Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-29 / 99. szám
I Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátsága! Egy mai fiatal Türelmetlenül Kis tinédzser lánynak nézném, ha nem tudnám,- hogy dolgozó, tizennyolc éven felüli, KISZ-vezetöségi tagok vannak a salgóbányai Lovász József megyeközi iskolán egyhónapos továbbképzésen. Tizenkilenc éves? Nem! — Huszonhárom leszek májusban. Gálik Zsuzsa, a Ganz.MÁ- VAG mátranováki gyáregységében 1970 októberétől anyag- és bérgazdálkodó. A KISZ-csúcsvezetőség tagja, gazdasági felelős. Tagja a KISZ salgótarjáni járási bizottságának. Ót éve fejezte . be tanulmányait a budapesti 1. István Közgazdasági Technikum pénzügyi tagozatán. Azóta is tanul. Tavaly végezte el a marxista középiskolát. Barim hajú, mosolygós szemű, huncut tekintetű, de ko- ■níoly gondolkodású vidám, fiatal lány. Keiében könyv a vezetéselméletről. Éppen beszélgetésünk után ,,vizsgáznak” az iskola jelenlegi hallgatói. Abból, amit a jzét hét alatt magúkba szívtak. Zsuzsán semmi félelem. Biztonság és nyugalom tükröződik rajta. Amire válaszolnia Jce'l. azt évekkel ezelőtt nem könyvből, a gyakorlatból sajátította el.v — Milyen jó lett volna, ha ezeket az ismereteket, amiket megszereztem Salgóbányán. — hiszen már négyén dszer vagyok itt, — középiskolai éveim alatt kaptam volna meg. Hamarabb hasznosíthattam, és sokkal könnyebben végeztem volna a feladataimat. Mindenesetre most ts hasznát veszem mindannak, amit tanulok, csak mennyivel jobb lett volna előbb! —A középiskolában a többi fiatal ösztönzött a munkára. Megvoltak a ,,kötelező” feladatok, s azon kívül nem volt nehéz többet adni. A Ganz-nál szabadabb a KISZ- élet. Nagyobb az önállóságunk. s ez természetes. A KISZ- és mozgalmi munkával pedig úgy vagyok, hogy mivel elvállaltam, szívesen, lel késén csinálom. Egyre több a munkám, egyre több megbízatást kapok. A járási bizottságon három KISZ- szervezetért vagyok felelős, többek közt a miénkért. A lelkesedés nem enyhül bennem, mert bízom a közösségben, a fiatalok egymásra hatásában, közösségformáló erejükben. Addig szeretném csinálni a KISZ- és mozgalmi munkát, amíg kiöregszem belőle. S ez, remélem, még soká lesz. Persze, — s ez nincs meg sok fiatalnál szerintem, — számomra a KISZ nemcsak kötelezettséget, munkát jelent, hanem kikapcsolódást, szórakozást is. Barátokat lehet szerezni, táncolni szórakozni. — Tervezem, hogy mérlegképes könyvelői tanfolyamot végzek. Erre eddig azért nem került sor, mert a tanfolyam elvégzéséhez ötéves gyakorolt szükséges. Közijén jelentkezési lapokat, papírokat' hoznak hozzá. Másnap akadályverseny lesz a balassagyarmati ifjúsági napok tiszteletére. Egyik szervezője a túrának. — Ezért érzi jól magát mindenki — folytatja. A napi hét óra tanulás, oktatás, szabadfoglalkozás, konzultáció csoportfoglalkozás mellett jó egy kis közös összejövetel, kirándulás. Bár a számon kérés néha kissé kellemetlen, de szükséges. Minden feltétel adott, hogy a lehető legtöbbet „szívjunk" ■ magunkba. A KISZ-iskolán nem vagyok hirtelen, mint otthon. Erről a tulajdonságomról szer?t»ék leszokni, mert bár az emberekkel való kapcsn- lataim1'm nincs hiba, jó lenne, ha nemcsak lelkesedésem. de nyugodtságom is vag» lenne. Gálik Zsuzsa nem ,,nyugodt”. Ettől eredeti. ettől mozgalmi, és lelkes. Vágyik az újra. a többre, a jobbra. Türelmetlen, mint általában a valamiért igyekvő, törekvő fiatalok. Minél tovább lesz bennp e türelmetlenség, an. nál jobb. — bi — Második év iSagybátonyhan Ne csupán tervek maradjanak 1 ‘ — Az idén sem kisebbek a feladatok, mint tavaly voltak — mondja- Uhlár László, a nagybátonyi Mátra Termelőszövetkezet elnöke. Ebben a mondatban sok minden sűrűsödik, ezek közül a legfontosabbak: a gazdálkodás színvonalát olyan, szintre kell emelni, hogy az