Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

Képernyő előtt iA bohóc felesége A TELEVÍZIÓ NAK immár is­mert és a könnyed szórako­zást szeretőknek kedvelt szer­zője Sólyom László, aki sok­kal több színdarabbal és h arcjátékkal saerepelt már addig is. semhogy a tévének kellett volna népszerűsítenie őt. Az Ifjúsági Színház mu­tatta be Értünk harcoltak, a győri Kisfaludy Színház a 33 év után« a néphadsereg szín­háza a Holnapra kiderül, a pécsi Nemzeti Színház: A nyomozás érdekében a szol­noki Szigligeti Színház _ a Hozomány vadász című szín­darabját, a Sóhajok háza cí­mű vígjátékát pedig Lengyel­országiban a póznán! és lúd- zsi színházak is műsorukra tűzték. De ezzel még közel sem teljes a színházi reperto­ár. A Bartók Teremben és a pécsi Nemzeti Színházban ját­szották a Válóper másodfo­kon. a Nemzeti Színháziban A gyanú körbejár és a veszprémi Petőfi Színháziban a Játék a nádasban című színpadi mű­veit. Rádió játékainak és tévé- filmjeinek felsorolására mar nem is vállalkozhat a tévé- kritikus. Annyit azonban feltétlenül meg kell jegyezni, hogy mű­veinek zöme vidám hangvéte­lű. vagyis vígjáték, komédia, bohózat. Ilyenek voltak leg­utóbb látott tévéjátékai vagy tévéfilmjei is- amelyeknek ugyancsak egyik közös ismer­tető jele. hogv főszereplőjük Dayka Margit volt. Az a Day Ica Margit, aki — elnézést az indjíjzkréci óért — ma mar hatvannyolc éves. tehát nem éppen tinédzser vagv gyer­mek. s aki korát meghazudto­ló élénkséggel és újjáéledt. ' másod- vagv harmad virágzó termékenységgel formálta meg szerepeit. Dayka immár 53 esztendős rákeres színésznői múltat tud­hat maga mögött, hiszen a ma már Kossuth-díjas- érdemes és kivi áló művész tizenöt esz­tendős korában, szülővárosá­ban. ! Nagyváradon kezdte el pálya! utasét. Onnan Jaiiovics Jenő Kolozsvárra szerződtette szubn itt- és n^ivaszerepekre. Kok» «várról Miskolcra maid Szederre került, amíg 1929- ben iá budapesti Vígszínház nem iszerződitet te. Egyszeriben meghódította mind a közön­séget. mind a kritikusokat. Általában naivaszerepeket kapott vagy a vígjátékok vér­bő leánysaerepeit. A felsza­badulás után a Madách Szín­házinál kezdte, a Petőfi Szín- hájnál folytatta., majd a Tha­lia Színház szenződitette. Tra- giWának és komikának egy­aránt kitűnőrbelk bizonyult, mintegy igazolván azt a té­telt, hogv a kom édia és a tra­gédia ellentmondása bizonyos fokú kölcsönösséget, távoli rokonságot takar. Osztrovsz- kij drámájában,, a Farkasok és bárányokban ő volt a fé­lelmetes Murzaveckáia. Szig­ligeti Liliomfi óiban pedig a vidám Kamilla. A Mágnás Miskától Örkény Tóték című szatirikus darabjának Tótné szerepéi g széles skálát ját­szott be. MINDEZEK elmondására azért volt szükség, mert a szombaton bemutatott tévé­filmben. A bohóc feleségében szerző és főszereplő sikeresen találkozott, egymásra találtak, mint az életben hosszú kere­sés Btán. érett korukban a szerelmesek. De még minidig nem későn. Már a korábbi Sólyom-tévéjátékok és Davká- nak abban! azokban nyújtott emlékezetes alakításai elöre- vetették a sikeres frigy és házasság lehetőségét Az ér­zelmi találkozás azonban ez­úttal érte el tetőpontját. A Fe­kete macska című bohózat után már tudatosan neki írta új darabját a szerző, amely — mint láttuk — a kereszt- ségben A bohóc felesége cí­met kapta. Az ötlet sem légből kapott. Történt ugyanis, hogv Davka egy alkalommal a Jászai Mari színészotthon anyagi alapja javára rendezett cirkuszi dísz­előadáson Kis Manyival. Tol- n.ay Klárival és Turav Idáyal egyetemben bohócszerepet alakított, mégpedig frenetikus sikerrel. Innen az ötlet, hogy Dayka Margitnak olvan sze­repet kell írni. amelyben is­mét bohóckodásra nvílik al­kalma. Dayka Margit pedig örült a szerepnek, amit kö­vetkező nyilatkozata is igazol: ..A komédiázás iránti első, gyermekkori szerelem a cir­kuszi bohócokért való raiongá- sommal kezdődött. Mielőtt a színházat megismertem, min­dig bohóc akartam lenni... Mindig vágytam rá- hogv ezt megismételhessem és örülök, hogy A bohóc feleségében er­re is alkalmam nyílik”. Dayka új szerepében korát meghazudtoló, temperamentu­mos alakítást nyújtott, él- mén.y®zámba ment minden megmozdulása. A sztori is kitűnő lehetőséget biztosított a bohóckodásra, sőt a bigott professzor bevonása a bohóc­játékba (Márkus László) csak fokozta a vidámságot. Ámbár megírásban és játékban is az talán a vígjáték (a komédia!) leggyengébb pontja, hogv az adott, félreértésen alapuló szituációban a professzor úr nem' elég fesztelenül játszik, pedig az lenne jó. ha levet­ve álarcát, szabad teret en­gedne játszani is képes, sőt valójában játszósra vágyó én­jének. NEMERE LÁSZLÓ rende­zése és Bíró Miklós felvételei dicséretet érdemelnek. Mindent egybevetve: szom­baton este jót mulattunk és ez mindenekelőtt Dayka Mar­git. másodsorban a szerző ér­deme. (b. t.) tévéajánlatunk Mai 21.30: Nyitott könyv. ötvenedik . adásához érke­zett a Nyitott könyv című so-' hozat. amelynek célja — im­már ötödik esztendeje, hogy segítsen, kedvet csináljon az olvasáshoz, beipillantást adjon a művekbe. Katkó István, a sorozat szerkesztője mondja: A Nyi­tott könyv eddigi adásait ke­vés kivételtől eltekintve a fel­szabadulás utáni magyar iro­dalom bemutatására fordítot­tuk és ezután is arra fordít­juk, Elkötelezettek vagyunk a kortárs magyar irodalom és legközvetlenebb hagyományai iránt. A kiadókkal szoros együttműködésiben dolgo­zunk: évente egyeztetjük ter­veinket. De csakis olyan mű­vet tudunk bemutatni, amely­nek drámai magja, követhető cselekményszála, főleg párbe­szédekben megjeleníthető for­mája van. A felszabadulás 30. évfordulójára jelenik meg a Szépirodalmi Könyvkiadó gon­dozásában a Jelenlét című antológia. Félszáz magyar író elbeszélései, költeményei ad­nak tükröt az elmúlt három évtized társadalmi változásai­ról. A kötetben az úgyneve­zett középnemzedék írói sze­repelnek ; tehát mindazok, akik a felszabadulást már mint felnőtt, alkotópályájuk indulásához elérkezett művé­szek élték át. Az antológiából Dobozy Im­re; Tűz és füst. Gyárfás Mik­lós Csendóra című elbeszélé­se. Garai Gábor és Benjámin László egy-egy költeménye szerepel a tévéműsorban. Pintér István: FEJEZETEK A HACYÁR FEGYVERES ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉBŐL 4. A Magyar Front A német megszállást köve­tően a magyar nép üldözött vad. szabad préda lett saját hazájában. A demokratikus pártokat. mindenekelőtt a SZDP-t és a náciellenes szer­vezeteket feloszlatták. Ezrek kerültek néhány nap alatt börtönökbe, internáló tábo­rokba. majd a zsidóellenes rendeletek megjelenése után százezrek (a rendelkezésünkre álló adatok szerint ’450 ezren) a náci haláltáborokba, főként az auswitzi koncentrációs tá­borba. Néhány hét után a galíciai frontra dobták a rosz- szui felszerelt, szedett-vedett 1. magyar hadsereget is, hogy fegyver híján testével alkos­son „élő sövényt” a; Vörös Hadsereg előnyomulása elé. Voltak — bár kevesen —. akik már ekkor fegyverrel • éttenálltak. köztük Baicsy- Zs lm=zkv Endre. a sátor­aljaújhelyi börtön 'kommunis­ta foglyai. Utóbbiak kitörését a fasiszták kegyetlenül meg­torolták. Több mint ötvenen estek el a gépfegyverek füzé­be», és tizenegyen a börtön udvarán ácsolt bitón fejezték be életüket. A német megszállás után, ellenállásúkkal elsőként ismét a kommunisták jelentkeztek. Röpi rátáikban a megszállás katasztrofális köyejkezményei- re hívták fel a nemzetek, majd a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, a hazafiakhoz szólva új szabadságharcra hív­ták az egész népet, összefo­gásra. egy közös harci front megteremtésére szólítottak fel minden tettre kész, bátor ha­zafit a német megszállók és magyar cinkosaik ellen, A fel­hívásra elsőként a Szakasits Árpád körül tömörült balol­dali szociáldemokraták vál­lalták az együttműködést. Az egy nvetven beszélők gyorsan megtalálták a kapcsolatot a németellenes harcot latolgató polgári csoportokhoz, így jött létre 1944. májusában a Ma­gyar Front, a kommunisták, a szociáldemokraták, kisgazda- a nemzeti parasztipártLak és néhány polgári csoport Hit­ler-ellenes közös szervezete. „Nem nézhetjük tétlenül, ölbe tett kézzel hogyan sodor bennünket végső romlásba a németek oldalán néhány elva* kult kalandor és megvásárolt renegát — hangzott a Magyar Front kiáltványában. — Né­hány hetünk, legfeljebb hóna­punk van, hogy együtt har­colhassunk szabadságunkért a jugoszláv, a lengyel, a francia és a többi leigázott néppel... Éppen, ezért mi... az ország föld alá szorított pártjai új szabadságharcot, új néphábo­rút hirdetünk”. A Magyar Front hetek alatt vonzási központja a különbö­ző Hitler-ellenes baloldali és polzárj erőknek és motorja az ellenállási mozgalomnak. Er­re utalnak többek között a belügy-, a vallás- és közokta­tásügyi mlniszitérium. a hon­véd vezérkar főnökének je­lentései. A csendőrség által kéthetenként kiadott össze­sítő jelentések augusztusban már arról írnak, hogy a Ma­gvar Front befolyása hétről hétre mind nagyobb tömegek­re téried ki. 1944. szeptemberében Ma- gvaror&záT maradt H:tler utolsó csatlósa. Körülöttünk mindenütt magasra csaptak a NÓGRÁD - 1975. április 2„ szerda Két akadémia között — az akadémiáról A VILLTESZ Ipari Szövet­kezet diósjenői telepe hét évvel ezelőtt, amikor létesült, sok helybeli leánynak és asz- szonynak teremtett munkale­hetőséget. Akik azelőtt kény­telenek. voltak kijárni a köz­ségből dolgozni, s esténként fáradtan tértek haza család­juk körébe, azok sorra visz- szajöttek. Most már itthon is megkereshették a szükséges pénzt, a buszozás. a vonato­zás megszűntével pedig a ko­rábbinál több idő jutott a családra, pihenésre, művelő­désre,' szórakozásra. A dolgozók többsége új munkás volt, a háztartásból került a szövetkezetbe. Isme­retlen, újfajta élet kezdődött a számukra. Mindenekelőtt el kellett sajátítaniuk az autó­villamossági alkatrészek ké­szítésének tudományát, al­kalmazkodniuk kellett egy­máshoz és a vezetőkhöz, meg kellett szokniuk a munka­hely légkörét. A közösségek fokról-fokra erősödtek a ter­melőmunkában, az üzemen kívüli közös tevékenységben. Két évvel ezelőtt az első szo­cialista brigád is megszüle­tett. Fejes Frigyes üzemvezető a munkássá válásról: — Dolgozóink az eltelt idő alatt a szó igazi értelmében munkásokká lettek. Magatar­tásukban, gondolkodásuk­ban, életmódjukban már mindez tükröződik- Az embe­rek egyéni és közösségi fele­lősségérzete sokat erősödött. Ennek egyik példája, hogy a termelési értekezleteken töb­ben és bátrabban szólnak hozzá, mert érzik, tudják, kö­zös dolgainkról van szó. Az egykori háziasszonyok tudata lassan átalakult. Meg­tanultak közösségben élni. a közösségért tevékenykedni, szabadság máglyái. Augusz­tusban a román, majd a szlo­vák, szeptember elején a bol­gár és a finn nép rázta le a fasiszta igát. A magyar kom­munisták tömegsztrájkra, tün­tetésekre és a fegyveres harc megkezdésére szólították fel a nemzetet. A kommunista párt reálisan értékelte a kialakult helyzetet. A magyar nép nem elég erős ahhoz — olvashat­juk felhívásában, hogy önere­jéből képes volna Hitlerrel szembeszállni ezért a legszé­lesebb körű, a vezető rétege­ket. esetleg még Horthyf is magába foglaló nemzeti össze­fogást kelj megteremteni, hogv nemzeti szabadsághar­cunkat sikerre vigyük. Ugyanakkor a Magyar Front­nak is nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy a dolgozókat „a szervezett tömegakciók és tömegharc útjára,, vigye. 1944. szeptemberében a Ma­gyar Front Intéző Bizottsága memorandummal fordult Horthyhoz és javasolta, hogy a szomszéd országokhoz ha­sonlóan: a Magyar Front, a hadsereg és a németekkel sza­kítani kész uralkodó csopor­tok erőiket egyesítve, a Vörös Hadseregre támaszkodva for­dul tengik szembe Hitlerrel. ..Magyarország számára elér­kezel ez utolsó Pillanat, ami­kor a magyar földön előre­nyomuló orosz hadsereggel egyesülve megakadályozhat­juk. hogy országunk földje érdekeiért szót emelni. E tu­dati átalakulás — tartják Di- ósjenőn- — jelentős mérték­ben segítette a Mit jelént munkásnak lenni? című munkásakadémia megszerve­zése. Ennek során a dolgozók nyolc alkalommal hallgattak előadást különböző témakö­rökben, többek között a munkásosztály vezető szerepé­ről. a régi és az új munka­társak egymáshoz való viszo­nyáról. a termelékenység és' ösztönzés, az árpolitika és a bérezés kérdéseiről. Minden előadáshoz konzultáció kap­csolódott, az előadó és a résztvevők őszinte, nyílt be­szélgetésben megvitatták a felvetődött problémákat. Egyetlen kérdés sem maradt megválaszolatlanul. Az embe­rek érezték, mert érezniük kellett, hogy az előadások va­lóban értük vannak, az ő tá­jékozottságukat, ismereteik gyarapodását szolgálják. Schmittiinger Lájosné, a Dobó Katica Szocialista Bri­gád tagja így vélekedik: — Nagyon hasznosnak és tanul­ságosnak éreztem a tavalyi munkásakadémiát. Az egyes témakörök lekötötték a fi­gyelmemet. Ha választanom kellene, melyik volt számom­ra mégis a legérdekesebb, azt mondanám, hogy a szocialis­ta brigádról szóló előadás, amely után egy filmet is meg­néztünk. Hogy miért éppen ez?... Mert nekünk is van szocialista brigádunk, és jó volt látni, hallani, hogy más brigádok mit csinálnak: nem csak a munkában jelesked­nek. hanem a tanulásban és a szórakozásban is. A Dobó Katica Szocialista Brigád tagjai az elmúlt hó­napokban több közös kulturá­lis rendezvényen vettek részt. Például író-olvasó találko­had szint érré váljék" szögezi le aa emlékirat, amely egy­ben követeli a munkásság fel­fegyverzését is. / 1944. szeptemberében Hor­thy is belátta: a „játszmát” elvesztette, tenni kell vala­mit. Tárgyalt tehát a Magyar Front képviselőivel, Szakasits Árpáddal és Tildy Zoltánnal és megbízottja Rajk László­val. a kommunista párt titká­rával. Fegyverszüneti delegá­ciót küldött Moszkvába, tájé­koztatta megbízható főtisztje­it kiugrási szándékáról, de a döntő pillanatban meghátrált. Hitler és magvar lakájai, a nyilasok ezt kihasználták és 1944. október 15-én átvették a hatalmat. „Horthyék belátták ugyan a háború továbbfolytatásának nemzetgyilkos jellegét... ka­tonailag ki is akarták vezet­ni az országot a háborúból, de politikailag f'Itek a Vörös Hadseregtől és a magyar nép demokratikus erőitől... Ez okozta szánalmas bukásu­kat. .— állapította meg ta­lálóan a kommunista pártnak a magyar néphez intézett nyílt levele. Ehhez csupán azt tennénk hozzá; ezael maguk­kal rántották és lehetetlen helyzetbe hozták azokat a po­litikai és katonai erőket, akik nemesek katonailag, hanem politikailag is szakítani akar­tak a németekkel, és a múlt­tal. (Folytatjuk) zón, aztán megnézték A sevil­lai borbély című vígoperát, a Három szegény szabólegény cí­mű játékot, és voltak már buda­pesti színházban is. A bejá­rati porta mellett levő fali­újság rendszeresen tájékoz­tatja a dolgozókat a szövet­kezet budapesti központjának klubprogramjáról, a helyi rendevényekről. Saját Józsefné automata- gép-kezelő, a Dobó Katica Szocialista Brigád tagja szin­tén az alapítók közül való: — Most járok hetedik osz­tályba — mondja. — A fér­jem sokat segít a háztartás­ban. Képes megfőzni is, csak hogy nyugodt lélekkel mehes­sek az iskolába. Nagy gyer­mekeim vannak. Becsületet kapok otthon a tanulásért. Varga Sándor pártititkár, a szereldeműhely csoportveze­tője: — Tapasztalataink sze­rint a család másokat is se­gít a tanulásban. Ez nagyon jó dolog. Így kellene minden­ben, csinálni. Üzemünk a nők tanulására, általános és politikai ismereteinek a gya- ram'tására nagv gondot fordít.’ Nálunk 80 százalékban nők dolgoznak. Az idén megszer­vezzük számukra a nők aka­démiáját. Ebben az előadás­sorozatban a legkülönfélébb témakörök, az egészségügyitől a politikai kérdésekig, kap­nának helyet. Azt szeretnénk,’ ha minél több dolgozónk lát­ná egyre tisztábban és vilá­gosan a nők társadalomban betöltött helyét, megváltozott társadalmi szerepét, erősödne a kollekfv szellem. A nók akadémiájának első előadására a közeli hetekben kerül sor. Bízunk benne, hogy ez az előadássorozat is legalább annyira hasznos és kedvelt lesz a dolgozók kö­rében. mint az előző ó«-' volt, — ok — Álom pj»y tengeri «lakásról! "V Vitorlavászonra, madárszár­nyú szélre, csattogó, erős tengerekre Esküszöm, hogy utóm- re­ménysége oda nem veszett egy percre se. Mosolyod remegett velem kontinensek ködbenyúló part­jai között. Hangod elkísért távolokba, és — bár nem voltál velem — mégis esküszöm: Vitorlavászonra, madárszár­nyú szélre, csattogó, erős tengerekre, Hogy mindenséged részem lett. mint tenger vizének örö­kös része a só. Es szerelmem kö.elei kikötök hajói közt szívedért feszülnekl S boldogságom — gyönyöröm vizek futása parttalan-par­tok távolán Vitorlavászonra, madárszár­nyú szélre, csatt.ogó. erős tengerekre Esküszöm: cl nem engedlek menni soha, lelkem ■ örökre magába zárt, Megtaláltalak, ha veszejtené- lek: ■— önmagam ezerszer vészé jteném! Lehet idő. tér. távol kontinen­sek. el nem hagylak soha es­küszöm én: V ttorlavászonra. madárszár­nyú szélre, csattogó. erős tenderekre! Németh Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom