Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

I V árosunk SALGÖTBRIflH 1975. II. évfolyam 1. szám. A NÓGRÁD salgótarjáni melléklete Megjelenik negyedévenként Hétköznapi ünnep Március, április, májiÍ>. A hónapok mintha vei-sengené- nek egymással, hogy bizonyítsák: kedvesebbek az emberek­nek, mint a komor január vagy a kurta február. S mi kivé­telt teszünk közöttük, mert a tavaszi hónapok különösen a szívünkhöz nőttek az évek során. Nemcsak azért, mert ilyen­kor már rügyet bontanak a fák, bimbókat élesztget a nap­sugár s a játszótéreket nyiladozó értelmű gyerekek lepik el, hogy élvezzék a jó időt. Többet jelent számunkra a ta­vasz a természet újjászületésénél. Az idei pedig hatványo­zottan, hiszen nemrég ünnepeltük együtt országunk szabad­sága születésének harmincadik évfordulóját, s most ismét megemlékezésre készülünk, május elsejére, a munka ünne­pére. .. A város már zászlódíszbe öltözött, vörös és nemzetiszá- nű drapériákba kapaszkodik a langyos szél, készek a transz­parensek, díszletek, a csemeték várják, hogy szüleikkel együtt pompás menetben haladjanak a munkásosztály nagy seregszemléjén. A munkát köszöntjük és ünnepeljük, amely az embert emberré tette. Kohászok, bányászok, építők, mezőgazdasági dolgozók, cV-vosok és tanárok, valamennyien váll váll mel­lett. A hétköznapok hősei, akik oly sokat tettek a szocialista társad alom építéséért, s akikre még oly’ sok, nemes feladat vár. ök ünnepelnek. Ok, akik a nap minden percében helyt­állnak a munkapadok mellett, s akiknek nincs szebb zene az esztergagépek sivításánál, zuhogó kalapácsok tompa hangjánál... Az idei május elsejének még nagyobb rangot ad, hogy a közelmúltban lezajlott XI. pártkongresszus tiszteletére hirdetett munkaverseny résztvevői közül a legjobbak, ki­sebb és nagyobb kollektívák is ott sorakoznak majd a fel­vonulók menetében. E szocialista brigádok versenyben a többiekkel, erőt és energiát nem kímélve fáradoztak, néha küzdöttek, hogy adott szavukat teljesítsék. Megszoktuk már: a munka ünnepét munkával köszöntjütk. Erről tanúskodnak a növekvő eredmények a termelésben, a milliók, a százalé­kok, a társadalmi munkaakciók, amelyek legszebb kifejezői az együvé tartozásnak. Mert nem a fizetség hajtotta őket vál­lalásaik valóra váltásáért, hanem a cél, hogy mind annyi unk- nak jobb, könnyebb legyen. Micsoda különbség van a május elsejék között! Lassan feledésbe merülnek a régmúlt Idők, amikor loíp- va gyülekeztek a dolgozók, s velük szemben csendőrszuro­nyok csillogtak. Aztán az első szabad május: a szabadság érzésétől ittasan, de még a háború borzalmainak emléké­vel ünnepeltünk. S ma? A dombok között felnőtt egy új Salgótarján. A kolóniák helyén sokemeletes beton—üveg­épületek pompáznak, lakótelepek, ipari üzemek nőttek ki a földiből, iskolák, óvodák, üzletek. Ahová nézünk, mindenütt a mi kezünk nyoma, az eltelt harminc esztendő munkája. A város nemcsak lakóhelyünk, otthonunk, hanem örömeink, sikereink színhelye is. Az egymásra rakott kövek, a meg­formált anyagok az alkotó embert, a munkást dicsérik. Különös varázsa van május első napjának. Szívet bi- zseregtető, felemelő ez a huszonnégy óra. Erre az,időre el­feledjük gondjainkat, de másnap már mindenki a követke­ző feladatokon szorgoskodik, megoldásokat keres és talál, s ez így megy egész évben, mert ünnepeinknek is megvan a maga sajátossága: lélegzetvétel a következő teendőkhöz. Ilyenkor, amikor ott vonulnak egymás mellett a legkü­lönbözőbb szakmák képviselői, a kétkezi munkástól a ter­vező mérnökig, újra és újra érezhetjük: milyen nagy erőt jelent az összefogás. Közös célok, azonos törekvések ková­csoltak eggyé bennünket, megacélozlak az izmokat, csiszol­ták az értelmet nap mint nap a gyárakban, üzemekben, hiva­talokban. Ezt bizonyítják szocialista építő-munkánk eddigi eredményei, a IV. ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltá­sáért naponta megújuló „rohamok”. S ez ad erőt többek kö­zött a bizakodásra is. S az, hogy az alkotó munkának rangja van, figyelik a dolgozók munkáját, s nem marad el a megbecsülés sem, A hangszórók méltán harsogják majd azok nevét, akik a XI. pártkongresszusra kibontakozott munkaversenyben az elsők között végeztek, újabb dicsőséget szerezve szűkebb környeze­tüknek, a városnak, a megyének: a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Állami Díjjal kitüntetett MHSZ brigádja, a Közpon­ti Bizottság kongresszusi oklevelét elnyert kollektívák, a Munkaérdemrend különböző fokozatainak újdonsült birto­kosai. .. A ruhákon ott díszelegnek a.régebben, kapott vagy a friss kitüntetések. Tulajdonosaik méltán viselik , büszkén. Ök tudják a legjobban mennyi energia van amögött. mit kellett vállalni és teljesíteni érte. Gyakran nyolc órán túl, amikor társadalmi munkában a város szépítésében segéd­keztek, vagy egy-egy óvodához, iskolához készítettek játéko­kat, szemléltetőeszközöket, s amikor fáradtan hazatérve tankönyvet vettek kezükbe, hogy újabb ismereteket sajátít­sanak el, emeljék munkájuk színvonalát. A szemekből, az ajkakról azt olvasni le: megérte, érde­mes volt. Ez a három szó repül a tavaszi szélben május el­sején, a munka ünnepén. Kimondottan és kimondatlanul visszhangozzák az utcák és terek, betöltik környezetün­ket. .. Ünnep van, s ha nem is gondolunk rá, nekünk a hét­köznapok is ünnepek. Á köztisztaság érdekében A Salgótarjáni városi Ta­nács évről évre sokat költ a város köztisztasága érdeké­ben, Egyik legnagyobb fela­dat a szemét elszállítása, ősz" szeevűjtése. Döntés született a szemét­szállítás korszerűsítésére. A Városgaizdákodási Üzem az idén két darab konténeres szemétgyűjtő gépkocsit vá­sárol, s emellett beszereznek még 50 középméretű kon­ténert is­Uj letesitmenyekkel gazdagodik a Több mint Hűit millió forint fenntartásra és fejlesztésre A városi tanács végrehajtó bizottsága korábban, a váro­si tanács pedig az év eleién megvitatta és jóváhagyta Sal­gótarján fenntartási 1 költség- vetését és a fejlesztési alap 1975. évi tervét. A fenntar­tási és fejlesztési alap az idén meghaladja a 308 mil­lió forintot, ami azt ielenti. hogy új létesítményekkel gazdagodik a város. A fenntartási költségvetés több mint 106 millió forint. A tanács a rendelkezésre ál­ló pénzügyi eszközökkel ma­radéktalanul meg tudia ol­dani a középtávú tervbep meghatározott feladatokat, mennyiségi és minőségi fej­lesztéseket. Tovább tudia ja­vítani az intézmények felsze­reltségét, gyarapítani esz­közállományát. A lakossági panaszok orvoslására is kü­lön összeget hagyott ióvá a tanács. A gazdasági ágazat­ban csaknem 4 millió forint­tal nagyobb összeget tervez­tek, mint 'az elmúlt évben. Az utak, hidak költséghelyen több mint 12 millió forintot hagytak jóvá. A felúiításra sízán-t 6,8 millió forimtbóT4000 méter szilárd burkolatú út aszfaltozását és felújítását végzik el. Üj, szilárd aszfalt- burkolatot kap a Kemerovo körút, a Schuyer Ferenc út. a Lovász József út. és az Üt- törők útja. Az Ifjú gárda úti hidat a Tarján-patak szabá­lyozása és burkolása miatt el­bontották. Helyreállítását er­re az évre tervezik. Karban­tartására több mint 5 millió forintot fordítanak, de ebből az összegből biztosítiák