eszközök fel- használása a korábbinál hatékonyabb legyen, tökéletesedjék az üzem- és munkaszervezés, a termelésirányítás, fejlődjék a szocialista brigádok mozgalma, a bizottságok munkája, a gazdaság egészét az ésszerű takarékosság szelleme hassa át. — Ügy érezzük, az ehhez szükséges alapokat tavaly megteremtettük... Az elmúlt évben a közvélemény nagy figyelemmel kísérte a nagybátonyi gazdaság dolgozóinak munkáját. Az egyesülés első esztendejét sikerrel zárták, az aggályosko-^ dók kedélyei „lecsillapodtak”. Nyugodt a hangulat a szövetkezetben, ebben pedig nem kis szerepe van az eredményeknek. — A közös gazdaság életének második évében tovább folytatjuk a .növénytermesztés szerkezetének adottságainkhoz való alakítását. A szántóföldi művelésre alkalmatlan területeket gyepesítjük. Az idén, legelőfejlesztési tervünk alapján, újabb 100 hektárt legelősítünk, 6 ezzel jelentősen bővülnek a takarmányozás lehetőséged — magyarázza a tsz-eJnök. A növénytermelési tervben meghatározott feladatok valóra váltását segíti 166 vagon műtrágya, mintegy negyedmillió forint értékű növényvédő szer. Több mint másfél ' millióéi# vásároltak vetőmagot es szaporítóanyagot. . A növénytermesztés gépesítésére pedig 3,5 millió forintot költenek az idén. Ugyanennyibe kerül a terményszárító és szemestermény-tároló, amely 100 vagonos befogadóképességű, s a megtermelt . értékek biztonságosabb, veszteség- mentesebb betakarítását, megőrzését szolgálja. — Az állattenyésztésben fontos tennivalónk a szarvasmarha-állomány minőségének javítása. Emellett fejlesztjük a juhászatot és a baromfiágazatot. Az ehhez szükséges takarmány biztosított — mondja Uhlár László, s még hozzáteszi — Olcsón és jó minőségben. Az állattenyésztés tervezett nyeresége 711 ezer forint, a tavalyi 330 ezer forint veszteséggel szemben. A különbség több mint egymillió. — Felmértük' a lehetőségeinket, úgy érezzük, képesek vagyunk ennek teljesítésére... A nagybátonyi termelőszövetkezet .kedvezőtlen adottságok között gazdálkodik. Érthető, hogy szükségét látják a jól jövedelmező melléküzemágaknak, Ilyen, például a téglagyár. — Az elmúlt évben a közgyűlés és a vezetőség is úgy foglalt állást, hogy a téglagyár termelésére hosszabb távon számítunk. Eddig a gazdaságosságot hátráltatta néhány beruházás hiánya. Hogy a növekvő minőségi követelményeknek eleget tehessünk, s nagyobb legyen a nyereség, beszereztünk egy présgépet, s a nyerstéglák megóvása érdekében ezer négyzetméteres szárítószínt építettünk. Ezután reális terv, hogy a téglagyár 1,6 millió nyereséget hozzon a szövetkezetnek — mondja az elnök. -— Az építőbrigád komoly megrendeléseket kapott. Az a célunk, hogy az itt dolgozók tartós munkahelynek tekintsék ágazatukat. A termelőszövetkezet összességében 2,2 millió forint nyereségre számít. Ez duplája, mint az elmúlt évi volt. — Nem túlzás, odaadó, körültekintő munkával tervünk valóra válhat. Mint a közgyűlésünk is bizonyítja, a tagok és vezetők érzik felelősségüket, ez a kollektíva többre is képes — summázza véleményét Uhlár László. Az asztalára pillanatokon belül papírhalmaz kerül. Az iratok azonban csak a kívülállóban keltik a „halmaz” látszatát. Minden növényfélére szigorú technológiai tervet készítettek, s most már csak az van hátra, hogy ez alapján termeljenek. Átdolgozták a prémiumfeltételeket is. Ösztönzőbb lett, a nagyobb termelési eredményekre sarkall. A nagybátonyi Mátra_ Termelőszövetkezet dolgozói jogos bizakodással tekintenek az idei év elé. A tervek végrehajtása már megkezdődött A tavaszi munkákat időben és kellő minőségben végezték el. Azon szorgoskodnak, hogy a tervek ne csupán tervek maradjanak. . Sz. Gy. Urbán Erna: Magyar május CSENDŐRLAKTANYA az utcánk végében volt, s a szomszédban egy szabó- műhely, ahol a „törzs urak” zubbonyait szabták és gom- bozták. Mit tudtam én akkoriban. négy-ötesatendős gyerekfejjel, miért fordítja el apám a fejét, ha a kerítés tetején kéken, kevélyen lobogni kezd a kakastól!? A céhmester hajnalra csendített, azután egy Ma- gyarás-z Pali nevezetű gyerek tehenei kolompoltak, a számban aiz álom édességével arra lettem figyelmes, hogy apám egy öl orgonával nyit be az ajtón. Fehér volt az inge. fehér a köténye Szeme kéken vidáman villámlott, s hogy a virágokat anyám feje mellé hűl- latta, kivett a kredencből egy hasas, formás kis üveget. Mézesen csillant a bennvaló. szikrát vetett a parányi kupica, mikor apám te- letöltötte, s mivel a szívem is maid kiesett a nagv ki- vánkozástól, nekem is az orrom alá dugott pár csep- pett kóstolónak. — Császárkörte, finom császárkörte — magyarázta s hamiskásan hunyorított hozzá. v Később cigányok álltak meg a verandán. Nagyokat hajbókoltak. s bár apám bosszúsain legyintett,, hogy nem olyan világot élünk. Jóska, a cigányok azért szép halkan rázendítelek. Magasba szegte a nyakát a prímás, álmosan reszelte & brácsás, s nekem a legjobban a bőgős tetszett, mert az úgv hányta ide-oda a farát, mintha nem is a karjával, hanem a hátsó felével rángatta volna a vonót. Lajos bátyámmal szoktunk tejért járni Péntekfaluba meg Tizenháromvárosba. Zúgott a cserebogár, csattogott az üllő a kovács- műheiyben, s a sarki kérésinél szemközt, égig érő fenyő ágaskodott. Meztelen ■ volt a törzse, ág csak a tetején bokrosodott. Szalagok zizegtek rajta, legalsó ágán borosiiveg hintáit, s a zöld tűlevelek közül messzire lángolt eav tűzivörös kendő. — Májusfa, szép május- fa — oktatott kedvesen Lajos bátyám, dé hogy mire való a fa és miért épnenn május elsejére ásták a földbe. az1- mór Búza Magda öreganyám magvarázta meg. — A legszebb lánv- szóktak kapni, kis unokám — simogatta meg százráncú kezével a fejemet. —■- A Farkas-erdőn vágják, s vállon hoziznk baaa a legénvek. Föl is díszít’k, föl is cico- mázzák. hadd legyen büszke a lány. akinek az ablaka alá állítják. S mintha legjobban a nóta magvarázná meg, mire való a fa, öreaes. üveg-tiszta hangon dalolni kezdte: Kedvesemnek házia előtt, Az éjszaka magas fa nőttv Gyenge szellő lágy szárnyain. Piros kendő leng ágain. Azt is megtudtam öreganyámtól, hogy a legények nem mennek mindjárt feküdni. ha már a fát fölállították. „Szomorú királyt” választanak a kocsmában, s végigjárták a lányos házakat. Mókáznak. heccelődnek, majd megesikkannak a nagy nevetéstől, csak éppen a szomorú királynak kell gyászos képpel ülni a meg- vetemedett gyülekezetben. — Mikor a dédapád kerülő volt, a Farkas-er dón, — tette ujját az ajkára öreganyám —, a pásztorok a száz tufok hosszát is megugrottak. Akkora tüzet gyújto*tak, hogy tomyama- gasra vert föl a lángja, s azon . versengtek, melyikük tud a legmesszebb ugrani hátrafelé. Aki győzött, keze közé kaphatja av legszebb lányt. Szegény dédapád, Isten nyugosztalja, olyan jó ugró volt, hogy száz tűfok hosszán nyerte el dédanyádat. MájusJa. szomorú királv. száz tűfok hossza! Ügy emlékszem rájuk, mintha rég fo’edett mesét hallgatnék. Rég a sírban fekszik öreg- ansám. résen nem játszanak már felénk szomorú ki- rálvt. egv fénvkép azonban még mindig megvan, am°- Ivik a ré°i májusokra emlékestet. Csaknem harminc esz*ondón át anám őrG+o anyám menyasszonyi ruh^á- 1a alatt. . Piros zászlót lobogtat rajta a szél, s a zászló tövében embererdő közepén nőlyásbabát szorít a szivéhez egy fiatalasszony. 1919. május elseje a Szat- már-erdón. S MÉG EGY KÉP! Sótony, Nyögér. Górce, Patv Uraifalu, Bejegyert.yán parasztjai állnak fedetlen fejjel a patakzó májusi fellegek alatt. Be végezték a földosztást. e!vete*ték a magot. s rrvotha templomi dicséret volna, nyakukat szegve 'eb torokkal harsogták: Rabságunknak vége már! Vit? Biü: Ek araal pro üt airt f SaffvMf.Vp/f májút. Vérbeli kereskedő Amikor Szabó Ferencnéről a pásztói ÁFÉSZ ABC;áruhá- zának egyik dolgozóiáról ínunk, önkéntelenül a „Csali a szépre emlékezünk” című régi táncdial jut eszünkbe. Hogy miért? Mert bár előző munkahelyén, a mátraszöllösi vegyesboltban nagyon szerény körülmények között dolgoztak a férjével együtt, mégis az 1959—1970-ig eltelt Időszakra csak jó érzésekkel tud gondolni. Lakásuk sem volt valami pompás: a kocsmaud- varbam egvszóba-konyhát mondhattak otthonuknak és mégis... Bár három kislányukkal öten laktak a szűk kis lakásban, boldogok voltak. Ott születtek a gyerekek, a falu mindien lakóját ismerték, mindenki szerette, jó- szomszédként köszöntötte őket. S a régi. elavult -boltot is szerették, mert azért minden elfért benne, nemcsak az élelmiszer, hanem a festék és a bánvószbakancs. a vas-műszaki cikk és a kötöttáru is, Nagyon-nagvan sokat kellett dolgozni, volt, hogy egész nap sem iutottak haza, mégis jó volt ott lenni ... Talán az elmúlt fiatalság titán! sóvárgás is beleveavii! Szabó Ferencriié emlékezéseibe. és az is, hogy a gyerekek akkor még velük éltek, ma pedig mind a három messze Pesten tanul, dolgozik. És úgy tűnik, ott is maradnak, mert a legnagyobb, mint végzett gyógvszerész. Budapesten az Egyesült Gyógyszergyárban helyezkedett el, ott is ment férjhez és a másik kettő is az egészségügyi pályára készül. Nincs követője a kereskedelemben dolgozó szülőknek. Én pedig azt mondom — jelenti ki határozottan Szabó Feren cné —. hogy ha százszor születnék, újra és úira kereskedő lennék. Igaz. hogy itt Pasztán már nem olyanok a vásárlók, a lakosság mintha mindnyájan egy nagy család tagjai lennénk, de itt is szeretek és nem válók meg a bolttól a nyugdíjazásomig. Húsz éve végzem ezt a munkát. de nem tudok beleunni. Mi pedig azt mondjuk: ilyen kereskedő kellene sok. minit Szabó Ferencné. aki egész életében fáradhatatlanul. becsületesen dolgozott, s akar dolgozni még számos esztendőn át. Tanácskoztak a főgeológusok Az elmúlt héten Salgótarjánban jöttek össze a Maavar Szénbányászati Tröszthöz tartozó vállalatok főgeológusai tanácskozásra. A Nehézipari Minisztérium, a Központi Földtani Hivatal, a Magyar Állami Földtani Intézet képviselői is részt vettek a tanácskozáson,, ahol napirenden a szénvagvom megítélésében bekövetkezett változás és az új tnűreveiósási mutató kialakítása szerepelt. Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák igazgatója köszöntötte a megjelent vendégeket, ezután dr. Faller Gusztáv, a NIM főosztályvezető-helyettese ismertette az új költséghatárt és a mű- revalósági minősítés bevezetésével kapcsolatos tematikai, módszertani előírásokat, melyeket új szabályzat rögzít. Dr. Tamásv István, a Magvar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyettese a bánya- földtani szolgálat feladatait jellemezte a 15 éves távlati tervekkel kapcsolatban, Dr. Ádám Oszkár, a Központi Földtani Hivatal főosztályvezetője viszont az MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottsága február 1(M ülésén hozott határozatáról tájékoztatta a résztvevőket, amely a földtani kutatás jelenlegi helyzetére vonatkozott. Az előadások után az első napon megtekintették a somoskői várat, a bazaltömlést. A második napon Sült Tibor. a Nógrádi Szénbányák igazgató-helyettese a vállalat jelenlegi műszaki, gazdasági tevékenységéről tartott ismertetőt, majd dr. Várkonvi József, a vállalat főgeológusa a nógrádi szénmedonce földtani felépítéséről tartott előadást. Az előadásokat mindkét napon igen élénk vita követte. Számos kérdés hangzott el. amit tisztáztak. A tanácskozás sok hasznos tapasztalatot adott a sziénvagvonkincs újraértékeléséhez. ;a távlati tervek elkészítéséh' £. NOGRAD - 1975. április 29., kedd. \
