Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-25 / 96. szám

Kongresszusi oklevelei nyertek R komplex intézkedési tervről tárgyaltak Centiméterekért folyt a harc Együttes ülést tartott leg­utóbb a ZIM salgótarjáni gyárában a pártbizottság és a szakszervezeti tanács. Az idei komplex intézkedési tervet vitatták meg és hagyták jó­vá. Vitaindítót dr. Dianovszki Gyula tartott. Többek között elmondotta, hogy a decemberi párthatározat végrehajtását szolgálja a terv, ami elsősor­ban az anyag- és energiata­karékosságra épült fel. A terv 10 millió forint eredmény el­érését szabja meg. Ez pedig a vállalat valamennyi dolgo­zójától és vezetőjétől, min­den szinten, az eddiginél jobb. felelősségteljesebb mun­kát követel meg. Hatékonyabbá kell tenni az üzem. és munkaszervezést. Tovább javítani a gyártmány­összetételt. Több új gyárt­mány előállításának kísérleteit kell megkezdeni. Szükséges számolni a nagyfokú létszám- hiánnyal is, amit ésszerűbb átcsoportosításokkal lehet el­lensúlyozni. A nagyteljesít­ményű, drága berendezéseket így lehet jobban kihasználni. Korszerűsítésre szorul az anyagmozgatás is. Jelenleg mintegy 900 ember foglalko­zik a gyár. területén anyag- mozgatással. A szállítási utak lerövidítésével, további gépe­sítéssel lehet eredményeket elérni. A gyárigazgató kérte a két testületet, és külön a szocialista brigádokat, hogy a munkafegyelem megszilárdí­tásához, az igazolatlan mu­lasztások csökkentéséhez a szükséges adminisztratív in­tézkedések mellett, segítse­nek még jobban a nevelő, fel- világosító munkával. A tervhez a vitában sokan fűztek véleményt. Többen fon­tos javaslatokat is tettek, mi­képp lehet a munkát javí­tani. Herczeg István, a párt- bizottság titkára összefoglaló­jában felhívta a figyelmet, hogy a jól kidolgozott tervet ne tekintsék véglegesnek, ha­nem azt az időközben változó igényeknek megfelelően min­dig módosítsák. A komplex intézkedési terv a decemberi párthatározat valóra váltását szolgálja. Előkészítésében kez­deményező szerepet vállaltak a pártszervezetek. Több fó­rumon foglalkoztak a felada­tokkal. Ugyanezt tette a szak- szervezet és KISZ-szervezet is. Fontos, hogy egységes szem­lélet alakuljon ki a végrehaj­tás során is. Az együttes ülés résztvevői megerősítették, hogy a gyár gazdasági fejlődésének leg­alapvetőbb tartaléka a terme­lési szerkezet javítása. Fon­tos, hogy a gazdaságtalan ter­mékek előállítása csökken­jen, növekedjék a nagyobb jövedelmet biztosító termé­kek aránya. Ezután felhívta a figyelmet a fokozott takaré­kosságra, a szükséges norma­karbantartásra, a szervezési, anyagellátási. karbantartási hibák megszüntetésére, a ka­pacitás fokozott kihasználá­sára. Ezenkívül sürgette a DH- mozgalom elterjesztését. Mind­ebben a párt, a szakszervezet és a KISZ tennivalóba is utalt. M. I. Üvegvágói; közölt Önművelés-kirándulás ! „Nem mondhatok mást, mint azt, hogy minden téren ez á legegységesebb brigád. Nyolc éve vagyok a főművezetőjük, de még senkiinek sem kellett fegyelmit adni, sőt, mégcsak a figyelmeztetésre sem volt szükség. Segítik, megbecsülik egymást.” Gáspár József, a sal­gótarjáni