a ta­nácstagi és a lakossági pa­naszok megoldását, a szilárd burkolatú utak kátyúzását, a földutak salakozását is. A fenntartási költségből biztosítják a közvilágítás kor­szerűsítését is. A többi között 250 ezer forintot a lakossági panaszok orvoslására. lám­pahelyek korszerűsítésére költenek. Biztosítiák a város- rend ezéá feladatait. A bel­vízelvezetés-vízkárelhárítás cím alatt 1975-ben tovább folytatódik a Zagyva patak felső szakaszának rendezése. Az idén megkezdik a Tarián- pataik alsó szakaszának mun­kálatait. Sor kerül a Szánas- patak rendezésére, melvet a Gorkij-lakótelep beépítése tesz szükségessé. Iszapfogók, útmenti árkok és a patakok tisztítására' 1,5 millió forintot biztosított erre az évre a, tanács. A szociális és egészségügyi ágazat kiadásaira több mint 10 millió forintot terveznek. Ebből az összegből tovább javítják az üzemorvosi ren­delők műszerezettségét, s ma­radéktalanul teljesítik a iá* róbeteg-ellátás negyedik öt­éves tervi fejlesztési felada­tait. Naigy összeget. 47.7 mil­lió forintot hagyott ióvá a tanács a kulturális ágazat fejlesztésére. Ebből az ösz- szegből az Arany János úti 150 személyes és a Kemero­vo körúti 50 személyes óvo­da belépésével az óvodai el­helyezés iránti igényeket ki tudják elégíteni a városban. A fejlesztési alap mintegy 202 millió forint. Felhaszná­lásában a lakásépítkezések elsődlegessége mellett nö­vekvő szerepet kapnak a gyermekintézmónyi — böl­csőde, óvoda, iskola, ifjúsági ház — fejlesztése. Az eddigi­ekhez hasonlóan továbbra is jelentősek lesznek a keres- toedielmi-szoigáltatói * beruhá­zások. A lakásberuházás terén tovább folytatódik a város- központ II. ütemének, a Gor­kij-. a Sebaj-telep, a Zöldfa út, a Kemerovo-telep úi la­kóházainak átadása. Közmű­beruházásoknál 1975-ben 10 millió forint hitel segítségé­vel több gondot oldanak meg Salgótarjánban. A kulturális és sportóeruházások közül kiemelkedik a sportcsarnok idei befejezése. A. kereske­delmi és szolgáltatási beru­házások sorában tovább ént* tik a vásárcsarnokot, amely­nek befejezését 1976-ra ter­vezik. A Malinovszkii úton szolgáltatóház építését kez­dik meg. A közlekedési be­ruházások közül kiemelkedik a távolsági Autóbusz-pálya­udvar építése. A már jóváhagyott fenn­tartási. költségvetés és a fei- lesztési alap azt bizonyítia, hogy a tanács kiemelt fela­datiként kezelte a társada­lompolitikai célkitűzések meg­valósítását, a gyermekintéz­mények. közművelődési fela­datok, ifjúságooLitikai felada­tok fokozottabb támogatását. Az igényeket úgy rangsorol­ták, hogy azok elősegítsék a legfontosabb feladatok megol­dását,. biztosítják a negyedik ötéves tervben 1975-re ter­vezett feladatok éves realizá­lódását, az ötödik ötéves ter­vi zökkenőmentes átmenetet. Napirenden: a tömegközlekedés Felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére adták át Salgótarjánban az új panoráma mozit. Az építkezésre eddig 21 millió forintot fizetett ki a Nógrád megyei Beruházási Vállalat. A hátralevő munkák elvégzése után az építkezés 24 millió 100 ezer forintba kerül. Az engedélyezett összeg vi­szont 24 millió 200 ezer forint. Ezenkívül szerepel az az összeg, amit a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat költött a technikai berendezésekre. A panoráma filmszínházat Ma­gyar Géza, a LAKÓTERV tervező mérnöke készítette el, és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat vitelezett ki, a szerződéses határidőre Néhány számadat: — A múlt évben a Volán 2. számú Vállalat közel há­romszáz autóbusza 16,1 mil­lió kilométert tett meg és több mint 38 millió utast szállított. — Az 1974-ben tömegközle­kedési eszközt igénybe vett utasok 31 százaléka — 11,8 millió személy — a salgótar­jáni helyijáratokon utazott. — A negyedik ötéves terv éve alatt az elszállított utas­szám 32 százalékkal, ezen belül a salgótarjáni helyijá­ratú buszokat igénybe vettek száma 66 százalékkal nőtt. Prózaibban: a múlt évi számadatok szerint Salgótar­ján összlakossága — több 'mint negyvenezer ember — teljes létszámban közel há­romszáz alkalommal vette igénybe a Volán helyijáratú autóbuszait. Ez is mutatja: a városi tö­megközlekedés úgyszólván mindenkit érintő, fontos kér­dés. Igen, kérdés. Hiszen szám­talan alkalommal hallani a vele kapcsolatos felvetéseket. Sorjában: 1. Mikor szűnik meg a Karancs utcába áthelyezett autóbusz indulóhely? 2. Miért nem közlekedtetik sűrűbben — napközben is — a járatokat? 3. Várható-e régi típusú, a modern város közlekedésébe már kevésbé illő Ikarus- autóbuszok lecserélése? Jogos kérdések. Hiszen á városi tömegközlekedés nem csupán egyéni, hanem társa­dalmi, s népgazdasági fontos­ságú. Ennek tudatában ve­gyük ismét bonckés alá a tényeket! A múlt évben a Volán 2. számú Vállalat huszonnégy, kifejezetten városi forgalom­ra készült Skoda típusú au­tóbuszt állított be, s mellet­tük még tizenkilenc Ikarus panorámakocsi beszerzésével javította az egyéb közléke- dést. Mutatós szám, ám ha leírjuk, hogy ezzel egyidejű­leg harmincnyolcat kiselejtez­tek, láthatjuk: a gépjármű- park mindössze öt kocsival gazdagodott. Ennek ellenére a 98 férőhelyes buszok forga­lomba állításával jelentősen csökkent a zsúfoltság; a fel- í.nérések szerint közel har­minc százalékkal nagyobb utazóteret biztosítottak ily’ módon a közlekedési eszközö­ket igénybe vevőknek. A helyzet az idén — relatíve — tovább javul. Közel húsz újabb autóbusz beszerzésének lehetősége látszik biztosí­tottnak, természetesen beér­kezésük a gyártó vállalat függvénye, és így a Volán tulajdonában levő tömegköz­lekedési eszközök több mint húsz százaléka, a városi for­galomban résztvevők majd­nem teljes egésze, korszerű, modern járművekből áll majd. S a fejlődés azért vi­szonylagos, mert számba kell venni: az autóbusz-állomány harminc százaléka elavult, illetve elhasználódott. Beszélünk a zsúfoltságról és sokan megkérdőjelezik: nem hosszú-e az egyes buszok menetideje közötti húsz perc? Nem közlekedhetnének-e sű­rűbben a járatok? Érdekes számadatot tett közzé a Volán. Amíg 1973- ban a gépjárművek kihasz- náltsági százaléka 47,2 volt, addig ez a nagyobb befogadó képességű buszok forgalomba állításával, 1974-ben, 46,7 százalékra csökkent. Ami azt jelenti, hogy átlagosan — a jobb szemléltetés érdekében a realitástól elvonatkoztatva — üzemidejük felét megkö­zelítő időt futnak üresen a járatok. Ezek után érdemes elgondolkodni: helytállóak-e fentebb a megfogalmazott kér­dések? Salgótarján tömegközleke­dését nemcsak a helyi-, ha­nem a távolsági járatok for­galma is befolyásolja. Külö­nösen nagy gondot okoz nap­jainkban az autóbusz-pálya­udvar építkezésektől lelassult forgalma, hiszen az indulások es beérkezések délutáni csúcsidejében, még a legna­gyobb szervezés ellenére is, közlekedési dugók alakulnak ki. S ezek negatívan hatnak a városi közlekedésre. Ez a gond azonban — ha nem is máról halnapra — megszűnő­ben van. Teljes erővel folyik a távolsági autóbusz-pálya­udvar építése a régi Novem­ber 7. filmszínház előtti tér­ségben, s várhatóan jövő év július—augusztusára, átad­ják rendeltetésének a korsze­rű, minden igényt kielégítő objektumot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom