Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-24 / 95. szám
A Magyar Televízió „Volt egyszer” címmel filmet forgat Gyárfás Miklós hasonló című kisregényéből. Rendező: Gaál András, operatőr: Borny Gyula, főszereplő Bálint András. A képen: Bálint András és Dönner György a film egyik jelenetében. tévéajánlatunk Mai 81.30: Királyok, szélhámosok. áldozatok. Történetiek Egon Erwin Kisch életéből és életművéből. A ..száguldó riporter” önéletrajzi elemekkel átszőtt írásaiból készült tévéielene- tok három kötetből valók: a Szenzáció, szenzáció, a Kalandozások öt világrészben es a Mit Iáittam Mexikóban, című könyvekből. ' ! Kisch szubjektív líráját, egyéniségének bő humorát és humanizmusát érezzük műveinek - tévéfeldolgozásában is. A jelenetek beavatták a nézőt a régi prágai úi.sások kulisszatitkaiba, elviszik a korabeli szenzációs események színhelyére: malomtűz- höz. munkanélküliek nyomor- tanyáijána, gyilkosságok helyszínére és vélt gyilkosok közé. bepillantást enged nagy nyomozások műhelytitkaiba. S mindezt megeitően kedves humorral, harsány vidámsággal, vagy hátborzongatóan groteszkül. A kiváló korrajzot adó történetek hősei kisemberek éjs maga a riportírás klasszikusa. Egon Erwin Kisch, akit Bujtor István, jelenít meg. 5Mindenki megkönnyebbült, amikor Köpetzy végre felemelte a poharat és Rózsi elé tartotta. Még gyors egymásutánban két üveg durrant, így az összes pohár megtelt. — Jól van, doktorkám, nem haragszom, minden költő hülve. Az is az volt, akit a múlt héten kilőttünk \ sorból. De jobb, ha most vigyázol... — Kérlek, tisztelettel én ezt két évvel ezelőtt írtam — könnyezett Rozgonvi és poharából a zakójáig locsolta a pezsgőt. — Akkor is háború volt. Szent háború. Erre igyunk! r- mondta Köpetzy — Na, proszit!.... Krisztina nem ivott. Csen. desen imádkozott magában. Mellette ült Tószeghy Kázmér zászlós, Köpetzy segédtisztje, és tekintetét le sem vette a lányról. De az nem hallotta a zászlós szózuhatagát: — Édes... Lehet, hogy hol- nap valamennyien meghalunk... Nem érti? Szeretem... Maga szerelemre termett... Magácska gyönyörű Tószeghy egészen belevörö- södött a nagy vallomásba és amikor látta, hogy Krisztina áhitatosan lehunyja a szemét, boldogan könyvelte el: a lány már puha, csak a megfelelő alkalmat kell kivárni. — öt perc múlva éjfél! Rózsi, töltse tele a‘ poharakat! — kiáltott Eötvös. _ A győzelem éve virrad rá nk — kiáltott Köpetzy és a lisztek éljeneztek. — Még egy perc — figyelte az órát az ezredes... A rádió- 1 t *n megszólalt) a harang,,, mindnyájan felemelték a poharukat. Felcsendültek a (Kisregény) Himnusz első akkordjai, Köpetzy ünnepélyesen megszólalt: — Magyar testvéreim. Hamarosan elvonul a viharfelhő és kivillan, kivilágoso- dik hazánk gőtét ege... Ebben a pillanatban elhallgatott a rádió, egyet pis- lant' a villanykörte és sötétség borult az óvóhelyre. — Szabotázs! — ordított Köpetzy — Tiszt urak! Uraim! — mondta és Rózsi gyufájának fénye mellett, tántorogva megcélozta az óvóhely nehéz vasajtaját. — Nyugalom testvérek! Azonnal Intézkedem — ígérte és kirohant. Ha valaki akkor azt mondja neki, hogy ebben a házban csak 1945. május elseje tiszteletére gyullad meg újra a villany egy kommunista szerelőbrigád felajánlása nyomán, Köpetzy egy tár töltényt enged a Vakmerőbe. De persze, ezt senki sem mondta a jelenlevők közül. Nem is gondolta... Amikor Köpetzy és a nyilas tisztek kiviharzottak a pincéből, Rózsi meggyújtotta a petróleum-lámpát. Az imbolygó fényben halott- sápadt arcok meredtek egymásra. — Ez egy éllat! — monáta Eötvös. — Ezt a hangot nem tűröm — csattant fel Eötvösné. — Márpedig állat! — szólalt meg Rózsi. A bejelentést döbbent csend fogadta. A tíz esztendőn át tárgynak kezelt lány, először nyilvánította véleményét. — Azonnal takarodjon innen! Ki van rúgva! Hogy jön ahhoz, egy ócska paraszt, hogy így beszéljen egy úrról. Nem akarom többé látni. Rózsi már maga is megijedt. Önkéntelenül szaladt ki a száján a mondat. — Méltóságos asszony... — Maga még itt van? — kiáltotta Eötvösné. — Takarodjon ! — Megyek méltóságos asz* szony... De aztán ne tessék hívni, mert nem jövök... — mondta csendesen és tíz év alatt most fordult meg vele először, hogy egy ajtót nem csukott be maga után. — És holnap te fogsz főzni, mosogatni, fűteni, takarítani ? — kérdezte Krisztina. — Az ám — hümmögött Eötvös. — Reggel ez már itt kaparja az ajtót — mondta könnyedén az asszony és életében e’őször maga vetette pieg az á.gvakat. Kriszhna nem felelt ö 4 NÖGRÁD - 1975. április 24., csütörtök [ tudta, hogy Rózsi nem jön vissza. Magában azért' színÉrtékelték a felszabadulási bélyegkiállítás tapasztalatait Gazdag anyagot bemutató, nagy édeklődére számot tartó jubileumi bélyegkiállitást rendeztek a megyeszékhelyen. A kiállítás a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Bélyeg- gyűjtő köre, művelődési központja, MHSZ-szervezete. valamint az öblösüveggyár bélyeggyűjtő köre közös rendezésében került bemutatásra. A rendező szervek e hét elején tartották meg azt a záróaktust. ahol értékelték a tapasztalatokat és kiosztották a bemutatott anyagok kiállítóinak a megérdemelt tiszteletdíjakat. A jelentős fila- té’iista eseményen megjelent Rábai László, az Északterületi Bélyeggyűjtő Iroda vezetője is. Juhász László, a kohász bélyeggyűjtőkör titkára — a MABÉOSZ országos elnökségének tagja — röviden mél" tatta a megrendezett kiállítás jelentőségét, tapasztalatait. Hangoztatta, hogy a rendező bizottság derekas munkát végzett ugyan, az azonban még nem vezetett volna egyedül sikerhez. A sok-sok társadalmi munkás, a szorgos kezű bélyeggyűjtők segítsége, közreműködése volt szükséges a kiállítás sikeréhez. A kiállításon bemutatásra került a tudományos szó-, cializmus megalapítói, Szov- jet-Oroszország, Szovjetunió bélyegen, a II. világháború. Magyarország bélyegei 1945. ulán. szovjet és magyar festmények, a magyar sport 30 éve, fegyveres erők a békéért, szovjet múzeumok festményei, magyar—szovjet barátság a bélyegeken és még egyéb téma. A kiállítás jól tükrözi a felszabadulástól eltelt időszak fejlődését és bizonyította: a bélyeggyűjtés ma már nem csupán hobby, hanem ilyen szinten művészet. A kiállítás két fővédnöke: Antal Gyula a kohászati üzemek igazgatója volt. A fővédnökök, védnökök és pártoló szervek ■ tiszteletdíj a it oz alábbi bélyeggyűjtőknek., kiállítóknak nyújtották - át: 3óna József. Dóczy Miklós, Földi Jenő. Jeszemszky Miklós. Juhász Lászlóné, Juhász László, Kiss Imre. r'r. Kovács Tibor. Körmendi Ferenc, Valent Nándor. További, mintegy 40 bélyeggyűjtő részesült ökleiéi díjazásban, mivel sokat te - tek a felszabadulási bél ve kiállítás sikeréért, amel'’ N több mint 500-an tekintett k "mfj. A már befejeződ"' kiállításon nagy sikere vö t az erre a célra kiadott em - léklapnak, valamint az emlékbélyegzőnek, amely messzi földekre is elvitte a rang s kiállítás egyben Salgótarján hírét. Különben a szakemberek és látogatók egyaránt nagy elismeréssel szólnak erről a kiállításról, amely tanúsította: a bélyeggyűjtés ma már nem a kiváltságosaké. Huszkajenő 1902, december húszadikán mutatták be a Népszínház, ban a Bob herceg-et. Ez volt az első operett Budapesten, amely százszor ment egymás után. Érdekes idéznünk az egyik újság birá-latából a következőket: „Három \fiatal miniszteri segédfogalmazó, mindegyik az Országos Kaszinó tagja, összeálltak, hogy a hivatásosoktól elvegyék a kenyeret és írtak egy operettet Bob herceg címen. A darab egy incifinci kis színészlány kedvéért íródott. . Az egyik miniszteri segédfogalmazó Huszka Jenő, az „incifinci kis színészlány” pedig Fedák Sári volt. Mindezt azért idéztem fel, mert a magyar operett kimagasló képviselője, Huszka Jenő száz évvel ezelőtt, 1875. április 24-én született. Zenei tehetsége korán jelentkezett. Tizenegy éves korában már a Szegedi Zenede növendéke és alig tizenhét évesen a budapesti Zeneakadémián található, ahol Hubay Jenő mesteriskolájában hegedűművésznek készül. Huszka Jenő nem elégedett meg hegedű-tanulmányaival; egyidejűleg jogot tanul és 1896-ban megszerzi jogi doktorátusát a budapesti egyetemen. Útja ezután Párizsba vezeti. Hadd áruljam el azt is, hogy első színpadi játéka Tilos a bemenet címmel, 1899. szeptember másodikén került bemutatásra. Valljuk be őszintén: ez még nem volt az igazi nagy Huszka-siker. Első, kirobbanó diadala Huszkának a bevezetőben em. lített Bob herceg című operettje volt, mely egybeesett a magyar operett fénykorának elindításával. Érdekességképpen megemlítem, hogy Prince Vagabund címmel az Egye. sült Államokban is bemutatták. Utána az amerikai zenekarok és énekesek állandó műsorán szerepeltek a nagy sikerű Huszka-operett dalai. Színháztörténeti érdekesség: 1903. november hatodikén Huszka Jonő Aranyvirág című operettjével nyitották meg az egykori híres Király Színházat. Összesen tizennégy ope. rettet írt. Muzsikájukat ma is játsszák, számos alkalommal újítják fel operettjeit. Ki ne emlékeznék szívesen vissza a Gül baba, a Tündérszerelem, a Lili bárónő, Mária főhadnagy, az Erzsébet, a Szép Juhászné, vagy az utolsó, az 1955-ben bemutatott Szabadság, szerelem fülbemászó, kedves dallamaira. Huszka Jenő nemcsak operettmuzsikát komponált. Számos dal is nevéhez fűződik: a Petöfi-ciklus, a Két veréb, hogy csak néhányat idézzünk fel a sok közül. Befejezésül hadd kanyarodjak vissza ismét az első nagy sikerhez, a Bob herceghez, melynek első felvonásában arra tanították az udvari oktatók György királyfit, miképpen kell viselkednie az idegen udvarok követeivel. Amikor a magyar követre került a sor. Bobnak el kellett mondania — a szerepe szerint — a következő kérdést is: — Hát még mindig huncut arrafelé a német? A népszerű Huszka-operett egyik előadását végignézte József Ágost királyi herceg is feleségével. Mikor az emit- tett jelenet következett, a Bob herceget alakító Fedák Sári. szigorúan ragaszkodva szerepe szövegéhez, vidáman kérdezte a hoppmestert: — Hát még mindig... Nem fejezhette be, mert Konti József, a karmester jelt adott a zenekarnak, a következő pillanatban a nagydobos már beleütött dobjába, zengett hangosan a cintányér, zú- gott-harsogott az egész zenekar. A herceg nem hallhatta tehát a Bécs felé kevéssé ki. vánatos kérdést. A jelenet után Konti József az első so- roje felé fordult, ahol az újságírók ültek: — Látjátok fiúk, ez vagyok én!... Révész Tibor Szakmunkástanulók nyári szaktábora Képzőművészeti / kiállítások Vörös Rozália festőművész gobelin- és pasztell kiállítása április 24-én nyílik a budapesti Csók István Galériában. A május 8-ig megtekinthető tárlatot Aradi Nóra művészettörténész nyitja meg. Hat fiatal iparművész mutatkozik be munkáival Szek- szárdon a Szinyei Mense Teremben április 24-én. A kiállítók — Bán Mariann keramikus, Jégén vés János üvegtervező. Kalmár Zsolt ötvös. Oláh Tamás gobelintervező. Papp László ötvös, Szalontai Éva n yomobtany ag-tervező — kivétel nélkül az utolsó két- három évben diplomáztak az Iparművészeti Főiskolán. Többen közülük már eddig is sikeresen szerepeltek a különböző pályázatokon, tárlatokon. A május 8-ig látogatható kiállításukat Szuppán Irén Munkácsy-díjas textiltervező művész .nyitja meg. költ, hogy ne Is jöjjön. Letérdelt az ágya elé és folytatta az imát: — Istenem, add, hogy vége legyen ennek a szörnyűségnek. én megígértem, hogy addig dolgozni fogok Rózsi helyett is. csak engedd, hogy éljek. Szeretni akarok, aat akarom, hogy gyerekeim legyenek. .. Ne haragudj, hogy ilyennel fordulok hozzád, de te úgyis belelátsz a gondolataimba, és tudod, hogy amióta Júlia elmesélte bűnös szerelmét vőlegényével, éjjelente felriadok, és mindig bocsánatodat kell kérnem vétkes álmaimért. .. Add, hogy ne haljak meg anélkül, hogy megismerjem ezt a furcsa, félelmetes, t'tkos. . . Miatyánk. .. ki vagy a meny* nyékben... — Feküdj le. Kriszti — simogatta meg a magában mo- tvogó lány fejét Eötvös. — Egyszer el kell múlnia ennek is. Nem is fogsz rá emlékezni. .. Az Eötvös család lefeküdt, de egyikük sem aludt reggeligRózsi leült a közös óvóhely egyik sarkába, két homokzsákra. — Mj az, maga nem a mél- tóéklfal alslik? — mondta gúnyosan Csokonai Melanie. A kiszikkadt vénkisasszony a második emeleten lakott és zongoraleckét adott. Családfáját Csokonai Vitéz Mihály- ra vezette vissza és Eötvösöket azért gyűlölte, mert Eötvösné egy alkalommal kijelentette, hogy Meianie ősei tót parasztok voltak és magyarosított nevet használ. Melanie viszont városszerte híresztelte, hogy Eötvö- húsz évvel ezelö't még C> -reicher vo!f. és nem is ttatos. bogy ő-■■’••errs tenv. Nem is vállalta Kr'sziina oktatását. (Folytatjuk) Már megkezdték az előkészületeket, hogy az idén is megrendezzék a szakmunkástanulók hagyományos nvári szaktáborait Ezekben 1973 ben összesen min! e;j v 700 fiatalnak nyílik lehetősége arra, hogy csalinem két héten át kellemes, pihentető környezetben, zavartalanul fejleszthesse tovább kulturális. technikai ismereteit; ér! ; szakemberek irányításával foglalkozhasson kedvenc „hobby”-jéval. «