síküveggyár Zagyva I. üzemének főművezetője, aki 33 évvel ezelőtt került agyár­ba, s üvegvágó szakmunkás­ként hosszú évekig dolgozott, nyilatkozott így, amikor a László Jenő üvegvágó, több­szörös arany koszorús szocia­lista brigád mindennapi tevé­kenysége, élete Iránt érdek­lődtem. A főművezető szavai egy emberi közösség összeforrott- ságára, érettségére engednek következtetni, arra, hogy ez a kollektíva komolyan veszi fo­gadalmát, a szocialista bri­gádmozgalomban tett vállalá­sait. Hogyan is mondta a költő. József .Attila: „Doigoaáni csak pontosan, szépen, —I ahogy a csillag megy az égen,/ úgy ér­demes.” Igen. A pontosság, minden munkában fontos. Különösen fontos az üveges szakmában. Mert az üveg, ha felelőtlenül és vakmerőén bánnak vele, azonnal visszaüt, megbosszúl- ja magát: a húsba vág. Védő­kesztyű és csuklóvédő nélkül nem is szabad a zöldesen csillogó üveglapokhoz nyúlni. mással van elfoglalva, hiszen egész héten a gyárban dolgo­zott. Ismerős mondatok. Mennyi gyárban, üzemiben hallottam már! Mit lehet csinálni még­is? Mert lehet: és kell. Szabó . Gyula né raktáros — hiszem — helyesen válaszolt: — Az önművelés lehetősé­geit igyekszünk kihasználni. A könyvtár itt van a műhelybi- zottságmál. Az emberek ná­lunk olvasnak a legtöbbet. Főleg azok, akik iskolába jár­nak. Aztán otthon mindenki­nél a televízió, a rádió, az új­ság. A lehetőségekkel úgy lát­szik nincs baj. Részben élnek is vele. De hogyan lehetne jobban? Talán úgy, hogy a küliön-külön. megszerzett is­meretek közös feldolgozására, sort kerítenénk, kidolgoznánk megfelelő módszereit, formá­it. A brigádok keressenek olyan alkalmakat, amelyek lehetővé teszik számukra — mondjuk — az egy-egy tévé­adás, vagy újságcikk nyomán felmerült, vitatott kérdés kö­zös megbeszélését. Meggyőző­désem — csak ez. a vitatkozó véleménycsere segítheti haté­konyan az egyes ember gon­dolkodásmódjának, öntudatá­nak, iellemének pozitív for­málódását. Néhány évvel ezelőtt a kö­zös kirándulásokat még az jellemezte, hogy az emberek, amikor úticéljukhoz elérkez­tek, ieugorva a buszról, azon­nal a sörözők, vagy a borozók felé indultak. A város látni - valódival, nevezetességeivel alig törődött valaki. Ma — még nem minden esetben ugyan — fordított a sorrend, ami a szemlélet helyes válto­zását jelzi. Ezt a fordított sor­rendet tegyük általánossá! Tavaly kétnapos utat tet­tünk Sopronba — meséli Fü- lepi Ferenc. — Elmentünk Fertődre is, az Eszterházy- kastélyt megnézni. Visszafelé a Dunakanyarnak jöttünk. Esztergomon keresztül. Szere­tünk kirándulni. Szétnézünk, tapasztalunk, nyársalunk, füir- dünk... És dolgozunk. Még Sopronban is, vagy a majáli­son. Ilyenek vagyunk... A László Jenő szocialista brigád az idén balatoni útra készül és szeretné megnézni a budapesti Nagycirkusz műso­rát. Terveik —r reméljük — valóra válnak,/ Mert akik olyan szorgalmasan és jól dolgoznak, annyi hasznos tár­sadalmi munkát végeznek, mint ők, azok megérdemlik az elismerést, a támogatást. Sulyok László Bakos László brigádvezető — Mákos Nándor, a bá­nyamester behívott. Arról be­szélgettünk, milyen sürgős a nagy front előkészítése. Elő­ször azt számoltuk, mennyit kellene egy hónap alatt ki­hajtani a vágatból, azért, bogy időben elkészüljön. A cél 100 méter elérése volt. Ilyen elővájási teljesítmény még nem volt Ménikesen — mondja Bakos László, a bri­gádvezető, majd így folytatja. — A feltételeket is megbe­széltük. Az anyagellátást, a szállítás módját: Kaparóbe­rendezést kaptunk, ami gu­miszalagra töltött. A jövesztés persze roBoantással történt, a rakodás kézzel. Centimétere­kért folyt a harc. — A^ első siker 100 mé­ter 80 joentis havai előrehala­dás volt. Nagyon meg kellett ezért dolgozni — szól közbe Szűcs Zoltán. Akkor 3000 fo­ri nl^jutalmat kapott a brigád. — Már volt tapasztalat a jövőre. Egy másik alkalom­mal Nagy Imre, a párttitká­runk látogatott meg bennün­ket. Akkor meg arról beszél­gettünk, hogyan lehetne no­vember 7-re lyukasztani a vágatot. Erről volt szó a brigádértekezleten is, ahol Kaszás József, az aknavezető biztatott bennünket. Meg is kaptunk mindlent, amit kér­tünk. A vető miatt kétszer is kellett a vágatot lyukaszta­nunk. Októberben már 117 méter vágatot hajtott ki a 9 taaú brigádunk — mondja Bakos László. Az elmúlt év verseny érté­kelése szerint a Rózsa Fe­renc ifjúsági aranyérmes izocialista brigád Ménkesen eves átlagban 138 százalékra teljesítette tervét. Ez 292 méter hosszú bányavágatot jelent terven felül, vagyié jóval többet mint amennyit három hónapra a normában megszabtak. Mi a siker titka? A kérdésre, a délelőttös szak harmadik tagjától, Gu­lyás Miklóstól kértünk • vá­laszt. — Egységes a brigád. Ná­lunk nincsenek kisiklások. Én még kosiztot sem szoktam hozni, mert azzal is csak az idő telne. Nincs hiányzó, és amikor szükséges, szabad szombaton, vasárnap is jö­vünk. Megvan az egyetértés, és így könnyebb a munkát jól megszervezni. Úgy gondo­lom, ezért is szocialista ez a brigád. — Mindenki vájár nálunk, sőt valamennyien letették már a robbantómesteri vizs­gát. Egy bányásztechnikus is dolgozik közöttünk. Bakos Szűcs Zoltán István, Miskolcon, végzett. Rendszeresek a szakmai tan­folyamok, amelyeken részt veszünk. Gépkezelővizsgás már a legtöbb. Most szerve­ződik az F6-os gépkezelő tan­folyam. Valamennyien részt veszünk ezen, hogyha később gépet kapunk, ne legyen aka­dály. A szakmai mellett a politikai képzésben is ott va­gyunk. A patronálóval együtt Gulyás Miklós öt párttag van már a brigád­ban. Én. a marxista esti egye­temre járok. A brigádtagok családi élete is példás. Úgy gondolom, mindenben meg- "o'.elünk a szocialista brigád- teltételeknek —, mondja a briigádvézető. — Hol dolgoznak most? — Nem valami kedvezmé­nyes munkahelyen — mondja nevetve a brigádvezető. Az­után egymás után sorolják a gondokat. — A bánya legmélyebb né* szén, ahová a meleg levegő is leszorul. A víz is ott van, esetenként egész műszakon szivattyúzni kell. A déli me­zőben légvágatot hajtunk. A bejárattól több mint 7 kilométerre van a -munka-he* lyünk. Ez azt jelenti, hogy csak öt és fél, hat órát tu­dunk hasznos munkával tol'1 teni. Csillés módszer van új­ra. Nehéz a munka. — Milyen a bri&ádteljesít- mény? — Az első negyedévet 127 százalékkal