Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)
1975-04-22 / 93. szám
J Képei oyő elolt Szocialista brigádok megyei vetélkedője % Közepes rtrűso Eleven és változatos volt az elmúlt műsorhét. ami azonban színvonalát illeti, ilyen vonatkozásban erősen megkérdőjelezhető amit ösz- szességében kaDtunk. Kétségtelen tény, hogy néhány kiemelkedő .programhoz is volt szerencsénk, mint például csütörtökön este. amikor Balzac világhírű regénye, a Goriot anó nagy igényű fran- c:a filmváltozatát láthattuk. A nagy francig író az emberi lélek ábrázolásának egyik legkitűnőbb mestere, s ez a „lélekbe’átás” olyan műveiben kristályosodik ki a realista ábrázolás eszközeivel, mint a Goriot aoó is. Elsőrangú szereposztás avatta vizuális élményünkké is most a regényt, a francia színészek mellett a szinkron közreműködői sorában olyan nevekkel, mint Páger Antalé. Szactsvai Lászlóé, Mád; Szabó Gáboré. Káldi Nóráé, Győri Ilonáé. Hason lök épr>on tartalmas összeállítást nyújtott a szerda esti Színházi album, amélv ..számró! -számra ” mind tudatosabb szerkesztési elveket tükröz, örvendetes, hogy úiabban tudósításaival, riportjaival, műsormomtázsaival nem reked meg a főváros keretei között, de felkeresi a számottevő vidéki produkciókat és művészeket is. Ezúttal is ezt tette Kedden és szerdán láthattuk A Brü'hne—Férbach-eset című. kétrészes NDK bűnügyi tévéfilmet, mely egy valóságosan megtörtént, példátlan justizmordot dolgozott fel. annak mindmáig kibogozat- lan politikai hátterét kutatva. A produkció készítőinek törekvése. Szándéka egyértelműen világos: fényi deríteni a bűncselekmény-soroza*' hátterére, az események látható és láthatatlan mozgatóinak kilétére, szerepére a történésekben, a „legfelső” régiókban. Ez a szándék a plusz, ami felül emeli a filmet a szokványos bűnügyi produkciók átlagán. Szombaton délelőtt láthattuk A művészbejáró című francia filmet, A limonádé- izű történet vígjátéknak indul, végül tragédiában zárul. Ez a műfaji ke versé« nem tesz jót a produkciónak, végül is készítői olcsó szenti- me.n,talizmuSban keresnek kiutat . Hasonló tehertételekkel birkózott a szombat este látott öreg rabló nem /vén rabló című szovjet filmvígjáték is. Bár ebben sok meggyőző erejű költészet lengte körül az alakot, az alapmondandó lényege erősen vesztett ’ erejéből a számos valószínűtlen helyzetben. Nehezen elképzelhető például, hagy egy nyugdíjazásra „ítélt” nyomozó használhatósága bizonyítására kép-, majd pénzrablónak csapjon fel, csak azért, hogy legyen mit kinyomoznia. Megemlíthetném még a hét műsorában a két kőkorszaki szaki, a közismert, és .népszerű Frédi és Béni jelentkezését két adásnapon is. A kacagtató történetkék ezúttal mintha kissé túlírottak, szerkezetileg széthullóban lettek volna a korábbi. egyetlen helyzetre épülő epizódoknál. Vasárnap este vetítette a televízió az úi sorozat. Décy: Felelet című regénye tévé- vá!toz«tának negyedik részét. Ez utóbbi, a korábbi részekhez képest mintha veszített volna tempójából, cselekmé- nvességéből. Mindent összegezve: közepes értékű műsorhetet tudunk magunk mögött (b. t.) Iskolagaléria Mészáros Géza kiállítása A salgótarjáni Bolyai Gimnázium Debkovits Galériájának immár sok éve hagyományos kiállítássorozata keretében nyílt meg tegnap délelőtt Mészáros Géza Derko- vits-díjas festőművész kiállítása. A galéria és a művész is fontos eseményt ünnepelt a kiállítás megnyitóján. A fiatal fővárosi képzőművész személye és alkotásai ugyanis nem ismeretlenek a megye kénzöművészetet kedvelő közönsége előtt. Ot. magát személyes szálak is kötik Nóg- rád megyéhez, hiszen résztvevője volt az elmúlt év nyarán első ízben megrendezett salgótarjáni képzőművész tábornak, s így alkalma -nyílt arra, hogy megismerje a dinamikusan fejlődő Salgótarjánt és környékét, annak napról napra változó, sokszínű arculatából ihletet merítsen művészi alkotó munkájához. Művész és közönség találkozásának különösségét jelentette az is. hogy a Derkovits galéria Mészáros Géza első önálló kiállításának megrendezésére vállalkozott. S hogy ezt .tudatosan tette, azt bizonyítják a gimnázium aulájában kiállított színkontrasztokra épített drámai feszültségű, művészileg kiérlelt képek, melyekből egy tehetséges, jól felkészült, társadalmilag érzékeny és elkötelezett művész munkássága ismerhető meg. A galériát „gondozó” Czin- kie Ferenc, Munkácsy-díjas, Érdemes művész meleg, köszöntő szavai után, Bereczky Lóránd művészettörténész mutatta be a jelen levő diákoknak és vendégeknek Mészáros Géza műveit. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy Mészáros műveinek középpontjában az ember áll, s e középpontba állításból kiérezhető a művész álláspontjának ingadozása a lírai és drámai ábrázolás között. Nem tagadható azonban, hogy Mészáros Géza belső problémái társadalmi érzékenységet rejtenek s egy közösséget gazdagító művészegyéniség kibontakozásának útját mutatják. A mintegy negyven alkotást: bemutató kiállítást május, ötödikéig tekinthetik meg az érdeklődők. Mai tévéajánlatunk 21,15: Nyitoti Könyv Csík Gyula: v4 tolvaj és a bitók A Nyitott Könyv című aorozat ezúttal Csák Gyula új novellás- kötetét mutatja be. amelyet 1974- ben jelentetett meg a * Szépirodalmi Könyvkiadó. A kötet há- ;rom novelláját dolgozták át televízióra: a Remek, a Pereskedők és a Hagyaték címűt. A Remek című Írás bősei egv gvámolibalan kutatóorvos féri és kénx’eskedő, ám határozott felesége. A féri válni készül, de soha nem jut el addig, hogv ezt meg merje mondani. Mire pedig elszánja magát, hogy telefonon bejelentse szándékát. felesége megelőzi, s ott hagyja. A Pereskedők az elvált apa harca a «vermekéért — akiről időközben kiderült, hogv nem is a sajátja, mégis magánál akarja tartani a kisfiút. A Hagyatékban az elhuhvt megfricskázza két öreg barátlát. Végrendeletként hagvott levelében bevallia. mindkét barátja feleségét elszerette . . . — Megtanítalak én olvasni — mondta Krisztina, amikor tizenhárom esztendős lett. — Minek az nekem, kisasz- szonyka? — Legalább tudsz olvasni az imakönyvedből... — Tudok én sok imát fejből is, meg az egész lorettói litániát — tiltakozott Rózsi, ám a szeme elárulta, hogy szívesen megtanulná a betűk titkát. Nem kellene legalább a Böskét megkérni, hogy olvassa fel neki a Friss Újságból az öngyilkosságokat, meg a szerelmes történeteket... Hat hónap múlva Rózsi már segítség nélkül olvasta az újság címlapjának nagybetűs híreit, mely közölte, hogy kitört a háború. Ez azonban semmilyen érzést nem váltott ki belőle. Számára a háború — legalábbis egyelőre — semmit sem jelentett. Férfi rokona nem volt, akiért izgulnia kellett volna. Legfeljebb annyi változást észlelt, hogy Eötvösék látogatói közül sokan tiszti egyenruhában jelentek meg és amiitkor a kávét, vagy a konyakot felszolgálta, nem a lóversenypályák, hanem a harcterek eseményeire! folyt a vita. Régebben ilyen félmondatokat hallott: — Csillag egész biztos megnyeri a d-erbyt. hacsak... Mostanában: — .Hitler feltétlenül megnyeri a háborút, hacsak... De Rózsinak sem Csillaghoz, sem Hitlerhez nem volt köze. Tulajdonképpen azt sem tudta, hogy melyik a ló és melyik a kancellár. A háború évei alatt a társaság tagjai közül sokan kimaradtak. Rózsi egyiknek sem tudtak a nevét. A nagyorrú, a raccsolós, a csipkedés. .. ilyen neveken raktározta el tudatában Eötvösék úri vendégeit. Egy éjjel ezt is elmesélte a méltóságosnak, Eötvös nagyot nevetet rajta. Aztán éjszakánként elmesélte: — A nagyomí elesett Sztálingrádnál. .. Máskor: — A raccsoló át akart szökni az oroszokhoz, de lelőtték. .. Alig egy hét múlva: — A csipkelődés sem csíp I már beléd többé. Felrobbant alatta egy akna. Az oroszok egy tanknak szánták és egy marha ment rá — mondta és nagyot nevetett a viccén. Ez volt az első esőt, hogy Rózsi kérés és unszolás nélkül vágta pofon a méltóságos urat. Húsz pengőt kapott érte. Mivel az eltelt tíz esztendő alatt egy fülért sem költött, matraca alatt egy kis zsákban már közepi ezer pengő rejtezett. Időnként boldogan számolta a pénzt. Úgy tervezte, hogy a háború után vásárol valahol néhány hold zsíros földet, keres hozzá egv jóvérű legényt, akiből gazdát csinál. Eötvösné 1944 őszén arra akarta rábeszélni az urát, hogy menjenek ki Nyugatra. — Én nem hagyom itt a házamat, a birtokaimat! Nekünk semmi bajunk sem lehet. Élelmünk annyi van a kamrában, hogy még, Rózsi szobájában is sonkák lógnak. .. — utasította el Eötvös. — BiMesz is reggelenként 4 NÓGRAD — 1975. április 22., kedd Tudásból, helytállásból — jelesre vizsgáztak vetélkedőre, járták « könve- f «rakat, a múzeumokat, vásárolták és olvasták a körív* veket, a verseny megadott irodalmát. Aktív közösségi kultúrmunka volt ez á javából, Olyan gyakorlati tett amely a kultúra megbecsülését. a művelődés igén vét terjesztette. A szocialista brigádok — erről győzött meg a játék — komolvan vették a munkásművelődésben betöltendő szerepüket. Az ilven fajta vetélkedőknek épp ebben rejlik létjogosultságuk, legfőbb értelmük. Az SZMT kulturális ági lóri ós és propaganda bizottsága és a megyei tanács művelődésügyi osztálya által meghirdetett felszabadulási vetélkedőt tehát lén vegét tekintve betöltötte cél iát: tisztán és ékesen szólt hazánk 30 éves politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéséről. Dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, a zsűri elnöke gratulál az egyik csapatkapitánynak. A szocialista brigádok megyei felszabadulási vetélkedője, amelv a házi versen vek kezdetétől a vasárnapi döntőig jó féléven keresztül zajlott lezárult. Közel ötszáz szocialista brigád indult ezen a politikai. közművelődési szempontból oly nagyjelentőségű versenyen, s közülük kilenc mérkőzött a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban megrendezett döntőben a helyezésekért Napok választanak el ugvam bennünket a nagyszabású mérkőzéssorozat utolsó állomásától. de bizonyára még minden vetélkedőben elevenen él a verseny valamennyi izgalmas, annyi fejtörést hozó pillanata. Sokan úira végiggondolják, méhészé lik az egyes feladatokat: hol hibáztak. hogyan lehetett volna jobb eredményt elérni. A vetélkedő tehát szokásos utóéletét éli. Kanyarodjunk vissza azonban az időben. szóljunk a döntő, e „kétfelvonásos”. délelőtt 10 órától, este fél nyolcig tartó, rendkívüli koncentrációt, „állóképességet” igénylő maratoni versenyfutás eredményeiről, tapasztalatairól. Először a rendezésről! Jelzőimet — melyek lehetnének: nagyvonalú, lenyűgöző. nálunk még soha nem látott — igaznak, mindamellett kevésn füstölthússzagtól — mondta az asszony. — Te pedig Köpetzy őrnagy úr tabak kölnijétől illatozol — jegyezte meg a férfi, de nem szemrehányóan. — És ha bejönnek az oroszok? — kérdezte az asszony. — Ide? Kacagnom kell szívem, .. Legfeljebb az angolok, de tőlük nincs félnivalónk — mondta Eötvös és többé nem került szóba a tárna. Annál is inkább,. miért a nyilasok hatalomátvétele után Köpetzv ezredessé avanzsált és ő lett a kerület teljhatalmú parancsnoka. — Méltóságos asszonyom — mondta —, amíg én élek. ide egyetlen bolsevista sem teszi be a lábát. Ez Eötvösnét a legteljesebb mértékben megnyugtatta... 1944 karácsonyán Köpetzy ezredes Eötvösöknél ebédelt. Rózsi éppen a levest vitte be, amikor az ezredes azt mondta: — Bizalmasan közölnöm kell veled, méltóságos uraim, hogy az oroszok — na persze, csak pillanatnyilag — körülzárták Budapestét. A német csapatok rugalmas elszakadómozdulatokat végeztek, hogy beengedjék az oroszokat és így könnyűszerrel szét lesznek verve. Az új fegyverek pediig mór úton vannak... — És mi lesz, ha nem érkeznek meg? — kérdezte Eötvös. nek érzem annak a komolv és átgondolt munkának a jellemzésére. amelyet a szervezők és a játék közvetlen lebonyolítói végeztek. Kevés, mert egy ilyen, tiszta játékideiét tekintve, tíz órás, sok irányú elfoglaltságot, pontosságot és körültekintést igénylő szellemi vetélkedőt nem könnyű dolog jelentékenyebb zökkenő nélkül végigpörgetni, kézbentartani. Már-már emberfeletti erőt követel, Szerencsére ezzel az erővel rendelkezett mindenki, aki részt- vett a játékban, Angyalosi László játékvezető, a neki segédkező számviteli főiskolás lányok és a megyei művelődési központ munkatársai. Talán akadnak, akik valamelyest másképp vélekednek ettől, s ,néhánv technikai hibát — inkább fogyatékosságnak nevezném — kifogásolnak. Azt hiszem azonban, hogy ezek — például a telefon, a tévé hangjának meghibásodása — lényegtelenné zsugorodnak a játék egészének értékeinél. Ez a vetélkedő számomra mindenekelőtt azt bizonyította. hogy szellemi és technikai vonatkozásban egyaránt, mesterségbeli ^.udás tekintetében rendelkezünk olyan felkészültséggel, amelv a legnehezebb feladatok megoldására is képessé tesz; A vetélkedőben résztvevő brigádokról is csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. Szereplésük jó felkészülésről, alapos országos és megyei történelmi tájékozottságról ad tanúbizonyságot. Mert ne feledjük: ezek az emberek, bányászok, villanyszerelők. adminisztratív dolgozók. felszolgálók, és ki tudná felsorolni még hányféle más foglalkozást űzők mindennapi munkájuk becsületes végzése mellett készültek a Az első helvet a balassagyarmati állomásfőnökség Landler Jenő szocialista brigádja szerezte meg. fölényes biztonsággal, a többi csapatot negyed órával megelőzve érkezett célba. Második helyen a szécsényi ELZETT- gyár Minőség szocialista brigádja, harmadik helyen a cored i ÁFÉSZ József Attila szocialista brigádja végzett. Mindkét csapat olyan fiatal erőkből áll, akik még számos vetélkedő sikeres résztvevői lehetnek. A további sorrend a következőiképpen alakult*. Nógrádi Szénbányák November 7., a balassagyarmati Fémipari Vállalat Rudas László, a salgótarjáni Bányagépgyár Pattantyús, a kányáéi afcnaüzem Kandó Kálmán, a vendéglátóipari vállalat Furák Teréz és a tirlbesi aknaüzem Petőfi Sándor szocialista brigádja. Valamennyien emléklapot. értékes könyv-, illetve hanglemezvásárlási utalványt kaptak. A József Attila Megyei Művelődési Közpon/t pedig a rendező szervek díjai mellé valamenv- nyi döntőben résztvevő versenyzőnek kétszemélyes színházi bérletet ajándékozott A megyei vetélkedő győztes csapatának tagjai: Percze László brigádvezető, forgalmista, Nagy Ágnes adminisztrátor. Daróczi János vasúti oktatótiszt. Jancsó István állomásvezető és Pálinkás Mihály kocsirendező. A verseny után — mint elmondták, kissé fáradtan, kicsit éhesen és szomjasan —• felszabadultan, sugárzó arccal keltek fel az asztal mellől: — őszintén szólva, féltünk a tarján! brigádoktól, mert nem ismertük őket. Nagyon örültünk az első helyezésnek, hogv a megyeszékhelyről sikerült elvinni a pálmát. Gratulálunk a győzteseknek és valamennyi résztvevőnek. —ok— J. (Folytatjuk)
