival működik együtt. Különösen szilárd kapcsolatokat alakított ki a szocialista országok Vöröskereszt társaságaival. Ezt támasztja alá a küszöbön, álló konzultatív találkozó is. amelynek alapvető célia: ösz- szehangolni az erőfeszítéseket a vidágbéke megszilárdításában, Együttesen készülnek fel a szocialista országok társaságai a Vöröskereszt világkonferenciáiéira, amelyet ez év júniusában rendeznek „Vöröskereszt és a béke” jelszó jegyében. és a további feladatok Százszorszép Brigitta a vizsgálóasztalon. Dr. Fábián Ferenc kezeli a „beteget” (Kulcsár József felvétele) a múltkor még maga futott be a rendelőbe. Most alig lehetett a kocsiból kirángatai. Érezte, kellemetlen percek következnek. A vizsgálóasztalon, az állatorvos keze alatt aztán megnyugodott, még a fényképezőgép lertcséje elé is hajlandó volt odaülni. ★ Dr. Fábián Ferenc, vezető állatorvos és dr. Komilós Árpád szakállatorvos mellett három szaksegéd dolgozik, no meg Sírkő Sarolta, akit a munkatársak csak Sáriikénak hívnak. Ö a mindenes. — Két éve dolgozom a kórházban. 14 évig a sós,hártyám tsz-ben voltam állatgondozó. Ismertem én, az állatorvosokat műid. Egyszer azt mondja nexem az egyik: — Sárika, nem lenne kedve az állattkór- házban dolgozni? — írja meg, hogy nagyon örülök annak, hogy idekerültem. Én besegítés minden műtétnél, és nagyon sajnálom, hogy a fiatal éveimet másutt töltöttem. Itt megbecsülnek, 2200 forint a fizetésem, gyakran kapok jutalmat. Valóban mindenes vagyak, takarítok, a doktorok minden reggel hófehér köpenyben kezdhetik a munkát. Egy órára járok dolgozni és este kilenckor fejezem be. Tudja, egyedül élek. De jól. Van saját házam, mehettem volna már üdülni a szakszervezettől Hévízre, de éppen az egyik munkatársat kellett helyettesíteni. őszre Lengyelországiba készülünk csoportos kirándulásra. Oda már elmegyek. ★ Miközben Sárilkával beszélgetünk, az orvosok bemosakodtak. A szaksegédek a műszeres asztalnál tevékenykednek. A császármetszés előtt álló tehén a na,gy adag nyugtató injekciótól már szelíddé vált. Nézem a műtétet, figyelőm az orvosok arcát. Foiyik róluk a víz, -z izzadság. Itt a szakmai tudá*or- ii2 a fizikai erőre is óriási szükség van. Szép, és nehéz munka az állatok gyógyítása. V. Kiss Mária A tanácsi vállalatok 1974. évi célkitűzései a helvi szükségletek színvonalasabb kielégítése. a választék bővítése mellett a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására és a hatékonyság növelésére irányultak. A vállalatok többsége terveit sikeresen megvalósította. MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁS —• TERMELÉKENY SÉG A vállalati létszámtervek általában szintentartáet vagy minimális növekedést irányoztak elő. A 21 tanácsi vállalat átlagos állományi létszáma az 1974. évben a tervezettnek megfelelően, csekély mértékben, közel egyszázainkkal nőtt. Átlagot meghaladó mértékben (több mint 2 százaléklka 1) emelkedett a kereskedelmi és az elvárásoknak megfelelően, mintegy 3 százalékkal a szolgáltató vállalatok / létszáma. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy nagymértékben (mintegy 8 százalékkal) csökkent az építőiparba tartozó vállalatok létszáma. Az összlétszám mérsékelt növekedésén belül gyorsabb ütemű volt a munkáslétszám emelkedése, ennek eredményeképpen tovább csökkent az 1000 munkásra jutó alkalmazottaik száma. A termelési (forgalmi) feladatok ellátását veszélyeztető létszám- hiány nem volt. A munka- erőhulláímzáis intenzitása nem változott; mintegy 28 százalék körül stagnált. A vállalatok többsége biztosította a szakmunkásképzés feltételeit, a munikiásiak továbbképzési rendszere bővült. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték átlagosan, mintegy 4 százalékkal volt magiaisabb 1974-ben mint az előző évben. Kiemelkedő mértékben, több mint 12 százalékkal nőtt az ipari vállalatok termelékenysége. az üzem- és munkaszervezési tevékenység, és a termelékenységi tartalékok feltárására , irányuló erőfeszítések eredményeképpen. Nagymértékben csökkent viszont a Tanácsi Építőipari Vállalat Ágyúkkal as ússóaknák ellen 1945 ‘ januárjában a 271. gárda légvédelmi tüzérezred Mohács körzetében átlépte a ^jugoszláv—magyar határt. Azt a feladatot kapta, hogy fedezze a Magyarország területén levő egyik fontos dunai,. átkelőhelyet. Az ütegek késő este titokban foglalták el a tüzelőállásaikat. A tüzérek hajnalig ásták az ütegek felállításához szükséges kerek „udvarokat”, a katonák fedezékül szolgáló cikkcakkos lövészárkokat, bunkerokat, erődöket. A hosszú, viharos decemberi éjszaka munka közben észrevétlenül telt el. Hajnalban láthatóvá vált a folyó végtelen szalagja, az alacsony balpart és a pontonhíd, melyen szünet nélkül vonultak a teherautók, harckocsik, szekerek — a 2. és 3. Ukrán Front csapatainak utánpótlása — amely befejezte . az ellenség csaknem kétszázezer főnyi budapesti csoportosításának bekerítését. — Minden ágyú mellett őr állt. a tüzérfelderítők elfoglalták megfigyelő állásaikat. fii telefonnál Tamara Szima- kovi ügyelt — emlékszik vissza Jurij Anderszen, az ezred volt parancsnoka. — Őt kértem meg. hogy rendelje a törzshöz az ezred legjobb ütegének parancsnokát, Baranov századost. Néhány perccel előbb felhívtak a front tüzérparancsnokságától és olyan parancsot adtak, amilyet korábban soha. Az átkelőhelyet nem légitámadásoktól hanem... úszóaknáktól kellett megvédenünk, melyeket az ellenség a Duna felső folyásánál bocsátott vízre. Tüzéreink több mint száz ellenséges repülőgépet lőttek le. tüzeltek páncélosokra, lőtték az ellenség harcrendjét, de úszóakna még sohasem volt a célpontjuk. Gondolkodásra nem volt idő. Baranov százados riadóztatta a üteget. A lövegkezelők a folyó partjára gurították ágyúikat. A balpart alia volt látható. Az úszó jégtáblák között szabad szemmel semmilyen tárgyat nem lehetett volna észrevenni. A felderítők szeméről egy pillanatra sem kerültek le a távcsövek. Az első gyanús tárgy benzineskannának. a második gerendának bizonyult. Ezután egv lőszeresláda tűnt fel. A tüzérek azt gondolták, hogy robbanóanyag van benne Valaki elkiáltotta magát: — Riadó! — Riadó, riadó! — adták tovább egymásnak a lövegkezelők. Sebesség... távolság.,, irány... repeszgránáttal! Tűz! — A láda forgácsokra szakadt szét. „Szép kis akna — bosszankodtak a megfigyelők. Kár volt pánikot keltenünk...” Az üteg reggel felé robbantotta fei az első úszóaknát, mely egy ugyanilyen ártatlannak látszó ládába volt rejtve. A veszélyes „küldeményt” Nyikolaj Oszi- pov lövegkezelő lövése tette ártalmatlanná. ...Jurij Anderszen tábornok, légvédelmi tüzér nem egyszer vívott közvetlen párbajt az ellenséggel. A légvédelmi tüzérek akik néhány napig tengeri tüzérekké lettek, egyetlen csillagot sem festettek ütegeik csövére, hiszen az úszóakna nem repülőgép. A 271. légvédelmi tüzérezred katonái nem a dicsőségre gondoltak azokban a napokban. Igyekeztek segíteni társaiknak, hogy minél előbb véget érjen a magyar fővárosban bekerített ellenséges csoportosítás megsemmisítése. V. Lvov APN termelékenységi színvonala, elsősorban a termelési volumen visszaesése következtében. A munkatermelékenységi hányad az előirányzott színt körül alakult. A termelés (forgalom) több mint 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből " származott. Ennél kedvezőbb volt a termelékenységi hányad az iparban, mintegy 90 százalék. A tanácsi vállalatok bérszínvonala 1974-iben igen dinamikusan. átlagosan több mint 6 százalékkal emelkedett. Átlagot meghaladó mértékben nőtt —- többek között — a könnyűipari és kereskedelmi. átlagon alul az építőiparba tartozó vállalatok teljes munkaidős dolgozói- maik átlagbére. A jelentős mértékű átlagbér-növekedést az állami preferenciák és a saját erőből végrehajtott bér- emelkedések eredményezték. A bérfejlesztési mutatóhoz kötött bérfejlesztésű vállalatok bérszínvonal-növekedése a bérfejlesztési mutató emelkedésével „összhangban” volt. BÉRGAZDÁLKODÁS. ANYAGI ÖSZTÖNZÉS Az 1974-ben végrehajtott teljes mélységű bérbeállítási szint vizsgálata jelentős mértékű béraráinytalamságot. feszültséget mutatott ki mind a vállalatok között, mind az egyes vállalatokon belül. Az állami preferenciák és a saját erőből eszközölt béremeléselv hatására a feszültségek némiképp mérséklődtek. A -vállalatok 1974-ben fokozottabban éltek az anyagi ösztönzésiben rejlő lehetőségek kihasználásával. Növelték a teljesítménybér-formák arányát, az előző évinél több célfeladatot tűztek ki. emelték aiz évközi kifizetések, prémiumok mértékét, elsősorban a gazdaságossá,gra. a minőségjavításra. a határidők betartására stb. ösztönözve. AMI NEM FEJLŐDÖTT MEGFELELŐEN A tanácsi vállalatok munkaügyi tevékenységének „Achilles-sarka” változatlanul a munkaidő-felhasználás elemzése és a normagazdálkodás. E tevékenység nem feilódött a beszámolási időszakban sem az elvárt mértékben,. Az üzem- és munkaszervezés sem vált még mindenütt a vállalatvezetés szerves részévé. A munkavédelmi tevékenység színvonala — néhány vállalat kivételével — némiképp javult. Az üzemi demokrácia kiszélesedett, de tartalmi vonatkozásai még nem kielégi- tőek. A kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny- mozgalomba valamennyi vállalat bekapcsolódott és sikeresen részt vett. Az elért eredmények ió ala« pót adóiak a továbbfejlődés» hez. A JJ2LEN ÉS A JÖVÖ FELADATAI Az általános gazdaság! helyzetiét, valamint a helyi körülményeket is számításba véve a tanácsi vállalati munkaügyi tevékenység fő irányai a következőkben jelölhetők: meg: A munkaerő- gazdálkodásban a megyei munkaerő-tartalékok fokozatos kimerülését és az ágazati fejlesztési koncepciókat is figyelembe véve az ipari és építőipari vállalatoknál a termelési volumen növelését kívánatos közel 100 százalékban a termelőkön v- ség emelésével fedezni. Különösen az építőiparban kell az eddiginél sokkal jobban támaszkodni a belső tartalékokra. azok kiaknázására, a hatékonyság növelésére. A tercier ágazatokban továbbra is mérsékelt a- létszám, növelése látszik indokoltnak. Minden ágazatban és vállalatnál biztosítani keli azonban a létszámszükséglet egv részé* nak belső erőből (átcsoportosítással. átképzéssel stb.) való biztosítását, az alkalmazotti létszám lehetőség szerinti: csökkentését, a szakmai képzés feltételeinek javítását, a munikástovábbképzés rendszerének (felújító, koiszarűsítő) fejlesztését. A bérgazdálkodásban a vállalatok közötti és vállalatokon, belüli 1974-ben. feltárt bér- aránytalanságok felszámolása érdekében következetesebben kell érvényesíteni a munka! szerinti elosztás elveit (Országos Szakmai Bértáblázat alkalmazása. pérbeáilítási szint- vizsgálat hasznosítása). Célszerűnek tartjuk a jelenleg teljesítménybérben foglalkoztatott munkásak 44 százalékos arányának átlag mintegy 50 százalékra történő bővítését. Tovább kell emel in i az üzem- és munkaszervezési tevékenység. a munkavédelem és szociális körülmények színvonalját. javítaná kell a munkafegyelmet. Kiterjeszteni szükséges >az üzemi demokráciái és a szocialista mun- kavers er. y-mozgc.’ ma t. Fokoz - ni indokolt a belső tartalékok feltárására (termelékenység komplex elemzése) és a takarékos gazdálkodásra irányuló erőfeszítéseket, növelni kell a vállalati munkaügyi apparátusok szakmai színvonalát. (Közép- és felsőfokú munkaügyi tanfolyamokon történő beiskolázás). E feladatok előtérbe hélve- zése. sikeres végrehajtása éppúgy hozzájárulhat a vállalatgazdálkodás egészének eredményességéhez., minit a munkaügyi szervek presztízsének növeléséhez. Barátid Ottó Bukaresti metró 1975-ben kezdődik a bukaresti metró építése. Az első két útszakasz a Militär ipar- kerületet köti majd összie a Titán lakóteleppel, illetve a Pipera iparikerületet a Bere- csen nevű úi lakónegyeddel. Mindkét vonal érinti Bukarest központját, ahol a legfontosabb kulturális létesítmények. áruházak és hivatalok találhatók. A tervek szerint a metróforgalom a következő ötéves terv végén indul. A bukarestiek már most szép számmal látogatják „A szovjet metró” című kiállí-'• fást. amely nemrég nvilt meg a román fővárosban. Az érdeklődés természetes, hiszen a román szakemberek a tervek kidolgozásánál, maid később a földalatti munkák során szovjet kollégáik tapasztalataira támaszkodnak. a szovjet technológiát alkalmazzák és szovjet berendezésekét használnak fel. NÖGRÁD - 1975. április 9„ szerda 5 / *