zártuk. — kap­tam a választ. Nem véletlen, hogy a Ró­zsa Ferenc szocialista brigád sikerrel pályázta meg a me­gyei pártbizottság által ala­pított tíz kongresszusi okle­vél közül az egyiket Rá­szolgált erre az elismerésre a kilenctagú kollektíva. B. J. Munkában a növényvédő állomás /Vem „kutathatnak “-segítenek Fülepi Ferenc üvegvágó briigádvezető-helyettes befeje­zi a megkezdett .munkát — néhány pillanat az egész —, aztán mosolyogva fordul fe­lém: — Mi járatban itt ná­lunk? — kérdezi. — A brigádról szeretnék ír­ni. . Arról, hogyan élnek, szó­rakoznak, milyenek a műve­lődési lehetőségeik? Meglepődik. Látom, egészen másfajta kérdésekre számí­tott. Sokkal inkább beszélne a termelésről, a társadalmi mun­kákról, az iskolák patronálása- rói. mint ezekről. k — Nézze, a kulturális válla­lásaink között az szerepel, hogy 80 százalékban részt ve­szünk a társadalmi és kulturá­lis rendezvényeken, a külön­böző tömegpolitikai oktatá­son. Közös kulturális tevé­kenységünk azonban ennél több. Például évente egyszer kirándulást szervezünk, • ha­vonta egy-lkét alkalommal meghallgatunk egy TIT-elő- adást, és nagyinéha megné­zünk egy^sgy kiállítást. Más­ra nem futja az időnkből, az erőnkből. Tizenhatan vagyunk a brigádban, családosok, vi­dékről járók, és ráadásul két műszákban dolgozunk. A sza­bad szombatjaink nem esnek egybe, egyetlen külön szabad- naoumk a vasárnap. Ez sok mindent megmagyaráz, nem ? Közös programokat 'csak va­sárnap lehetne szervezni. de ilyenkor mindenki valami SZERTEÁGAZÓ) feladata van a Nógrád megyei Nö­vényvédő Állomásnak. Ami­kor 1954-ben Mohorán meg­alakult „elődje”, tennivalójuk főként a szolgáltatásokra kor­látozódott. Szükség is volt rá, hiszen a megye termelőszövet­kezeteiben csak itt-ott akadt a vegyszerezéshez, műtrágyá­záshoz való gép. Az azóta el­telt több minit két évtized alatt sokat változott a hely­zet: kialakultak a mezőgaz­dasági nagyüzemek, jelentős szerepet kapott a kemizálás, egyre inkább felvetődött az igény, hogy a gépek a ter­melőüzemekben legyenek, ahol a növényvédelmi mun­kákat optimális időben vé­gezhetik. Az állomás lassacs­kán átalakult szaktanácsadó­vá. — Most is fenntartunk még egy készenléti brigádok, ha sürgős beavatkozásra van szülkség, segítünk — mondja Tóth László, az állomás fia­tal igazgatóia. Az állomás mintegy 200 fé­le növényvédőszerrel dolgo­zik. Nem ..kutatgatnak”. az a törekvésük, hogv az úi sze­reket kipróbálják, kellő ta­pasztalatokat szerezzenek ha­tékonyságáról. hogy mielőbb a' termelés szolgálatába tud­ják állítani. Ezt a célt szol­gálják a különböző bemuta­tók. Évente 10—15 ilyen ese­ményre kerül sor. — A termelőszövetkezetek növényvédelmi feladatokat ellátó szakemberei a helyszí­nen győződhetnek meg az új anyagok képességeiről, a megye sajátos körülményei között — jegyzi meg az igaz­gató. — Most a cukorrépa új hatóanyagainak megismerése egyik legfontosabb teendőnk. AZ ÁLLOMÁS ..hazikertjé- ben” és a mini-üvegházában is jó lehetőség kínálkozik er­re. Szinte óráról órára figye­lemmel kísérhetik: miként ..viselkednek” a növények és a vegyszerek. Amikor az első kórokozókat felfedezik, máris írják a körlevelet, a felhívást a mezőgazdasági üzemeknek, kezdődhet a védekezés . .. — Van „hálátlanabb” fel­adatunk is. A növénwédő- szefek felhasználását szigo­rú előírások szabályozzák. Az adagra nem lehet rátenni „még egy lapáttal”, s fontos a várakozási idő betartása. Járási felügyelőink rendsze­resen járják a határt, alapos ellenőrzéseket tartanak — magyarázza Tóth László. Feladatuk másik részét a hatósági munka ielenti. A megyéből almát, búzát, bo- gyósgyümölcsöt. ipari fát. Ve­tőmagot szállítanak a t&z-ek külföldre. A termények az országot csak abban az eset­ben hagyhatják el. ha nö- vényegészségü gvi bi zonví t ­vánnyal rendelkeznek. Ennek kiállítása a növényvédő ál­lomás feladata, csakúgy, mint a megye piacainak rendszeres ellenőrzése. A lakosság a szőlő-, gyümölcs- és rózsafa- vásárlásiakor joggal kérheti e bizonyítványt az eladóktóL ők ezt az állomástól kötele­sek beszerezni. — A magtárakat, tároló- helyeket is gyakran vizsgál­juk. A legtöbb kifogás a Nóg­rád megvei Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalattal kapcsolatban merül fel — említ egy példát a hatósági teendők közül Tóth László. Áz állomás laboratóriuma, mim maga az egész létesít­mény korszerűen felszerelt. A laborvezető. Cserháti Zol­tánná és munkatársai egyik vizsgálatot a másik utón vég­zik. „Tenyésztik” a kórokozó­kat, hogv aztán növényvédő- szerekkel pusztítsák őket, s legtöbbször a csodás mikro­világban lezajló jelenségekét csak mikroszkópon keresztül tudják követni. —Drágák a vegyszerek, s az állam a költségekből so­kat vállal magára. Célunk és feladatunk, hogy egyegy szer engedélyezése előtt 30—40 szerhatósági vizsgálattal „ki­ismerjük” tulajdonságait — mondja Cserhátiné. A laboratóriumnak külön kis gyűjteménye van a me­gyében található rovarokról, lepkékről. Kiss István féltő gonddal kezeli őket. Előtte az asztalon épp a „rovarfo- gó” tegnapi zsákmánya. — A beazonosítást könnyíti e gyűjtemény. Amellett áz állomás szakemberei rendsze­resen tartanak a termelőszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok dolgozóinak ismeretter­jesztő előadásokat, segítik a kertbarátok munkáját. liven alkalmakkor szemléltetőesz­közként használjuk fel — magyarázza. Vizsgálataikból nem hiá­nyozhat a matematika sem, E.gy példa: a szamócaatka vizsgálata során Kiss István mikroszkóppal 500 ezer pará­nyi lényt számolt meg. Nem csoda, ha a végén már káp- rázott a szeme. — Az állomás műszerei­nek. berendezéseinek értéke több mint 20 millió forint. Zömében egyetemi végzett­ségű szakemberek kezelik ezeket, hogv a mező« ’«ság mind nagyobb hasznát lássa — jegyzi meg a séta során Tóth László. Azt már nehe­zebb, lenne számokban kife­jezni, hogy munkájuk nyo­mán, a szántóföldeken meny­nyi a megtakarítás. Egy azon­ban bizonyos: ma már az ioarszerű termelés szélesedé­sével elengedhetetlen a me­gyei növényvédő állomás te­vékenysége. BENN AZ ÉPÜLETBEN virág és virág. A növénvek mintha tudnák, ^ol kaotak helyet. Zöldebbek, üdébbek, mint máshol... Szabó Gyuia NÓGRÁD — 1975. április 25., péntek 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom