Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-04 / 79. szám

Sarkkutatók tanfolyama Moszkvától nem messze. Xseleanodorozisinái váródban a Szovjetunió meteorológiai szol»álaitának sahkfcuAató tan­folyamán negyven. — 20 és 30 év közötti fiatal — sajá­títja el a hidixOTietearológus, elektromos szerelő és rádiós szakmát. Az Északi-sarkvidé­ken működő állomások mun­káltait képezik ki itt. aihol a vízáramlásokat, az időjárás változásait tanulmányozzák majd, illetve rádió-összekötte­tést tartanaik a szállítójár­művekkel. A tanfolyamon csak közép­iskolai végzettségű hallgatók vehetnek részt. A kiképzés ingyenes. A tanfolyam ideie alaitt ösztöndíjait kapnak. Nyolc jióruap alatt nemcsak leendő szakmájuk fogásait sa­játítják él. de megszerzik r szükséges fizikai edzettségei megtanulják az iránytűvel való tájékozódást, elsősegély­nyújtást. fényképezést, főzést, egyszóval elökészülnek mind­arra. ami a zord időiárási vi­szonyok között előfordulhat. A tantól vamot végzett és a távoli északon dolgozó ha<l- g-tók többsége levelező úton. főiskolákon fölvtat rí. t-n.'lmá- nva't. Az. e’mú't 30 évben a. tanfolyamok >n közel 3000 em­bert képeztek ki. ’A Túliból származó Vlagyi­mir Gycrevcsznyikov rádiós lesz az Északi-sarkkörön. (Fotó: B. Mescseriakov) iMin nevettünk havmine évet ■ ■IM|(M»»BBBB!'B»BBSBaBaRtBBtBaBtBtBSB*SBBgB»BSS*SBBSBSS9afi!SBfi9SBBBBl(l*S»««BaS»at*S!B ,,Az irtózat még túlságosan közel van” — írta Gábor An­dor 1945 kora tavaszán egyik versében, amely a — nevetés­ről szólt. Kinek volt kedve a romok tövében nevetni? — ötlik föl az emberben a magyonis mai észjárásra valló kérdés. Csöppet sem alaptalanul: Gábor Andor is arról írt, hogy meg kell tanulnunk új­ra nevetni. Mégpedig más­ként, mint azelőtt. Őszintén, nyíltan, okosan, sőt — ha kell — kíméletlenül. Azokon például, alkik még a hírhedt berlini birodalmi bunker kiíüstölése után is bízlak a „csodafegyverben”. Róluk szólt az egyik korabeli újságban megjelent Beszélge­tés a Wilhelmstrasse« című vicc: — Nem értem a szövetsége­seket. — Mit nem ért rajtuk? — Na hallja! Ezek azt hi­szik, hogy megnyerték a há­borút. A párbeszéd fölött bekere­tezett hirdetés ismétli meg a^ 1944-es nyilas hatalomátvétel napján a rádióból közismert­té vált felhívást: Baregffy vezérezredes azon­nal jöjjön Budapestre! Ismételjük: Beregffy vezér- ezredes, akárhol van, azonnal jöjjön. Budapestre! S a vastag betűs szöveg alatt a szerény aláírás: A Népbíró­ság. .. Annak idején a hazai sajtót Is bejárta a moszkvai Kroiko- gy-il című vicclap Berlin utol­só óráü idéző karikatúrája: — Tégy ki egy fehér lepe­dőt, Paula — mondja egy vacogó náci a feleségének. — Nem lehet. Egy minszki szálloda pecsétje van rajta. — Hát akkor' egy törülkö­zőt! Felvételre keresünk rr • női dolgozókat, 16 éves kortól, betanított munkára, rétsági üzemegységünk­be (Réiság, Zrínyi u. 24.) egy műszakra, állandó szabad szombat és jó kereseti lehetőség mellett. Fém- és Vastömegcikk Készítő Ipari Szövetkezet. Áramszünet 6 és 18 óra között áramszü­net az alábbiakban felsorolt községek közigazgatási terüle­tein. IV. hó 7-én: Salgótarján, Forgács-telep, Somlyó-bánya- telep, Vízválasztó. IV. hó 8-án: Bárna, Stalna, Róna. Rónabánya, Bödavölgy, Zagyvaróna, erőmű környéke, Szilváskő, Vanyarc, Makó, Uzsa, Morgas-puszták, Erdő­kárt. IV. hó 9-én: Cered, Tökös­tanya. Tótújfalu, Pogony, Kutága-puszta, Szederkény, Zabar, Utas-puszta, Sarlós­puszta, Cipra-major. IV. hó 10—11-én: Bércéi. IV. hó 11-én: Baglyasalja, Salgótarján Idegér, Károlyi­telep. IV. hó 11-én és 15-én: Gal- gtignta, Nógrádsáp, Nczsa. Apróhirdetések fTT-o« Zasztava 750 ®l«dó. Litke4 telefon l. ŐSZIRÓZSA külön­legességeket, virágmag­vakat szállítok. Tö­mött virágúak: oiros. rózsaszín, ciklámen­szín, krémszín. Tűszir- mú rózsaszín, krém­szín. Francia színke­verék. Holland tüskés színkeverék. Törne oi­ros. Törne szarkaláb 'színkeverés.. Magas szarkaláb színkeve­rék. Menyecskeszem, sárga. Mexikóinap na- rancsniros. Viola ró­zsaszín, orgonaszín. Búzavirág sárga, grammja 4.-- Ft. Ta- gétes sárga, narancs- niros. Balzsamina szí nkev érék. Törne hajnalka, kék. Málv- varózsa színkeverék, grammja 3.— Ft. Kaktusz dália osztat­lan tő bordó, ragyo­gó rózsaszín. 30.— Ft/db. Godóné 5081 bzajol, Fő út 13. A Pest—Komárom— Nógrád megyei Élel­miszer és Vegvióru Nagykereskedelmi Vállalat felvételt hir­det belsőmunkás és raktárosi munkakö­rök betöltésére. Je­lentkezni lehet szom­bat kivételével 7 órá­tól 15 óráig. AZ EV AUTÓJA. AUDI 80—L. gyárból külön rendelésre, ren­geteg extrával és oótalkatrészekkel. di- nósárga. 26 ezer kilo­méterrel eladó. Meg­tekinthető EGER. Cse- bokszári lakótele d. Vallon utca 3. I. 3. Dr. Pócs. MÁRCIUS 10-én el­veszett a vizslási va­sútállomás körnvékén Dugó nevű másfél­éves szuka foxteriér. Nyomravezetőt jutal­mazom. Bakondl Sándor. Vizslás, Új- lakpuszta. KÉT CSALÁDNAK is alkalmas^' összkomfor­tos családi ház Szé- csény ■ központiában eladó. „Szürgős” jel­igére a Kiadóban. A Kohászati Alap­anyag-előkészítő kö­zös Vállalat salgótar­jáni kirendeltsége különleges gépjár­művezetői jogosít­vánnyal rendelkez' rakodógép-kezelőt ke­res felvételre. Fizeié megegyezés szerint Jelentkezni lehet Sal­gótarján. külső pá­lyaudvar címén, vagv a 25-70 telefonon. elcserélnem Pestlőrinc! egyszobás, komfortos. mellék- helyiségekkel. kis ker­tes főbérlett, tanácsi lakásomat (szanálás­ra kerülőt) Salgótar­jáni kétszobás, össz­komfortos. központ' fülésesre. ..Sürgős“ jeligére a NÖGRAD Kiadóba. Több mint egyhavi nyereség A salgótarjáni öblösüveg­gyárban jelentős sikerrel zár­ták az elmúlt esztendőt. En­nek köszönhető, hogy 6 millió 600 ezer forinmtot osztottak szét a dolgozók között nyere­ségrészesedésként, ami ugyain- ammyi, mint az 1973. évi vagy­is 27,4 napi bérnek felel meg. A felosztási elveknek megfelelően, aki egy évet dol­gozott a vállalatnál, az már megkapta az alapösszeget, ami 19,2 napi. bért jelenít. Az összeg 20 százalékát a törzs­gárda jutalmazására fordítot­ták, 10 százalékát pedig a legjobb munkát végzők kö­zött osztották sízét. 90-re te­hető azoknak a dolgozóknak a száma, akiket igazolatlan mu­lasztás vagy egyéb okok miatt kizártak a nyereségrészese­désből. — Ukrán' hímzéssel? — Megvan: tegyük ki Leó bácsit, ő ugyanis falfehér! A háborús humort idővel lassan háttérbe szorította a feketepiac: — Van egy eladó ingem. Mit kaphatok érte? — Milyen színű? — Zöld. — Akkor két évet. Idestova ez a vicc lábjegy­zetre szorul: ki emlékszik a nyilasok zöld inigére? Hason­lóképpen nem mindenki szá­mára magától értetődő annak a viccnek a csattanója, amely a hírhedt fővárosi feketepia­con, az éppen „Telekiürített téren” játszódott le: — Kedves biztos úr, hallom, nagy razzia volt — mondja egy jókora batyuval érkező asszonyság a szokatlanul üres téren álldogáló rendőrnek. — Hol van most a Teleki tér? — A Markó utcáiban. S íme, az infláció egyik legelső rigmusát Lánc, lánc, eszterlánc. Eszterlánci cérna, Ami tegnap húsz pengő volt, Negyven pengőt ér ma... Egy liter málnaszörp ára 600 pengő! — közli a csilla­gászati árat az egyik újság. A másik tüstént felel rá: — Rémes! Leöntöttem mál­nalével az abroszt. — Mit gondolsz, kijön a málnaiéból az abrosz? Akadnak esetek, amelyek -csak évek múltán válnak ne­vetségessé. A rnagiuk idejében — teljesen érthető módon — még fölöttébb komoly indula­tokat váltottak ki, Az egyik 1945-ös délutáni láp „békés szenzációiként” közölte: esz­presszó nyílt az Andrássv úton, ahol „hat elsővonalbeli úriassaony” szolgálja ki a vendégeket. ..Éljen az az újságíró, aki­_mek ilyen első-vonalbeli képze­tei vannak a demokráciáról, Elsővonaibeili úriember lehet.” — háborodik föl a csakugyan nevetséges híradáson egy má­sik újság. Ugyancsak nem számított viccnek: Szentlőrlncen a bir­tokaitól megfosztott Eszter- házy herceg egy szamarat kért a tanácstól. Élelmiszert akart az éhező fővárosba szállítani rajta. Ezt — aligha alaptala­nul — nem hitték el neki. Azt- gyamították, hogy saját maga szeretne Budapestre menni. „Ma nem olyan időket élünk, hogy a szamár herceget szál­lítson! — írja a korabeli saj­tó. — Kell az ma hasszno- sabbra,” A romos, szinte teljesen ki­pusztult Állatkert csöppet sem volt szívderítő látvány- Csak a vízilovaik élték túl a kíméletlen ostromot. Még eb­ből is tréfás vers született: Az Áüliabkertbeu csak vízilovak vannak. Nyilvánvalóan ez az oka • annak. Hogy az egyik így szólt. a vízből kiszállva: Végre én- lettem az állatok királya 1 Favicc — húzza el a száját manapság az ember az alábbi párbeszéd olvastán: — Akar egy jó órát egészen olcsón? — De még mennyire! — Gyalogoljon ki Újpestre. Az egy jó óra, A vicc „mentségére” szol­gál: amikor még nem járt a villamos, más mellékzömgéje volt. (Ámbár ki__tudja: ma ugyan jár, de a szóban forgó óra — aktuális.-..) Az élet békésebbé válásá­nak jele: már kilósruhát iá vállalnak a mosodák — kö­zölték az 1945. áprilisában megjelenő lapok. — Engem ez nem érdekel — vont vállat a kisembea, — Otthon mosat? — Á, félkidó ruhám van összesen. Az idősebbek bizonyára még jól emlékeznek rá: 1945- ben úgyszoliváin alig akadt az egyes városokban olyan én falrész, 'amelyet ne borítottak volna el a legkülönfélébb fel­hívások, hirdetmények. Érde­mes közülük néhányat föl­idézni : Maradványaimat olcsón áru­sítom! — hirdette egy textil­bolt bedesak ázott kirakata. Egy golyólyiuiggatta cégtáblára krétával írta föl a tulajdonos: Ezen üzlet szemben van! Kétségkívül rugalmasságra vallott az alábbi cédula: Káifutóflú fölvétetik! (Lehet lány is.) Egy vízivárosi hirdetmény pedig — az egyik vicclap jó­voltából — szinte szállóigévé lett a háborús kábulat után lassan magához térő ország­ban: Aki kutyát akar nyíratni vagy füröszteni, azt megnyí­rom és megfürösztöm. Végiül egy humoros korabe­li kommentár ahhoz a napi­hírhez, amely azt adta tudtuk hogy a kormány 50 ezer pen­gős kölcsönöket folyósít a nyomorgó művészeiknek: — Jó, jó, de kiket tart • kormány művészeknek? — Akik vissza tudják fizet­ni a kölcsönt... V. M. Szovjet gyermeksportiskolák A Szovjetunióban jelen­leg 487 szakosított és 3841 komplex gyermek-ifjúsági sportiskola működik. Ezekben 1,5 millió tanulóval foglalkoz­nak. Az iskolák fő feladata: az ifjúsági tömegsport fej­lesztése. Csupán 1974-ben a gyermeksportiskolák több mint 563 ezer minősített spor­tolót, mintegy 47 ezer társa­dalmi instruktort, több mint 47 ezer játékvezetőt képez­tek ki. A gyermekspotisko- lák módszertani és gyakorla­ti segítséget nyújtanak az ál­talános iskoláknak a tömeg­sport-rendezvények lebo­nyolításához. Ám ez a nagy­szabású és fontos munka el­képzelhetetlen a „nagy” sport tartalékának felkészítése nél­kül. E feladatok sikeres megol­dásának példáját mutatja a moszkvai szakosított tornász gyermek-ifjúsági sportisko- a a Május 1. kerületben. Az iskola nagy múlttal rendel­kezik: immár 43. éve műkö­dik. 1968-ig komplex iskola volt. A tornászszakosztály, amelyre az iskola szakoso­dott, 1952-ben nyílt meg. A Május 1. kerületi gyer­mek-ifjúsági sportiskola peda­gógus kollektívája a követke­ző: igazgató, tanulmányi ve- ze'ő. 14 edző. 3 koreográfus tanár, 2 zenei kísérő, 2 akro­batika: tanár, és 3 módszerta- nos. A 14 edző közül 12-en rendelkeznek főiskolai vég­zettséggel. Csaknem valameny- nyi edző a Szovjetunió Sport­mestere cím viselője. Felvételi vizsgák A 42 csoportban — 20 le­ány- és 22 fiúcsoportban — a létszám több mint ötszáz. Az iskolában 11 évet tanul­nak a gyerekek. Az első, előkészítő csoportokba (3 fiú- és 3 leánycsoport) a 7. élet­évüket betöltött gyerekeket veszik fel. 1974-ben első Íz­ben hozták létre a hatéves gyerekek csoportját. A gyermek-ifjúsági sport­iskolákba beiratkozni szán­dékozók száma igen nagy. Minden esztendő augusztusá­ban a szülők elhozzák gyer­mekeiket a felvételi vizsgák­ra. amelyet speciálisan össze­állított tesztpróbák alapján bonyolítanak le. s azokat, akik eredményesen túljutot­tak rajta, felveszik az előké­szítő csoportba. A sportisko­la edzői is ellátogatnak az általános iskolákba és kiválo­gatják azokat a gyerekeket, akik elnyerték tetszésüket. Az első hónapokban az edzők ismerkednek a gyere­kekkel, kiválogatják a legte­hetségesebbeket, a kevésbé te­hetségeseknek pedig azt ta­nácsolják, hogy lépjenek át más sportiskola tornászszak­osztályába. Az utolsó oktatási évben a csoportok létszáma 3—4 főre csökken, s ezekkel a gyere­kekkel a sportmester prog­ramja szerint foglalkozik. A tantervben feltüntetik minden csoport foglalkozási óráinak számát: elméleti foglakozás (4—20 óra), általá­nos és speciális fizikai felké­szítés (34—150 óra), speciális technikai felkészítés (150— 800 óra). Erő, gyorsaság, akrobatika Az elméleti foglalkozás ter­vében olyan témák szerepel­nek, mint „Testnevelés és sport a Szovjetunióban”, „A torna helyzete és fejlődése a Szovjetunióban”, rövid beszá­molók az emberi szervezet felépítéséről és funkcióiról, a higiéniáról, az edzettség­ről. a sportoló életviteléről és táplálkozásáról. Szerepel­nek benne zenei alapismere­tek is. A fizikai felkészítés tervé­ben szerepelnek általános fej­lesztési gyakorlatok különbö­ző sportfoglalkozások (sí, úszás, sportjátékok, könnyű atlétika). A speciális fizikai felkészítés koordinálási gya­korlatokból a mozdulatok­nak térbeliségén, gyorsasá­gon és erőn alapuló pontossá­gát kifejlesztő gyakorlatok­ból áll. Végül a speciális technikai felkészítés tervé­ben szerepelnek az akrobati­ka!, koreográfiái és közvet­len sporttorna-foglalkozások. , Versenyzők, bírók9 instruktorok Mindén növendékről orvosi ellenőrző karton készül.' Évente kétszer a gyerekek or­vosi vizsgálaton vesznek részt.’ A versenyek előtt álló gyere­kek is alapos orvosi vizsgá­laton esnek át. A gyermek-ifjúsági sportis­kola valamennyi végzős nö­vendéke — a pedagógusta­nács határozata alapján — bizonyítványt kap az iskola elvégzéséről. Abban feltünte­tik a sportfelkészülés színvo­nalát, valamint bírói és inst­ruktor! oklevelet is kapnak a növendékek, mivel a gyere­kek tanulmányaik során e téren is megszerezték a szük­séges ismereteket, részt vet­tek a kerületi tornaversenyek megszervezésében és a tel­jesítmények megítélésében. Jclena Krejnyina NÓGRÁD - 1975. április 4., péntek 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom