Nógrád. 1975. április (31. évfolyam. 77-100. szám)

1975-04-03 / 78. szám

Leningrad — Terény Örök barátság szövődött Szocialista gt született 8* Szerencsés ember vagy — mondták a falubeliek Fajszán Jánosnak 1944 őszén, amikor számára befejeződött a világ­háború. Megkapta a leszerel ő- jegyet. A nyugalmazott ta­nácselnök ma emlékeiben ku­tat. Harminc év távlatából idézi fel az eseményeket, me­lyek nyomán egy örök ba­rátság szövődött. — Hazajöttem. Munkát vál­laltam. Volt a faluban eev 70 éves postai kézbesítő, akinek minden reggel Magyamán- dorba kellett lovagolnia a 7-es vonathoz. A helyére ke­rültem. Becsülettel igyekezett fel­adatának eleget tenni, bár egyre közeledett a front. Haj­naliban lóháton közlekedni már meglehetősen veszélyes vállalkozásnak tűnt. A nyila­sok is egyre kegyetlenebbek lettek. Érezték, hogy napjaik meg vannak számlálva. Az egyik reggel friss postával ér­kezett Fajszán János a köz­ségháza udvarára. Félelmetes látvány fogadta. Ma is elbor­zad, ha erre emlékezik. — A nyilasparancsmok egy- fához kikötötte a kisbírót. Fe­nyegette. Miért bántja ezt a rendes embert — kérdeztem a nyilasból. — Mi közöd hozzá! — tor­kolt le. — Egyrészt az, hogy roko­nom, a másik, hogy rendes, jóravaló embert. Kiderült. hogy parancs- megtagadásért került a kisbí­ró életveszélybe. A lakosságot védőárok-ásásra mozgósítot­tak, de a kisbíró nem hordta szét a papírokat. Csak a fe­nyegető tömeg mentette meg' a megrémült kdsbíró életét. A fegyverek dörgése már hallatszott délről. — December 6-án is elin­dultam Magyarnándorba. Az állomási ónok így fogadott: — János! Postát nem viszel. A reggeli vonatot Ácsa és Galgaguta között elfogták az oroszok. Menj haza! Dolga végezetten ül lovagolt haza. Mi mást tehetett, várt. Másnap is ült a kis házikó ablakánál. Figyelte, mi törté­nik a lent elterülő faluban, annak főutcáján. — December 7-én kora dél­után láttam ám, hogy két lo­vas kozák végigvágtat a fa­lun, aztán vissza. Szóltam x is a feleségemnek: — Anyai Azok nem néme­tek, hanem oroszok. Leme­gyek hozzájuk. A felesége tartóztatta, de mégis ment. Két évig a szov­jet fronton szolgált, bízott orosz tudásában. A két lovas felderítő csak­hamar felfedezte a közelgő férfit. — Nem vagy, kém? — kér­dezte oroszul az egyik. — Nem. — Gyere vélünk a parancs­nokhoz! A parancsnok Vasailij Mit- rofanovics Ljubimov őrnagy volt, a kaukázusi gárdaezred helyettes parancsnoka. Varga Pál lakásán szállásolták el. Fegyveres őr állt a kapuban, az ajtóban,. — Egy-íkét dolgot kérdezett Régészeti ásatások Mongóliát méltán nevezik a régészek aranybányának. Az 1974-ben három helyen foly­tatott régészeti ásatások során a mongol archeológusok szá­mos értékes leletre bukkan­tak. A legnagyobb felfedezéssel az Északnyuga t-Mo ngólfiá ban kutató régészek dicsekedhet­nek. Már három éve folytat­tak ezen a területen ásatáso­kat és egymás után tárták fel a közös sírokból álló temetke­zési helyeket, összesen 27, a bronzkor végéróL, vagy a vas­kor elejéről származó teme­tőre bukkantak. Értékes anya­got gyűjtöttek háztartási esz­közökből. ígv például késiek­ből, de dísztárgyakból, vázák­ból és tőrökből is. . A Közép-Mongóliábaü dol­gozó kutatócsoport — amely­ben magyar régészek is reszt vettek — célja a hun korszak­ból fennmaradt emlékek fel­tárása és tanulmányozása. Az ásatáskor szar vascsőn! ok meg­kövült maradványai kerültek elő, feltártak, barlangokat is. melyek falát stilizált szarvas­rajzok, vadászati eszközök és más, valószínűleg harci fel­szerelések borították. Egy másik mongol régész­csoport páratlanul ritka lelet­re bukkant északkeleten, ahol egykor az aimak törzs lakott. Egy sziklafalon megszámlál­hatatlanul sok törzsi jelet ta­láltak. Már régebbi ásatások során is napvilágra kerültek ehhez hasonló, szintén kőbe­vésett jelek, de azok száma elenyésző ehhez a legutóbbi nagytömegű leletekhez képest. tőlem, azután átadott a tol­mácsnak. A tolmács tudott magyarul, de csak oroszul kérdezett. Arra volt kíváncsi, hogy hol tanultam oroszul, merre jártam, mit csináltam, mit tudok a németekről, és mi a helyzet Terénybein. Mindent elmondtam. Közelgett az éj­fél. Katonai térképet tettek elém. — Mondja eL .hogy merre vannak a bunkerok és futó­árkok, és kdik tartózkodnak benne — szólított fel a tol­mács. — Erre és erre vannak, el­lenség pedig már nincs. A tolmács ezután véget ve­tett a kiihaillgatásmak. — Tiszta ügy ez — mon­dotta Ljubimovnaik, aki az ágyon feküdt. Ezután Fajszán Jánost a parancsnok megkí­nálta egy pohár borral, meg­köszönte a felvilágosítást és elküldte haza. — Nem megyek én — kö­tötte az ebet a karóhoz. — Az első vonalban éjfélkor biztos, hogy lelőnének. Két szovjet katonát kapott maga mellé kísérőnek. Sze­rencsésen hazaért. Egy pohár borral megkínálta a katoná­kat és elbúcsúztak. — Másnap délelőtt elindul­tak a katonák Balassagyar­mat felé. A tolmács megjelent nálam. Egy pecsétes papírt adott, amelyen az állt, hogy én a Vörös Hadsereg barátja vagyok, ne bántson senki. A tolmács is lóra ült és elvág­tatott. Azt hitték akikor, hogy töb­bé soha nem találkoznak. A sors azonban nagy trefames- ter, a háború viharában is éreztette hatását. Ljubimov őrnagy eljutott Prágáig. Ak­kor egy hónap szabadságot kapott. Oda mehetett pihenni, ahová akart. Terényt válasz­totta ! — Nálunk más katonák vol­tak elszállásolva. ígv az egy hónapot Koplányi Páléknál töltötte. Régi barátiként üdvö­zöltük egymást. Mindennap eljött hozzánk beszélgetni. Jól megértettük egymást. A háború vihara. óta 30 esztendő telt el. De az akkor szövődött bartáság szálai ké­sőbb sem szakadtak el. Lju­bimov őrnagy a baráti meghí­vásra 1955-ben és 1969-ben már járt Terén yben. Lenin- srádban él nyugdíjasként. Nemrég táviratot kapott ma­gyar barátaitól. Fajszán János is várja a találkozást. Finom étellel, itallal. Ismét feleleve­nítik a 30 évvel ezelőtti fe­lejthetetlen napokat. Rozgomyi István A „LESZ MAGYAR ÜJJÄ­SZÜLETÉS!” jelszavát a Ma­gyar Kommunista Párt adta ki a felszabadulás első pilla­nataiban. Akkor a szakembe­rek. idehaza és külföldön, öt­ven évről beszéltek, mint a háborús pusztítások következ­ményeinek felszámolásához szükséges időről. A három­éves terv teljesítése eredmé­nyeként 1950-ben a népgazda­ság állóeszköz-állománya már meghaladta a háború előtti utolsó békeév, 1938. színvona­lát. Megkétszereződött a vil­lamosenergia-, a cementter- melés. Számok. Sűrített kifejezői a gazdasági tevékenységnek. S mégis, a számok legtöbbször szürkének, egyhangúnak lát­szanak. Monotóniájukkal el­födhetik az ifjabbak elől a középkorúak és az idősebbek érzelmeit; újjongását és jaj- dulását olyan napokban, he­tekben, hónapokban, amikor megkezdődött, s olyan eszten­dőkben, amikor folytatódott a magyar újjászületés. Űj tör­ténelme országnak, népnek. Hol kezdődött? A romok el­takarításéval! A német rab­lástól megmentett gépek, be­rendezések munkába állításá­val. A Szovjetunió nyújtotta segítséggel — nyersanyagok­kal, eszközökkel — s folytató­dott 1946. augusztus elsején a forint megszületésével, majd a bányák, a bankok, a gyárak államosításával, a tervgazdál­kodás bevezetésével. Megala­kultak az első mezőgazdasági és kisipari szövetkezetek, meg­kezdődött a szocialista iparo­sítás. Hőskorszak? Hőskorszak! Kopottnak ható szavainkat újra fényesíti-, csillogóvá teszi az emlékezet. 1950: az ország történelmében, első ízben ha­ladta túl az egymillió tonnát a nyersacéltermelés. Semati­kus festmények, az újságla­pokon sűrűn, ismétlődő fény­képek kedvelt a lak, ja az ol­vasztár, s kerete, háttere a szikrázva ömlő fémfolyam, az üstöt emelő daru, a vásznon, nyomópapíron Is perzselő, füs­tös, gázos levegő. Ki volt ez az alak, s ki a darus, a for­makészítő, mi forgott fejük­ben, míg kezük az országépí- tésihez adta a nyersacél ezer tonnáit? Bátran felélhetünk az ilyen és hasonló kérdésekre. Azok voltak — százezres seregek­ben —, akik még nem tud­ták pontosan megmondani, mi a szocialista építés, a szo­cialista gazdaság sokféle jel­lemző jegye. Osztályöntuda­tuktól, olykor ösztönüktől ve­zérelve tették a dolgukat, mert hitték a legfontosabbat: övék az ország, maguknak építik. Forradalom volt ez is, a gondolkodás, a magatartás, a tudatos cselekvés forradal­ma, a gépek között, a földe­ken. És vasúti pályák men­tén, építkezéseken, dicsőség- táblák és normarendezések viliágában, akadozó szavakkal elmondott felajánlásokkal, békekölcsön,jegyzésekkel, hur­rázva kezdett és kínlódva be­fejezett beruházásokkal. Országot építeni annyi, miinit dolgozni. A magunk or­szágát építeni annyi, mint még jobban dolgozni, s úgy tenni ezt, hogy gondolkozá­sunkban eggiyé olvad az enyém és a miénk, a tegye és tegyük. Bábák voltunk a szocialista gazdaság születé­sénél, istápolói a gyorsan növekvő, de gyermekbetegsé­gekkel is küszködő kisdednek, s ma is szigorú — bár olykor szülői szívű, következetlensé- gű — irányítói terelői ter­vekkel, szabályozókkal, elvo­násokkal és támogatásokkal, árrendezésekkel, export-, im­portkvótáikkal a felnőtt ifjú­nak. Huszonöt vagy harminc­éves? A szocialista gazdaság meg­születése nem köthető egyet­len dátumhoz. Lépések sora, intézkedések, döntések — szellemi és fizi­kai történések — folyamata volt megszülője a szocialista gazdaságnak. A KGST-orszá- gokkal mind jóbban kibonta­kozó együttműködés. A bővülő nemzetközi kapcsolatok. A mezőgazdaságban az iiparszerü termelési rendszerek terjedése — területük 1975-ben 600 ezer hektár felett! Szeretjük mindazt, amit eszünk, két kezünk teremtett, a szocialista Magyarországot, a szocialista gazdaságot. Drá­mai időszakok épúgy igazolták ezt. mint csendes, békés esz­tendők, Az 1956-os ellenforra­dalom leverése, a szocializ­mus vívmányainak védelme. A természeti csapások elleni küzdelem; munkaverseny- mozgalmak és szocialista bri­gádok. ORSZÁGUNKBAN a ké­nyerét nem félti senki. A holnaptól nem rettegnek tö­megek. Az idei népgazdasági terv a korábbinál szerényebb, de folyamatos életszínvonal- emelkedést ígér. Már hosszú ideje ismeretlen a létbizony­talanság. Csak ennél rosszab­bul ne éljünk soha — így fo­hászkodik a köznapok embe­re. A szocialista gazdaság alapjai megszilárdultak, erő­sek — így fogalmaznak szak­szerűen a politikai dokumen­tumok. Erősek. Köveiket két k&j zün.k faragta. Mind jobban il­leszkednek azokhoz az ala­pokhoz. melyeket a testvérné- pek milliói raktak le. Amelye­ken mind magasabbra nyúj­tózhat az embernek tágabb, szebb, erkölcsiekben, anyagi - akban gazdagabb világot ígé­rő szocialista integráció bo­nyolult, de számunkra mégis otthonos építménye. Ez volt s marad szándékunk, célunk. Az ember, a társadalom föl­emelése a szocializmus ma­gaslatára. Ezt szolgálta a szocialista gazdasás, amikor az 1938. évi­nek csaknem ötszörösére nö­velte napjainkig minden el­osztás forrását, a nemzeti jö­vedelmet, s megtízszerezte az iparj termelést. Amikor a szocialista gazda­ságról beszélünk, az emberről szólunk. Amikor számokat so­rolunk. az ember mindennap­jait mondjuk. Azt. hogy 1938- ban 2,8 millió társadalombiz- tosiított volt s ma mindenki az. Mi keFett hozzá? Szoci­alista gazdaság! Azt. hoev 1938-ban 26 ezer. ma 64 ezer általános iskolai pedagógus állt. áll reggelente a gyerekek elé. Mi kellett hozzá? Szoci­alista gazdaság! Amikor a szocialista gazda­ságot említjük, azt fejezzük ki vele: mi, valamennyiünk munkája, munkánk eredmé­nye. Azt. hogy „pártunk mély meggyőződéssel vallja azt a mély marxista igazságot, hogy a történelem tényleges formá­lói a milliós tömegek. Huszon­öt éves szabad hazánk, a Ma­gvar Népköztársaság a dolgo­zó nép műve. A szocialista forradalom nagy győzelmeiért, az építés nagy eredményeiért a tisztelet és a köszönet min­denekelőtt a dolgozó népet il­leti meg; a százezreket, a mil­liókat. azokat az embereket, férfiakat és nőket, fiatalokat és időseket, akik lelkesen, odaadással, olykor nagyon ne­héz körülmények között har­coltak, erőiket soha nem kí­mélve dolgoztak hazánkért, a szocialista Magyarországért”. KÄDÄR JÄNOS mondotta 9 szavakat 1970. áprilisában, az országgyűlés hazánk felszaba­dulása 25. évfordulóján rende­zett ünnepi ülésén, öt éve en­nek. A párt XI. kongresszusa a tanúság rá: nincs okunk, hogy átfogalmazzuk az akkor elhangzottakat. Mészáros Ottó EGY PERCIG sem gondolt arra, hogy amit tesz. azért majd kormánykitüntetést kap. Belső meggyőződése kényszerítette Veszelka Ist­vánt a Nógrád megyei Tex­tilipari Vállalat vezetőjét a cselekedetek sokaságára. A párt nőpolitikái határozatának eredményes végrehajtásáért vette át az idei nőnapon a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát. Hol kezdődött, — ismétli önmagának a kérdést, aztán így válaszol: — Amikor nyolc évvel ez­előtt ide jöttem, még három műszakban' dolgoztunk.' Éj­szakánként és hajnalonként is kijöttem az üzembe egy ki­csit körülnézni, elbeszélgetni a dolgozókkal. Családapa, férj vagyok, és bizony azt tapasz­taltam, hogy az éjszakai mű­szak megviseli főleg az asszo­nyokat. Azt hiszem, ez volt a kiindulás. Még nem jelent meg a nőkkel kapcsolatos párthatározat, amikor a helyi pártalapszervezet ösztönzésére azon gondolkodtunk, miként tudnánk megszüntetni az éjszakai műszakot. Ki tudja, hányszor rajzoltuk le a gépek sorrendjét alakítottuk ki a folyamatos termelést, az új technológia feltételeit, köve­telményeit, azt a termelés- szervezést, amely ' kevesebb munkaerővel tijbbet hoz. Eb­ben a munkában velünk együtt drukkolt az egész üzem. Amikor áttértünk a két műszakra. egy: dolgozó kivételével mindenki bejött, mindenkinek tudtunk munkát Belső meggyőződésűtől... utóbbiról Veszelka István. — Az egyik esetben elég az elvtársi, baráti szó. máskor meg határozott utasításra van szükség. Egy dologról azonban soha sem feledkezem adni — idézi fel a közelmúl- ja soraikból választják ki a nődolgozóink fo.io/.ott tat Veszelka István. lakástámogatásra legjobban ,* ”s1tfit(gynv. Ezután elkészült a hosszabb rászorulókat, de egyre na távot felölelő intézkedési terv. gyobb számban vesznek részt . . , , , Mi valósult meg belőle? a közéletben is. Büszkén munkakapcsolatot.- A több gyermekes és mondják, hogy üzemükben °*Z‘nt£’. emben <*yutt™ko érzem. * hogy az itt eltöltött nyolc év alatt sikerült eredményes igazi, egyedülálló édesanyák egy dolgozik Gubó Erzsébet, aki a dést kialakítani. Kis üzem műszakban dolgoznak, s csak város legmagasabb politikai , vagyunk, személy szerint mindenkit ismerek, ritka az akkor túlóráznak, ha vállal- testületében képviseli , , , _ ják — mondja Grozmann üzem és egyúttal a város mun- ?yaí? naí?' ogy e e Ilona, a KISZ-szervezet tlt- kásáit. Két női dolgozó került °^. • látogatásokat les- kara. a városi tanácsba a legutob- .. -"e .. ?. * 1 f 80 . ® _ A vezetőség különös fi- bi választáskor. A pártszerve- többször újabb elefono , sz e veimet fordít area hogyne- és a szakszervezeti bízott- ™,elyes rnegbeszelesek kove­gyeimet iorait arra, nogy ne- ..... tik amelvek során sikerül kik mindig legyen elegendő «8 ***£ 1 Uz^ fennállása óvodai. bölcsődei férőhelyet munkájuk — vallja Fontanyi • lag zetők Mű_ biztosítani, lakásügyekben József, a partvezetoseg tagja. ota a szaiagvezetOK íviu eredménvt eiérni majd így folytatja: - A bé- ^f°k;. "ZemVeZet°k? Ezek - Hozván tovább? - is- rezesben érvényesül az meg . métli a kérdést, majd tömö­egyenlo munkáért egyenlő Jelenleg négyén járnák következőket mondta' bér elve, A szülési szabadság- a ruhaipari technikumba, egy _ A k ^ a szakszerye: ról visszajött édesanyák egy üzemmérnökünket pedig a ,. , kialakított elkéiozelé­műszakban íárnak dolgozni szülési szabadságról várjuk ze! , kialakított elkepzele műszakban járnák dolgozni. _ t_ fc, az elöbbj seknek megfelelően folytatjuk- Gyakorlattá vált hogy a gondolatot a telepvezető. a rr\un,ka1t.. E,ni?ek részleteiről több napos ünnepek előtti „ , K . _ „ ... majd legközelebb... műszakot a dolgozók a veze­Sok elismerő szó hangzik el téssel egyetértésben a hét a telep vezetőjével kapcso- VESZELKA ISTVÁN a Mun­,. . . . , , i latban. Kelecsénvi Istvánné--------------------------------­S k -tnÄ a bistT- brigád vezető ígv vélekedik: _ ka Érdemrend bronz fokosa- getésbe Kdlár Jó^f a cárt Biirmilyen kérdéssel fordulunk tán kívül birtokosa a Kiváló vezetésé« másik taeia ma-d bozzá’ meg_ha,leat bennünket. Dolgozó, a Vállalat Kiváló hozzáfűzi' — Nálunk a férfi es a lehetosegekhez keoest^ Dolgozója, és a Könnyűipar vezetők mind nŐDirtiak Ha seglt riekunk- Ezt erősíti meg Kiváló Dolgozója kitüntetés­Sä,,™se lehetnének mí «f «Hg» .« »!?' **•,»*«>«• *«*« sok mert bármilyen mernnoz- sad. vezetoje IS- — A beszel- donto részé lesz majd annak Múlásról van szó miiídig a ?etes hangne,Tle tisztelettudó a belső meggyőződésének, asro] van sz.o. mind.g a es figyelmes. amelv a nárt nőpolitikájának a°szóVa 'iÄ - Mindig 8' rdott helyzet jó végrehajtásán nyugszik, a szó. a kezdeményez». szabja meg, - vélekedik ez V K. Ennek megfelelően közü­lük kerül ki a legtöbb kiváló dolgozó, a könnyűipar kiváló­KQGRÁD — 1975. április 3,, csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom